Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-29 / 26. szám
6. OLDAL ytí-iSETLEíiSÉG Thursday, June 29, 1967 SZÜRKE FELLEGEK AZ ARANYPART FELETT Cannes fürdőpartja CANNES, Francia Riviéra. — A Riviéra és Monaco, hires és gazdag emberek nemzetközi találkozó- és szórakozóhelyei, rossz időknek néznek elébe: a villák és lakóházak közt sok hiába vár pénzes vevőket és vendégeket. Legalább 10,000 lakás üres. Az elmaradt népvándorlásnak fő okát abban látják, íhogy a nyaralóközönség zöme, francia polgári családok sokasága inkább spanyol földön vakációzik, ahol az árak olcsóbbak és az éghajlat legalább olyan kellemes, mint itt. A PLETYKAFÉSZEKBŐL KANADA ES A KANADAIAK A neve Teleki László tér. Azelőtt gróf Teleki László tér. Kedélyeskedve: méltóságos gróf Teleki tér. Népiesen: a “Tangó”, Az óriási, szabálytalan téglalap alakú térséget öreg házak határolják, meg a Kerepesi temető. Körös-körül vagy fél évszázada nem épült uj lakóház, a tér mégis alaposan megváltozott. Persze az igazság az, hogy egyelőre még kétarcú e a tér. Ha az ember a Népszínház utca sarkán leszáll a villamosról, olyan pavillonokat lát, mintha mondjuk Balatonföldváron a gyorsról lépett volna le. Bármelyik rangos üdülőhelyen is megállná helyét az uj árudasor, az üvegből és betonból épített husbolt, kenyérbolt, a csemegeüzlet, a tej ivó, a modern zöldségesstandok. Viszont, aki a Dobozy utcáról pillantja meg a piacot, azt hiheti, hogy évtizedek múltak el nyomtalanul a rozzant fabódék felett. A piacnak ez a fertálya emlékeket ébreszt, múltat idéz, azt az időt, amikor a mai neonfényes benzintöltő-állomás helyén kubikosok üldögéltek talicskájukon vagy amellett és várták a jószerencsét, valakit, aki felfogadja őket. Kissé arrébb húzódott a zsibárusok sora, voltaképpen ezt hívták “Tangó”-nak, ahol a földre terített rongyos-foltos ponyvák sorfala közt szüntelenül hullámozott a nép, és válogatott úgyszólván minden elképzelhető cikk közöt^ a rozsdás bicikli-pumpától a pecsétes frakkig. Most sárga, kavicsos sétányon csikorog a cipő — parkosították a zsibárusok egykori lompos negyedét s akik folytatni kívánják a tisztes ipart, azokat kitessékelték a város határára, a Nagykőrösi útra. A tó sekély, sáros vizében hüti le magát a kisfiú, Madison, Wis.-ban. Lehetetlen, mégis lehetséges A KÉTARCÚ TÉR Jean Paul Getty, az olajcsászár, a világ leggazdagabb embere, ezentúl tróntermében fogja fogadni tisztelőit és kéregetőit. Megvásárolt, potom kétezer dollárért, egy valódi 15-ik századbeli flórenci trónt. * * * Ha netán az olvasót érdekli: Maria Pia di Savoia exhercegnő, Umberto olasz exkirály három lánya közül a legidősebb, válófélben van Alexander jugoszláv ex-hercegtől. A válás után osztozkodhatnak majd gyermekeiken, vannak azok szép számban, ikerpárok is vannak köztük. És a válás után házasságok követkéznek: Maria Piára Michel de BourbomParma ex-herceg vár, Alexanderre pedig Minouche la Blan párisi divathercegnő. Előbb azonban véglegessé kell válnia Michel válásának, mire a hat Midhel gyerek szétosztására kerülhet sor ... Mégegy nagyúri válási história. Charles de Arenberg herceg is válni készül Peggy hercegnőtől, de várnia kell, mig hazakerül a párisi kórházból a közös otthonba. Tudniillik a válni készülő pár közös otthonban lakik . . . * * * Az arab—izráeli feszültség enyhítése érdekében William Wyler filmigazgató úgy rendelkezett, hogy a ‘Funny Girl’ felújításában Omar Sharif, az arab, és Barbra Streisand, a zsidó színésznő alakítsák a főszerepeket . . . * * % Hollywoodban csak a pénz érdekel mindenkit, méltatlankodott Shirley MacLaine (Édes Irma) filmcsillag. Nagyon rossz érzése volt, mondta, hogy Dick Zanucktól el kellett fogadnia 800,000 dollárt egy filmszerepiésórt, amely elmaradt. Valaki megjegyezte, hogy vigasztalásul talán elfogadhatná Zanucktól egy másik film főszerepét. — “Igen, felelte Shirley, ha fizet még 600,000 dollárt.” “Öt évig tanítottam egy nagy kanadai egyetemen és azt tapasztaltam, hogy a kanadaiakat nagyon izgatja a “nemzeti azonosság” kérdése. Az amerikaiakat meg akarják győzni arról, hogy ők nem angolok, az angolokat meg akarják győzni, hogy ők nem amerikaiak. így nem jut idejük arra, hogy meggyőzzék önmagukat arról, hogy ők kanadaiak.” — Richard Laskin. * * * “Egyre szélesebb körökben uralkodik az a tudat, hogy Kanada sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális szempontból nem tekinthető valóságnak. Egy Kanada, amely angol- és francia-nyelvű, gyakorlati lehetetlenség. Egy amerikai kanadai semmiben sem különbözik egy kanadai kanadaitól. A francia Quebec az ország egyedüli része, amely nem fogadta be az amerikai életformát. Kanada nem oly egységes, mint sokan hiszik.” — N. Demers, Université de Montréal. Lake Placid, N. Y. közelében a rendőr megállítja az autókat, amint két medvebocs halad át az utón. A világ nagyszerű üzlete: a mügyémánt WASHINGTON — A Census Bureau ismét összegyüj tött néhány különleges és is menetien statisztikai adatot. A legkülönösebbek ésa alighanem a legismeretlenebbek, a következők: Egy osztrák ékszerész azt tűzte kifeladatául, hogy mesterséges aranyat gyártson. Ez nem sikerült ugyán, közben azonban felfedezte, hogy miként lehet az igazi gyé mánthoz a megszólalásig hasonló mügyémántot előállítani. Ezzel Ikezdődött a mügyémánt és általában a hamis-ékszer gyártás, amely a világ egyik legjövedelmezőbb és legnagyszerűbb üzletága lett. • A mogyoró a világ egyik legtáplálóbb élelmiszere, érdekes módon azonban, Amerikán kívül úgyszólván egyetlen országban sem fogyasztják rendszeresen. Spanyolországban megen gedi a törvény, hogy filmen és színházban is bemutassák a házasságtörést, a házasságtörésben résztvevő nő azonban nem lehet spanyol, annak külföldinek kell lennie. Az Egyesült Államok néhány nagyszerű földvásárlása: a kormány Alaskában 2 centért, Louisianaban 3.5 centért, a Fülöp Szigeteiken pedig 27 centért vásárolt annakidején egy aker földet. Önkéntesek Izraelben TEL AVIV, Izrael — Izraelben jelenleg több, mint 2000 külföldi önkéntes (Amerikából, Ausztráliából, New Zealandból és egyes nyugateurópai országokból) tartózkodik. Ezek a fiatal zsidó önkéntesek a nyáron különböző mezőgazdasági munkaterületeken fognak dolgozni. MELYIK A IÚ BEFEKTETÉS A Richmond New Leader irja: — Lebanon Szíria, Yemen, Maurstánia, Algéria, Szudán, Irák, Libia, Saudi Arábia és Egyiptom együttesen 2.2 billió dollár értékben kapott gazdasági és katonai segítséget az Egyesült Államoktól. Ezek az országok legutóbb vagy megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Ameri-Maradtak azért itt is néhányan a régi “piaci polgárok” közül. Hivatalosan alkalmi munkásoknak nevezik őket, négyüket; mert ennyien vannak, nem többen. Ládákat, csomagokat cipelnek, rakodnak, mikor mit. Korelnökük, Rudi bácpi, vagy negyven éve él a téren, pontosabban a térből. Ősz-borostás arc, fakó kék szem, svájcisapka, halinaszáru csizma. Hetvenhárom éves. Azt mondja: — Régen más világ járta a Telekin. — Milyen? — A libások sora akkor a kenyereseké volt. Én legjobban a Soroksári-fajtát szerettem. Az volt a kenyér, magas hátú, de mégis jól átsült, a haja meg ropogós. Mostanság olyat nem is látni. Aztán pár koronáért tetőtől-talpig úgy felöltözhetett az ember, akár egy gavallér. — Rudi bácsi is? — Ugyan, nem volt nekem akkoriban koronám. Nagy pénz volt az. De volt, akinek volt. — De azok nem a Telekiről öltöztek. — Hát . . . nem ... MONTEVIDEO, Uruguay. — Hector Luisi külügyminiszter értesitette Bertrand Russel angol filozófust, hogy Uruguayban nem ismételheti meg az Amerika háborús bűnösségét vizsgáló privát bírósági komédiát. Igaz ■ Ugyan, irta a miniszter, hogy Svédország a demokratikus szabadságelvek alapján lehetetlennek tartotta a privát bíráskodás megtiltását, de ugyanezek a szabadságelveik Uruguay kormányának meggyőződése szerint amellett szólnak, hogy hasonló komédia nem engedhető meg. “Mi Uruguayban úgy vélekedünk — irta a miniszter —, hogy csak oly bíróság tárgyalhat és ítélkezhet az ország területén, amelyet, törvény biz meg a bíráskodással. Idegen bíróság, akár valamely állam bírósága, akár privát ál-biróság, itteni fellépése tehát sértené Uruguay szuverénitását.” Eszerint: ami egyik demokratikus államban lehetetlen, az másik demokratikus államban lehetséges. Ez érdekes jogi és politikai megállapítás, és érdekes az is, hogy aki ezt a levelet irta, az uruguayi külügyminiszter, barátja annak, akinek irta. Bertrand Russell és Hector Luisi barátsága régi keletű. A második világháború idején Luisi a London School of Economics diákja volt és Bertrand Russell volt egyik tanára. Az egyetemi évekre emlékeztetve, az egykori diák a professzorát meghívta Urugüayba baráti látogatásra,; Hasonlóan a múltban él “Baba”, aki a szájhagyomány szerint valaha hires artistanő volt, ma suta songokat énekel a kofáknak az “aranylábu fiukról”, s kap érte néhány szem krumplit, ujjnyi tejfölt papirpohárba vagy néhány pénzdarabot. Nem szorulna rá — kétszobás lakása van a környéken, és az ágybérlőktől tekintélyes summát szed be, ha igaz. “Baba” szüntelenül bolondozik, senki nem veszi komolyan, de mindenki kedveli. — Valódi uriasszony voltam — mondogatja —, most csak tartalékos uriasszony vagyok. Énekeljek a Puskás Öcsiről? Szekeres Istvántól kérdi, a magán-baromfiárusok doyenjétől, aki szelíden tiltakozik, hogy nem fontos, számtalanszor hallotta már. A nyolcvanadik éve felé közeledő apró termetű öregember 1920 óta árul a piacon csirkét, tojást, husvét táján kisnyulat. — Ötvenegyben “beállamositottak” — mondja. — ötvenhét elején aztán megint kiváltottam az ipart, láttam, van jövője. — És most hogyan látja? — A jövőt? Ha felépülnek errefelé is az üveges árudák, az egyikben ott lesz a helyem, ezt megmondták. Csirke, tojás mindig kell a népeknek. És tudja, milyenek az államiak, ha az egyiknél van, akkor mindegyiknél, ha az egyiknél nincs, akkor semelyiknél. A Szekeres bácsinál — ez én vagyok — a kuncsalt mindig talál valamilyen szárnyast vagy tojást. Ilyenkor, ősztájt, már korán sötétedik. A téren felgyulnak a lámpák. Az uj negyedben neonfény árad ki a csupa üveg árudákból, a régi fertály rozzant deszkabódéiban még füstölgő karbidlámpát is látni. Az állami baromfiárudában a napi bevételt számolják, tekintélyes csomag 100 forintosban lapoz a pénztárosnő. Ötven méterrel arrébb Szekeres bácsi is záráshoz készülődik, ma délután csupán két vevője akadt. Fáradtan oldja le kifokult kék munkakötényét, féltő gonddal lakatolja a bódé szurágott ajtaját. — Tegyük el magunkat holnapra — búcsúzik. Hat óra. Kihaltak a piac utcái. Az egyik szűk közben feltűnik a nagykabátos éjjeliőr. Reggel hatig most ő itt az ur, járja és őrzi a Telekit, ezt a kétarcú teret. kával, vagy bejelentettók hogy nem adnak el többé óla jat. Ugyanezen periódus alatt Izrael 1.1 billió dollár támogatást kapott. Megállapítható tehát melyik befektetés ka matozott jobban. HALLOTTA ... .... hogy a világ legnagyobb börtönei Oroszországban vannak; a Rutirki börtön Moszkvában és a Kharkov városi börtöh. Egyikben is, másikban is 40,000 fogoly számára van hely. . . . . hogy a “leghosszabb életű hóhér William Calcraft '/olt, 1828-tól 1871-ig ő véglett minden egyes kivégzést i londoni Newgate börtön udvarán. . . . hogy elnökeink közül a legtöbb szavazatot Johnson kapta; a legtöbb elektor-szavazat pedig Franklin D. Rooseveltnek jutott. . . . hogy a papírpénzt a kínaiak találták fel a hetedik században. ,. . hogy az Egyesült Államokban 3071 megye és 59 megyejellegü közösség van. ... hogy a Csendes-óceán partvidékén fordul elő a legtöbb földrengés. . . . hogy George Washington a francia, az indián és a függetlenségi háború veteránja volt. Arlington, Mass.-ben esküvőjéről távozik Joseph McDonald és felesége, aki két évvel ezelőtt egy autószerencsétlenségben elvesztette mindkét lábát.
