Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-06 / 40. szám

8. OLDAL r WASHINGTON. — A Me­dicare kórházi és orvosi biz­tosítás már julius 1-én életbe­lépett, egy fejezet kivételével: A gondozó otthonokban (Nur­sing Homes) való elhelyezés csak a jövő év elején, újév­kor kezdődik. És már ma nagy gondot kokz a nursing home probléma az egészségügyi mi nisztériumoknijk. A problé­ma nagyon egyszerű: A tör­vény úgy szól, hogy a beteget három napi vagy hosszabb kórházi ápolás után az orvos rendeletére el lehet helyezni egy gondozóban. Ott az első 20 nap számláit a kormány (a Blue Cross és hasonló in­tézmények utján) egyenlíti ki, a további 80 napra a kormány a napi díjnak 5 dolláron fe­lüli részét fizeti. A gond — Wilbur J. C0|hen minisztériu­mi alállamtitkár szerint — az, hogy számítani kell arra, hogy valamelyik orvos, esestleg na­gyon sok orvos, a családnak, a betegnek szívességet tesz, ami neki semmibe sem kerül: három napra beutalja a bete­get a kórházba, azután a be­tegnek már igénye van a tör­vény értelmében a kezdetben teljesen díjtalan, később majdnem teljesen díjtalan nursing home gondozásra. Ha a betegnek nem volt tényleg szüksége a három napi kór­házi. ápolásra, ezt az alállam­titkár (aki részt vett a tör­vény megalkotásában és mai­akkor gondolt erre) csalás­nak tekinti. A minisztérium éberen fog figyelni arra, hogy ilyen felesleges kórházi be­utalások történni fognak-e. Nem annyira a három kórházi nap dijai lennének ilyen ese tekben jogtalanok, hanem a nagyobb költséget igénylő 100 napi nursing home gondozás. A törvény értelmében a nur­sing home gondozás egészen más, mint amilyennek most ismerjük. Most a legtöbb nur sing home amolyan második lakás az öreg férfi vagy nő számára, egészségi állapotára nem nagyon figyelnek, orvosi gondozás alig van. Ezzel szem ben azokban az öreggondozó intézetekben, amelyekbe a Me dicare törvény alapján utal nak be lábadozó betegeket, az orvosi felügyeleten és ápolá­sokon kell hogy legyen a hang­súly; csak olyan öreggondozó intézetek vehetők fel a Medi­care programba, amelyek, er re be lesznek rendezkedve. A cél a jövőben nem az lesz, hogy az otthon lakói egy ott­hon kényelmét élvezzék, ha nem az, hogy segítséget kap­janak a teljes felgyógyulásra. MILLER ADMIRÁLIS KITÜNTETÉSE H. B. Miller, az amerikai tengerészet nyug. ellentenger­nagyát mutatja a fenti kép abból az alkalomból, hogy az Európai Rab Nemzetek Szö­vetségétől (Assembly of Cap­tive European Nations) a 10. évfordulóra kibocsájtott em­lékérmet egy ünnepség kere­tében átveszi. A kitüntetést Miller admirális a “Közép- Európa szabadságának az ér­dekében tett kimagasló szol­gálatainak elismeréseként” nyerte el. A képen balról jobbra a kö­vetkezők láthatók: Alexander Kutt, esztóniai delegátus, Va­sil Gernenji, albániai delegá­tus, Admiral Miller, Vaclo­­vas Sidzikavkas, az Európai Feketepiac Saigonban, Délvietnamban, amerikai árukkal. FÜGGETLENSEG Henry Lauzon 1947-ben vásárolta ezt a baseball ütőt, mikor felesége első gyermekét várta. Azóta hét lányuk született és egy gyereket várnak. WASHINGTONI LEVÉL Benfentesek keserű humor­ral megnyugtatnak minden kit, akit illet, hogy lesz jö vőre, elkerülhetetlenül, adó emelés, a személyi és vállala­ti jövedelmi adó emelése. Kö­rülbelül 5 százalék. Több vagy kevesebb — inkább több, mint kevesebb, mondják a nevet gélő politikai jósok. És hoz záteszik (komolyan): Sebaj a profit is nő és az unionisták órabérei is nőnek, ?íz adó teher azok vállára neheze dfk, akik nem hallathatják a szavukat. így volt mindig e világi élet: hogy adóteher vi­selésére milliók születnek .. . A kongresszus folyosóin úgy vélekednek a honatyák és a haza bölcsei, hogy a ma­gasabb adók négy és fél bil­lió bevétel-többletet fognak hozni, de valószínűleg többet is, mert a nemzet összjövedel­me egyre nő és nagyobb jöve­delem több adót szül. Általá­nos a nézet, hogy a jelenlegi prosperitás átmegy még a jö­vő esztendőbe is. Az mindig kétséges, hogy egy adóvita mennyi ideig tart a kongresszus két házában; lehetséges, hogy az uj adó .törvény vagy már ez óv de­cemberében, vagy még csak a jövő év februárjában fog megszületni. Egyre megy, igy is, úgy is az adóemelés az egész 1967. évre fog szólni. * * * Igaz-e, amit Amerikában sokan, Európában még többen állítanak, hogy az amerikai férfiak jövedelmének nagy ré­szével a nők rendelkeznek, hogy tehát Amerika privát fináncminiszterei az asszo­nyok — férjes asszonyok, el­vált asszonyok, özvegyek ? Itt egy a sok felelet közül: Egy texasi Volkswagen el­árusító a feleségével elláto­gatott Németországba, meg tekintették a Volkswagen üze­meket és egyéb üzleti érdé kességeket, és ez a látogatás egy pfennigjükbe sem került, minden költségüket Volkswa­gen fizette. Ennek a német országi kirándulásnak pénz ben kifejezhető értékére az adóhivatal jövedelmi adót ve­tett ki azzal az indokolással, hogy az elárusítónak és fele­ségének ezt a költségtérítést azért adták, mert ők mindent megtettek, hogy minél több Volkswagent tudjanak eladni. A szövesőgi bíróság, amely­hez a házaspár fellebbezett, elvetette az adóhivatal dön­tését és a Volkswagen-kirán­­dulás “értékét” adómentesnek nyilvánította. Indokolás: — 1. A férj ezt azért kapta, mert németországi látogatása1 írja: SPECTATOR az elárusitás érdekében tör tént, Volkswagen részéről iL !eti kiadás volt. 2. A feleség részesedése azért adómentes, mert az c kiadásait Volkswagen azért téritette meg, mert az ame •ikai feleségek jelentős befő lyást gyakorolnak a csalá li jövedelem hovaforditására, s ennélfogva egy automobil-val Falatnak — akár amerikai­nak, akár németországinak — érdeke, hogy a feleségek jó­akaratát biztosítsa magának. ❖ ❖ ❖ Már most, a vietnami há­ború napjaiban érlelődik Wa shingtonban — a Fehér Ház ban, a kongresszusban, a Pen­tagonban — az a nézet, hogy mulóban van a korszak, ami­kor Amerika nagy haderőket kénytelen tartani külföldi or­szágokban: Európában, Dél Kelet-Ázsiában és egyebütt. Az uj stratégia elve éppen Vietnamban érett meg, ahol nagy amerikai katonai erő van koncentrálva. A látszólagos ellentmondás mögött ez a tény van: Az amerikai kato­nai technológia az utóbbi esz­tendőkben bámulatos fejlő­dést ért el, az amerikai fegy­veres erőt, a katonai sze­mélyzetet és a fegyvereket, hatalmas repülőgépek szinte hihetetlen gyorsasággal tud­ják messzire, tengerentúlra szállítani, igy hát nem szük­séges messzi országokban ál­landóan nagy haderőt tartani; ha bárhol a világon amerikai katonai akció szüksége me­rül fel, napok alatt harcba­­vet'hető akármily nagy kato­nai erő. Ennek nemcsak az az BUDAPEST. — Edison ma­gyarországi látogatásáról is­meretlen emlékalbumra buk­kantak a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár munka­társai. A nagy feltaláló . öt­venöt esztendeje, 1911 szep­tember közepén járt Magyar­­országon. A látogatásra euró­pai körútja közben került sor, elutazása előtt az Amerikai Magyar Egyletek Szövetsége kérte fel, hogy vigye le üd­vözletüket az óhazába. Az emlékalbum képei egy­részt Edison budapesti és po­zsonyi látogatásiának esemé­nyeit, másrészt a két város nevezetes látnivalóit örökítik meg. A könyvtár munkatár­sai szerint mindössze két pél­dány készülhetett belőle, az eredetit feltehetően Edison kapta meg, magával vitte, s valószínűleg valamelyik ame­előnye, hogy megtákaritható i külföldön állomásozó ameri kai katonaság fenntartásának nagy költsége, hanem az 's, hogy ilyképpen elkerülhetők politikai nehézségek is, első­sorban idegen népek idegen kedése amerikai haderők je­lenlététől. Idegen katonaság seholsem szívesen látott ven dég, mégha az illető nemzet meghívására és védelmére tartózkodik abban az ország ban. Legújabb példa: Domi nika. De nem szabad szem elől té­veszteni azt, hogy Amerika külföldi katonai bázisait óriá­si költséggel, nem milliós, ha­nem sokhelyütt billiós költ­séggel építették fel. Ezekre nézve Washingtonban ez a í -i fogás alakult ki: A külföldi bázisokat átengedhetjük az illető országoknak saját nasz­­nálatra és ha a külföldi or szág azok karbantartásáról gondoskodik, a bázisok rendel­kezésre fognak állni, amikor amerikai katonai erő jelen­léte ott szükségessé válik. * * * McNamara honvédelmi mi­niszterről tudjuk, hogy ért az autóiparhoz is, hiszen a Ford Motor Company elnöke volt. És ért máshoz is: alapos ko­­paszember-ismerete van. íme Amerika első civil katonájá­nak kopasz-elmélete: “Akinek koponyáját hom­loktáji kopaszság ékesíti, az jeles gondolkodó. Akinek há­tul ritkul a haja, az nők ked­vence. És akinek kopaszsága hátulról egészen a homlokáig ér, az nőhóditónak képzeli ma­gát. rikai könyvtár vagy muzeum tulajdonát képezi. A Buda­pesten most előkerült album bizonyára úgynevezett köte­les másodpéldány. A bőrbe kötött, fedőlapján aranyozott betűkkel “Edison in Hungary” feliratú album súlya mintegy 15 kilogramm. A könyvtárnak eddig egyetlen katalógusában sem szerepelt. Az egyik raktárban bukkan tak rá állományrevízió köz­ben. NÉGYLÁBÚ DIÁKOK LONDON. — West-Suffolik­­ban a kutyatulajdonosokat felszólítják, hogy vigyék el kutyáikat a közlekedési tan­folyamokra, ahol megtanul­ják kikerülni a jármüveket és tiszteletben tartani a közle­kedési lámpákat. EDISON-ALBUMRA BUKKANTAK A KEGYETLEN FELESEG SZÁMLÁI NEW YORK. - Mrs. Le­wis S. Rosensteil, a Schneley Industries vállalat 75 éves alapítójának felesége pert in­dított férje ellen: fizesse ki az ő számláit, melyek össze­sen 100,000 dollárra szólnak. Ez a Mrs. 22-ik pere Mr. el len. Ebben a perben is, mint az előzőkben, Mrs. Rosensteilt New York egyik legdrágább ügyvédje, Louis Nizer képvi seli, akinek máig 683,000 dol­lár ügyvédi díjjal tartozik, amely összeget szintén Rosen steil fizesse. De most csak a 22-ik perről volt szó J. D Fink biró előtt. Ném keve sebb, mint 40 napig tartott . per tárgyalása. Nizer ügyvéd előterjesztette Mrs. Rosen steil összegyűjtött számláit amelyek közt volt egy kis té tel:, 10,000 dollár adósság ;• fűszeresnél, de tcbbségber voltak számlák szőrmékért ékszerekért, toalettekért. A 40 napi tárgyalás azzal végződött, hogy a ibró eluta sitotta a keresetet, azzal a; indokolással, hogy Mrs. Ro sensteil évek óta kegyetlenü' üldözte a férjét, ő volt okozó ja a különélésnek, ennélfogva nem tarthat igényt arra, hogy esztelen, mértéktelen keltéké zésének költségeit a férje fi­zesse. A bíró hanghsulyozta hogy ha a feleség méltatlan viselkedésével különélést el­kerülhetetlenné tesz, a férj nemcsak a luxus kiadásokért, de még a feleség életszükség­leteiről sem tartozik gondos­kodni. Ami a feleségek méltat* !an viselkedését illeti, a biró kiemelt egy részletet: 1961- ben a misszisz uj lakattal lát­ta el a lakást és 1963-ig le­hetetlenné tette a férjének, hogy a lakásba bejusson; ez :sak akkor vált lehetségessé, amikor a férj pere megjárta az összes instanciákat és vég­ső soron a Legfelsőbb Bíróság helyezte vissza jogaiba a fér­jet. Mr. Rosensteilt ebben a per­ben Rcy M. Gehn ügyvéd kép­viselte, de képviseli egy má­sik peres ügyben is, amely­nek tárgya: Mrs. Rosensteil tartásdijat követel és követeli Nizer ügyvéd 683,000 dolláros ügyvédi számlájának kifizeté­sét is. Ez a per N. T. Helman bíró előtt folyik. Cohn ebben a perben arra a jogi álláspont­ra helyezkedik, hogy miután Fink biró Mrs. Rosensteilt ke­gyetlen viselkedése miatt min­den igényre méltatlannak Ítél­te, ezt Helman biró kimond­hatja a tartásdij- és ügyvédi lij perben is. Az uj Metropolitan Opera, a new yorki Lincoln Centerben. Paróka terem, ahol a parókákat készítik férfiaknak és nőknek. Egy hegesztő előkészíti a fémkulisszákat az “Anthony and Cleo­patra” darabra. A festő teremben Ernie Scott, 1920 óta az operánál, tanulmányozza a “La Gioconda” rajzait, a színfalak festése előtt. Gondot okoznak a gondozó otthonok Thursday, October 6, 1968 Rab Nemzetek Szövetségi igazgatósági elnöke és Dr. Ed­mund Gáspár, a Szövetség ügyvezető főtitkára. A szer­vezet tagsága a következő or­szágokból áll: Albánia, Bul­gária, Csehszlovákia, Esztó­­nia, Magyarország, Latvia, Litvánia, Lengyelország és Románia. Miller admirális, a Radio Free Europe és a Crusade for Freedom volt elnöke 1957-ben lépett a Pan American World Airways 'kötelékébe. Tenge­részeti tiszti karrierjét a U.S Naval Academyben kezdte el és annak elvégzése után 2C évig szolgált a haditengeré­szeti repülőknél.

Next

/
Thumbnails
Contents