Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-10-20 / 42. szám
6. OLDAL Thursday, October 20, 1966 •' Sztrájkolok erőszakkal visszatartanak egy nem sztrájkolót, hogy e General Electric telepére menjen, Schenectady, N. Y.-ban. Alkony! köd a bűzös autó mezején DETROIT. — A cigaretta ' elleni hadjáratot 120 mérföl des sebességgel nyomon kö vette a levegő mérgezéses el leni országos, törvényi had járat, és a detroiti automobil ipari Három Nagy és több más amerikai nagyvállalat ha mar felfedezte a falra irt in telmet; “Ez nektek szól’’. A; . automobilból kipuffogó gát éppen olyan ártalmas, talár még ártalmasabb, mint a ni kotin és a kátrány. Az autó bűz elleni védekezés társadalmi szükségesség. Összhangb; kell hozni az autó áldását ér átkát; kell, feltétlenül szűk ségesség, a hosszutávi győri és olcsó közlekedés, amelye Henry Ford adott Amerikí népének és az egész világnak de életbevágó szükségessé, ma, a nagy városok, a mega polisek korszakában, a levegc mérgezésének megszüntetése legalábbis csökkentése. Er a társadalmi szükségességeszolgálja — fogja szolgálni közeljövőben — a módén technológia, amely, úgy hisz szűk, nem ismer lehetetlen! A megoldás az autógyárié, terén: a gazolinhajtásos aut felváltása az elektromos, bal tériával hajtott autómobil. Már folynak a kísérlete'- oly elektromos autó megtc remtésére, amely gyors, hosz szab'b útra szükséges hajt' erővel bir, nem drágább, min a gazolin-hajtásos autó és nen leheli ki mérges gázokat. / Ford Motor Company sodium sulphur battériával kisérlete zik. Anélkül, hogy ennek tech nikai magyarázatot adnék, e; a battéria azzal kecsegtet 'hogy idővel pótolni, helyette isiteni tudja a gazolinmotort. 'Egyelőre még nem lehet í gyakorlatba átvinni a helyes nek ígérkező elméletet és tech nikát, de annyit már elárul iák a Ford laboratórium ku tatói, hogy ez a sodium-sul phur battéria, a súlyához arányitva, fontonként 15-ször annyi energiát produkál, mint i jelenleg a gazolinhajtásos autókban levő battériák. De hátrányai is vannak még: A iodiumot is, a ként is folyó .cony állapotban magas hő mérsékleten kell tartani ak tor is, ha az autó hosszabl :deig, használatlanul a garázs ban van, és karambol esetéi i kiszabaduló sodiumgázok ve .'Zélyesek. A Förd-battéria csak egyi ke a sokszáz battériáknak .-melyekkel más vállalatok próbálkoznak. A General Mo őrs ezüst-cink vegyületet lasznál, amely meglehetősen irága. A General Dynamics Corporation ezüst-levegő ke /■érékkel kísérletezik, amelylek nagy előnye, hogy olcsóbb iszont csak rövidebb hajtása alkalmas. Országúti, tornáké forgalomra az eddig ki dsérletezett battériák nerr éleinek meg, de megfelelnek t városi forgalomban autók a, autóbuszokba, kisebt ruckokba. Meglehetősen általános a né et, hogy az elektromos autó nég ebben az évtizedben me; óg jelenni a városok utcáin ia nem is az országutakon. Eljöhet még ebben a század >annz idő, amikor az autómo >il nemcsak a mai életben fel étlenül szükséges forgalmi sebességet, hanem az emberek egészségvédelmét is tudja nyújtani: a fejlett technoló fia a társadalmi szükségesség szolgálatába fogja állítani az automobilt, amely nélkül a mai élet elképzelhetetlen. A bűzös autó a múlt emléke lesz Margrete dán hercegnő és vőlegénye gróf Henri de Laborde de Monpezat, Koppenhágában. A bikaviadalok matadorja legyen óvatos, mert könnyen meghalhat - tüdőgyulladásban __________________________ FÜGGETLENSÉG____________ A bikaviadalok már hosszú idő óta foglalkoztatják a legkülönbözőbb foglalkozású és a legkülönbözőbb műveltségi fokon álló embereket. A francia Bizet romantikus nagyoperájának legalább olyan mértékben romantikus hőse a matador, mint amilyen mértékben romantikus hősnője a kacér és csókravágyó cigánylány, Carmen. A bikaviadalok lángralobbantják a primitiv férfiak és nők érzelemvilágát és képzeletét, ugyanekkor azonban, éppen a közelmúltban, a modern kultúrának olyan kifinomult emberpéldányait láthattuk a spanyolországi bikaviadalokon, mint Rainer herceget, Monaco uralkodóját, feleségét, Grace hercegnét és Mrs. Jacqueline Kennedyt. A bikaviadalok lángragyujtják a tanulatlan és müvelenlen latinamerikai tömegeket, lángragyujtották azonban a mindenkinél kifinomultabb és érzékenyebb idegrendszerű, Nobel díjas amerikai irót, Ernest Hemingwayt is, aki regényt irt a bikaviadalokról és a matodorokról. S talán mindezek után, nem is csodálatos, ha elmondjuk, hogy majdnem mindenki, aki valamilyen ok miatt Hollywoodba utazik, előzőleg átlá lógat a határmenti mexicoi városkába, Tijuanaba, hogy megnézzen egy hétvégi eredeti mexicoi bikaviadalt. Azok az amerikaiak, alkik émelyegve és viszolyogva fordulnak el a bikaviadaloktól, azt állitják, hogy a modern ember érdeklődését a bikaviadalok iránt Hemingway alapította meg és ő emelte ezt i különös sportot kultusszá és 5 tette “szalonképessé.” Lehetséges, hogy ez igy van, tény azonban az, hogy az európai és amerikai kiválóságok közül nagyon sokan kedvelik a bikaviadalokat. A napokban néhány amerikai uj ságiró — Hollywoodba történt utazása alkalmával — átlátogatott Tijuanaba, ahol mindegyikük végignézett egy hétvégi bika viadalt. Az újságírók megjegyzik: a viadal első menetében a bika aalálra rúgott egy matadort. Érdekes megfigyelni, hogy maguk a mexicoiak sokkal kevésbbé voltak ezen felinduiva, mint a vendég amerikaiak. Az egyik mexicoi, néző, egy középkorú férfi, megjegyezte: —A bikaviadalon az egyik félnek el kell pusztulnia: vagy a bikának, vagy pedig a matadornak. Ezúttal a matador pusztult el. A bikaviadal fő matadorja a többszörös díjnyertes Rodolfo Palafox volt. (Az ő esetében egyébként ,ezúttal, a bika pusztul el.) A porondra lépés előtt az amerikai újságírók meglátogathatták öltözőjében a matadort. Különös kitüntetés volt ez, nyilvánvalóan az amerikai dollároknak köszönhető. Egy spanyol vagy mexicoi matadort ugyanis meglátogatni öltözőjében, különösen a porondra lépés előtt, éppen olyan lehetetlenség, mintha egy amerikai filmsztárt akarnának öltözőjében meglátogatni, éppen a film nagy szerelmi jelenetének forgatása és felvétele előtt. Rodolfo Palafox egyébként — az amerikai újságírók állítása szerint — nemcsak ismert, hires és díjnyertes matador, hanem amellett, afféle mexicoi Tony Curtis is. Rodolfo a mexicoinak szépfiuja, amolyan ünnepelt arany ifjú féle. A vendégszereplő matadort — aki egyébként Mexico Cityben lakik — éppen öltöztette öltöztetője. Mexicoban és Spanyolországban ugyanis, a kiváló matadoroknak éppen úgy külön öltöztetőjük van, mint a legnépszerűbb amerikai filmsztároknak. A matadok öltözéke himzett aranyszegélyes volt. Az öltözék spanyol neve: traje de luz, ami magyarul körülbelül enynyit jelent: a fények ruhája. Csupán a matadornak van joga a porondon, a küzdelem közben, ilyen ruhát viselnie. Segédei egyszinü fekete öltözéke, vagy legfeljebb ezüstnimzéses ruhát viselhetnek. Rodolfo — egyáltalában, nem érthetetlen módon — ideges volt. Az öltöztetőnek ügyelnie kell arra, hogy a fodros fehér ing magulátlanul tiszta és keményített legyen, valamint arra is, hogy a térdnadrág ne legyen túlságosan szoros, mert ezáltal akadályozza a matador vérkeringését. Egy matador öltözéke átlagosan 500 dollárnak megfelelő összegbe kerül, egyéb felszerelése újabb 120 dollárba, ami annyit jelent, hogy a harc során egyáltalában nem olcsó öltözéket tép szét a bika, akár vesztesen, akár pedig győzelmesen került ki a mérkőzésből. Rodolfo a követ kezőket mondotta az amerikai újságíróknak: — Senki sem számit igazi matadornak addig, amig legalább egyetlen egy alkalommal, nem terül el véresen a porondon. Az amerikai újságírók ezután megkérdezték a matadort: — Voltaképpen, mi késztet valakit arra, hogy hivatásos matador legyen? íme, Rodolfo őszinte válasza: — Mindenekelőtt és elsősorban, az éhség. A bikaviadalok matadorja nagyszerűmen keres, nincs még egy olyan foglalkozási ág Spanyolországban, vagy Mexicoban, amely olyan jól jövedelmezne, mint a matador foglalkozása. — Ezután azonban, a bikaviadal az ember vérévé válik. Először pénzért tesszük kockára életünket, később azután már csak az izgalmat akarjuk. A bilkaviadal olyan, akár a kábítószer: aki egyszer megpróbálta, képtelen szabadulni tőle. A matador ezután elmondotta: nemsokára megnősül, egy mexicoi bikatenyésztő lányát veszi feleségül. (Legalább, a családban marad a dolog! Az após jó pénzért eladja tenyészbikáit, ve je pedig jó pénzért leszúrja azokat és igy mindketten jól járnak.) Rodolfo matador ezután a következő, meglepő közlést tette az amerikai újságírók előtt: —A bikaviadalok matadorjának rendkívül óvatosnak kell lennie, mert könnyen meghalhat — tüdőgyulladásban. A viadal közben ugyanis felhevül a matador. A küzdelem után nyomban igyekszik magát lehűteni. Árnyékos helyre vonul, hideg vízzel dörzsöli magát és hideg, jeges, hüsitő italokat iszik. A következmény számos esetben: tüdőgyulladás. A tüdőgyulladás több matador ha.álát okozza, mint a bika. Mindezek után, érdemes megjegyezni, hogy a következő hollywoodi hírességek kedvelik a bikaviadalt: Gilbert Roland, Jill St. John, Charlton Heston, Skip Ward, Stephanie Powers, Rory Calhoun, Tammy Grimes és még sokan mások. Vannak azonban Hollywoodban, alkik szelidebb szórakozással tölti kszabadidejüket: Red Skelton bohócokat fest, Bing Crosby golfozik, George Hamilton billiárdozik . . . tehát nem mindenki szomjazik vérre Hollywoodban. AZ ATOMKORSZAK ÚTTÖRŐIÉ A tudóstársadalom szeptember 5-én ünnepelte Jolin Dalton születésének 200. évfordulóját. Dalton teremtette meg az atom tudományos fogalmát s ezzel uj korszakot nyitott a természettudományok történetében. Démokritosz volt az első, aki kimondta az “atom” szót. Az évezredes elképzelést először Dalton támasztotta alá kísérleti tényekkel, megállapítva, hogy minden elem atomokból áll, melyek szigorúan meghatározott rend szerint egyesülnek egymással és igy jönnek létre bonyolultabb összetett anyagok. A különböző elemek különféle tulajdonságait atomsulyuk különbözőségével magyarázta. Dalton vezette be először az elemek viszonylagos atomsulyának fogalmát, a hidrogén atomsulyát választva egységnek. Atomsulytáblázatot állított össze. Apja takács volt, Dalton semmiféle iskolai képzést nem kapott, maga erejéből tanult, 14 éves korában már falujában tanitóskodott, később Manchesterben kapott tanári állást. Kémiai laboratóriumot rendezett be magának. A gőzök és gázok tulajdonságait kutatta. A hidrogén és klórgáz egyesítésével uj anyagot állított elő, a sósavat. Alapvető müve: “A kémiai bölcselet uj rendszere”, melyet Angliában és világszerte elismeréssé) fogadtak. Különböző tudományos társaságok tagjának választották, de akadtak ellenségei is, akik azzal érveltek: ki látott már atomot ? Az atomkorszak úttörőjének elmélete még kezdetleges. Dalton csupán az atomok kölcsönhatását tanulmányozta és még nem sejtette az atomok belsejében szunnyadó hatalmas energiát — az alapfelismerés mégis jelentős tudományos sikerek forrása lett. A tudósok számos nemzedéke adta át egymásnak a világegyetem legapróbb egységeire vonatkozó ismereteit. Az “oszthatatlan” atom közepén felfedezték az egybilliomod centiméternél kisebb atommagot és egymásután ismerték meg az atom egyre nagyobb számú változatait. Az atomfizika fejlődését atomerőmüvek, atomhajtásu hajók, a radioaktív izotópok gyakorlati alkalmazása jelzi, felhasználását pedig a békét veszélyeztető Kruscsev ismételt atombombás fenyegetései vitték át a köztudatba. Egy tömeglakásos ház negyedik emeletén Newark, N. J.-ben halálra égett 4 gyerek és mostoha-apjuk. Előtérben a zegyik gyerek babakocsija. Október Miki emlékünnepély A New Yo'rk állami A meri kai Magyar Szövetség a Szent István r. kát., a Szent Kereszt gör. kát. és a Független Ma gyár Református Egyházak kai együtt ünnepelte a tizen három aradi vértanú emléké október 9-én a Független Egy ház dísztermében, melyet i uewyoilki magyarság zsufoiá dg megtöltött. Az est szónoka Ft. Dr. Ki ián Csaba, OFM, a Fordharr Egyetem teológiai tanára volt rki az aradi vértanuk és a: 1956-os dicsőséges magyar zabadságharc fiataljai ha áltmegvetö hősiességét a ha zaszeretetben látta, mely min len magyart mindenütt ko telez. Méltatta a magyar vér tanukat, kiemelvén, hogy a itolső évszázadokban neküní ;saix vértanúink voltak. A mü vészi műsor fénypontjai vol "ak: Csüröss Éva operaéne cesnő első fellépte az ameri kai magyar közönség előtt kinek számait nagy taps kő 7ette; Tölgyesy Julia, a Ma yar Rádió volt nagyhírű éne esnője, akit a közönség ha ártalan lelkesedéssel foga 'ott; Petri Marika a newyor :i Magyar Operettszm'ház pri nadonnája, aki Kacsóh Pong ácz János vitézéből adott elf íagy sikerrel, mig a férfi sze epic'k közül Cinkota Mihály dőadómüvész szavalatává1 íratott nagy sikert. A művé tzi számok Balogh Gábor nép lakival végződtek. A műsorvezetői tiszte Szász Zoltán dr. i New Yo.k állami Amerikai Magyar Szövetség főtitkára is a Seton Hall egyetem rk. anára töltötte be. Záróké vödében Nt. Csorás Gábor esperes kiemelte v szoros eszmei és történelmi összefüggést, az 1848—49-es is az 1958 os magyar szabadágharc között s megelégedésének adott kifejezést, s hogy newvo.ki egyházak és az AMSz ez eszmék jegyében' ilyen szép együttműködést „udna-k kialakítani. Éjjel hazafelé 1 a bárból... CORNING, N. Y. - Henry öbbnyire késő este látogatott el a Market’ St. i bálba, ahol Schaefer sörrel traktálták és ohasem kértek tőle pénzt. Sokszor Henry részegen tá"nolygott az utcán, olyankor ■ rendőri cirkáló autóba vagy axiba ültettek, hazavitték. A múlt hét egyik éjszakáján a izony talárul lépkedő sörivót egy autó elgázolta, Henry oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a városi állatorvos kénytelen volt lelcvetését elrendelni. Henry 9 éves Bassett kutya volt. Gyászolja Amory Houghton, a hires Corning üveggyár igazgatóságának elnöke. Jingles, a kutya lövi fel az agyag galambokat gazdája részére Loyalsockville, Pa.-ban. (fenn.) Lenn: King, a farkaskutya pórázon sétáltatja Maxot, Jacksonville, Fla.-ban.
