Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-02-24 / 8. szám

FÜGGETLENSÉG Thursday, February 24, 1966 74K OLDAL AMERIKAI MAMMUT NEW YORK. - Ameriká­ban van — másutt hogyis lenne ? ... — a világ legna­gyobb vállalata. American Telephone & Telegraph Com­pany a neve. A nép inkább Bell Telephone néven ismeri, mert az emberek 80 százalé­kának Bell telefonja van. Ennek az amerikai óriásnak méretei számokban, dollárok­ban, a következők: Vállalati vagyon — több mint 31 billió dollár. oda, ahonnan jött: a nép kö­rébe. Az amerikai otthonokban és irodákban levő Bell telefonok száma 76 millió. De vannak az ország több részében más te lefonvállalatok is, amelyek az összes telefonok 20 százalékát .átják el szolgálattal. A világ összes telefonjainak 40 száza­léka az Egyesült Államokban van. EGY PFENNIG Részvényesek száma — két és háromnegyed millió. Nincs mégegy amerikai nagyválla­lat, amelynek ennyi részvé­nyese lenne. Két és háromne­gyed millió amerikai dollár az A. T. & T. résztulajdonosa, il­letőleg annak tekinti magát... Részvények száma — 528 millió. Sokaknak tízezer, száz­ezer részvényük van, de sok­kal nagyobb azoknak száma, akiknek csak tiz részvényük van. Az összes részvények ér­téke — tőzsdei árfolyama — ma 33 billió dollár. Holnap több lesz, vagy kevesebb. A vállalat évi bevétele — 11 billió dollár volt 1965-ben. A nagy kereső egyben nagy adófizető. A T. & T. a múlt évben 2,4 billió dollár adót fizetett Uncle Samnek, az ál­lamoknak és a városoknak. És ezenfelül az A. T. & T. és a hozzá tartozó Bell System még egy billió dollár l'orgul­­mi adót (excise tax) kasziro­­zott be és szolgálatatott be a kincstárba. Ezt az. excise adót január elsejével leszállí­tották, de a vietnami háború óriási költségei miatt a kor­mány a kongresszustól a ko­rábbi adó viszaállitását kéii. A billiós adófizetés után megmaradt tiszta haszon — 1.8 billió dollár. Ez nem re­kord profit: General Motors adó-utáni tiszta haszna énnél több volt a múlt évben. Annak ellenére, hogy több a bevétele, kisebb a haszna A. T. & T..­­nek. A részvényesek osztalékai —• 1,05 billió dollár. Alkalmazottak száma — be­leértve a Bell System alkal­mazottait is — 800,000. Alkalmazottak fizetése — — több mint 5 billió dollár, plusz úgynevezett “fringe” kedvezmények. A: mámmutvalialat óriási profitját a vállalat urai, az igazgatók, nem Vágják zsebre. A profit jókora részét tarta­lékolják és ebből a tartalék­ból fedezik uj építkezések, uj berendezések, modernizálások költségeit. Például: a múlt év­ben, amikor a tiszta haszon 1.8 billió dollár volt, beruhá­zásokra ,39 billió dollárt for­dítottak. Ebben az évben kö­rülbelül ugyanennyit fognak költeni az üzemek nagyobbi­­tására. A nagy építési és egyéb munkálatok persze szá­mos munkalehetőséget nyit­nak meg s igy a vállalati pro­fit egy része visszaözönlik NEW YORK. — Egy német pfennig nem sokat ér, egy amerikai cent sokkal többet ár. De amilyen kis pénz egy pfennig, olyan nagy bajt tud csinálni. Csinált is. Ez tör­tént: Miss X (miért irnók ki a nevét? ...) este egy delicates­­senben szendvicset vásárolt vacsorára, fizetett papirdollár­­ral, visszakapott aprópénzt, másnap reggel kiszaladt a kö­zeli földalatti állomásra, a forgók er ék nyílásába bedobott rgy pénzdarabot, a forgókerék nem forgott, odaszaladt egy forgalmi rendőr és letartóztat­ta Miss X-et, mert értéktelen német pfenniget dobott be a lyukba. Védekezését, hogy ő azt a delicatessenben kapta ás meg sem nézte, a rendőr aem fogadta el, Miss X bíró elé került. Braun biró felmen­tette a súlyos és nevetséges rád alól. Mrs. Shirley Mitchell nézi a tornádó pusztítását a motelnél, amit ő és férje vezetett Houston, Tex.­­ban. EISEMANN MIHÁLY MEGHALT AMERIKÁBAN DOLGOZNI KELL Az első.magyar ember, aki Észak-Amerikáról könyvet irt, Bölöni Farkas Sándor volt, 1834-ben. Saját utazá7 sál adta ki, s könyve oly hi­res lett, hogy az akadémia kétszáz forint jutalomma1 'öntette ki, amit azonban ő, szegény létére, visszaajándé­kozott az Akadémiának. Úgy irta le a polgári szabadság földjét, mint egy paradicso­mot. Olvasta Eötvös Mihály is, Kölcsey Ferencnek szat­­már megyei szabadelvű kö­vettársa, s mivel ö az iteni viszonyokat - tűrhetetlennek találta, eladta köznemesi bir­tokát ötvenezer forintért, s ment Amerikába. Fölkereste Washingtonban az akkori elnököt, Jacksont, s tanácsot kért tőle, hogy mi­tévő legyen? — Tud kereskedni? — Nem. —Ért valami mesterség­hez? — Nem. — Mi volt otthon? — Földesur. — Mennyi pénzt hozott ki? — Ötvenezer forintot. — Akkor azt tanácsolom, utazzék vissza, mert itt eny­­nyi pénzből munka nélkül meg nem él. Vissza is jött vagy ötezer forinttal szegényebben. Eny­­nyit azonban megért a kirán­dulás . .. Hőke Lajos BUDAPEST. — 68 eszten­dős korában hosszú betegség után, kedden elhunyt Eise­­mann Mihály zeneszerző. A Zeneakadémián Kodály, Sik­lós és Weiner tanítványa volt. Müvei nagy népszerűségnek örvendenek, operettiei Prága, Varsó, Bukarest, Becs, Ber­lin, Páris Róma és London dalszínházaiban is nagy si­kereket arattak. Különösen az “Egy csók és más semmi”, a? “Én és a kisöcsém”, a “Feke­te Péter” és az utóbbi évek 'egnagyobb Eisemann-ope­­rettje, a “Bástyasétány 77” vonzotta a színházakba a mű­faj kedvelőit. Eisemann Mihály a bács­kai Paprikáson született 1898- ban s huszonnégy éves volt, amikor első operettjét, — i “Miss America”-t bemutat­ták. Harminc operettet irt és százszámra röppentek ki zon­gorájából a sajátos hangula­tú, áradó dallamu és friss ütemü zeneszámok. Azoknak a komponistáknak élvonalá­hoz tartózott, akik a bécsi operettet magyarrá és jelleg­zetesen pestivé tették s ezek a fűszeres pesti dallamok be­járták a világot. Müveiben színészeket indí­tott el világraszóló pályafu­tásukra s magához bilincsel­te a közönséget, amely legu­tóbb is zsúfolásig megtöltöt­te az Erkel Színházat, ami­kor Eisemann-estet rendez­tek az operának szentelt fa­iak között. Egy időben a Várban zon­gorázott s ott született a há­ború után legnagyobb sikert aratott mai magyar operett­je, a “Bástyasétány 77”, amely több mint ezerötszáz előadást ért meg Magyaror­szágon. Haláláig dolgozott. Terveket szőtt s arra készült, hogy operettben és filmzené­ben sohasem szerepelt szá­mait színpadra állítsa. A be­mutatót már nem érte meg. A kis kávéházakban, esz­presszókban felhangzik leg­szebb száma: “A vén budai hársfák bé­késen suttognak . . De a zeneköltő már nem hallja. Embervásár BERLIN. — A keletn-met szovjetzóna (úgynevezett Né­met Demokratikus Köztársa­ság) áruba bocsátja politikai foglyait. A vásár már két év óta tart, de csak kevés hir szivárgott ki az egyes adás­vételi ügyletekről, mert ké­nyes téma ez, egyik kormányt is, másikat is szemrehányá­sokkal lehetne illetni. Az em­bervásárt nyugatnémet ügy­védek hajtják végre, kormá­nyuk tudtával és belegyezésé­vel. Két év óta a szovjetzóna börtöneiből és koncentrációs táboraiból, munkatáboraiból 26000 foglyot adtak el nyuga­ti vevőknek, a vételár össze­sen 24 millió dollár volt, átleg rabonként 9000 dollár — de nem pénzben, hanem nyugat­német árukban. A vásári feltételek fő pont­jai: Közönséges foglyok eladá­si ára 15,000 márka (ennyi márkának megfelelő élelmi­szer, szerszám,g ép, stb.) — Egy munkás figyeli a még mindig vízzel teli medencét, amikor a földcsuszamlás már meglazította oldalát és beomlással fenyegeti a házat is Bel-Air, Californiában. ami 3750 dollárnak felel meg. De a “kövér kutyák” ára sok­kal magasabb, koponyánként 10,000 dollárnak megfelelő összeg is. Kövér kutyáknak nevezik a zóna kommunistái azokat, akiket kémkedés vagy felforgató üzelmek címén Ítél­tek el. A leckét a kommunisták a náciktól tanulták. A hírhedt Adolf Eichmann a második vi­lágháború idején truckokért zsidókat ajánlottak fel a szö­vetségeseknek, de az angolok, amerikaiak nem voltak hajlan­dók ember vásárlásra. GYALOGJÁRÓ DIÁK Eötvös Lóránd professzor türelmes vizsgáztató volt. — Hallgatói ismerték azt a szo­kását, hogy vizsgakérdéseit szívesen adja fel közvetlen formában. Ezzel jobban ki tudja tapogatni a diák isme­reti körét. ,Igy az első pillanatban nem érte különösebb meglepetés azt a vizsgázóját sem, akihez elsőnek ezt a kérdést intéz­te: — Hol lakik Ön? A diák nyugodtan vála­szolt. — Újpesten. — Hogyan szokott onnan az előadásokra bejárni ? — hangzott a második kérdés. A diák elsápadt. Bármily szürkének is tűnt a kérdés, a feleletben súlyos veszedelem rejlett. A felelet: mármint hogy Újpestről villamoson szokott bejárni az előadások­ra, nyílegyenesen elvezetett volna a tananyagnak ahhoz a részéhez, amelyből nem ké­szült — a villamossághoz. A bukástól rettegő diák kétségbeesett elszántsággal védekezett. — Kérem, én gyalog járok be. Eötvös meglepődve nézett a diákra. — Jó, jő, gyalog... De HALLOTTA... . . . hogy február közepén Ausztrália a font-shilling­­penny rendszerről áttért a dollár-cent rendszerre? A re­formnak nagy ára van: kö­rülbelül 150 millió dollárba kerül a cash registerek, szá­mológépek, computerek átál­­'itása az uj pénznemre. Az ausztráliai dollár átváltási árfolyama 1.12 amerikai dol­lár .. . Ujzéland a jövő év­ben követi az ausztráliai pél­dát ... . . . hogy a kanadai közegész­­gészségügyi minisztérium becslése szerint, Ontariobar körülbelül 100 ezer alkoholis­ta van . . . . . . hogy Floridában a lakos­áig jövedelme 19i-50 óta há rom és fél billió dollárró több mint 14 billióra nőtt. . . . hogy Amerikában töbl mint 60 millió személynél van hajtási engedélyei . . . hogy sehol a világon nincsen annyi pszichiáter mint Amerikában. . . . hogy az első vilá'. V'böru­­ban a Somme-menti csata ha­lottainak és sebesültjeinek száma egy és. negyedmillió volt. . . . hogy a Föld népességé nek valamivel több, mint i fele Ázsában él. . . . hogy az angol parlament már 1833-ban megtiltotta í rabszolgakereskedelmet. . . . hogy az Erie tó felülete 570 lábnyira a tengerszint fe­lett van. . . . hogy a legáltalánosabt betegség a fog szuvasodása Alig akad ember, aki ettől élete végéig meg volna kiméi­vé. . . . hogy az első sikeres vak­bél-operációt 1736-ban végez ték II. George angol kirá­lyon. . . . hogy a Fido gyakori ku­tyanév. A szó latin eredetű, hűségest jelent. ELBUCSUZTATOTT FÉRFIAK KLUBJA LONDON. — Itt, a hires klubok városában működik a többi között a holtnak hitt férfiak klubja. Olyanok kér­hetik a felvételüket, akiket egyszer már tévedésből halott­nak nyilvánítottak. Jelenleg őt tagja van a klubnak. MULAT A NÉP Olaszországban hetenként három-négy dalfesztivált ren­­leznek. 1965-ben 192 külön­böző elnevezésű fesztiválon és íz uj dalok 45 versenyén 19 ezer uj énekes lépett fel. “Las­san senki sem dolgozik, csak énekel” — mondta Bixio Che­rubini, a könnyűzenei szövet­ség tagja, aki a fesztiválok ügyének törvényes rendezését követeli. mondjuk, hogy zuhog az eső, vagy elaludt és gyalog már rém tud beérkezni . . . Akkor hogyan jön? — Akkor kocsin. — S ha nincsen pénze a kocsira, gyalog viszont már elkésne ? — Akkor szaladok. HOVA TŰNTEK SAIGON. — . Mintha nem lenne elég gondjuk és problé­májuk az amerikai katonai parancsnokoknak — most Carroll Baker ragyogó toalett­jeinek kutatására kell sok időt szánniuk. A hollywoodi szőke szépség 12 napos kará­csonyi szórakoztató turnén volt Eob Hope parancsnoksá­ga alatt, vietnami U. S. bá­zisokon énekével, táncaival, szebbnél szebb párisi ruhái­nak váltogatásával szórakoz­tatta a katonákat, a tengeré­szeket, a repülőket, a marine­­ket, és amikor aztán hazafelé készült a Bob Hope különit­­mény, Carroll Baker két kof­ferrel, 25,000 dollárt érő, leg­alábbis annyiba került toalet­tel lett szegényebb. Hóvá tűnt a két koffer? A légierő sai­­goni rádiója óránként sugároz ta a kérdést, információért esedezett, de eddig nem ta­lált meghallgatásra. Volt, nincs, fene bánja, mondja Car rol. Miért nem bánja? Előszói is azért nem bánja, mondta Carroll, mert egy 14,000 dől-CAR0LL RUHÁI? láros ruha amugyis már a túra napjaiban tönkrement az esőben, forráságban, sárban. Egy másik ruha csupa madár­toliakból állt, a fiuk egyremás­­ra csipkedtek belőle, mig a vé­gén alig valami maradt meg. Egyébként milyen emlékek­kel tért haza? “Én lagalább ötezer katonát csókoltam meg, sokszor egy egész század mindegyik katonáját. Bob Ho­pe talán jobb vicceket mon­dott, de nekem az volt az ér­zésem, hogy jobban szerették azt, amit tőlem kaptak.” így mondta Carroll Baker és ugyan ki kételkednék ab­ban, hogy igy is volt? GAZEMBEREKKEL IGY KELL ELBÁNNI VARSÓ. — Tízévi börtönre ítélt a varsói járásbíróság gyorsított eljárással működő :anácsa egy notórius huligánt, aki a kora esti órákban meg­támadott és súlyosan bántal­mazott egy nőt, majd kézitás­káját kiszakítva kezéből el akart menekülni. Charles de Gaulle, francia elnök és Ludwig Erhard német kam cellár Párisban találkoztak. PÉNZÜGYI REFORM Kuwait arab fejedelemség tnnyi dollárt és fontot kap a uvatagi homok alatt a föld néhéből feltörő olajért, hogy ikik az állam népzügyeit ve zetik, nem tudják, mihez kezdjenek a sok millióval. Adó nincs, iskolákat, kórházakat építenek, ingyenes az iskolai oktats . .á . Mégis, mégis, tul­­■ok pénz var, a kincstárban. Az öreg emir, Abdullah as Salem as Sabah, amikor halá­lát küztlegni érezte, ezzel az intelemmel látta el fivérét, a trón várományosát: “Foly­tasd, ahogyan én elkezdtem.” Sabah as Salem as Sabah, az uj, 51 éves emir, bátyja szellemében igazgatja gazdag kis országát, annak pénzügye­it. Azzal kezdte, hogy 140 dol­lár bonuszt adott minden egyes közalkalmazottnak, ösz­­szesen 13 millió dollárt. Az­tán leszállította saját fizeté­sét. évi 28 millió dollárról 22 millióra. Az igy megspórolt hat millió dollárt a népjóléti alap kapta. REPÜLŐ RÓKA MOSZKVA. — Tadzsik pa­rasztok szemeláttára egy ha­talmas fekete szirti sas csa­pott le egy rókakölyökre Du­­sanbe környékén. A közelben tartózkodó rókaanya a sas há­tára vetette magát. A sas zsákmányával karmai között és a rókanyaával a hátán a levegőbe emelkedett. A róka addig marcangolta a sas há­tát, mig az elerőtlenedett és a sziklára zuhant. A rókakö­­lyÖk ugyan elpusztult, de a rókaanya darabokra tépte a szirti sast. Terjessze lafimkat! Ugyanaz volt a helyzet Cincinnatiban, mint St. Louisban, mindket­tőben leállította a forgalmat a hó. Fenn: Cincinnati. Lenn: St. Louis egyik-repülőtere.

Next

/
Thumbnails
Contents