Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-05-11 / 19. szám
Thursday,. May 11, 1967 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL A számok urai és rabjai vagyunk WASHINGTON — Az Országos Földrajzi Társaság érdekes kutatásokat végzett a számok világában, ősidőktől napjainkig. A jelenből a múltba visszatekintve, mindenekelőtt arra a megállapitásra jutott, hogy a mai korszakot sok más elnevezés mellett a számok uralma korszakának is lehet nevezni. A mai embernek minden lépését számok követik. Mindenkinek, hogy legalábbis majdnem mindenkinek van Social Security száma. A hajtási engedélynek száma van. A bankszámlának, ha van, száma van. A hitelkártyának száma van s ha elveszett vagy ellopták, a veszteséget erre a számra hivatkozással kell bejelenteni. De ki tud ennyi számot megjegyezni magának? Jó tanács: otthon legyen egy lista, amelyen mind a fontos számok szép sorban fel vannak jegyezve. Egy komoly politikus, aki a tréfát nem veti meg, azt javasolja, hogy a kongresszus hozzon törvényt: minden állampolgár kapjon egy számot. Kétszáz millió számot tartson nyilván egy központi hivatal egy Washingtonban épülő magas, de nem felhőkarcoló házban. ‘Felhőkarcoló Washingtonban tilos.) A szám az ember életében oly régi, mint maga az ember, mondja a Földrajzi Társaság számtudósa. Már a történelem-előtti időkben élt ember a kunyhója falára karcolta az általa elejtett vadak számát. Idővel a primitiv ember rájött arra, hogy embereket, állatokat, tárgyakat az ujjain leszámolhat. Az embernek tiz ujja van — innen ered a tizedes-számitás. Az évezredek folyamán az ujjak száma — 5 és 10 — a számolás alapja volt, nagyobb szám az 5 vagy a 10 sokszorosa volt. A babiloniak nagyobb számolási alapja 00 volt, amely szám öttel is, tízzel is osztható. Eszerint már az ősidők embere felismerte a tizes számolási rendszer előnyeit, csodálkozni lehet ezért, hogy késői civilizált népek, mint például az angolok, ettől a rendszertől eltértek és nehezen osztható és szorozható egységeket vezettek be. FORGALMI BIZTONSÁG ÉS FORGALMI HALÁL NAILA, Németország — Az egyik itteni iskolában pályázatot hirdettek oly rajzra, amely az országúti forgalom veszélyeit mutatja meg. A pályázatot a 6 éves Uh ich Rohde nyerte meg. Díjnyertes rajza egy vértócsába fekvő fiút ábrázolt, aki biciklijével autó kerekei alá került. Mielőtt a pályadijat — virágcsokrot — átadhatták volna neki, Ulbricht baleset áldozata lett. Biciklije összeütközött egy autóval és ő a kórházba szállítása közben meghalt. A városi tanács úgy határozott, hogy a pályadijat, a virágcsokrot, Ulrich sirjára helyezik és a rajzot az összes iskolákban kiállítják. A gazdag szinész szegényen halt meg CULVER CITY, Calif. — Tom Conway a sikeres filmszínészek élvonalába állt sok éven át, csaknem 300 filmben alakított főszerepet vagy nagyobb szerepet. Saját becslése szerint majdnem egymillió dollárt keresett. Most meghalt, 63 éves korában, koldusszegényen, szívfacsaró nyomorúságban. 'i '* Í.*HÍ* Felfelé Ívelő karrierje két évvel ezelőtt villámcsapás hirtelenségével tört ketté. Hályog maradt mindkét szemén, operációkon esett át, amelyek sok pénzbe kerültek és lehetetlenné tették neki a filmszereplést. S egyre-másra sokasodtak bajai. Szélhámosok megkopasztották. írásra adta magát. Ettől súlyos májbetegséget kapott. Egy napon barátai Venice californiai városban egy nyomortanyán akadtak rá, ahol szobája bére mindössze napi két dollár volt. Szégyenkezés nélkül megmondta a barátainak, hogy minden pénze elfogyott. A nyomortanyáról a megyei kórházba"került, ott négy hónapot töltött, aztán három hónapot egy lábadozó-otthonban. Fivérével, George Sanders, ugyancsak jónevü színésszel, jóideje nem érintkezett. “Mindketten jobban érezzük magunkat igy”, mondta másfél évvel ezelőtt. Második felesége is elvált tőle. Bal: Michael Fox, az AFL-CIO vasúti munkások szószólója. Jobb: Edward M. Kennedy szenátor, aki figyelmeztet a sztrájk ellen. Lábsérülés miatt tizenhárom évet bolondházban töltött Szegedi Mihály CLERMONT, Franciaország. — Krasznamihályfalvai, erdélyi fiú volt Szegedi Mihály. Nem egészen 19 éves korában, 1943-ban elvitték katonának a németek, akik akkor ott uraskodtak. Akarva, nem akarva két évig szolgálta német urait, 1945 májusában, hogy, hogy nem, elhurcolták francia földre, ott mint hadifogoly az 1,296,806 számot kapta és szénbányában dolgoztatták a Lille város közelében levő Libertcourban. A bányában baleset érte, egy nagy kő a lábára zuhant és felvágta az ütőeret a ballábán. Elvitték egy hadifogolytáborba, ott kezelték a sebét, úgy ahogy. Két év múlva szabadult, mint szabad ember kezdett dolgozni, elszegődött egy paraszthoz mezei munkára. Kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt, de amikor útlevelet kért, hogy visszatérhessen Erdélybe 70 éves édesanyjához, elutasították. Amikor lábsebe kiújult, kórházba került. A kórházban feküdt 1954. március 10-ig. Ezt a dátumot sohasem fogja elfelejteni Szegedi Mihály. Mert ezen a napon becsukódott mögötte a Fitz-James elmegyógyintézet nehéz vaskapuja. Amikor a mentőautó a Paristól 70 kilométernyire levő Clermont városhoz ért, Szegedi még nem gyanított rosszat. A magas kőfalak és a szegesdrótkerítés sem nyugtalanitotta. így védik Franciaországban a kórházépületeket, gondolta. Még akkor sem támadt nyugtalanító gondolata, amikor egy barátságtalan terembe vezették, amelyben 26 vaságy volt csak és ugyanannyi szék. Az ágyaikon, egy kivételével mindegyiken, egyegy beteg. Levetkőztették, elvitték mindenét, az óráját, a kofferét is. Megszólalt egy beteg a szomszéd ágyról: “Na, te, mi bizsereg a te koponyádban?” Meglepő kérdés. Kész a felelet: “Mi az, hogy mi bizsereg ? A lábamon az az átkozott seb kiújult, azt fogják rendbehozni.” Szegedi Mihály nem tudta, de tudták ám a kórházban, hogy miért vitték a Fitz-James-be. Azért, mert Monsieur Roger Genebrier, Seine and Oise megye prefektusa, elmebetegnek nyilvánította és zárt intézetbe helyezését rendelte el. Óriási területen, 18 épületben 4000 elmebeteg -A ez volt Fitz-James. A 14. számú épületben már felderengett Szegedi Mihály elméjében a valóság: hogy nem kórházba, hanem bolondházba került. Az-első vizitnél ijedten fordult Dr. Elisabeth Jacob orvosnőhöz a kérdéssel; “Miért hoztak ide? Hiszen én eszemnél vagyok! Azt még senkisem ...” A doktornő a szavába vágott: “Igen, igen, ezt mondja itt minden második. Ne izgassa magát, majd lesz, ahogy lesz.” Ha csakugyan épelméjű volt, csoda, hogy az maradt. Mert abban a teremben, mint bizonyára a többi termekben is, kegyetlenül bántak a páciensekkel. Ütötték, verték őket. Néha egész falka részeg ápoló jött a 14-esbe, kiszemeltek maguknak egy fiatal beteget, azt kirancigálták az ágyából, a kőpadlón röhögve lépkedtek rajta. Kapott Szegedi is verést jócskán, de erről nem szívesen beszélt akkor, amikor már szabad volt beszélnie. Évek múltak igy. Végre, 1960-ban, az anyja a Nemzetközi Vörös Kereszt utján öszszeköttetésbe került vele. Levelek jöttek, mentek. Az ügy átment a Francia Vörös Kereszthez. Semmi eredmény, Fitz-James nem adja ki a rabját. Időközben az anyja meghalt. De egyik léveiében említés volt arról, hogy Hans Korp már régebben elment a faluiból, Bajorországba költözött. 1966 husvétkor Szegedi Mihály levelet irt barátjának. És Hans Korp eljuttatta Szegedi segélykiáltását az unokafivéróhez, Gross Mihályhoz, aki Berlinben lakott. Elhatározták, hogy tesznek valamit a barátjukért. De Gross éppen akkor súlyosan megbetegedett, több operáción esett át, igy a dolog elhúzódott hónapokig. Szegedi már feladott minden reményt, amikor végre, ez év tavaszán Gross elutazott Clermontba. De előbb értesítette Szegedi Mihály esetéről a bonni külügyminisztériumot, a kölni idegenhivatalt, a párisi német nagykövetséget. Ezekben a hatóságoknak papírjaival felkereste az elmegyógyintézet igazgatóját, Szegedi unokatestvérének adta ki magát, erélyesen követelte az elbocsátását. Alig negyedóra múlva Szegedi Mihály mint szabad ember elhagyhatta az intézetet. Tizenhárom évet töltött Szegedi Mihály bolondok közt, csoda, hogy nem lett maga is bolond. De elsőbb kérdés: miért került oda egyáltalán? Ezt csak Roger Genebrier, a nyugalomba vonult prefektus mondhatja meg. Talán módot adnak neki, hogy mint tanú nyilatkozzék a párisi konzul kérésére megindult vizsgálat során. Szegedi Mihály egyelőre mint gyermekkori barátja, Hans Korp vendége, pihen és tervezget. Áprilisban Hans Korp lakásában 43 gyertya gyűlt fel Szegedi Mihály születésnapi tortáján. Ara: egy pár dpőtalp PHILADELPHIA. — Mit lehet oly olcsón kapni, mint egy pár cipőtalpat? Egészséget, mondja Dr. Walter Bortz, “physical fitness” szakértő. Mindennap egy mérföldet gyalogolni, egy évben egy pár cipőtalpat elnyuzni: ez a legjobb védelem az elhizás és anyagcsere rendellenességek ellen. FEHÉR VAGY SZÍNES? PRETORIA, Délafrika — Még nem nyert végleges megállapítást, hogy Sandra Laing 11 éves leány fehér-e vagy színes, ami Délafrikában nagy különbség. Készül egy uj törvény, amelynek alapján majd megállapítják Sandra faji osztályozását. Egyelőre az a helyzet, hogy a bíróságok, a Legfelsőbb Bíróság is, kimondták, hogy Sandra színes, pedig a szülei és a testvérei fehérek, hivatalosan elismert fehérek. Hogyan lehetséges, hogy fehér szülők gyermeke szines lenne? A Faj Osztályozó Hivatal azért deklarálta színesnek, mert fehér ugyan, de örökletes szines elemek fedezhetők fel alkatában és kinézésében, miértis felteheti, hogy nagyszülei vagy dédszülei egyike szines volt. Az uj törvény reményt nyújt ara, hogy a fehér kislányt fehérnek fogják visszaminősíteni, mert a szülők faja lesz irányadó ,s a szülők kétségtelenül fehérek. De mi lesz addig, amig az uj törvény megszületik? És mi lesz, ha netán még azután is Sandrát színesnek, kevertvérünek fogja minősíteni a bíróság? Tragikus helyzet lesz akkor. Mert a törvény kimondja, először, hogy szines személy egy házban csak szolga vagy cseléd lehet, és másodszor, hogy a szines szolga vagy cseléd nem élhet a fehér családdal egy fedél alatt. így hát Abraham Laing es felesége attól tartanak, hogy leányuk csak mint cseléd lehet velük napfelkeltétől naplementéig, éjszakára a kunyhójába kell visszavonulnia. Mirta Teresita Mass-e választották “Miss International Beauty, 9167”-nek Long Beach, Calif.-ban. 19 éves argentin model. Uj esküvői ruha tervezete New Yorkban, mely egy mozdulattal mini-ruhává alakítható. SZÉNALÁZASOK OROMÉ BROOKLYN, N. Y. — A Long Island College Hospitalban nemsokára használatba veszik azt az uj és újszerű virágporzó számláló készüléket, amelyet a Brookhaven National Laboratory tudósai terveztek meg. Ez a készülék fogja gyógyítani a szénalázat, előnye az eddigi porzómérő készülékkel szemben az, hogy pontosabban informálja a szénalázban szenvedőket a levegőben levő ragweed porzó — a szénaláz okozója — mennyiségéről. Minden napnak minden órájában a szénalázasok tudni fogják, hogy az átkos tüsszentőbői mennyi van a levegőben és eszerint rendelkezhetnek idejükkel, othon maradnak vagy kimerészkednek a csatatérre, ahoi a ragweed porzó és az allergia mérik össze erejüket. Az eddig használatban volt porzómérő egy üveglapon mérte le a porzómennyiséget, amely rászállt. Ez azonban nem volt, nem is lehetett pontos mérés, mert csak szélcsendben leszállt porzómennyiséget árult el, erősebb szál s porzókból sokat elfujt. Az uj készülék előnye ezzel a régivel szemben az, hogy az üveglap óránként 22 mérföld sebességgel forog és a porzókat elkapja, mielőtt azokat a szél elfujná. A Long Island kórházban fogják augusztusban és szeptemberben kipróbálni az uj módszert. Dr. Laurence Chiaramonte, a kórház allergia-osztályának főnöke, hangsúlyozottan figyelmezteti a szénalázban szenvedőket, hogy az újításoktól ne várjanak többet, mint információt; a szénaláz gyógyifchatatlanságáról minden évben újabb és újabb közlemények látnak napvilágot, de a mindenféle orvoslási módok nem lehetnek kielégitőek azért, mert a szénaláznak oka sok különböző tényező leihet; minden ember szervezete, ellenállóképessége, allergiaérzékenysége különböző s egy minden esetben hatékony orvosságot még nem találtak fel. Nehéz eset volt életében halálában ATLANTIC CITY, N. J. — Peter Coppola, 31 éves, egy philadelphiai kalapgyár munkása, 735 font testsúlyával mindenféle problémák elé állította környezetét. Személyes autót kellett részére készíteni, hogy a kormánykerék előtt elférjen. Amikor most szívattak érte, sulyprobléma elé állította a rendőröket, akik ambulance autóval szállították be a kórházba. A lakása bejárata elé helyezték Coppola óriási székét, abba ültették, úgy vonszolták ki az ambulancera. Ez egy tucat rendőrnek csak másfél órai fáradozás után sikerült. A közeli kórházhoz érve, a nehéz embert a nehéz embert a székével együtt targoncán tolták be az épületbe. Amikor meghalt, uj probléma állt elő, extra-nagy koporsót kellett ácsolni részére. Oak Lawn, 111.-ban a tornádó után a tűzoltók figyelik az égő házakat. (felső.) Lenn: Charles Percy szenátor és felesége beszélgetnek az egyik áldozattal egy kórházban, Chieaguban.
