Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-22 / 25. szám
6. OLDAL ' Nehéz ágyukkal lőtték az izraeliek az egyiptomi területet. Déry Tibor: EGY NAP HORDALÉKA (Naplójegyzeiek) Halnak körülöttem a barátok, ismerősök, kit betegség, kit öregség kapcsol ki a forgalomból. Talán ez teszi, hogy mostanában még jobban figyelek a tavaszra, azaz a szaporodásra. Most is erre a hirtelen hátraszaladt februári kikeletre. Milyen ereje van a napnak, s hogy tündöklik alatta az ázott vidék! Ablakommal szemben a Gugger-hegy még lombtalan, de szaporodás ott is van: villában, vikendházban. S mintha maga a hegy is nyújtózkodnék ébredése előtt, úgy tetszik, magasabb, szélesebb, mint volt még a minap. Kertünkben duzzadtan, ragadós fénynyel rügyezik az orgona. A szél már eltakarítja az őszi szemetet, leveri a holt faleveleket, s meg-megzizegtetve őket, a száraz sereget cipőm elé futtatja, mint valamilyen apró, ismeretlen állatokat, kis hija, hogy félre nem ugrok. Törlőrongyázal fényesre törli a szél a levegőt. Heggel még csupa nedvesség volt a táj, tócsák hunyorrogtak, az ágakon fel-felcsillanó gyöngysorok, a járdán, a kocsiuton cuppogott a sár, most meg világosan kivehetni gumitalpam vonalas rajzát a szikkadó talajban; feleségem a városból jövet majd igy tudja meg, a kerti ut pletykájából, hogy elmentem hazulról. S a madarak első tavaszi csőrnyitása! De rémli, mintha már tegnap, tegnapelőtt hallottam volna egyegy pityegést, csak nem engedtem magamhoz. Hát mire figyelek? Az első látnok cinke! De prófétákra nem adunk, mennyivel megbizhatóbb az időjárás-hivatal! Ám ahogy most végigmegyek a K. utcán, itt is, ott is megcsirrennek az ágak, a nép, úgy látszik, követi prófétáit. Nehéz rajtakapni őket, hiába forgatom a nyakamat, a suhanásukat sem észlelem. De nyilván a “gonosz bogárságot” keresik már a fák kérgében, ahogy Herman Ottó, a világ legbübájosabb tudósa Írja, s mivel még csak február van, panaszolják, hogy Nincs, nincs, itt sincs! s ha mégis találnak egy alvó hernyócskát vagy petét: Kicsit ér, kicsit ér! mondják csalódottan, illetve mondatja velük a nép, a maga eszejárásához igazítva a világmindenséget. De még a történelmet is: mert amikora poroszlók halálra keresték Krisztust, a fürj beárulta: Itt szalad, itt szalad! a hü kis cinke azonban segítségére sietétt: Nincs erre, nincs erre! íme kitapinthatón, félreérthetetlen világossággal a valóság s a művészet viszonya. S vele szemben — helyesbitek — mellette a tudomány, az ornitho-musikológia, mely elektronikus mérőgépeivel rögzíti a madárének emberi fül számára elérhetetlen hangjait s ütemrendszerét. De ez is a való világot adja. Vagy csak az absztrakcióját? A füttyöngető szél lassanként elnyugszik, egyre gyakrabban hallani réseiben a vidám csicsegetést. S erről eszembe jut — a test emlékezetéből feljut az eszem —, hogy mintha ... — tegnap vagy tegnapelőtt? . . . egy vadgalamb burukolását hallottam volna, amit természetesen nem vettem tudomásul, mert szejelmi korszakuk csak jó két hónap múlva kezdődik, s a logika szabályai szerint, ami nem lehet, az nincs. Vagy másképp: az van, aminek lennie kell. Erről történelmi tapasztalatokat is szereztünk. De az is eszembe jut, hogy galambjaink, melyeket télen át, reggel és délben kukoricával, napraforgómaggal, kölessel etetünk a teraszon, néhány napja lustábban, jóval kisebb csapatban látogatnak, a cinegék sem járnak már rá a kiaggatott faggyúra. S miközben ezt latolgatom a magas lassú módján, mellettem egy magas fenyőről vékony ezüsthang hallatszik, mintha egy hegedű ébredezne az ágak között. Pinty? Itt volna a tavasz? A közmondás szerint a kutya ne meszi meg a telet. Hátha ez egyszer megeszi? Kellemes csodák is vannak, nemcsak könnyből, vérből fakadtak. FÜG TÉTLENSÉG Thursday, June 22, 19S7 A RABSZOLGANŐ RÓMAI LEVÉL Sassai olasz olasz város törvényszéke a napokban ítélkezett egy fiatal házaspár felett. A férjet felmentették, a fiatalasszonyt héthavi börtönre Ítélték. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs. így Írja elő az olasz családjogi törvény 144. cikkelye. A fiatal házaspár története: A férj rendszeresen ütötte-verte feleségét. Az asszony jó ideig tűrte a bántalmazást, mindaddig, amig a férj egyszer furkósbottal félholtra verte őt. Ekkor a fiatal feleség fellázadt. Egy napon, amikor a férfi újból bottal támadt rá, az asszony leemelt a tűzhelyről egy forró vízzel telt edényt, és tartalmát férje ábrázatára öntötte. A férj a bírósághoz fordult és beperelte feleségét. A bíróság a következő módon indokolta az ítéletet: a férjet nem lehet bűnösnek tekinteni, mert az asszonnyal szemben csupán a törvény által számára biztosított “fegyelmezési jogait” gyakorolta. Az asszony viszont bűnös, mert megakadályozta férjét törvényes jogai szabad gyakorlatában. Egy másik eset: egy délolasz városban egy fiatalasszony rájött arra, hogy férje füvel-fával megcsalja. Könyörgött neki: maradjon hü hozzá, ne hagyja el. A férfi kicsapongásai azonban nem ismertek mértéket. A nő — mivel Olaszországban válni nem lehet — megszökött férjétől, felvándorolt Észak-Olaszországba, ahol munkát talált és évek múltán egy férfit is, akivel kölcsönösen megszerették egymást. Összeköltöztek, de meg nem esküdhettek. Együttélésükből egy kislány született, aki most hat éves. Közben a férj lent, Dél-Olaszországban tovább játszotta a Don Jüant, teljesen megfeledkezve a több mint egy évtizede külön élő feleségéről. Mindaddig, mig egyszer hírét vette, hogy felesége valahol Észak-Olaszországban boldogan él, társat talált és gyermeket szült. Felesége boldogsága mérhetetlen haragra gerjesztette a férjet. Északra utazott, felkereste feleségét és több mint tiz évi hűtlen kicsapongásai után a törvényes férji jogait követelte. Az asszony tiltakozott és a férfi — perelt. A bíróság a férjnek adott igazat, az asszonyt “folytatólagosan elkövetett hűtlenség” büntette miatt bűnösnek találta, s őt kiskorú gyermekével együtt börtönbe zárták. Az Ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs, mert igy Írja ezt elő az olasz családjogi törvény. Egyetlenegy fórumhoz volt joga fellebbezni a hallatlan ítélet ellen: az olasz köztársasági elnökhöz. Ő élt is jogával. Az asszonyt és a hatéves gyereket néhány hónap után az Olasz Köztársaság elnöke kegyelemben részesítette. De hány száz, ezer, sőt tízezer ügyben senki sem lép közbe és szabadon érvényesül a családjogi törvényt, amely — nem túlzás kimondani — a középkort rögzítette a mai Olaszországban. A napokban egy római újság hasábjain vita folyt erről a törvényről. A vitában neves újságírók, jogászok, irók vettek részt. A vitából kiderült, hogy az olasz törvények elismerik a nők politikai jogait — elvben akár köztársasági elnökké is választhatók —, de megtagadják tőlük a jogot, hogy egyenrangúak legyenek férjükkel. Az olasz családjogi törvény a következőkben rögzíti a férj jogait: •— megakadályozhatja, hogy felesége egyedül kilépjen a lakásból; — feleségét megverheti, rajtakapott hűtlenség esetén megölheti; — elolvashatja felesége levelezését; megakadályozhatja, hogy felesége dolgozzék. Az olasz családjogi törvény a közös gyermekek nevelésével kapcsolatban kimondja: — az asszony nem szólhat bele gyermekei iskoláztatásába; — nem dönthet gyermekeinek semmiféle ügyében; — a férj halála után az aszony köteles a gyermekeket a férfi végrendelete szerint nevelni; — különválás esetén, még ha a férj hibájából következett is be, a gyermekek a férfi atyai fennhatósága alatt maradnak. A család anyagi helyzetét illetően a törvény kimondja: — az asszony férje engedélyével kereső foglalkozást űzhet, de jövedelme teljes egészében a férfit illeti; — az asszony esetleges leánykori vagyona a házasság pillanatától kezdve kizárólagosan a férfié. A statisztikák szerint Olaszország jelentősen több mint félmillió olyan elhagyott aszony él, akiknek férj* más nővel, sőt nőkkel állt össze. (A férjek jelentős ré sze külföldre távozott.) Az elhagyott asszonyok felet azonban továbbra is a hűtlen férj rendelkezik. Jőve delmük nem az övéké, más férfire rá sem nézhetnek Kötelesek egész életüket magányosan, egyedül leélni így rendelkezik az olasz családjogi törvény. Ha az ilyei elhagyott asszony megkísérli, hogy maga rendelkez zék saját jövedelme felett, hogy maga nevelje gyerme keit, vagy hogy esetleg újabb társat keressen magánál az életre — a törvény szigorúan lesújt rá. Olaszország legjobbjait, közöttük tekintélyes kor mánypoíitikusok is, évtizedek óta harcolnak e törvénj Izraeli csapatok Jerichoelfoglalására indulnak. módosításáért. Harcuk azonban mindeddig semmi eredményt nem hozott. A kormány tiz évvel ezelőtt meghirdette a családjogi reformot, de azóta hallgat róla. Nyíltan senki sincs a reform ellen, a háttérben azonban befolyásos erők működnek. Vajon, milyen érveket tudnának felhozni olasz nők rabszolgasorban tartása mellett? Buzási János BRAZILOK BRASILIÁBAN BRASILIA, Brazília. — Mi sem tetszik természetesebbnek, mint az, hogy brazilok otthon érzik magukat Brasilia nevű uj fővárosukban, mégis hét évig tartott, mig ráeszméltek arra, hogy ez a fővárosuk, és most egyre többen költöznek oda. A fényes világvárostól, Rio de Janeirótól 600 mérföldnyire, egy végeláthatatlan pusztaság közepette alapította meg ezt a fővárost a cseh származású köztársasági elnök, Juscelino Kubitschek, igy akarta megindítani: annak az alig lakott nagy vidéknek benépesítését. De Rio varázsa sokáig megtörhetetlennek tetszett. A miniszterek és hivatalnokaik, akarva nem akarva, elfoglalták az ultramodern hivatali épületeket, de a kongresszus tagjai többnyire otthon maradtak — ami Riót jelenti, a bárokat, a fürdőhelyeket, a szép lányokat. Kubitsohek távozása után a következő elnök annyira idegenkedett Brasiliától, hogy alig egy évvel hivatalba lépése után otthagyta az “átkozott várost”. És az “átkozott” jelző Brasilián ragadt, a következő három elnök is átkozta. Most úgy látszik, megtört Brazília rossz fogadni” Brasiliát. A követségek átköltöznek a világvárosból a pusztaságába. Amerika nagykövetségének egyelőre csak a politikai osztálya telepedett Brasiliába; ez a kezdet, utána következik a hét éves korában.ujraszületett főváros nagykorúsága. ISSITR DANIELOVITCH PERLI CALIFORNIÁT VENTURA, Calif. — Issur Danielovitch 25,000 dollár kártérítésre perli California államot. Ez a panasza: Az állam a Ventura Freeway expressz országutat úgy építi, hogy az Newbury Park mellett fog elvonulni. Az országút közelsége folytán az ottlévő villák és más ingatlanok értéke le fog szállni, köztük az ő ottani birtokának értéke. California állam arra az álláspontra helyezkedik, hogy a közérdek fontosabb, mint filmsztárok privát érdeke. Tudni kell ugyanis, hogy Issur Danielovitch nem más, mint Kirk Douglas, a gazdag filmsztár. NEW YORK TÖRZSKÖNYVI Uj kiadásban megjelent New York írott térképe, a város képének kialakulása 1498-tól századunk elejéig. A gazdagon illusztrált könyvben megtaláljuk a város mindenkori képét, és ennél sokkal többet: a newyorki élet fordulatait az elmúlt évszázadokban. New Amsterdam holland városból New York angol város lett, a “felszabaditó háború” amerikai várossá tette s mint ilyen lett a kis városból nagy város. A nagy fordulata a város történetében 1811-ben állt be, amikor a falu jellegű Manhattan szigetet felparcellázták, letai'olva természeti szépségeit s a kritizáló intellektueleknek, akik szabad lélegzési teret követeltek, a commissiónerek azt felelték, hogy a Hudson folyó és az East River elég friss levegőt adnak . . . Mindenféle bajok mindig voltak. Vízhiány, az emeletek nek kaptak vizet. Lázongások: liszthiány miatt, sorozás ellen, viharos választási kampányok, benszülöttek és bevándorlottak ellenségeskedése . . . kolera és bűnözés ... a legpiszkosabb utcák a világon . . . politikusok és hivatalnokok korrupciója . . . — gazdag örökség. A monográfia szerzője, I. N. Phelps Stokes építőművész, 20 évig dolgozott nagy müvén, egész vagyonát az anyaggyűjtésre költötte. Ezt a címet adta a könyvnek: The Iconography of Manhattan Island, 1498—1909. Az első kiadás már régen elfogyott, a Museum of the City of New York hat példánnyal dicsekedhet. A mostani uj kiadást bárki megszellemének átka. Kezdik “el- veheti, a hat kötetes, 4500 oldalas mü ára 795 dollár. Egyiptomi foglyok a Gaza-sávban (fenn). Egy másik helyen Gázában ugyancsak arab foglyok izraeli
