Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-08 / 23. szám
AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMIT MAGYAR ÚJSÁG VOL. 54. ÉVFOLYAM No. 23. SZÁM ÁRA 20c-SINGLE COPY 20c TRENTON. N J Thursday, June 8^ 1967 A 400 EVES MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ VILÁGRASZÓLÓ JUBILÁRIS ÜNNEPSÉGE Irta: CSÁVOSSY LEÓ — Debrecenbe küldött munkatársunk jelentése — — Befejező tudósítás — Csávossy Leó DEBRECEN. — A 400 éves jubileumi zsinata magas színvonalú és bőséges műsorának következő etappja a debreceni Teológiai Akadémia ünnepi diszgyülése volt, melyen dr. Bakos Lajos püspök előadásában a magyar református teológiai gondolkodás legujabbkori alakulásának történetét foglalta össze. Ezt követően az Akadémia diszdoktori címek adományozásával tüntette ki a református világ kiemelkedő személyiségeit: dr. Christian Goncalves Baeta ghanai teológiai profeszszort, dr. Egbert Emmen hollandiai lelkészt, a holland re^ formátus egyház főtitkárát, dr. Heinrich Hellstren svájci lelkészt, dr. Jean Kotto kameruni lelkészt, dr. James I. McCord amerikai professzort, a princetoni teológiai szeminá rium elnökét, Nagy Gyula romániai püspököt, dr. Wilhelm Niesel nyugatnémet prof esz szórt, a Református Világszövetség elnökét és dr. Albrecht Sehönberrt, a berlini-brandenburgi egyház adminisztrációs püspökét. A tiszteletbeli diszdoktorokat hagyományos külsőségek között avatták fel. Széleskörű érdeklődés kisérte ezután Dr. James I. McCord U.S.A.-beli professzornak “A szolgáló egyház teológiája” ci men megtartott előadását. — Abban a kiváltságos helyzetben vagyok — mondotta - hogy az Amerikai Egyesült Államok egyesült presbiteriánus egyházának és legrégibb teológiai intézetének, a prin cetoni szemináriumnak üdvözletét hozom, ahol olyan sokan folytatták az önök fiai közül tanulmányaikat s kiváló eredményeket értek el a teológiai tudományokban és felelős helyekre jutottak az egyházban. Engedjék meg, hogy üdvözöljem önöket a Második Helvét Hitvallásnak országos zsinatjuk által történt elfogadása 400. évfordulója alkalmából. Ezt a zsinatot itt tartották Debrecenben, a magyar Géniben. Egyben elismeréssel óhajtok adózni annak az egyháznak, amely szolgálatának négy évszázada alatt olyan korszakalkotó szerepet játszott a magyar nép életében, nyelvének, irodalmának és kultúrájának fejlesztésében s amelynek gyülekezeteit szerte a világon ismerik mély hitük és Jézus Krisztusnak való odaadásuk miatt. Az a sok lelkész és egyháztag, akik Amerikába jöttek, jelenlétükkel és értékes munkálkodásaikkal gazdagítják az uj világ közösségét. — Ha áttekintjük ma a teológiai területet — folytatta a MUNKAALKALOM NŐKNEK ASSZONYOK! Azonnal munkához láthatnak, azonnali keresethez jutnak. Az AVON kozmetikai cikkek árusításával otthona környékén sok pénzt szerezhet magának! Megbeszélésért telefonáljon: 642-5146 számra. szemináriumi elnök —, hogy megértsük annak szolgálatát és a szolgáló egyházat, világossá válik, hogy az elmúlt három évtized során az egyház Jézus Krisztus személyében visszanyerte a keresztyén hit élő középpontját. Ez annak a nemzedéknek müve volt, amelyik újra felfedezte a protestantizmusban hosszú ideig háttérbe szorult belső meglátásokat és fontos felismeréseket. Amikor kísérletek történtek, hogy az egyházat egy másik ur számára követeljék és másnak, mint törvényes fejének szolgálójává tegyék, a teológusok kénytelenek voltak visszatérni az Ó- és Újszövetség írásaihoz és az egyház hitvallásaihoz, hogy felfedezzék, mi az egyház és kié. — Legmélyebb meggyőződésem — emelte fel szavát a professzor: a jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget nyújt az egyháznak, hogy visszanyerje a kezdeményezést azáltal, hogy komolyan veszi szolgáló szerepét az emberiség számára. Legyen ez a történelrhi évforduló alkalom arra, hogy az egyházat újra az Ur oltalmába ajánljuk, akire a Szentirások és hitvallásaink úgy mutatnak rá, mint minden élet, igazi szabadság és jelentős szolgálat forrására — fejezte be mély gondolatokban bővelkedő előadását dr. James I. McCord, a princetoni szeminárium elnöke. Végül Jean Kotto afrikai (Kamerun) lelkész tartott előadást “Az egyház az uj társadalomban” címen. — Az egyház akkor marad hü hivatásához — mondotta többek közt —, ha működése minden ország igazi arcához hasonul és nem egyetlen nép végleges és változhatatlan megoldásait kényszeríti másokra. Sok régi helyzet megváltozott és helyessége kérdésessé , vagy túlhaladottá vált. így Afrika sem hajlandó többé a fehér világgal azonosulni és még kevésbé a nyugati keresztyénséggel. Az afrikai protestáns egyház rendkívüli szigorú mértékkel mér és osztályoz. Aki nem alkalmazkodik a fegyelemhez, azt az egyház visszautasítja. Ilyen eset a poligám pogányé, akit az egyház csak úgy hajlandó legkeresztelni, ha lemond a többnej üségről és csak egy feleséget tart meg, akivel együtt lép be az egyház tagjai közé. Ha egyházunk bele menne abba, hogy megkereszteli mindazokat a poligámokat, akik sok feleségükkel együtt akarnának belépni az egyházba, igen nagy lenne a mi egyházunk! Az afrikai keresztyénségnek az eddig megvetett afrikai népet az emberiség világitó fáklyájává kell tennie. Ettől az egyháztól függ részben Afrika jövője is — fejezte be érdekes előadását Kotto színes lelkész. A zsinat jubileumi ülése dr. Bartha Tibor püspök zárószavaival ért véget. A harmadik zsinati napon úgy Debrecenben a Nagytemplomban, mint Budapesten a Kálvin-téri templomban központi istentiszteleteket szerveztek vendég igehirdetőkkel. Azonkívül 40 külföldi vendéglelkész 40 magyar vidéki gyülekezetben végzett igehirdetői szolgálatot. Ezzel fejeződött be a 400 éves magyar református egyház lelkek mélyére hatoló, fenséges tónusu grandiózus zsina.i ünnepélye. EZZEL A RASKO-KEPPEL GAZDAGODOTT A MAGYAR TANULMÁNYI ALAPÍTVÁNY Dr. Teller Ede, a fizikai tudós, a világbéke katonai problémájáról WASHINGTON. — Prof, Dr. Teller Ede, aki eltörölhetetlenül “a hidrogénbomba atyja” névjegyet viseli homlokán, a U. S. News cimü folyóiratban nyilatkozik arról a végső kérdésről, amely Sztálin és utódainak sokszori fenyegetőzései után éppen napjainkban ujraforrósitja a hidegháború levegőjét: tartani lehet-e, tartani kell-e egy orosz atombombás, hidrogénbombás támadástól, világvégétől ? A kérdés, amelyre Tehertől feleletet kért és feleletet vár az ország népe, a következő volt: — Olyan időben élünk, amikor sokan úgy vélekednek, hogy mivel Amerika és Oroszország tartósan egyenlő atomhatalommal rendelkezik, ez a katonai hatalmi egyensúly elképzelhetetlenné tesz egy világháborút. Helytáll-e ez a feltevés? Nem ismétlődhet meg a jövőben “atom-zsarolás” (atomtámadással való fenyegetőzés) ? Megtörténhet-e vagy nem történhet meg, hogy Oroszország felülkerekedik és megkísérli, hogy diktál nekünk megsemmisítő támadás fenyegetésével ? Dr. Teher felelete: — Én meg vagyok győződve arról, hogy ebben a mostani technológiai korszakban technológiai meglepetésekkel számolni kell. Én nem tudhatom, högy mi jár az oroszok fejében. De sokan rámutattak arra, hogy atombomba elleni bomba készítésében nem jártunk el elég gyorsan. Az oroszok jelentették, hogy ilyen ellenbombákat helyeznek állásba több helyen. Ily körülmények közt én szeretném, ha kétségbevonhatnám atomzsarolás eshetőségét, de ezt nem tehetem. Nem vonhatom kétségbe Oroszország felől, mert uj fejlemények lehetségesek, de még Kina felől sem vonhatom kétségbe. Én a magam részéről nem hiszem, hogy Kina megkísérelne atomzsarolást. De ha mégis a kínaiak megpróbálják ezt, öt vagy tiz év múlva, és mi tudjuk, hogy egy pár atombombát vivő rakétájuk, amely egy csapásra óriási csapást mérne ránk, engem aggaszt a kérdés, hogy erre hogyan reagálunk mi. Nem hihetem, hogy az amerikai elnök kész lenne milliók életét, talán Amerika létét, kockára tenni azért, hogy megvédje, mondjuk, Formosát. Az én meggyőződésem az, hogy ha biztosak akarukn lenni, hogy ilyen helyzetet — atomzsarolást — elkerüljünk, meg kell gyorsítanunk atomellenbombák készítését. — Ez kevesebbe kerülne, mint a vietnami háború — folytatta Dr. Teller. — Kínai atomfenyegetőzés ellen bebiztosíthatnák magunkat anynyival, amennyibe két-ihárom hónap Vietnam kerül. És ennek további előnye lenne, hogy miután megbizonyosodtunk a Kina elleni védelem költségeiről és a védelem hatásosságáról, akkor talán jobban tudjuk majd megítélni, hogy érdemes-e kifejleszteni egy nagyobb és drágább védelmi rendszert, amellyel orosz támadást esetleg leállíthatunk vagy annak pusztító hatását enyhíthet j ük. Kruscsev az éji sötétség leple alatt atombombás rakétákat csempészett be Kubába, 90 mérföldnyire Amerika területétől. Ez egy történelmi példája az atomzsarolás kísérletének ? — Igen, felelte erre a kérdésre Dr. Teller. Ebben az esetben azonban az orosz elszámitotta magát, mert mi elegendő erőt szegeztünk szembe vele. — Engem nyugtalanít az, hogy elszámithatjuk magunkat. Ha választani kell különböző eljárások közt, az ésszerűbb, ami a legjobbnak ígérkezik legkevesebb költséggel és megerőltetéssel. De ha ezt a politikát követjük és odáig visszük, hogy kiszámítjuk a minimumát annak, ami egy atomtámadás kivédésére szükséges, olyan feltevésekkel találjuk magunkat szembe, melyek helyességét nehéz, ha egyáltalán lehetséges bizonyossá tenni. A költség-hatásosság apostolai Vietnam dolgában nem jósoltak 100 százalékos biztonsággal: Ez baj, de nem katasztrofális baj. De ha hasonló tévedés történik arra nézve, hogy mi elég orosz atomtámadás kivédésére, ilyen tévedés Amerika végét jelenthetné. Dr. Teller ezután azt fejtegette, hogy életbevágó szükségesség az óvóhelyek építése. Mi, akik gazdagabbak vagyunk, könnyebben építhetünk ilyeneket, Oroszországban lakáshiány van, ott ez nagyobb nehézséget okozna. De ennek a védelemnek — civil defense — nagy haszna lenne. Egy nagy atomháború a nép millióit pusztítaná el, mégis az óvóhelyek révén a lakosság többsége túlélné a vészt s mint nemzet megmaradhatnánk. Ma még nem vagyunk felké-Az American Hungarian Studies Foundation elnöke, Molnár Ágoston, átveszi new yorki üzletember, Fodor Sándor (jobb), nagylelkű kép adományát, a Raskó féle “Körmenet” cimü festményt, amely az Alapítvány szépművészeti gyűjteményében méltó helyet talál. A New Brunswick-on (N.J.) székelő Amerikai Magyar Tanulmányi Alapítvány leendő múzeuma és könyvtára számára már eddig is nagymenynyiségü könyv, festmény és más értékes magyar-tárgyú anyag gyűlt össze. A már most mintegy negyedmillió dollárra értékelt gyűjtemény újabb darabbal gazdagodott Fodor Sándor new yorki üzletember adományával, aki (a fenti fényképen jobbfelől) a közelmúltban adta át Molnár Ágostonnak, a Hungarian szülve arra, hogy nagy atomtámadás esetére a nemzet megmaradását biztosítani tudjuk. A földalatti óvóhelyeken mi felhalmozhatnánk annyi készletet, hogy a nemzet öt éven belül újra talpraállhatna, nem úgy, mint az oroszok, akik nem, rendelkeznek elegendő élelemtartalékkal. Nem hiszem, hogy mi sérthetetlenné tudjuk tenni magunkat, de elérhetjük azt, hogy kevésbé sebezhetők legyünk, mint az oroszok. Az oroszok nem őrültek, ők nem pókerjátékosok, hanem sakkjátékosok. Ha mi erősebb pozícióban leszünk, jelentősen csökkenthetjük a veszélyt, hogy az oroszok támadni mernek. McNamara honvédelmi miniszter úgy véli, hogy ha az oroszoknak hatalmas amerikai ellentámadástól kell tartaniok, nem lesz merészségük Amerika megtámadására. Ez igaz, de szerintem nem elég Amerika fennmaradását 51 százalékosan, vagy 70 százalékosan biztosítani, hanem — ha 100 percentesen nem is lehet — legalább 90 százalékosan biztosítani kell. Elképzelhető-e, hogy akad FIGYELEM! Keresem azt a magányos, egyedülálló férfit vagy nőt, aki nem akarja időskorúak otthonában eltölteni életét és aki testvéri alapon megvenne velem felesbe egy gyönyörű, tágas, vidám, napos, világos, nagy kertes házat egy villanegyedben. Csak $1,500 lefizetés keU, mint jómagámnak is. Választhatja akár a földszinti vagy emeleti gyönyörű lakást a villaotthonunkban. Bútort adok. Érdeklődő hívjon telefonon Passaic, N. J.ben, Area Code 201, PR 8-4558 reggel 1/28-kor vagy d. u. 2 órakor. Studies Foundation elnökének az itt bemutatott gyönyörű festményt, Raskó Aurél hírneves amerikai magyar festőművészünk “Körmenet” c. alkotását, amelyet az elhunyt művész maga is egyik legsikerültebb festményének tartott. Az értékes festmény az Alapítvány gyűjteményében méltó helyet talált. Ez év őszén az Alapítvány egy New York-i kiállítás keretében fogja bemutatni gazdag múzeumi és könyvtári gyűjteményének legér-Oroszországban egy ember, aki megnyom egy gombot és milliók pusztulását okozza? — Ha az orosz népről volna szó, nem félnék. De itt a Kreml urairól van szó. Ki tudja, hogy mifajta emberek lesznek a Kremlben 1972-ben vagy 1975-ben. Én csak egy orosz emberről tudok, aki a múltban saját népéből legalább tiz milliót halálba küldött. tékesebb és legérdekesebb darabjait, melyek között van pl. Bercsényi Miklósnak egy sajátkezű eredeti levele, Ady Endre több levele és kezeirása, számos értékes és ritka magyar könyü, eredeti kézirat, rajz, festmény és hasonlók. Akár New Bruns wickon, akár máshol épül fel egy napon az Alapítvány Múzeuma ás Könyvtára, az egész amerikai magyarság igazi kulturközpontja lesz, majd az, ahová és amelynek számára azután nyugodt lélekkel juttathat el bárki bármilyen történelmi és muzeális értékű tárgyat és adományt, mert ez az épület az amerikai magyar élet “emlékháza”, magyar múltúnk, magyar kultúránk letéteményese lez! Az épület mielőbbi megvalóitása is tőlünk függ, attól, hogy ki mennyit és milyen hamar hajlandó adományozni az alap javára. A U.N. Biztonsági Tanácsa rendkívüli gyűlést tartott New Yorkban, a közelkeleti fokozódó krízis következtében.
