Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-08 / 49. szám

Thursday, Dec; 8, 1966 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL Erre a kis szigetre szorultak a pulykák százai a kiáradt Po folyó deltájában, Olaszországban. 250 év előtt halt meg Bethlen Miklós, Erdély nagy államférfia és írója Frankenstein, a szörnyeteg, 159 éves LONDON. — Ki ne ismerne számos rémfilm hősét, az élet 'e keltett borzalmat. Franken­stein szörnyét? A Franken stein-ötlet már 150 éves é; egy nőnek — Mary Shelley­­nők, az egyik legnagyobb an­gol lírikus feleségének köszön­hető. Mary Shelley 19 éves volt é i két gyermek anyja, amikoi “Frankenstein” címmel meg­írta az első modern rémtörté­netet. A regény 1816 nyarán keletkezett, amikor Mary Shelley férjével, testvérével és Lord Byronnal a Genfi-tc mellett nyaralt. Nagyon eső? nyár volt, így a társaság 'nagy­részt otthon tartózkodott é? olvasással próbálta agyonütni az időt. Mary előszeretettel ol­vasott rémtörténeteiket. Egyik este Lord Byron azt ajánlotta, hogy mindegyikük próbáljon egy-egy rém tör „é netet írni. Byron, Shelley é: még egy barátjuk hamarosar nekifogtak, csak Marynat nem jutott semmi az eszébe. Éjjel-nappal törte a fejét, mig azután egyik éjszaka szörnyű álmot látott, egy idétlen ször­nyeteg jelent meg előtte . . . Most aztán már nekifogott a munkának. A regény hőse egy intelli gen's vegyésztan hallgató, Vic­tor Frankenstein. A fiatalem­ber előkelő genfi családból származik. Időnként furcsa öt létéi támadnak. Egyizben holttestekből mesterséges em bért állít elő, akit végül is életre kelt. Természetesen1 aránytalan és visszataszító Frankenstein a legszívesebben elpusztítaná, de a szörny a? erdőbe menekül. Annak elle­nére, hogy jó akar lenni, csú­nyasága miatt félnek tőle a: emberek és üldözik. Még az a gyermek sem ragaszkodik hozzá, akit igyekszik barátjá­nak megnyerni. Odáig j útnak hogy a szörny megfojtja a gyermeket, mert kiderül, hogy Frankenstein, az ő alkotója a gyermek rokona. Frankenstein kérésére £ szörny hajlandónak mutatko­zik arra, hogy kivándoroljon a délamerikai őserdőbe, hogy ha “feleséget” kap. Franken stein beleegyezik és nekifog i munkának, de idejében ma­gára eszmél és megakadályoz­za a szörnyek szaporodását A szörnyet ez mérhetetlenül felbőszíti s azzal áll bosszút frankensteinen, hogy meg­gyilkolja fiatal menyasszo­nyát. Frankensteinnek ezután mái zsák egy életcélja van: el akarja pusztítani az általa életre hivott szörnyeteget. Ül­dözi, de végül is a Délisarkon szerencsétlenül jár és meghal Ez “kielégíti” a szörnyet is aki ezek után öngyilkos lesz 1818-ban jelent meg a “Fran­­kenstein” rés rövidesen “best seller” lett, mert az akkori időkben egészen újszerűén ha­tott. Mary megérte még else regényének -dramatizálását is NEVESSÜNK Szörnyű szomszédaim van­nak. Elviselhetetlen emberek. Tegnap egész éjjel kopogtak a hálószobám falán. — Nem hagytak aludni? — Nem is akartam aludni De nem hagytak szaxofonoz ni.-V * * * — Minek vegyek autót, ami­kor minden barátomnak van — Igazad van, én ugyaneb­ből az okból nem megyek férj­hez. % % Hí Marco Praga olasz dráma Író és kritikus levelet kapott egyszer egy fiatal szinmüiró tói, akinek darabjáról kedve­zőtlen kritikát irt. A levél igy szólt: “Tisztelt Praga ur! Elolvas­tam darabomról irt kedvezőt len kritikáját és azon nyom ban húsz lírát küldtem a ró­mai gyengeelméjüek intézeté nők”. Marco Praga ezt válaszolt: a levélre: “Tisztelt Uram! Csak he 'yeselni tudom nemes cseleke­detét. Ez az első alkalom, mi­kor egy haszontalan színda­rabból haszon származik : szenvedő emberiség javára.” * * * A megrendült anyagi hely­zetben levő kereskedő felke­resi dúsgazdag gyáros barát­ját, akit még soha nem vett igénybe. Körülményesen elő­adja neki, hogy Uze^pr dollár kölcsönre volna szüksége, mert különben nagyon nehéz helyzetbe kerül. A gyáros ba­rát meghallgatja a kérést majd benyúl a zsebébe, kive­szi a csekkfüzetét, kiállít égj csekket és átadja. A esek öt­ezer dollárra szól. — Nézd öregem. Azért adok csak ötezret, mert ilyen mó­don mindkettőnket csak a fele veszteség éri. ❖ * * Az ezredparancsnok him sakkozó volt és rangra való tekintet nélkül mindenki! megvert ebben a nemes já békban. Esténként bent ült a tiszti étkezőben, de bárki be­jöhetett hozzá sakkozni. Egy napon egy újonc is bemerész­kedett, mondta, hogy tud sak­kozni, az ezredparancsnok le­ültette magával szemben éí elkezdtek játszani. Az újonc könnyedén megverte a pa­rancsnokot, majd ismét ját­szottak, akkor is győzött é? harmadszor is. Másnap a tiszti étkező aj­taján ez a tábla függött: — Csak tisztek részére. PHILADELPHIA ELECTRIC A Philadelphia Electric Com­pany osztalékot fizet minden preferred részvény után, a ja­nuár 9-i tulajdon alapján február 1-én. Az osztalékok összege: a 4,68 százalékos szé­rián 1.17, a 4.4 százalékos szé­rián 1.10, a 4.3 százalékos szé­rián 1.07 V2. a 3.8 százalékos szérián 95 cent. Bemutatták a 40,000 dolláros jet motorral meghajtott autót, az 5-ik évi Rod and Custom Auto Shown, New Yorkban. dek, népies elemek gazdagít­ják. Az irói szépség a legzavar­­talanabbul az_‘önéletirás’-hoz csatlakozó ima formájában írott “Imádságoskönyv”-ben nyilvánul meg. Bethlen mély­­ehatóan elemzi a nemzet nagy sorskérdéseit, kíméletlenül tárja fel azokat az erkölcsi és politikai bűnöket, melyek hazája sorsát — megitélése szerint — a katasztrófához ve­zették. Nemzeti és vallási problémák, társadalombirálai és önbirálat összefonódása 1 szövegeket mély átéléssel szenvedéllyel tölti meg: “K; tudná kimondani s előszámlál­ni magunknak, a nagyobbak­nak a közönséges jóra és £ nép oltalmazására való nagy tunya vigyázatlanságunkat; sőt mások nyomorúságává’ való gonosz élésünket és ku­­fárságunkat; a hegyen, völ­gyön, mezőkön, erdőkön, min len majorkodásainkban éjjel­­nappal éhen-szomjan, minder bér és jutalom nélkül, éőt kö­szönet nélkül epedő, fáradó sok száz és ezer dolgost; é? minden egyéb nyomorgatá­­sónknak és gazdagulásinknak csudálatos ezer mesterséges formáit és gondjait, amelyek­ééi megevők ezt a népet, mint 1 kenyeret, és megemésztők teljességgel, mert aki mükö­­zÖttünk legjobb, olyan, mint á tövis, és aki legigazabb olyan, mint a tövis vagy csip­kebokor.” így nem is csodál­ható, hogy “ez az elalélt nép vigasztalás helyett mindenütt csak erőszakot, nyomoritást és sötétséget láta; elkénsze­­redék, keseredók, kétségbe­­esék, megátkozd a királyt s az Istent, s fegyverbe rohana egymást felkóborlá; mennyi vérnek mezejét és mennyi halmot csinála a maga véré­ből és testéből . . .” S e nyo­morúság közepette Erdély “csak mint az esztelen, egy­­ügyü, bolond galamb, úgy ma rád a napnyugoti kétfejű nagy '.as birodalmában.” E tragikus akkordokkal zá rult az öreg Bethlen irói mun kássága, nemsokára egész éle­te. A nemzeti függetlenséf biztosítása szempontjából re ménytelen történeti helyzet ? egy politikai illúzió áldozata­ként halt meg. ELNÉMULT LUCIA QUEENS, N. Y. — A Mes­sina Opera Co., helyi kis ope­raház, a Lucia di Lammer moor előadását hirdette, kö­rülbelül 400-an vettek belépő­jegyet, de az előadást nem le­hetett megtartani, mert a: unió nem elégedett meg a tiz tagú kórussal, 18 kórista fel vételét követelte. Minthogy £ kis opera financiális nehézsé­gekkel küzd, Joseph Messina az igazgató arra kérte a jegy­gyei bírókat, hogy jegyeik árát tekintsék adománynak az operaház számára, de aki visszakéri a pénzét, az termé­szetesen visszakapja. 1716. október 27-én halt meg Bécsben, 12 évi fogság után, a felségárulás vádja alól felmentve, de a hazájába való visszatéréstől eltiltva Bethler Miklós, az önálló Erdély utol­só nagy államférfia, az önál lóságát 1690-ben elvesztett ország első kancellárja. A török kiűzésével az or szág nyugati felére már ki terjeszkedett Habsuburg ab szolutizmus türelmetlenül vár­ta a pillanatot, hogy a sol gondot okozó erdélyi fejede iemségre rátehesse a kezét Bethlen a Habsburgoknál való meghódolás előkészítő közé tartozott. De 1704-re, az után, hogy sokszorosan meg tapasztalta a babsburgi ab szolutista rendszer kímélet lensé-gét, visszatért a nemze­ti abszolutizmus erdélyi gon dolatához. Ezt ‘Noé galambja' cimü röpiratában fogalmazt: meg: Erdély önállósága esze­rint bár már német, de pro­testáns fejedelem uraim: alatt lenne visszaállítandó. A terv egyetlen eredménye Beth­len börtönbe juttatása volt. Ha Bethlen Miklós csak po­litikus lett volna: kudarcb fulladó tevékenysége emlékét részvéttel őriznénk. De iró ií volt. Az önállóság korszaká­ban Erdély nemcsak a ma­gyar politikai, hanem az ír > dalmi fejlődésben is sajábr szerepet töltött be és az -iro­dalom műfajai közül az em lékirat, az önéletírás teriile tén hozta létre a legjelentő sebb alkotásokat. írói és történeti értékéivé1 kiemelkedik közülük Bethler “ önéletírása”. A politikus iró pályája sok­ban az erdélyi főnemesi élet utak szokásos menetét követi Erdély vezető családjainak egyikéből származik s növek­vő fontosságú tisztségeket vi­sel. De nem érzi jól magát Apafi Erdélyében: az ekkor már intrikákkal telt légkörbe nehezen tud beilleszkedni. Kortársaitól néhány jelentő? sajátosság választja el. Az egyik a kolozsvári kereskedő nagyapától örökölt érzék a gazdasági kérdések iránt; sa­ját vagyoni gyarapodása méh; lett Erdély gazdasági helyze­tének fellendítésén is gondol­kozik. A másik sajátos vonás rendkívüli műveltsége. Nyi­tott szemű nyugat-európai di­ák és utazó, nagy nyelvtudás­sal, a kor tudományos és fi­lozófiai áramlatainak ismere­tével. Az építészet sem idegen terület számára: tervei alap­­ián épült fel bethlenszentmik ősi kastélya, a magyar kési reneszánsz kastélyok egyik 'egszebbike. Tevékeny életében a börtör nyújt lehetőséget, hogy a; '‘Önéletírás” megszülethessen A nagy mü terjedelme filozó­fiai-vallásos bevezetésében az .ró a becsületről, a hírnévről az örökkévalóságról elmélke­dik, a puritán protestáns teo lógiából kiindulvá, de már 1 felvilágosodást előkészítő ra cionalista Descartes francia fi lozófus tanításainak ismeretét is elárulva. Majd apróléko. részletességgel mutatja be ön­magát : beszámol fizikai adott ágairól, hajlamairól, hibáiról indulatairól, egészségéről, be tegségéről, Ízléséről. Ezt kö vetik a fiatal Bethlen életének nagy élményei: utazásai, Zri nyi halála (melyet mint szem tanú ir le) s az ő személyéber a politikai lés emberi eszmény kép megfogalmazása: “ígér tudós, vitéz, , nagy tanácsú nemzetéhez buzgó, vallásába* nem babonás képmutató s ül döze, mindent igen megbecsü­lő, nemes, adakozó, józan éle­tű, az olyanokat és az igazmon­dókat szerető, részegest, ha­zugot, félénket gyűlölő, nagy és szép termetű, lelkű és áb­­rázatu, in summa: akkor ma­gyar virtuosos és hires em­ber hozzá hasonló nem volt, sőt az én vikony itiletem sze­rént Bethlen Gábortól fogva máig sem, ha olyan országot és szerencsét nem birt is, sőt talán ezután sem lészen.” Az “Önéletírás” a régi ma­gyar nyelv legmagasabb csú­csáról szólal meg, a Biblián nevelkedett erőteljes ódonság­­gal, szenvedélytől fütött, ára­dó barokk körmondatokban ömlik, hasonlatok, párbeszé-Muhammad H. El-Tarra, Jordán U.N. nagykövete (bal) beszél Arthur Goldberg amerikai U.N. nagykövettel, a Jordán-Izrael közötti határincidensről. Johnson elnök rövid konferenciát tart sajtótitkárával, Bill Mo yersel, Johnson City, Tex.-ban. A PLETYKAFÉSZEKBÓL Johnson gazdag, Robert Kennedy gazdagabb, Ethe (Bobby felesége) még gazda gabb. * * * Már közel van a téli szezor Miami Beach-en. A Sun Strif (Collins Avenue) egyik ho teljében kétágyas szoba eg) éjszakára 58 dollár. . . )Jc Hí He Winston Churchill Vietnam ban van. Haditudósító. Mini Winston Churchill haditudó­sító volt a búr háborúban Winston a Winston unokája.. Hí H« * Abban a pillanatban, ami kor Mia Farrow, a szép film színésznő, Frank Sinatránai kimondta a boldogító igent felugrott az árfolyama. A gá­zsija 100,000 dollárnál kezdő­dik. H« * H* Emlékeznek Rudolf Ivano vies Abel orosz ezredes ese­tére, akit Név/ Yorkban kém­kedés miatt 30 évi börtönre Ítéltek, azután a U-2 pilótf Francis Gary Powersért kicse­rélték? Abel most Hanoiban van, Észak-Vietnam fővárosá­ban, személyes vendége He Chi Minh elnöknek. * * * A Beverly Hills Hotel virág­üzletében a virágárusitó girlt az ájulás kerülgette, amikor Micheliné asszony, Alan Jay Lerner elvált feleslege virágot rendelt Alan Jay Lerner é? menyecskéje részére, esküvő­<■**—> jük alkalmára. Mit jelentett ez a virágajándék? Talán ezt: “Ne jöjj vissza, minden meg van bocsátva . . . ” H« H: Hí Afdera olasz grófnő, Henry Fonda ex-felesége, nagyon jól érezte magát a római fogház­ban, amelybe azért ültették be, mert Londonból marihuá­nát próbált Olaszországba becsempészni. A római bíró­ság mindössze nyolc hónapi börtönt durrantott rá, de a büntetés végrehajtását felfüg­gesztette azzal a feltétellel, hogy Afdera legalább három évig jól fog viselkedni. Afdó­rát azonnyomban szabadlábra helyezték és ő azonnyomban magával vitte római palotá­jába az egyik foglárt, akivel a fogházban összebarátkozott. A fogházőr háziszolga lesz Af­­leránál. A VESZEDELMES KOR James A. Farley, aki fiata­labb korában fontos politikai szerepet töltött be az Egye­sült Államokban és 1933-tól 1940-ig postaügyi miniszter volt, nincs megelégedve mos­tani pozíciójával, amit igy je­löl meg: “nagyrebecsült nyu­galmazott politikus.” Legutóbb ezt mondta egy újságírónak: — Egy ember életében há­rom korszakot különböztethe­tünk meg: a gyermekkort, a férfikort és azt a korszakot, amikor az emberek azt mond­ják neki; “Jaj, de jól néz ki! A Chandler amerikai romboló ágyuzza a parti őserdőben levő Viet Cong állásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents