Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-06-01 / 22. szám

VOL. 54. ÉVFOLYAM No. 22. SZÁM ARA 20c—SINGLE COPY 20c TRENTON, N J Thursday, June 1, 1967 A 400 ÉVES MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ VILÁGRASZÓLÓ JIIBILÁRIS ÜNNEPSÉGE Irta: CSÄVOSSY LEÓ — Debrecenbe küldött munkatársunk jelentése DEBRECEN. — A Magyar­országi Református Egyház lélekből fakadt bensőséggel és parádés ke­retek közt ün­nepelte l)eb­­•ecenben meg­alapításának négyszáz éves ,ubileumát. A díszes ünnep­ségeken az öt világrész hu-Csávossy Leó szonegy orszá­gának delegációja vett részt. Az egyházi előkelőségek élén ott láttuk többek közt dr. Wilhelm Nieselt, a Reformá­tus Világszövetség elnökét. M. Pradervand főtitkárt, dr. G. G. Williamsot, az Egyhá­zak Világtanácsa európai szekciójának titkárát, J. L. Hromadka professzort a Prá­gai Keresztyén Békekonfe­rencia elnökét. Az Egyesült Államokat 20 tagú küldött­ség képviselte a debreceni zsinati parádén: D. Dr. U. I. McCord (Princeton), Hamza András és felesége (New York), Csutoros István (Sha­ker), Szathmáry Bertalan (Long Branch), Bertalan Im­re (New Brunswick), Dr. Lé­­vay Balaise (New York), György Árpád (Chicago), Beretz Árpád (Hamond), Bö­szörményi István és felesé­ge (Bridgeport), Baksa Csa­ba (Akron), Nagy Lajos (Mc Keesport), dr. Harsányi And­rás és felesége (New York), Daróczy Sándor és Károly fia (New York). A május 19-én, pénteken kezdődő háromnapos ünnepség a történelmi patinás debrece­ni Nagytemplomban rendezett zsinattal indult meg lelki ut­ján. Mindenekelőtt Trautmann Rezső dr. építésügyi és város­fejlesztési miniszter a magyar kormány üdvözletét tolmácsol­ta. “Tények sokasága tanúsít­ja, hogy a református egyház négy évszázados történelmé­nek legszebb időszakában a magyar nép oldalán, annak szolgálatában állott. A zsinati nyilatkozattal egyezően kor­mányom nevében is kijelent­hetem, hogy az állam és a Ma­gyarországi Református Egy­ház közötti viszony rendezett és jó. Az 1948-ban megkötött egyezmény kiállta az idők pró­báját, megvetette az együtt­működésnek, az elvek kölcsö­nös tiszteletbentartásán nyug­vó közös munkának az alap­ját.” Ezután Bartha Tibor dr. püspök, a zsinat lelkészi el­nöke ismertette a Zsinati Nyi­latkozatot, amelyet az alkot­­mányozó testület a jubileum alkalmából alkotott. — Nemzedékünk idején mélyreható átalakulás ment végbe népünk életében — hangzik a nyilatkozat. — Ma már hálaadással és örvende­zéssel tudunk beszélni arról, hogy egyházunkat a szeretet kötelékei fűzik a magyar tár­sadalomhoz, s hogy társadal­munk értékeli és megbecsüli egyházunk hazaszeretetét a magyar nép boldogulásáért végzett szolgálatát. A zsinat ülése Szamosközi ; István budapesti püspök pré­dikációjával kezdődött. A püs­pök Máté evangéliumából vet­te a vezérlő gondolatot: “Ha­sonlatos a mennyeknek orszá­ga a kovászhoz, amelyet vévén az asszony, három mérce lisztbe elegyite, mígnem az egész megkele.” Majd igy folytatta prédikációját: — Ezüsthaju, drága édes­anyánk, a Magyar Református Egyház négyszáz évvel ezelőtt vette a kovászt s az akkor három részre szakadt magyar­ság leikébe, a három mérce lisztbe elegyité, miglen az egész megkele.. Népünk ekkor a történelem zugó malmában Őrlődött: Szulejmán szoron­gatta, Ferdinánd fenyegette a Mohácsnál megmaradt ma­gyarságot — ezt látjuk, ha a dolgokat a historikus tárgyi­lagos szemével nézzük csupán. Ám, ha református hittel ele­mezzük az eseményeket, mindezek mélyén feltűnik Is­ten jóságának az a sajátos jele, amit a kálvini teológia előkészítő kegyelemnek hiy.” A felperzselt magyar Judéa pusztáit reformátoraink jár­ják be, kezükben vándorbot, ajkukon zsoltár, szivükben bi­zonyságtétel, hogy Kereszte­lő János rendületlen hitével kiáltsák világgá az örömhírt: az Atya kovászt nyújt, felkí­nálja Krisztusban a közeljött Isten országát, mely a Szent­lélek ereje folytán elégséges a három mérce liszt megele­­venitésére. Tettének nincsen emberi magyarázata, indoka isteni: Sola gratia, csupán ke­gyelemből lett. A kenyér ké­szítésére predesztinált asz­­szony: Anyánk, a szent eklé­zsia, hittel fogadja el a meny­­nyei kovászt. A jaj-szóból imádság lesz, a panaszból pö­­nitencia, a bűnbánatiról meg­­igazulás, kegyelemből hit ál­tal a Krisztus keresztje alatt. Ez sodorja magával a hitvalló atyákat, ez gerjeszti az éle­tet az első magyar református eklézsiákban s mire reformá­toraink átélik a Szentlélek hit­­tani tételét, már mindenes­től a Szentlélek boldog fog­ságában élnek: maguk is a Szentlélek teológusai. Szemük láttára kel meg az egész ke­nyér. Ezután a püspök rnélyen­­szántó gondolatokkal átszőtt prédikációjában teljes törté­nelmi visszapillantást nyúj­tott, majd a szolgálattétel kül­detésében eljáró egyháznak a magyar kultúra művelésében kifejtett szerepét ismertette, különös tekintettel a debrece­ni őskollégium irányitó szere­pére és érdemeire. Ezután dr. Esze Tamás egy­házkerületi főgondnok, a zsi­nat világi alelnöke kereset­len szavakkal megnyitotta az ülést és üdvözölte a külföldi vendégeket. Majd dr. Wilhelm Niesel professzor, a Reformá­tus Világszövetség elnöke tar­totta meg előadását. Minde­nek előtt a Világszövetség 102 tagegyháza nevében kö­szöntötte a jubiláló magyar egyházat. A zsúfolásig megtelt, a ma­gyar történelem oly sok szép emlékét őrző református Nagytemplomban a padsorok­ban helyet foglaltak az egy­házi notabilitások, püspökök, főgondnokok, a zsinat 100 fő­nyi tagja, a külföldi egyházak delegátusai szintén 100 tag­gal, a magyarországi vallás­felekezetek meghívott vendé­gei húszán, s a Magyarorszá­gi Református Egyház 27 egy­házmegyéjének képviselői 270 résztvevővel. — Isten maga szólt az atyák­hoz és apostolokhoz és szól még mindig hozzánk a szent­­irások által — kezdte szónoki beszédét a Világszövetség il­lusztris elnöke. Atyáinkat Is­ten egyszer kimondott és ma is hangosan megszólaló Igéje ragadta meg. Senki sem né­­mithatja el ezt az Igét, sem mi teológusok különféle kí­sérleteinkkel, melyekkel meg­próbáljuk a modern világhoz alkalmazni, sem mások ha­talmi eszközökkel. Azért ör­vendezhetünk ebben az emlék­­évben és azért hálásak lehe­tünk a Magyarországi Refor­mátus Egyház atyáihoz is, hogy kifejezést adtak hitük­nek. Ezután dr. Tóth Endre deb­receni professzor kronológus egyháztörténeti átttekintést nyújtott az elmúlt 400 év tör­ténetéről, különösképpen ki­emelve az ünnepség tárgyát képező II. Helvét Hitvallás je­lentőségét az egyház életére nézve. A zsinati ülés közép­pontjában az a határozat ál­lott, amely foglalkozott az egyházi élet minden időszerű kérdésével. Majd dr. Bartha Tibor püs­pök, a zsinat lelkészi elnöke terjesztette elő azt a határo­zatot, melyet a református egyház vezető-testülete már az előző héten tartott külön ülésen részletesen megtár­gyalt. Érdekessége ennek a határozatnak az, hogy több időszerű kérdéssel foglalko­zik, igy többek közt a keresz­tyén—marxista dialógus prob­lémájával is, továbbá a csalá­di élet s a munkaerkölcs kér­déseivel. Leszögezi a hatá­rozat a magyarországi refor­mátusok álláspontját a római katolikus egyházzal való vi­szony kérdésében is. A zsinat egyhangúlag elfo­gadta a határozatot és ki­mondta, hogy az iratot meg­küldik a Magyarországi Re­formátus Egyház valamennyi lelkipásztorának és gyüleke­zetének. Ezt követően a többi feleke­zet nevében D. Káldy Zoltán budapesti evangélikus püspök üdvözölte a reformátusok zsi­natát. Beszédében kiemelte azokat a mozzanatokat, me­lyek közös történelmük so­rán ma is ösztönző erővel kö­tik össze a magyarországi protestáns egyházakat. A zsinat délután folytatott ülésén dr. Hromadka profesz­­szor tartott előadást “A re­formátus reformáció jövője korunkban” címen. Ezután a zsinatot több külföldi delegá­ció vezetője köszöntötte, el­sőnek az Egyházak Világta­nácsa képviselője, majd a svájci, hollandiai egyházak és az amerikai magyarok kül­döttei, végül pedig az afri­kai egyházak képviselője szó­alt fel. Első napi beszámolómhoz tartozik annak a szinpompás, ünnepélyes felvonulásnak a megemlítése, amely a kollé­giumból a Nagytemplomba ve­hető útvonalon diszmagyaros és Bocskay-korabeli disz­­egyenruhás csoportok vezeté­se mellett a közel 150,000 lakost számlátó “kálvinista Róma” frenetikus örömrival­­gása közben zajlott le. Ezen a színes felvonuláson részt­­vettek az Afrikából, Ázsiából, Ausztráliából, Latin-Ameriká­ból, az USA-bő) s az európai országokból érkezett nagytisz­­teletü delegátusok sajátos egy­házi öltözékeikben. A pazar látvány talán a legkáprázta­­tóbb, amit Debrecen közön­sége ezideig valaha is látott. * * * (A szerkesztő megjegyzé­se: mint Csávossy kollégánk tudósitásából kitűnik, Ft. Nagy Lajos, a Független Ame­rikai Magyar Református Egyház püspöke is résztvett a zsinaton a másik két nagy amerikai egyházi közösség püspökeivel egyetemben. Te­hát az a nyilatkozat, amely szerint a Függetlenek képvi­selőjét nem engedték be Ma­gyarországra, nem felel meg a tényállásnak. Nagy Lajos püspök együtt utazott az óha­zába az amerikai küldöttség­gel.) James R. Bede Cleveland, O.-ban saját speciális építésű gépe mellett, mellyel körül akarja repülni a világot. WASHINGTONI LEVÉL KUBAI ÜZLET HAVANA, Kuba — Kuba aláirt egy szerződést Angliá­val, egy 44,800,000 dolláros an­gol műtrágyagyár építésére Havanában. A kubai kormány a szerző­dést a Simon Carves Ltd.-el kötötte s ez diplomáciai egye­netlenséget okozott Washing­ton és London között, mikor a terv még tárgyalás alatt volt volt. Az Egyesült Álla­mok ugyan ellenezte hogy az angol kormány garantálja a­­hitelt. A brit kormány most ga­rantálta az összeg 80 százaé­­kát 5 évig azután, hogy a gyár elkészül 1970-ben. Bojkott hajók ellen CARACAS, Venezuela. — A nagy befolyással rendelke­ző venezuelai Munkás Szövet­ség felszólította a szövetség egyik ágazatát, a rakodó mun­kásokat, hogy bojkottálják az összes hajók rakodását, me­lyek Kubával kereskednek és oda szállítanak. A munkás-szervezet azzal indokolta bojkottját, hogy Kuba minduntalan beleavat­kozik a venezuelai hajózás szuverenitásába. Ilyen boj­kottot már rendeztek Kubába szállító hajókkal kapcsolat­ban 1963-ban s akkor ezek az intézkedések különösen az an­gol, spanyol és francia hajó­kat érintették. VISSZA A DMZ-BŐL DONGHA, Dél-Vietnam — Az amerikai és szövetséges fegyveres egységek kivonul­tak a demilitarizált zónából és az övezet mentén megfi­gyelő állásokat foglaltak el. KIADÓ 3 szobás lakás búto­rozva, vagy üresen. New Bruns­­vickon, szép helyen. Telefon: KI Egy ember egy állam ellen. A kongresszusban általános támadás készül az államok leg­hatalmasabb ja, leggazdagabb­­ja ellen, New York állam el­len. A támadó : Patman texa­si képviselő, a képviselőház bankbizottságának nagyhatal­mú elnöke. Törvényjavasla­tot nyújtott be, amely szem­­jeszáll New York állam sors­­:egy-törvényével. Ügy szól Patman képviselőnek, a ban­kok szigorú felvigyázójának javaslata, hogy bankok nem vállalhatják állam által kibo­csátott sorsjegyek árusítását abban az esetben sem, ha ál­lamuk törvénye ezt megenge­di. Vonatkozik ez a tiltó ja­vaslat minden olyan bankra, kölcsön-intézetre, hiteluniók­ra és más financiális intéze­tekre, amelyek szövetségi charter alapján működnek, szövetségi biztosításban része­sülnek — szóval: a pénzinté­zetek legtöbbjére, hiszen még a kis savings-loan intézetek­nek is szövetségi biztosítás adja meg a létalapot. A Patman-féle törvényja­vaslat úgy szól, hogy amely New York állami bank a tila­lom ellenére sorsjegyek áru­sítását vállalja, minden egyes törvénysértésért 10'0,000 dol­lár pénzbírsággal sújtható. Vagyis: amely bank sorsje­gyek ezreit árusítja, ezerszer 100,000 dollár bírságot fizet... Indokolás: A sorsjáték sze­rencsejáték s ilyen sokak sze­rint erkölcsileg ártalmas. De nagyobb veszélye az, hogy ilyen állami törvény előmoz­díthat j a szerencse j áték-üzé­­rek káros üzelmeit s végered­ményben arra vezethet, hogy szerencsejáték-üzérek bün­­bandái, az úgynevezett szindi­kátusok, hatalmukba kerítik az amerikai banküzletet. Már eddig több mint 50 New York állami bank vállal­ta a sorsjegyárusitást 10 szá­zalék jutalom ellenében. De azután egy bank, a Franklin National Bank, “kiugrott” eb­ből az egyezményből — Pat­man törvényjavaslata miatt, a súlyos következményektől va­ló félelem okából. Hogy törvénnyé lesz-e a ja­vaslat? Ebben alig lehet ké­telkedni, mert nem akérme-Irja: SPECTATOR jyik képviselőtől származik a javaslat, hanem a bankbizott­­;ág elnökétől, akinek köztudo­más szerint nagy a befolyása a kongresszusban. Addig zavartalanul fog foly­ni a sorsjegy-eladás New York államban. A bankok többsége arra áz' álláspontra helyezke­dik, hogy “kiugrásra” ráér­nek akkor, amikor országos törvény fogja őket 100,000 dolláros pénzbírságokkal fe­nyegetni. * * * Magnuson washingtoni sze­nátor javasolja, hogy a ciga­retta-gyárakat országos tör­vény kötelezze arra, hogy a cigaretta-paklikon tüntessék fel gyártmányuknak nikotin és kátrány tartalmát. Ugyan­csak kötelező lenne ez a ciga­retta-hirdetésekre. Viszontlátásra Párisban! Nagy repülő-kiállitás lesz a francia fővárosban május 26- től j unius 4-ig.. Nagy és kis nemzetek bemutatják uj repü­lési technológiai vívmányai­kat, versenyre kelnek, kik és mik vannak elől, kik és mik legelöl. Amerika 40 katonai repülőgép típust mutat be. 43 amerikai privát vállalat mu­tatja be uj modeljeit. Ame­rikából legalább 200 hivata­los személy fog résztvenni az érdekesnek ígérkező kirándu­láson. Lesznek ott a NASA űr­hajózási adminisztráció szak­értői, a Federal Aviation Agency és más intézmények képviselői, a katonaság részé­ről három generális, öt admi­rális, két kereskedelmi minisz­térium képviselői és . . . sok­sok, kelleténél több szenátor és képviselő. És a tanulmá­nyozás és mulatozás költségeit mi fogjuk fizetni, a jámbor adófizetők. Eastern Air Lines egy uj tipusu repülőgéppel képvisel­teti magát s visz 1 magával amerikai szakértőket és szak­­nem-értőket. A repülőjegy személyenként 282 dollár, mi fizetjük. És a párisi szállodák, éttermek, kabarék és kaszi­nók sem számítanak leszállí­tott árakat idegen “méltósá­­gosoknak”, azoknak vacsora és cocktail-számláit is mi fi­zet j ük. Jó szerencse, hogy csak min­den második évben van Páris­ban ilyen nagyszerű kiállítás. NORVÉG HAJOK OSLO, Norvégia— A görög kormány által rendelt hat tengeralattjárót a görög kor­mány leszállítja, annak elle­nére, hogy a norvég ellenzéki Munkás Párt ellenzi. A losangelesi könyvtárfejlesztés a magyarság javát szolgálja LOS ANGELES. — Május 31-én, szerdán itt választás lesz és szavazásra kerül többek közt egy bond-javaslat, amelynek elfogadása a magyarság szívügye kell legyen. Mert ha a szavazópolgárság jóváhagyja a könyvtár-kölesön­­kötvények kibocsátását, a városi könyvtár nagyobb, jobb és gazdagabb lesz és — ami a város magyar népének szem­pontjából nagyon fontos — lesz ott több magyar nyelvű könyv, mint volt valaha. Ezért minden losangelesi magyar “Yes” szavazatot adjon le a Proposition A-ra, a könyvtár­javaslatra. . A losangelesi Public Library eddig sem hanyagolta el az idegennyelvü könyveket, 26 idegennyelvü könyvgyűjte­ményt tart fenn s ezek közt van a magyar könyvgyűjtemény. Ebben ma 3226 magyar könyv van, köztük számos olyan könyv, amely a szabad világban jelent meg a közelmúltban. Sok magyar könyv van tehát a könyvtárban, de — nem elég, a magyar könyvgyűjteményt feltétlenül tovább kell gazdagítani és ezt nagyban elősegíti a “Yes” szavazat május 31-én. Ha, mint remélhető, a magyarság is összefog és maradéktalanul felkeresi a városban és nagy környékén levő szavazóhelyeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a Public Library főépületében és 58 uj fiókkönyvtárban magyar könyvek álljanak rendelkezésre. MERGED WITH AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE íerseyühirado HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY BEOLVADT LAI AMERIKAI SZELLEMIT MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents