Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-17 / 11. szám

Thursday, March 17, 1966 7-IK OLDAL r ÜGrőETLENSÉG A rózsa és a szegfű bejutott a nemzeti VB-mérkozes döntőjébe Egy hajó súlyosan megrongálta a Raritan folyó fölött átvezető vasúti hidat, melyen a Jersey Central és a Pennsylvania Railroad vonatjai mennek keresztül South Amboy, N. J.-ben. 1200 fehér elefántot hozott magával a látogató buddhista szerzetes WASHINGTON. - Amikor az első világháború vérziva­­tarja után Wilson elnök hoz rálátott élete nagy müvéhez a demokrácia örök időkre valé biztosításához, akkor indult meg Amerikában a harc r nemzeti virágért is. Múltak a: évek, az évtizedek, és Ameri> kának még ma sincs nemzet virága. A kongresszus egyil bizottsága előtt fekszenek év tizedek óta javaslatok, a bi zottság időnként megtárgyal ja a nagy problémát, de : döntés még egyre késik. Méf csak ott tartunk, hogy sok se lejtezés után két virág jutott be a Virág Bajnokság döntő jébe: a rózsa és a szegfű. Hogy a probléma komolysá gát megértsük, tudnunk kel! hogy Amerika az egyedüli nagy ország, amelynek nin csen nemzeti virága. Angliá ban a rózsa a nemzeti virág a napraforgó minden oroszok saját virága, a benszülött no pal kaktusz Mexico népének szimbolikus növénye, a kana daiak annyira büszkék a föld jükön termő sugar maple fá ra, hogy annak levelét nemrég felvették az uj nemzeti lobo góba. Legfőbb ideje, hogy ne künk is legyen nemzeti viiá ' gunk. Melyik legyen? Legtöbb hive a rózsának van amely az amerikaiak verse nyen kívül legkedveltebb vi rága. A texasiak a rózsa fő szurkolói, reménykedve tekin tenek a Fehér Ház felé. A li Horn párt kétkedve tekint a rózsára. Azt mondja a párt szószólója: A rózsa, tisztesség ne essék szólván, nyomorék ha nem gondozzák nagy gond dal, elpusztul. Iowa népe tér mészetesen a kukoricaboj mellett tör lándzsát. “A kukjo rica — Amerika!” — jelen­tette ki a kongreszusban az egyik iowai honatya. A Little Flowernek elneve zett newyorki polgármester Fiorello LaGuardia, az északi középi és déli Amerikák szó lidaritásának jelképéül Ave nue of the Americas névre keresztelte át a nagy. város egyik utcáját. Ilyesféle elgon dolás vezérli a poinsettia nevű szép virág hiveit, akik ezt i versenyben benevezték. A po insettia Mexico szülötte, töbl mint száz év előtt J. R. Poin sett mexieói U. S. nagykövei hozta onnan. Latinamerikai virág, mint az Északamerika: Egyesült Államok nemzeti vi rága, sokat tenne az Észak- Óriás népszerűsítéséért a dél szomszédok körében! Amerika virágszakértőinek táborában tábornoki rángó visel a Pennsylvania Burpec linasztia mindenkori feje. A mostani uralkodó, David Bur oee, a marigoldot tűzte ki i harci lobogóra. A legerősebl /ersenytársát, a rózsát, nen ócsárolja, csak azt veti eile ie, hogy az American Beautj is több más rózsafajta már több államban hivatalosan ki ryilatkoztatott állami virág rém lehete gyben nemzeti vi rág is. A kukoricabojt? Óh akik benevezték, a naiv iowai ak, ha tudnák, hogy a kukori cabojt nem is virág, hanem csak fele, hímje, egy virág rrak! Marigold- Gyönyörű vi rág, aranysárga, de lesz an nak még fehér változata is 10,000 dollárt kap az, aki el lőnek kitermeszt egy fehé marigoldot! ... A marigold ki válósn alkalmas nemzeti vi ágnak azért is, mert egyet len államnak sem állami vi rága! Nem hinné az ember; virá gokról, színes, illatos, szivde -itő természeti szépségekrő folyik a vita és a kongresz szusi bizottságban közgazda ági szempontokat is mérle gelnek. Mint a fenti példák el árulják, gazdasági érdekek i: fűződnek a Virág Bajnoksá eldöntéséhez. Kukoricatermeszlők termé sztesen a kukoricát propagál ják. Pennsylvaniai és califor niai rózsakertészek saját gaz lasági érdeküket is védik ;mikor a rózsát propagálják Az ökörfark-kórónak nincse nek kongresszusi kereszteslo vagjai . .. Azt mondja tehát Luther Burbank, aki 3000 uj növény- és virágfajtát terem tett meg a keresztezés mód szerével: válasszunk met nemzeti virágnak egy olyat virágot, amelynek alig van ke reskedelmi jelentősége s igy a helyi önös érdekek nem érnek fel hozzá. Válasszuk meg a szebbnél szebb margaréták legszebikét, a Shasta daisy-t amely igazi amerikai virág amerikai kertmiivész terem tette meg! Ha a nagy verseny­ben végül a Shasta daisy győz, a nemzetnek egyetlen rétege egyetlen állama sem jut mep nem érdemelt előnyhöz. En nek az igazi amerikai virág növénynek még az a nagy elő nye is van, hogy mind az öt­­ven államban növeszthető és növénybetegségektől mentes termesztése könnyű, hiszen évelő, nem kell minden évben újból ültetni. A Shasta daisy nek oly sok előnyös tulajdon ;ága van, hogy joggal lehet z “amerikai olvasztótégely néz” hasonlítani: nemzeti egységbe olvasztja a legkü önbözőbb világok különlege: jajátságait. Az édesillatu szegfű, hogj úgy mondjuk, magabiztosai hallgat. Úgy érzi, nincs szűk sége lármás versenytéri ki1 kiáltóra, énekes TV-hirdetés e, kongresszusi védőügyvéd •e. Ugyan ki mondhat valami rosszat a szegfűről? Ki merné azt mondani, hogy a szegfű nem is virág, hanem parfüm? .. A Florists’ Telegraphy De ivery Association, a virágkö­szöntéseket közvetitő virág árusok országos szövetsége legjobban tudja, hogy mely virágokat szeretik legjobban kánikula HAVAZÁSSAL Mária Terézia 1751 augusz­tusában meglátogatta Gödöl­lőn Grassalkovich Antal gró­fot. A nábob példátlan fénnyel fogadta a királynőt; a kas­tély tündéri fényben úszott, egymást érték a pazar tűzi­játékok és az állatviadalok, melyekben —- ama kor fur­csa iz'ése szerint —- vitézek­nek öltöztetett medvék vias­kodtak egymással. Szökőku­tak tiszta óbort löveltek, min­den nap tiz ökör forgott e nyárson. A nép közé zsák­­számra szórták az aprópénzt. De a legnagyobb pompa, a leghatalmasabb tékozlás még­iscsak az volt, hogy Grassal­kovich Pesttől Gödöllőig só­val hinttette be az ország­utat, hogy a királynő a nyár derekán szánnal mehessen e kirándulásra. A lombos fák alatt, a vi­rágos mezők közötti téli fe­hérben csillogott a négy mér­föld hosszúságú országút; az ezüstcsörgőket rázó hat ló­tól vont aranyos szán szédítő amerikaiak. A szövetség or­szágos szavazást szervezeti meg s az eredmény ez volt: Az amerikaiak első számú kedvence a rózsa, második a szegfű. Az állítólag legameri. kaibb Shasta daisy a 17-ik helyre szorult. A többiek? “Futottak még...” A rózsa és a szegfű futót tak be a döntőbe. Ismerve a; amerikai - demokratikus nem zeti szellem egyik fő sajátos­ságát, a kompromisszuma Hajlamosságot, nem fogunk csodálkozni, hogy amikor el következik a döntő harc, a. utolsó nagy csata, az nem százszázalékos győzelemmé’ és unconditionnal surrendei vereséggel fog végződni, ha nem kompromisszummal: nem egy virágot, nanem egy virág csokrot fognak a honatyák és a haza bölcsei nemzeti virág­nak proklamálni. Lesz abban a csokorban rózsa és szegfű de lesz marigold, margaréta (Shasta daisy) is, talán még olyan virág is,a mely csak fél sebességgel csúszott a magas nyári havon; nyomában csak­úgy porzott, szikrázott a kristályos hó. Forró nap volt, de Mária Terézia — mondják — még­is drága prémekkel takaróz­va ült a bíbor csigát ábrázo­ló szán-hintóban, mert a mes­terséges hó látása azt kép­­zeltette vele, hogy kemény tél van. Grassalkovich grófnak ez az elmés tréfa egész vagyon­ba került, mert a nyári hó fölemésztette a máramarosi sóbányák egész évi termését. . . . hogy a kátrány ozást és tollazást nem a Ku Klux Klan találta ki, hanem Oroszlánszí­vű Richard. Rablók büntetése volt ez. . . . hogy a chicagói rendőr­ség 243 rendőrének és tisztjé­nek college végzettsége van. . . . hogy az elefántoknak elég két óra alvás. Ezekk őzül többen, feletteseit engedélyével, mint kisegítő tanítók tanítanak chicagói is kólákban, legfeljebb heti 2C órát. .. . hogy az amerikai postának 340,000 alkalmazottja van s ezeknek 90 százaléka unióba van beszervezve. . . . hogy tornádó akkor kelet kezik, amikor különböző hő mérsékletü légtömegek talál koznak, összeolvadnak. . . . hogy Massachusetts else puritánjai 1659 és 1681 közt tiltották a karácsonyi ünnep­lést. . . . hogy a moszkvai Krem1 első épületeit a 15. század vége felé építették. . . . hogy a liliom, a hagyma, és a spárga egy család sarjai . . . hogy egy kutyaév hét em berévnek felel meg. .. . hogy a régi világ Hét Cső Iája közül ma csak az egyip­tomi piramisok és szfinkszek léteznek. . . . hogy Perzsia ősidők óta létező császárság nevet csak nemrég, három évtizeddel ez előtt választották hivatalosai, írán-ra. Ez volt az ország ere deti neve, a perzsa nép görög származású. De hiába a hiva talos névváltoztatás: a per zsák, ha angolul vagy fran ciául beszélnek, hazájukat to vábbra is Perzsiának nevezik NŐI RUHAPROBLÉMÁK PÁRIS. — Egy francia szó biológus véleménye; “Annak a nőnek, akinek csak két ru hája van, nincs problémája A nehézségek 12 ruhán felül egyre, súlyosabbak. Akkoi már a nő állandóan azt han goztatja, hogy nincs mit fel vennie.” KELL A PÉNZ KOPENHÁGA, Dánia. -“Pénzre van szüksége? Jöj jön hozzánk-” — hirdette egy kopenhágai bank. Egyik reg gel a kifosztott pénztáron a következő felirásu papirlapot találták: “Eljöttem. A pénzt köszö nettel átvettem.” LUDD, Izrael. — A béke és a szeretet üdvözletét hozom Buddha és nagy tanitómeste rém, Mahatma 'Gandhi r.evé ben — mondotta Kaman La] buddhista szerzetes, amikoi kiszállt a repülőgépből. A ko paszra borotvált, sárga csu hába öltözött 62 éves budd hista pap az utóbbi hetekben Londonban járt, a British Mu zeum könyvtárában kutatott az India és európai államok ókori kapcsolatait bizonyító okmányok után. — 1200 fehér elefántot is hoztam magammal — mondta mosolyogva a buddhista par — és remélem, hogy ezekke' az elefántokkal megajándé kozhatom itteni barátaimat 12 kis plasztikpoharat húzott elő, amelyek vallása szerin fétisként szolgálnak: úgy hi CAMPTON, Ky. - Dr. Pau' F. Maddox 40 éves orvosró uzt mondják, hogy ő Amerika legtöbbet dolgozó orvosa. A rendelője a városban valósá­gos kórház, ahová 25 mérföl des körzetből jönnek betegek — az Appalachia szegényei. Kívüle nincs más orvos ilyen nagy körzetben. Dr. Maddox valósággal futószalagon vég i valóságos tömegek vizsgá atát és kezelését. Kórházá­nak egyedüli orvosa ő, de var kisegitő személyzete: ápoló nők, technikusok, gépirónők, összesen 2 személy. A váró szoba oly tágas, mint egy au tóbüsz állomás, onnan három ajtó nyílik a rendelőszobák­ba. Dr. Maddox nem megy ház­hoz, arra nem ér rá. A nagy váróterembe kora reggel kez­denek özönleni a betegek s ő senkitsem küld el megvizs­gálás nélkül. Ha szükséges akár éjfélig is a betegeivel foglalkozik. Reggel 8-tól éjjeli NEVESSÜNK A gazdag ember felbontja a táviratot,a mely úgy szól, hogy lump unokaöccse meg­halt, így morfondírozik: — Most meg a temetésre akar pénzt kicsikarni tőlem... •1: ^ — Az én apukám nagyon fé lős ember — meséli az egyik gyerek a másiknak. — Mitől fél? — Azt nem tudom. De akár hányszor az anyuka nincs itt hon este, ő átmegy a szom •zédasszonyhoz aludni, mert fél egyedül lefeküdni. :Jc * :'c A társaság tulajdonosa: azon vitatkoznak, hogyan kel, betanítani az uj szép titkár nőt. — Mindenekelőtt meg kel! őt arra tanítani, hogy fiatalsá gával és szépségével könnyen visszaélhetnek az emberek tehát azt kell neki megmá­szik, hogy minden poh-f rká­­ban száz elefánt szelleme hú­zódik meg. A buddhista val­lás fontosságot tulajdon t a fehér elefántoknak, am lye­­ket szentekként tisztelnek, mert a hagyományok szerint Buddha édesanyja azt álmod­ta, hogy egy fehér elefánt köl­tözött testébe, mielőtt vallás­alapi Ló fiát megszülte. Kaman Lal tiz évvel ezelőtt magára a buddhista szerzete­sek csuháját és a tibeti hatá­ron, a Himalája hegyláncai­ban eldugott kis faluban la­kik. A kolostorban töltött tiz ív óta 38 könyvet irt, közöt­tük filozófiai müveket, vala­mint i-pari és mezőgazdasági szakkönyveket. Izráeli utján főleg a mezőgazdaságot és a különböző települési formákat tanulmányozza. 12-ig! A hétnek minden nap­,án! Honoráriumát appalachiai mértékben szabta meg: 2 dol­lár, injekcióval 3 dollár. Az egyedüli orvos, aki 1 dollárért' injekciót ad! Gyakorló orvos és specialis­ta egy személyben. Minden bajt, betegséget kezel; gyér-* mek lábából szilánk kiszedés sét, fejfájást és gyomorráJ kot, uj állampolgárok világra? hozását, is. Szülés orvosi dija 60 dollár. , Házának emeleti részében van a lakása. Oda megy fel rövid pihenőre, feleségéhez »és 5 és 13 közti négy fiához. A múlt évben Dr. Maddox körülbelül 40,000 pácienst ke­zelt. Azt hinné az ember, hogy ez több mint foglalatosság. Nem. Dr. Madoxnak jut rá­érő ideje egyébre is: tag ja-a megyei iskolaszéknek, titkára i Kiwanis klubnak, scoutmas­ter, egyideig a város polgár­­mestere is volt. gyarázni, hogy mit szabad és nit nem — mondja az időseb­eik főnök. A fiatal ezt feleli: — Rendben van. Te tanítsd meg őt arra, hogy mit szabad tenni...- :J: % * — Látom uj titkárnőd van, a régit elbocsátottad ? —■ Dehogy bocsátottam el. Elment. — Miért? —• Rajta kapott, amint meg­­rsókoltam a feleségemet. & :1c >,i A penzió halijában mindig a zongoránál ül az egyik ven­­iég. Hozzálép egy másik ven­dég: — Úgy látom, őn nagyon muzikális. — Én? Nem is tudok zon­gorázni. — Hát akkor miért ül ide mindig a zongora mellé? — Nehogy más üljön ide. A jet-kiképzőgép, mely a két Gemini Űrrepülőt vitte, Chartas A. Bassett-et (lenn( balra) és Elliot M. See., Jr.-t. A gép lezuhant St. Louisban. Gatlinburg, Tenn.-ben az autó áttörte a híd karfáját és feleíuródoll egy vendéglő tetőzetébe. A ve­zetőnek csak a kisujja sérült meg. izerető szivek, jó emberek, jé .virág... Gerald R. Ford republikánus kongresszusi képviselő Washington­ban bemutat egy paradicsom konzervet, melynek ára 5 év alatt 20 centről 39 centre ment fel. Egy orvos — egy kórház

Next

/
Thumbnails
Contents