Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-06 / 40. szám

6. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, Ociober G, 19G6 EGY GYÁR, AHOI A MUNKÁSOK KORLÁTLAN IDEIG TEÁZHATNAK DURHAM, Anglia. — A United Press International nevű amerikai hirügynökség jelentette: Angliában, minden gyár­ban s minden irodában a dol­gozók minden nap jogosultak tea-szünetre. A tea az ango­loknak olyan hagyományos, mindennapi üdítő itala, mely nélkül az élet nem képzelhe­­■ tő el. A szakszervezeti kollektiv szerződéseknek — éppen ezért — egyik leglényegesebb pa­ragrafusa a gyár, üzem, vagy iroda által fizetett tea-szünet. A teaszünet egyes helyéken húsz percig tart, egyes helye­ken azonban félóráig. Egy itteni müszövőgyár igazgatója, legutóbb, teljesen önkéntesen, minden kényszer nélkül, forradalmi újítást ve­zetett be. Ez az újítás a kö­vetkező: a munkásoknak nem kell lebélyegezniük időjelző kártyájukat a tea-szünet előtt és a tea-szünet után. Ennek a gyárnak a munká­sai akkor tartanak tea-szüne­tet, amikor akarnak, olyan hosszú ideig tartják a tea-szü­netet, amilyen hosszú ideig az jólesik nekik, bármikor el­elhagyhatják a gyárat, kime­hetnek friss levegőt szippan­tani, vagy elszívni egy ciga­rettát. Idejüket senki sem ellenőr­zi. Ezekután, a gyár igazga-KEY WEST, Fia. — Az As­sociated Press nevű hirügy­­. nökség közölte: ; Egy David Redmond nevű, .14 esztendős kisfiú, a parton horgászott, amikor a part­­menti vizekben, a közelben, -hirtelen egy pihenő cápát pil­lantott meg. David közelebb ámen, megragadta a cápa far­­>kát és felemelte az állatot, a ^farkánál fogva. ' A cápa erre indulatosan • hátrafordult, fejével dönget­ni kezdte a gyerek hasát és ' többizben beleharapott az al­­hasi részbe. A gyerek kiabálni kezdett és ekkor már elengedte volna -a megdühödött cápát, ekkor - már azonban a cápa nem tá­­-gitott. Végül is, egy Enrique Rod­riguez nevű, közelben tartóz­­" kodó halász, odaugrott és ki­­. mentette szorult helyzetéből a kisfiút. David Redmondot kórház­ba kellett szállítani, ahol nyomban elsősegélyben része­sítették. David már jól érzi magát — az orvosi jelentések sze­rint. tója, Kenneth Thomson, az időjelző kártyákat is teljes egészében megszüntette és a gyár munkásai akkor jönnek be a gyárba és kezdik el mun­kájukat, amikor kedvük tart­ja és akkor mennek haza, ami­kor éppen kedvük tartja. Mr. Thomson azonban cse­rében teljes és kielégítő 8 órai munkát követel munká­saitól, nyolc órai munkának megfelelő teljesítménnyel. A dolog különleges érde­kessége: amióta három héttel ezelőtt az igazgató az uj rendszert életbe léptette, a munkások egy személyre eső termelékenysége átlagosan 15- 20 százalékkal emelkedett. A munkások imádják az uj rendszert, a szabadságot, az igazgató pedig elégedett a ter­melékenység növekedésével — igy tehát, munkaadó és munkavállaló, egyaránt meg­találta boldogságát a minden­képpen merész, azonban rend­kívül emberies intézkedés­ben. Idomított kutyákkal a kapcabetyárok ellen DEWSBURY, Anglia. — A United Press International nevű hirügynökség itteni munkatársa jelentette: Egy Shirley Sands nevű ku­tyatenyésztő és idomító, a na­pokban, érdekes módon hir­dette az egyik helyi újságban idomított farkaskutya-kölyke­­it. íme, a nem mindennapi hirdetés szövege: — Hölgyeim: van-e közöt­tünk olyan, akit még nem pró­báltak megkörnyekezni az ut­cai kapcabetyárok? Nekem olyan különlegesen idomított fiatal farkaskutyáim vannak, amelyek nyomban megtámad­ják a kapcabetyárt és mind­addig fogva tartják, amig a rendőr megérkezik. — Harcoljunk idomított kutyákkal női tisztességünk­ért, a kapcabetyárok ellen! A különös hirdetés követ­kezménye: Shirley, aki maga is rendkívül csinos fiatal nő, két nap alatt 12 kutyakölyköt adott el. A kutyák mindegyikét — nő vásárolta meg. Félnek a fiatalságtól AMSTERDAM, Hollandia. — A város lelkészei szószé­kükről hívták fel Amsterdam hivő és templomjáró lakossá­gát, hogy adjanak lakást egye­temi hallgatóknak. Az ok: mintegy 10,000 diák keres la­kást, az egyetemi tanítás meg­kezdésével és nehezen tudnak rá szert tenni, mert a szolid lakosság fél a diákok “modern kilengéseitől.” WASHINGTON. — Gazdag szegényekkel és szegény gaz dagokkal van tele ez az ország. Az elválasztóvonal köztük: évi 7000 dollár családi j öve lelem, minusz adó. Ez az úgy nevezett median. Ami azt je lenti, hogy az amerikai csalá dóknak egyik fele 7000 dől 'árnál többet keres, másik fe 'e kevesebbet. 48,300,000 ame lkai családnak van évi 700C tollár vagy több jövedelme­­köztük akadnak ritka fehér IRKA-FIRKA — Mit csinálnál, ha nyernél egymilliót ? — Szépen megkérném a fe leségemet, hogy adjon belőle egy húszast. * ❖ ❖ Z. bácsi olyan öreg, hogy már a Hamupipőkét is Mamu pipőkének nézi. * * * A tréfás kedvű S. lankadat lanul viccekkel traktálja a tár saságot. N. epésen megjegy zi: —- Ezek a poénok olyan rósz szak, hogy talán még akkoi sem tudnék nevetni rajtuk ha a főnökömtől hallanám őket! $ ❖ H« — Neked szokott fájni a fe jed? — Ugyan. Azt sem tudom hogy hol áll. # Í! $ Fiatal korom ellenére már több mint harminc éves va ?yok! (d-th) PHILADELPHIA ELECTRIC A Philadelphia Electric Company osztalékot fizet a preferred részvények minden -ériája számára, az október 7-i tulajdon alapján, novem­ber elsejei kifizetéssel. Az osztalékok összege: A 4,63 százalékos szériában $1,17, a 4.4 szériában 1,10, a 4.3 szé riában 1,07 és fél, a 3.8 szé­riában 95 cent. hollók, akiknek évi jövedelme egymillió dollár, vagy7 még ,öbb. Ha feljebb lépünk a lép csőn, lejjebb száll a gazdagok 7,zárna. A 10,000 dollárt vagy többet keresők száma — t 7000 dolláros median kereté ben — 12 millióra csökken. Ha még feljebb lépünk, a 2’5,000-plusz dollárosok biro dalmába, már csak egy pa rányi kisebbséggel találko zunk: az amerikai családok egy és fél százalékával. Ezekkel a számokkal és szá zalékokkal a Népszámlálási Hivatal szórakoztatja azokat akik szeretik tudni, hogy má tok (a szomszédok és az uj .ágban sokszor említett ipar mágnások és * filmcsillagok) mennyit keresnek. Hogy mennyit keresnek? Azt nem csak a fenti számok mutat ják, hanem — ugyancsak a Népszámlálási Hivatal össze hasonlító táblázatainak tanú sága szerint — többet, ni ' ímennyiről ezek az amerikai saládok fiz évvel ezelőtt mé, álmodni sem mertek. Kár. rogy azóta 10 évvel öregebbek ettek.... * # * Persze nem minden dollár aminek dollár a neve. Var )Iyan dollár is, aminek 7-‘ ■ént a neve. Például a kenyér dollár. A kenyér 10 év óta -e, ilább 25 százalékkal lett drá rább. A munkaügyi miniszté­rium megélhetési költség-sta­tisztikája évente alig 1—2 percent drágulást mutat ki, df az ilyen drágulási statisztiká­ra felvesznek olyan szükség éti cikkeket is, amelyeknek ára leszállt és a fel és le egy­bevetése természetesen nem tükrözi a valóságot, különc -,en oly családok esetében, amelyeknek van, például, tele viziójuk. Ezeknek mi tsern mond, mitsem jelent az ala­csonyabb ára annak a TV-n k, amelyet nem vásárolnak min len évben. Mindenesetre tanulságos azonban a jövedelmek és az arak egymásközti percent uálit /iszonya. Például tavaly az át agos családi jövedelem a ta valyelőttivel szemben 5 szá /a lék kai növekedett, de a drá gulás ezt 3 százalékra zsugo ritóttá. Maradt mégis 2 száza 'iák plusz. Napjainkban a drá­gulás többet farag le a több jövedelemből. * * sje Érdekes a jövedelem és az életkor közti összefüggés. Leg­nagyobb a jövedelem 45 és >4 közt. A keresőképesség az után folyamatosan csökken é? a 65 éven felüli családfő átla­gos évi jövedelme már csak körülbelül 3500 dollár, mert ebben a korban millióik már nyugalomba vonulnak, az or szágos vagy privát nyugdíjból élnek. Eddig főleg olyanokat vet­tünk számba, akiknek fizeté­sük, munkabérük a fő jöve­delmi forrásuk. De sokan van­nak, akik öaálló foglalko­zást űznek, a hivatalos mű­nyelv szerint önalkalmazót ;ak. Ezeknek átlagos jövedel me éóvi 12,000 dollár. A lis ta élén az orvosok állnak, ők Amerika 1. sz. keresői. Köziép-Enrópának ti okbr.lr a bizonyos országaiban, ame yeket — mert ebben az írás­­)an a politikáról megfeledke ünk — nem említünk, diva os, sőt majdnem úgy lehet re mondani: szükségszerű a 'érj feleség munkába állása együttes keresete, hogy meg repessék kenyerüket. Itt ná unk is nagy szómban vannak ‘olgozó párok, de ezeket, ille őleg ezeknek feleség-feléi nem a szükség kergeti ki ; nunkapiacra, egyáltalán, sen ri és semmi nem kergeti őket hanem azért igyekeznek töbl jövedelemhez jutni, hogy mi lél nagyobb vajaskenyér-por •iót vehess/henek és, ami ta ián még ennél is fontosabb hogy mutathassák a kedve; zomszédoknak: nézzétek, ne ;ünk több. van, mint nektek! á két kerésőből álló csáládol .'elének átlagos (médián) jö vedelms 10,300 dollár: . A családok jövedelme asze int is váltakozik, hogy az or­szágnak mely részében élnek Legnagyobb az átlagos jőve lelem a nyugati államokban 'egalacsonyabb Délén. Amely saládban a nő a családfő, a Jövedelem kisebb, mint a fér ri családfő házában. És per ;ze a bőrünk színe is szere pet játszik. A fehér ember átlagos családi jövedelme .200 dollár, a színeseké 400( tollár — nagy különbség! sfs ?!« Hogyan oszlik meg az ame­rikai fehér családok évi jőve dehne? íme, néhány szám­adat: 1000 dollárnál kisebb jövedelme van a lakosság (családok) 2,6 százalékának. 1000 és 2000 dollár közt: 5,2 százalék. 2000 és 3000 dollár közt: 6,6 százalék. Ezen a ponton álljunk meg, mert a '.000 dollárnál kisebb jövedel mü családokat ma, hivatalo ran, de nem hivatalosan is, -zegényeknek minősítjük. — Eszerint az amerikai népnek 14,4 százaléka szegény — í gazdag Amerika fogalmai sze rint. Sok ország van inner délre és túl a tengereken, ahol ezeket a szegény amerikaia kát gazdagságukért irigyel nék! 3000 dollártól felfelé a la­kosságnak egyre nagyobb szá­zaléka kerül a listára és a 7000—8000 dolláros csoport­ban ezek már valamivel tcb bet tesznek ki 10 százaléknál. 10,000 dollárig keres a csa­ládok 15,2 százaléka, 15,000 tollár maximális jövedelem nel dicsekedhet 18,4 száza­lék. És ezen a ponton a lét­­án már nem felfelé, hanem lefelé kell lépnünk: a 15,000 dollárnál többet kereső csa ’adok már az összes családok­nak csak 8,2 százalékát teszik ki. A fák nem nőnek az égig. Még az amerikai paradicsom­kertben sem. A “rövidszoknyások” részére kis festő-szerelvényt tervezett Fau­­berge New Yorkban, a megfelelő használati utasitással. A színek a körömlakk színével egyeznek. Ne emeljünk fel cápát a farkánál! Előkészületek országszerte .] a szabadságharcos jubileumra WASHINGTON. - A Sza­­nadságharcos Szövetség or szágos intéző bizottsága a; ívfordulót — október 23. — megelőző ülését tartotta a na polcban. Az értekezleten Dr Pogány András el nőik és Pász :or László főtitkár vezetésé vei több fontos határozat jött 'étre az országos és helyi ün íepségek elősegítésére. Az in .ézőbizottság Geboren Istvánt i politikai bizottság elnöké nék választotta meg és meg erősítette Szigeti Pált a szer vezési bizottság elnöki tiszt é ben. * * * PITTSBURGH. - Az év­fordulói emlékünnepségek elő készitésében résztvesz vala mennyi magyar egyesület. A? emlékbizottság Dr. Kárpáthv Sándor vezetésével jubileum: bankettet rendez a Hilton Ho leiben. A jubileumi év ki­emelkedő eseménye lesz a Pittsburgh Symphony ünnepi hangversenye december 4 én a szabadságharc elesett hősei emlékének tiszteletére. * * * MIAMI. — A Szabadság harocs Szövetség helyi elnöké nek, Aradi Istvánnak vezetése ilatt minden itteni magyar egyesület bekapcsolódott a ju­bileumi munkába. Külön ér­dekesség, hogy a magyar sza­badságharc jubileumi üűnep­­.égeiben kubai menekültek is i'észt'vesznfk:., Eredményesen folyik a tagszerzés munkája 's, a Hornyik-házaspár húsz >6 os menekültet szervezett be. * * * ROCHETER, n. y. — a szabadságharcos emlékünne­­>élyen az amerikai magyar enekultura kincseit is bemu­­jatják, előadásra kerülnek Nt. Egyed Aladár és Dr. Nagy Frigyes szerzeményei. LOS ANGELES. - Dóm­ján Árpád szobrászművész 45 láb magas obeliszk tetején illő turulmadár formájában örökíti meg a szabadságharc r ml ókét. A talapzatot a har­­okat ábrázoló dombormű dí­szíti. A los angelesi magyar­ság Ecsedy Árpád, Boros Jó­séi, Czene Ferenc és Bodócs László aláírásával ellátott fel­hívásban kéri a magyarság támogatását. Pontozott rajzót készített a Digital Implement Plotter, ajkét módéi­ról, San Diago, Calif.-ban. Kanadai miniszter Rudapesien Robert H. Winters kanadai kereskedelemügyi miniszter Biró József magyar külkeres kedelmi miniszter meghívásé ra szeptember 22-én néhánj napos hivatalos látogatásrí Budapestre érkezett. Nyilat kozatában tárgyalásait jelen tő?,nek minősitette, hangsu lyozva, hogy elő kívánja segi leni a két ország gazdasági együttműködését. “Az első ka­­sadai miniszter vagyok — mondotta —, aki Magyaror­­.zágot felkeresi.” A látogatást megelőzően Darvas László külkereskedel­mi miniszterhelyettes, aki íemrég tért vissza Kanadá­ról, sajtóértekezleten kijelen­­ette, hogy jövőre a két or­­;zág közötti áruforgalom 50 rzázalékos növekedésével le­nét számolni. Los Angelesben Anthony Shipp bokájára bilincset csatolt az öccse. Anthony már örült, hogy nem kell iskolába mennie, mikor egy rendőr leszedte lábáról a bilincset. Mindennapi vajaskenyerünk Nagyarányú platina leletekre találtak Észak Colorádóban 324 négyzetmérföldnyi területen. A Suveyor 2 elindult útjára.

Next

/
Thumbnails
Contents