Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-03 / 9. szám

I Thursday, March 3, 1966 FÜGGETLENSÉG 7-IK OLDAL ' A PLETYKAFESZEKBŰL látogatáskor a New York Hil­ton Hotelben fog lakni, már kibérelt magának délutánon­kénti használatra egy lakosz­tályt napi 150 dollárért. :{« :*c Jayne Mansfieldet és fér­jét (nem Hargittay Mikit, ha­nem Matt Climbert) 2012 dol­lár 41 centre perli a milwau­­keei Hotel Pfister. 1964 ok­tóberében és novemberében 20 napig voltak a hotel lakói, háromszobás lakosztályt bé­reltek és több mint ezer dol­lár lakbér adósság hátraha­gyásával távoztak. És majd­nem ezer dollár kárt okoztak bútorokban, szőnyegekben, ágyneműben és függönyök­ben, — a hoteltulajdonos ál­lítása szerint. ❖ ❖ ❖ A hollywoodi pletyka leg­újabb meghatározása: Be­megy a fülbe és kimegy a te­lefonba. Irving Wallace két regényt fog írni s a 20th Century-Fox már megvette a még meg nem irt regények filmesitési jo­gát egymillió dollárért. ❖ ❖ ❖ Hallottak már ilyen csudát ? Nápolyban a kommunista párt gyűjtési akciót kezdett, szob­rot akarnak emelni XXIII. János pápának! A nápolyi ér­sek felhívta a katolikus hívő­ket, hogy adakozzanak a pá­pa-szobor alapra. * ❖ * David Sarnoff, az orosz származású amerikai rádió és TV-mágnás egy alkalommal előadást tartott a Harvard Egyetem diákjai előtt s elő­adását orosz nyelven egy orosz közmondással fűszerezte: “Ne lődd le a cárt, utána jöhet valaki, aki még rosszabb.” ........................................................ _ , „ Philip herceg, Erzsébet ki-Ezeket a fejeket építi fel es rendes emberi fejekhez hasonlóan bőrrel vonjak be, a General Motors , „ . . .. , , ,, . “fejgyárában” Milford, Mich.-ben, hogy felhasználják azokat mesterséges baleseteknél. ralyno terje a Közén Királyi A Szabadságharcos Szöv. akciója az újonnan bebörtonzőttik ériéül A minap amerikai hírszol­gálati irodák közlései alapján, beszámoltunk az újabban Ma­gyarországon történt politi­kai letartóztatásokról, ame­lyeket a budapesti pártlap, a Népszabadság megerősített és magyarázatokkal kisért. Ami­kor a hir ide érkezett, Hor­váth György, a Magyar Sza­badságharcos Szövetség wa­shingtoni képviseletének ve­zetője széleskörű akcióba kez­dett: Rusk külügyminisztert, a két párt országos elnökét és a State Department európai osztályának vezetőjét sürgö­­nyileg azonnali akció megin­dítására és további értesülé­sek beszerzésére kérte. Személyes kapcsolatba lé­pett több szenátorral és kép­viselővel, valamint a kong­resszus sajtószerveinek kép­viselőivel, akiktől aktiv és hathatós segítség ígéretét kapta. Érintkezésbe lépett a wa­shingtoni sajtó képviselőivel. Február 20-án, vasárnap, a Politikai Foglyok Szövetsége, dr. Fábián Béla szervezésében a Szabadságharcos Szövetség­gel együtt tüntetést szerve­zett a magyar UN , képvise­let newyorki székháza előtt Sürgönyt küldtek Indira Gandhinak, India miniszterei nöknőjének, hogy vesse latba befolyását Kállai miniszter­­elnök küszöbön álló látogatá­sa alkalmával a régebben és ujóleg letartóztatott politikai foglyok azonnali szabadlábra helyezésének érdekében. A Washington Post febru­ár 22-i számában “Tribute to Freedom Fighters” cim alatt számol be Horton képviselő és Dobb szenátor törvényja­vaslatáról a szabadsághar :os emlékszobrot illetően. A cikkíró egy emlék-parkot ja vasol emlékművel, ami sok­kal többet jelentene, mint egyel több szobor Washing tonban. A ROSSZ HAJTŐ NEM JÖ EMBER READING, Anglia. - “Bű­nözők az országúton” címmel feltűnést keltő könyv jelent meg. Szerzője Dr. T. C. Wil­lett, a forgalmi baleseteket okozó emberek lelkivilágát, egyéniségét elemzi és arra a következtetésre jut, hogy az országutakon vétkező auto­mobilisták jellemében sokszor hibát lehet találni. Dr. Willett, a University of Reading szociológia tanára, megvizsgálta egy rendőri ke­rületben forgalmi balesetet okozott 653 személy esetét és ennek a vizsgálatnak eredmé­nyeképpen a következőket fej­tegeti : A balesetet okozó automo­bilista antiszociális hajlamos­ságot árul el. Az ember úgy hajt, ahogyan él. A 653 eset közt csak 14 százalék akadt, amelyben a balesetet előre nem látható körülmények okozták, amelyek felett a haj­­tónak nem volt uralma — pél­dául a gumikerekek felpukka­­dása, légy repült a hajtó sze­mébe, stb. A többi 86 száza­lékban a hajtó vétkessége volt megállapítható, mert a krith kus pillanatban nem azt tet­te, amit tennie kellett volna, hanem olyasmit tett, amit nem lett volna szabad tennie. Téves — Willett professzor nézete szerint — az a meg­lehetősen általános felfogás, hogy az automobilista, aki bajt okoz, egyébként rendes mhe •, törvénytisztelő polgár, jóf érj és családapa, csak ép­pen, amikor a kormánykerék­nél ül, mutatkoznak hirtelen ördögi tuljadonságai. Éppen ellenkező az igazság: az em­ber a kormáríykerék mögött szint vall. Aki antiszociális a hajtásnál, az valószínűleg antiszociális az életben is. A forgalmi vétség miatt el­ítélt 653 személy közül 23 szá­zaléknak már korábban meg­gyűlt a baja a törvénnyel: el voltak ítélve erőszakosság, lopás, csalás, szemérem elle­ni vétség és más bűncselekmé­nyek miatt; további 9 száza­­ékot a rendőrség valami ok­ból figyelés alatt tartott: Kö­vetkeztetés: A bűnös hajtó vagy bűnöző vágy bűnözésre hajlamos. A bűnözésre hajla­mosságot a következő jellemi sajátságok árulják el: Erőszakos természet, ame­lyet a mindennapi életben, a foglalkozásában le tud fékez­ni, de amikór az országúton névtelen környezetben, mint névtelen személy külső és bel­ső ellenőrzés alól szabadul, erőszakos természete kitör. Önző. Azt hiszi, hogy az or­szágút neki van rendelve. Fel­bőszíti az, ha más hajtok az útjában állnak. Erőszakkal utat tör magának. És szentül hiszi, hogy jogosan járt el. A statisztikák általában nagy súlyt helyeznek az alko­hol hatására, amikor egy A Chartiers Creek és az Ohio River vize elöntötte az alacsonyan fekvő vidéket három állam, Penn­sylvania, Ohio és West Virginia közös határán. hajtó balesetet okozott. Dr. Willett szerint ez felületes fel­fogás. Inkább annak kideríté­sére kellene igyekezni, hogy mily lelki okok, konfliktusok vezettek arra, hogy az a haj­tóalkoholista lett és ittas álla­potban a kormánykerék mel­­á ült. A professzor megvázolja az országúti bűnöző arcképét, íme: Legtöbbje férfi. A for­galmi vétkezők közt 12-szer annyi a férfi, mint a nő. A rossz hajtó fiatal, 20 és 30 közti férfi, leggyakoribb a 26 éves kor. A rossz haj tónak nem rossz a lelkiismerete, fő gondja, sőt sokszor egyedüli gondja, hogy rajta ne csíp­jék. Semmi kifogásolnivalót nem lát abban például, hogy sebesen elhajt az általa oko­zott baleset színhelyéről; a fődolog, hogy utol ne érjék, lel ne ismerjék. Dr. Willett végül felhívja a figyelmet arra, hogy az em­berek felfogása és az ország­utak biztonsága közt párhu­zam vonható: Minél könnyeb­ben veszik, minél enyhébben ítélik meg az emberek a for­galmi baleseteket, annál való­színűbbek, gyakoribbak lesz­nek ilyen balesetek. A közvé lemény magatartásától függ, hogy rossz hajtők bizonyta­lanná és veszélyessé tehetík-e az országutakat, vagy hajtási tilalmat kapnak. HALLOTTA MÁR... . . . hogy Maxwell Taylor tá­bornok, a vezérkar volt főnö­ke, nemcsak kiváló katonai szakértő, hanem nyelvtudós is: több nyelvet tud, közte ja­pánt és kínait is, és amikor kitört a második világháború, megtanult mégk ét szükséges­sé váló nyelvet: németet és olaszt. JÖTTEK, LÁTTÁK, GYŐZTEK TORONTO, Ont. (Canadian Scene). — A Canadian Centen­nial Publishing Co. Ltd. a “Weekend Maganize”-nal kö­zös együttműködésben, 8 kö­tetből álló sorozat kiadásával készül Kanada százéves szü­letési jubileumára. A Cana­dian Centennial Library köte­­teti felölelik majd a kanadai múlt, az ország fejlődése, ki­alakulása minden állomását. Földhöz mindenki ingyen juthatott, T60 holdnyit min­denki kaphatott, akinek ere­je és bátorsága volt ahhoz, hogy munkához fogjon. Soká­ig kevés vállalkozó volt. 1881 és 1896 között a Lake of the' Woods és a Sziklás Hegység között csak 56,000 pionír je­lentkező akadt, 16,000 azon­ban csakhamar feladta a ki­látástalannak látszó küzdel­met. Aztán egyszerre min­den megváltozott, A depresz­­szió végén Laurier lett a mi­niszterelnök és Sifton a be­vándorlásügyi miniszter. Óri­ási kampány indult uj beván­dorlók idehozatala érdekében. 1897-ben 32,000 érkezett, két­­szerannyi, mint a megelőző esztendőben. 1911-ig újabb kétmillió jött az országba. Egyharmad részük Nagy-Bri­­tanniából, egyharmaduk az Egyesült Államokból, egyhar­maduk pedig Európából. Olyan nagy volt abban az időben Kanada csábítása, hogy a német kormány hiva­talosan tiltakozott az ellen, hogy polgárait a puszta sar­ki területekre édesgessék. A North Atlantic Trading Co a kormánytól minden család­fő után 5 dolláros, személyen­ként pedig 2 dolláros bonuszt kapott. A szegény beván­dorlónak sem kellett otthon maradni. Kishijján 11 fontért Liverpoolból egészen Winni­pegig utazhatott. Sokan útra is keltek és bátor vállalko­zásuk hozzájárult ennek az óriási országnak benépesítésé­hez. ITT JÁR KÖZTÜNK EGY EMBER, AKI TÍZ MILLIÓ DOLLÁRT £R LOS ANGELES. — Thomas Meehan, La Crescenta, Calif.-i lakos, felcsapott biztosítási ügynöknek, alig 10 hónap után már aranyat talált. Egy Ray Gibbs nevű társával együtt megkötött egy 10 mil­lió dolláros életbiztositást. Megbízójuk, az American Ge­neral Life Insurance Compa­ny, eladott egy 10 évre szóló, 10 millió dolláros biztosítást — Valakinek. Valaki neve per­sze szigorúan őrzött titok. A biztosító társaság csak annyit árul el, hogy férfi és az or­szág keleti részében él: Nem költő, hanem üzletember. Mindenkivel megeshet, hogy életének fonala egy napon el­szakad. Valaki is valamely na­pon meg fog halni, talán 10 éven belül. Mi lesz akkor? American General financiá­lis zavarba kerülne, ha ak­kor egy összegben ki. kellene fizetnie egy kliense özvegyé­nek vagy más hátramaradott­jának 10 millió dollárt. A biz­tosítási dij évi 147,000 dollár, vajmi kevés fedezet egy hir­telen esedékessé váló 10 milli­ós kifizetésre. Nem is vállal American General ilyen koc­kázatot. Mint a biztosítási üzletben szokásos, viszontbiz­tosítást köt több nagy társa­sággal s a rizikó igy eloszlik többek közt. Az ügynöki jutalék annyi, mint egy évi biztosítási dij: 147,000 dollár. Tiz évi részle­tekben kapja meg a két sze­rencsefia, Meehan és Gibbs. Mit szólnak a missziszek, amikor a miszterük jelentet­te az arany telitalálatot? Mrs. Meehan sírva fakadt. Mrs. Gibbs kimondta a szentenciát: “Kezdetnek nem rossz.” DADA ARANYJUBILEÜMA ZÜRICH — Nagy dologra emlékeznek, nagy ese­mény emlékét ünnepük meg a csendes ünneplést ked­velő svájci burgerek: Dada születésének 50-ik évfordu­lóját. Ez történt 1916 február 5-én: A nagy francia csu­­folkodó bölcs Voltaireről elnevezett kabaréban két ip­se, akiket alig valaki ismert, kiállt a pódiumra, a kis szónoki asztalkára rátettek egy nagy francia szótárt és bejelentették, hogy uj művészeti korszak hajnala nyilt ezen az estén. Csak még neve nincsen az uj mű­vészetnek. Mi legyen a neve? Mindjárt megmondja a nagy francia szótár! Az egyik ipse fellapozott egy oldalt, a másik rábökött egy szóra: dada. A következő pillanat­ban egyhangban elkurjantották magukat: Dada! így született meg 1916 február 5-én este a Cabaret Vol­taireban a Dada, a művészetnek csúfolt bébigügyögés. Mert, tetszik tudni, a dada francia szó bébigügyögést jelent. A Dada művészeti hitvallás alaptétele az. hogy az értelmetlenség nemesebb elmeszülemény, mint az értelmesség. Jelképe pedig az a bizonyos porcellán­­edény, amelyet felnőtt bébik inkább éjjel használnak s amelynek a dadaista művészek a Forrás nevet adták. Most, Dada aranyjubileuma alkalmával, több mint ezer főnyi közönség gyűlt egybe azon a helyen, ahol egykoron a Cabaret Voltaire állt és ahol, mellesleg meg­jegyezve, Lenin lakott. Hangszórók fülsiketítő ricsaj­jal köszöntötték a vendégeket: “Dada minden! Dada minden!” Rezesbanda zenebona-koncertet adott. Az ün­nepi szónok nem kisebb személyiség volt, mint Zürich ősrégi kulturváros első polgára, Emil Landolt polgár- I mester. Értelmes prózai bevezető után, amelyben mél­tatta az 1916-ban született és 1922-ben meghalt Dadaiz­must, a polgármester elszavalta saját szerzeményű ün­nepi versét, mely szólt imigyen: Svájc, az Dada. Dada, az semmi. Svájc felesleges hegyekkel van boritva, amelyek miatt a Dadaizmus nem fejlődhetett naggyá. Le kell rombolni Svájc magas hegyeit. A polgármester leleplezte a Dadaizmus szülőhe­lyén a falba beépített fehér márvány plakettet, amely a Dadaizmus egyik alapitó atyjának, Jean Arpnak müve s strucctojásnagyságu köldököt ábrázol. Papirköldö­­kök hullottak a közeli házak tetejéről is, lelkes hurrá­zás kíséretében. A nagy muri után a közönség nagy része egy szom­szédos bohémkávéházba vonult, a Dadaizmus siratói sörbe fojtották bánatukat. Emil Landolt, a polgármes­ter, hazafelé menet egy kísérőjéhez igy szólt: “Csak egyet nem értek: hogyan volt lehetséges, hogy ilyen hülyeséggel hat hosszú esztendőn át bolonditani lehe­tett az embereket.” A művészet történetének tudói meg tudnak felel­ni erre a kérdésre: A Dadaizmus az első világháború zajlása közepette a kétségbeesés jaj kiáltása volt, csu­­folkodó reakció az esztelen öldöklésre, vértontásra, ami akkor a franciaországi és flandriai kopár mezőkön folyt. Értelmetlen öldöklés — ez kell neked, szegény ember­fia? Hát itt van neked értelmetlen mvészet, élvezd, ha élvezetsnek találod! HALLOTTA? . . . hogy az amerikai behivó­­elégetők nem páratlan fickók, vannak másféle elégetők is. St. Joseph, Mo.-ban a köz­könyvtár egyik szorgalmas ol­vasója a határidőn túl szokta visszavinni a kikölcsönzött könyveket és amikor a kése­delmi díjakat felemelték, el­égette könyvtári igazolvá­nyát ... A New Mexico álla­mi egyetem egyik diákja el­égette Social Security kártyá­ját, mert az amerikai szabad­ságszellemmel összegyezhetet­­lennek tartotta azt, hogy az embereket munkára kötele­zik ... Még csak ezután fog hallatni magáról az a fickó, aki elégeti a születési bizo­nyítványát, tiltakozásul az el­len, hogy megkérdezése nélkül hozták őt ebbe a siralomvölgy­be. A legidősebb élő “Oscar-nyertes” Jane Darwell, a fiatalabb gene­ráció egyikével, Elke Sommerel, Hollywoodban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents