Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-15 / 24. szám
6. OLDAL f JETIM SÉG Thursday. June 15, 1967 Kossuth katonái a kubai szabadságharcban Emlékkő hirdette az utókornaik a haza parancsát híven teljesítő Leonidász és a háromszáz spártai helytállását. Kő nem jelzi, vándor nem hozta hírül, néhány sor a lexikonokban és emlékiratokban őrzi csupán annak a maroknyi magyarnak vitézi tettét, akik — élüáön Prágay János 48-as honvédezredessel — háromszáz idegen bajtársukkal együtt utolsó emberig vérüket ontották egy völgyszorosban a kubai nép szabadságáért. A TÖRTÉNET MESSZE KEZDŐDIK Bécs, 1812. Itt élte vidám napjait Klapka György magyar testőrhadnagy, barátaival. Köztük a bécsi szalonok dédelgetett arszlánja, a délceg, pezsgő életkedvü, örökvidám Prágay János. Szerény polgári tisztséget viselt a bécsi magyar udvari kancellárián, mint művészi betürajzoló. Előbb már szolgált az osztrák hadseregben is, vitéz harcos hírében állott. Most táncvigalmak s piknikek rendezésében ügyeskedett. Pár év múlva komolyabb idők következtek mindkét magyar ifjúra. Klapka, az 1849-es győzelmes tavaszi hadjárat egyik vezére, harmadszor verte meg Schlick tábornokot. Legutóbb Tokajnál. Tokaji főhadiszállásán— ahogy emlékirataiban megírja — beállított hozzá Prágay és felajánlotta szolgálatait: “Jobbkor nem jöhettem — mondta — ,egy hadsegédre van szükséged s amily kedvvel jártuk egy időben a táncot, éppoly tüzesen és jókedvűen fogunk most lelkünk szakadtáig harcolni.” A KOMÁROMI ESKÜ Prágay e naptól kezdve a komáromi fegyverletételig Klapka oldalán maradt, honvédezredesi ranggal, mint főhadsegéd. Klapka a tisztikar élelmezését is reá bízta, átadva neki gazdálkodásra mindannyiuk teljes zsoldját: “Prágay egyenlő, még pedig legnagyobb lelkiismeretességgel tölté be mindkét hivatalát — írja emlékiratában —, hadsegédi állási kötelességeit a legválságosabb pillaantokban is kifogástalanul teljesítette, de ráért arra is, hogy naponként jó asztalt terítsen nekünk”. Komárom, az ország egyik legfontosabb erőssége, a világosi fegyverletétel után is tartotta magát. Végül mégis kapitulálni kellett. A megadás előtti estén Prágay egy utolsó bőséges lakomát tálalt fel könnyek között bucsuzkodó bajtársainak. A jelenlevők felírták nevüket egy ivre, ünnepélyes fogadalmat téve, hogy a szent ügyhöz hűek maradnak, első hívásra készek vért-vagyont áldozni, és bárhova vesse is őket a sors, tovább fognak güzdeni hazájukért, a népjogokért, a népek szabadságá-A menekülőket különböző világrészekbe hajtotta a sors. Prágay és Schlesinger Lajos hadnagy Amerika felé vette útját. Prágay az emigrációban elsőként látott hozzá egy kis munka kiadásához, amely Magyarországot és a fegyveres harcot ismertette. Az emlékezést a legelőkelőbb New York-i kiadók egyike, Putman jelentette meg 1850-ben. Könyvével Prágay számos jó barátot szerzett, ezek hamarosan bemutatják Lopez tábornoknak, a Kubát a spanyol iga alól felszabadítani kívánó forradalmi párt vezérének. A szabadságharc viharaiban edzett Prágay úgy érzi, hogy kötelessége az elnyomottak védelmére fegyvert fogni, és ha kell, meg is halni. Felajánlotta kardját Lopeznek. A tábornok vezérkari főnökévé nevezte ki, és a kis szabadcsapat, melyhez több magyar szabadságharcos csatlakozott hajóra szállt és kikötött Kuba egy csendes, lakatlan partján. Lopez “Guerida Kuba!” kiáltással megcsókolja a “szeretett Kuba” földjét. “KUBA HŐSE” A venezuelai születésű felkelő tábornok, Narcisco Lopez (1799-1851), a spanyolok legnagyobb ellensége “Kuba, az adoptált haza hőse” egyik legvitatottabb alakja Kuba történetének. A kubai orradalmárok egyik csoprtja úgy látta, hogy Kuba esik az Egyesült Államokkal ejyütt tud megszabadulni a spaiyol gyarmatosítók rabszolgaágából. A “kubai vita” másik oldalán álló hazafiak félteték Kuba függetlenségét az anerikai behatolástól. Kubát tel kell szabadítani, de legyen kubai és nem angolszáz. A legkonzervatívabb körök 4- szont attól féltek, hogy Lopz a felkelés örve alatt a rabszdgák felszabadítását tervezi. Életirója, Hermiro Portél Vila, a legtisztább szándéki, a naivságig jóhiszemű nem« jellemnek rajzolója. Vitai Moralessy Morales könj/e (1963) a kubai forradaVm kezdeményezői és első nírtirjai között tartja száron. Lopez első kísérlete 1848oan sikertelen volt, az Egysült Államok a be nem avatözas elvére hivatkozva lettotta az indulásra kész mexirí veteránok expediciós szegét. Lopez az Egyesült Álmokba menekül, távollétéen halálra ítélik, emberei^ kínzások közt lemészároUk. Lopez tehát immár má^dik ex, pediciójával száll p;'tra Kubában 1851 augusztusában. Győzelmes előnyomlása esetére fegyveres imogatást ígértek az északi/s déli államok, de számiét az általános népfelkelé.-e is. Számításaiban azonkn csalatkozott. Az ameriki támogatás elmaradt. Balszrencse is üldözte. Az előcapatul előre küldött Crittenen, a mexikói háború veterá tábornoka, akivel Kuba b.sejében egyesülnie kellett olna, útirányt téveszt és a sfinyolok kelepcéjébe esik. Aioltakat és haldoklókat a kralokkal kötélen végighurcolta.] ák Havana utcáin és felarabolt testrészeiket kifiigfesztik a legelőkelőbb köztáw. Ennek ellenére újabb nagyar csapat száll hajóra. MAOYAROK THERM)PYLAEJE De a vám várt kubai nép felkelés elnaradt. Lopez kiáltványait evasták, az aszizonyok keik felett hordták a táborkképmását, a taryák népe ete-itatta az idején harcoso;. De nem moz- Jult. Lopez tis csapatával magára mait. Még igy is kétszer ver vissza túlerőben levő spyol helyőrség válogatott szadait. Las Pasas kicisny íuban a harcban edzett kis iagyar csapat oroszlánkénttüzd. Schlesinger emlékesében részlete sen leírta eiősi ellenállást. Feltehetően : ő emlékanya?a ihlette m Luby Sándort 1898-ban “rgyar dicsőség Kubában, 18-ben” cimü kis hőskölteménre. Az “újságíró poéta” Ly, Balassagyar maton Koíáthy Jenővel együtt szersztett irodalmi folyóiratot, ajd a fővárosi lapok munkarsa s a Mátyás Diák élclap vezérverseinek írója lett. : amerikai-spanyol háború törése alkalmából emlékezimeg az 1851-es magyar hősről. Sűrítéssel, költői tulzsal talán, de mégis nér hitelességgel íródhatott eis ballada a magyarok Theiopylaejéről. Schlessinr később úgy emlékezik, )gy a sebesült Prágay és day — hogy a spanyolok gyetlenkedéseit elkerüljék a csatatéren, önkezükkel /etettek véget életüknek, ágay pisztolyával, Gotay tével. Lopez némy megmaradt emberével éSchlesingerrel a hegyekbe enekül. Étlenszomjan kórolnak. Hatalmas hurriki tör ki, Schlesinger testéi melengeti kimerült tábonkát, kinek morális ereje jy percre sem tört meg. Apanyolok részleges amneitját hirdetnek, ha a harcoso négy napon belül megadjálmagukat. Csak Lopez fejérevolt vérdij kitűzve. Schlesiger az amnesztia utolsó prcében hagyja csak el — amak kívánságára — tábornokát Lopez levonul egy tanyahába és fegyverrel kényszerű a gazdát, hogy feladja őt így akarta egy szegény kbai parasztnak megszerező a vérdijat. Egy spanyol hdnagy fogja el. Hátrakötött mezekkel, nya kán kötéllel, mltósággal lépked Lopez a fglyök között. (A hadnagyotkésőbb a nép: meglincseli.) 1 hajón derűsen elbeszélge a kapitány-j nyal. Veresége ellenére hitt Kuba szabsdságharcának győzelmében, a legkegyetlenebb halál várrá. A spanyolok Havana főterén a spanyol inkvizíció nyaícsavaró vasával végzik ki 1851. szeptember 1-én. Utoló szavaival Kuba szabadságit éltette. “Halálom nem forlitja vissza Kuba sorsát!” A foglyokat a spanyolországi higanybánjákba deportálják. Az Egyjsült Állapiok közbelépésére kegyelmez meg nekik sói év múlva Izabella spanyol királynő. De Schlesinger Lajos csodálatos módon megmenekül. Az erőd bástyájáról a tengerbe veti magát. Egy amerikai hadihajó megmenti, 1856-ban a nicaraguai seregben századparancsnok. Később visszavonul Guatemalába, dúsgazdag ültetvényes lesz. 1892-ben etnográfiai tárgyakat küld a Magyar Nemzeti Múzeumnak és még az évben fiával elláttogat Magyarországra. “BÜSZKÉN ESETT EL . . .” Meghatódva olvassuk a régi írásokban, de Kuba mai történetében is a magyar csapat elesett hőseinek nevét. Hadd idézzük itt: Schlesinger, Gotay, Becsey (Bem egykori segédtisztje), Bontilla, Radnóti, Palánk, Eichle, Virág, Biró, Koszta, Mihalóczy a két Csomortányi. S Klapka emlékezését szeretett bajtársáról. “Prágay büszkén esett el a halál-tánc mezején és utolsó lejtése volt a legszebb életében.” Baloghy Mária ltótona nfeghail! al°^S^gÍ hadosztály katonai szállásán, Délvietnamban robbanás történt, két amerikai Stockton, Calif.-ban a közeli hegyekben erős havazás volt. Nem a Tisza partján fekszik ez a csárda? tompított beszéd: a büvész-Az étteremben kellemes, tompított fények. Minden asztal foglalva, a pincérek lábujjhegyen hordják tálcáikon az inyencfalatokat, a poharakban aromás bor csillog: a levegőben van valami ünnepélyesség. Nem tipikusan amerikai ünnepélyesség, inkább olyasfajta, amilyen a Duna— Tisza táján otthonos. \ i . .... Pedig a közönség nem kizárólag magyar. Sok az egyéb eredetű amerikai is, aki eljött ide, hogy egy kis magyar levegőt szippantson, magyar ételek illatát, magyar italok ásványos izeit kortyintsa és, ami mindezt aláfesti: egy kis magyar muzsikát. vonós prímás, Toki Horváth Gyula hallgató nótát játszik... Fájdalmas, édes-bus magyar nótát. Azután fokozatosan felenged a hangulat, a hallgatót tüzesebb muzsika követi, vidám, csipkelődő szövegű, játékos népdal, tüzes csárdás. A közönség az asztaloknál együtt ringatózik a zene ritmusával. A magyarok egyszerre emlékezni kezdenek és magyarabbak lesznek és az idegenek valami különös, szinte vegyi változáson mennek át: kipirul az arcuk, átveszik a tempót és magyarokká válnak maguk is. íme ezt főzik esténként a newyorki magyarok főutcáján, a Second Avenue-n, az EMKE boszorkánykonyháján, ahol a rendes konyha izes falatjai mellé felszolgálják az igazi otthoni hangulatot, ami a hires-neves Toki Horváth Gyula ördöngős hegedűjén és kicsiny, de igazi őstehetségekből álló bandájának szívből szőtt játékán kerekedik ki az intimhatásu, rejtelmes fényű idegenbe szakadt magyar étteremben : . ; HALORSZÁG Ezért, emiatt a muzsika miatt olyan ünnepélyes a hangulat. Ezért a lábujjhegyen járás, ezért a lehalkított evőeszköz-koccantás, ezért a le-Algériai segítség Izraelnek NEW YORK. — A múlt évben hirtelen elhunyt dúsgazdag zsidó; színházigazgató Billy Rose hagyatékában volt, más milliós értékek mellett, hires városi palotája az 56 East 93-ik utcában. Ezt a pompás épületet nemrég a hagyaték végrehajtója eladta egymillió dollárért Algéria kormányának, amely ott fogja elhelyezni U. N. delegációját. A millió dollárt legnagyobbrészben Izráel kapja, mivel Billy Roses végrendeletében vagyonának egy részét izráeli népjóléti intézménynek szánta. Ily módon Algéria közvetve segítséget nyújtott Izráelnek. NÉHA VISSZAFELÉ SÜL EL A PUSKA MORRISTON, Wales. - Marjorie Price 28 éves aszszonynak négy gyermeke van, nem akart nagyobb családot, fogamzásgátló pilulákat szedett. És ez azzal a hatással járt, hogy most négyes ikerszülés előtt áll. Jó langyos volt a folyó vize, de a fiatal halak között volt egy, aki mindig elégedetlenkedett. — Sose járhatunk arra, amerre szeretnénk. Az öregek mindig terelgetnek bennünket: ide ne menjetek, mert itt örvény van, s arra se menjetek, mert ott a horgászok tanyáznak. Szörnyű állapot. — Igaz — lázadozott sok kicsi hal. — Menjünk és alapítsunk uj országot. Egy éjszakán vagy ötszázan útnak eredtek, de a legtöbb kis hal békében maradt, öregjei közelében. — Jaj de jó — mondták a szökevények —, azt tehetjük, amit csak akarunk ... Egy hajóroncs mellett úsztak el éppen, mikor az egyik hasadékból egy rák kúszott elébük. Igen öreg és ravasz rák volt, aki már ollóit is elvesztette vénségében s igy sokat koplalt. Mennyi idősek vagytok? — Három hónapja láttuk meg a Napot először . . . — Akkor még nem ismeritek a telet! — Nem bizony, ó, bölcs rák — igen okosnak gondolták, mert hosszú bajusza volt s mindig pödörgette ügyesen első lábaival. — Bizony a tél gonosz valami. Rosszabb az örvényeknél és a horgászoknál. Hideg lesz és ti megdermedtek. Nem tudtok majd úszni sem. De ha gondoskodtok ezután rólam, olyan nagyszerű tetőt építek télire a folyó fölé, hogy az megvéd benneteket. Gyorsan mult a nyár, aztán az ősz. A rák mindig nyomukban volt és falta a sok ingyen táplálékot, amit a halfiókák keresgéltek össze számára. Egyszer aztán hülni kezdett a viz és a halak megijedtek. — Semmi baj — dicsekedett a rák — most jövök én! A folyón napok alatt vastag jégpáncél képződött. Nos, mit mondtam? — mutogatott fölfelé a rák. — Itt a jó tető. Láttok-e csak egyetlen horgot is? — Azt nem látunk, ó bölcs rák, de nagyon hideg van! — Jó. Rögtön intézkedem, hogy jöjjön a meleg viz. Mindjárt visszajövök. Ezzel elmászott valamerre a fenéken és nem látták többé. Tudta, hogy a tavasz még messze van, de örült, hogy egész nyáron és ősszel ilyen jól élhetett. Nem baj, majd tavasszal megint csak talál egy hiszékeny társaságot. A halak pedig várták a meleget, s tényleg, hamarosan kisütött fölöttük a Nap. Léken át tűzött rájuk, amelyet a halászok vágtak a jégbe. A sok halacska a fényre tódult és mindannyian a halászok hálójába kerültek. Ha nem csavarogtak volna el, átaludhattak volna a telet az iszapban. De hát nem volt senki, aki erre kitanitsa őket, mert elszöktek öregjeiktől. Darázs Endre Eltűnt a betétkönyv BRONX, N. Y. Amikor a múlt év decemberében Charles Meatling idős embert lakásában holtan találták, a házmester értesítette a rendőrséget, a lakást átkutaták és a halott bankbetétkönyvét, amelyen 10,600 dollár takarékbetét volt, nem találták. Másnap az történt, hogy Robert McMair rendőr a betétből, a halott aláírásának hamisításával, felvett 1398 dollárt, aztán az is történt, hogy Robert McMair rendőr nyomtalanul eltűnt, hátrahagyva feleségét és három gyermekét. Tizenhárom államban körözték. Most Hollywood, Floridában Robert McMair autóbalesetben volt s ez alkalommal elfogták. Visszahozták Bronxba és 25,000 dollár biztosítékot Írtak elő neki, amit persze nem tudott előteremteni. A brüsszeli nagyáruház égésében egy férfi holtteste az ablakra görnyedt. égy nő ugrásra készen a tűzoltók hálójába (jobb). Két Diesel mozdony egymásnak rohant New York teherpályaudvarán, 6 vasutas meghalt, 4 megsebesült.
