Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-28 / 30. szám
6-IK OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, July 28, 1966 v — 'SISÜLM-------—- - ,m. ■■■■■.. TS7 Magyar bányászok ezer és egy meséje BÉOS - Dr. Vargha Károly, az itteni tanárképző főiskola magántanára, összegyűjtött ezer bányászmesét, s azokat több társával munkaközösségben, könyvalakban kiadta. Hogyan, mikor támadt az eszméje, hogy össze kell gyűjteni a magyar bányászok meséit, hogy azok ne merüljenek feledésbe, amikor sorra elmennek a már nagyobbára öfeg bányászok? Megmondja: — A mesék és mondák már gyermekkorom óta kísérnek. Anyai nagyapám, a zselici tanító volt az Ormánság első helyi tört énét iró ja. A történetek izét, szeretetét tőle örököltem. De a környezet is kedvezett. Zselic a mondavilág birodalma. Amikor a pécsi tanítóképzőbe kerültem, már rendszeresen gyűjtöttem az egyszerű emberek által elmondott történeteket. De hogy aztán csak a bányászmondák, a bányásztörténetek gyűjtője lettem, első az országban, azt a véletlennek köszönhetem. Pécsett a legjobb barátom egy bányászcsalád fia volt. Sokat tanultunk együtt és elbeszélései alapján különös világ tárult elém. A bányászok világa. Akkor határoztam el, hogy a bányászmondáik gyűjtője leszek. El is mondtam szándékomat barátomnak és kértem őt, figyelje meg az otthon mesélt történeteket és azokat adja tovább nekem. Ezt tette. De egy napon azzal állt elő, ha kedvem tartja, vasárnaponként menjek vele, ismerkedjek meg a családjával, nagyapja, aki még mindig bányász, sok érdekeset mond majd nekem, így is lett. És attól a naptól kezdve mindmáig, ha időm engedi, bányászok között vagyok és történeteiket hallgatom. Sőt, egy bányászcsalád lánya lett a feleségem. * * * — A második világháború kezdetéig már jelentős gyűjteményem volt. De katona lettem, frontra kerültem, és itthon, amikor, hazajöttem, a főiskolán már nem találtam meg a gyűjteményemet. Elölről kellett mindent kezdeni. Emlékeztem, régebben merre jártam, kiket kerestem fel, útra keltem ismét, hogy megkeressem őket. Legtöbbjük már nem élt. Ekkor döbbentem rá, hogy gyorsan kell dolgoznom, uj generáció nő fel, amely már nem ismeri a történeteket. A mondákat pedig meg kell őrizni az utókornak. Azt is tudtam, egyedül nem győzöm a munkáit. Most már hárman dolgoztunk tovább.' — Néhány éve történt. A környező falvakba mentünk, bányásztelepüléseikre, Baranya különböző részeire. Ekkor tapasztaltuk, hogy az alsóbb fokú iskoláikban, óvodákban a bányászok gyermekei tündéreikről, királyokról, grófokról hallgatnak mesét. Megkérdeztük volt tanítványainkat: a bányászok gyermekeinek miért nem bányászmesét monda naüc? Csodálkozva néztek és kijelentették, hogy ilyen nincs. Mondtuk, hogy majd lesz. Ekkor jött az ötlet: felkeressük a gyerekek nagyszüleit, hangszalagra mondatjuk velük a régi bányásztörténeteket, ezek alapján mesét drunk és azokat visszajuttatjuk a gyerekekhez. Munkánk sikerült. Ez indított aztán bennünket arra, hogy a meséket kötetbe gyűjtsük. Első könyvünket a “Földalatti birodalom’’ címmel a Magvető Könyvikiadó pécsi, dunántúli részlege adta ki, második mesekönyvünket “A furfangos bányászlegény” címmel pedig a Baranya megyei tanács művelődésügyi osztálya jelentette meg. Bányásznapokon a könyvsáitrakban a bányászok keresik ezeket a könyveket és tapasztalataink gyermekeiknek, unokáiknak, * * * Itt egy az ezer bányászmese közül, mutatóba: Valamikor, réges-régen volt egyszer egy igen szegény ember. Öreg is volt, beteg is, dolgozni már nem tudott. De volt így fia, aki mindig az erdőre járt fát vágni és annyit keresett, hogy ne kell jen élhen halmuk. Egyszer aztán megunta í keserves életet, hogy miniemnap döngesse a fákat, de kenyere mellé ne jusson szalonna ős elhatározta, hogy szerencsiét próbál. Kihallgatta egyszer az öreg faivágókat, akik azt beszélték titokban, hogy az erdő alatt a völgyben már többször láttak kék lángokat fölcsapni a földből és ez annak a jele, hogy ott kincs van a föld alatt. így aztán elhatározta, hogy megkeresi a kincset. Megvárta egyszer, amig mindenki hazatért az erdőből, akkor aztán lement egyenesen a völgybe és azon a helyen, ahol az öreg favágók a titokzatos lángot látták, ásni kezdett. Nem ásott talán még két ásónyomot sem, amikor valami keménységbe ütődötit az ásója. Megörült a legény. Kitisztogatta, a gödörből a földet, de bizony nem talált egyebet, jókora fényes, fekete köveknél. Feldobálta őket, és most már nem ásóval, hanem a fejszével dolgozott tovább. A nap már lement, besötétedett, de még mindég semmi, csak f ényes fekete kő. De nem hagy ta abba mégse a munkát . Hogy jobban lásson, tüzet rakott. Nem akarta, hogy az erdő alja, a száraz levél meggyulladjon, ezért a kihajigált fekete kövekkel körülrakta a tüzet. Annyira elmerült a munkájában, hogy ügyet sem vetett másra. Egyszerre csak föltűnt neki, hogy miilyen világosság van késő éjszaka. Hát hogyne, amikor nemcsak a fa égett a tűzön, hanem a köréje rakott fekete kövek is. Nem is feketék voltak már azok, hanem vörösen- izzottak, mint ahogy a parázs szokott. Elcsodálkozott a legény, mert ilyet még se nem látott, se nem hallott, hogy a kő is ég jen. Furcsa volt ez neki, de dolgozott tovább. Kincset azonban nem talált a föld alatt: Abbahagyta hát a gödörásást és szomorúan indult hazafelé. Hogy ne menjen üres kézzel, vitt néhány darabot a fekete kőből. Otthon aztán elmondta öregapjának, hogy ezek nem akármilyen kövek, mert úgy égnek, mint a fa. Ki is próbálták. Égett az most is, csak úgy ontotta a meleget. És a csodás kőnek hamarosan hire ment. És néhány nap múlva már nemcsak a legény fejtette a követ, napról napra szaporodott a kőfejtőik száma. Mindig mélyebbre ástak a földbe, a fekete földbe a kő után, és a mélyben már akkora volt a sötétség, hogy csak lámpással tudtak dolgozni. És a hegy tetején lakó emberek mindennap látták, hogy lent lámpásokban ég a tűz, világit, és ezért ezt a völgyet Láimpásyölgymek nevezték el, és még ma is ez a völgy neve. Megszűnik az átutazó vízumkényszer Magyarország és Románia között A Magyar Népköztársaság ás a Román Szocialista Köztársaság közötti megállapodás alapján 1966. július 15-től kezdődően a két ország állampolgárai — harmadik országba történő magánjellegű utazásaik alkalmából —- átutazó (tranzit) vizűm nélkül utazszerint örömmel viszik hazahatnak. AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ ÚJSZÖVETSÉG Nevezetes évfordulóhoz érkeztünk : 425 éve annak, hogy kikerült a sajtó alól a legelső nyomtatott magyar nyelvű Újszövetség. Hat fáradságos, izgalmas év munkája gyümölcsét helyezte a magyar nép kezébe az európai műveltségű és hirü fordító: Sylvester János, s a tudós nyomdász: Abádi Benedek. Sylvester János a Nagybánya melletti Szinérváralján született a 16. század elején. Jelképes és jelentős tény, hogy a mohácsi csatavesztést 'követő tragikus időben ő nyitja meg azoknak az ifjaknak a sorát, akik az akikor európai rangú krakói egyetemre iratkoztak be. 1526. október 26-án írja be nevét a hires lengyel egyetem anyakönyvébe. A krakói humanizmus vezetői csakhamar 'barátságukba fogadják. Mint buzgó katolikus érkezett ide s mint a reformációhoz vonzódó humanista távozott innen 1529-ben Wittenbergbe. Az Erasmus, Melanehton és Luther által meghirdetett humanista és reformátori program keretébe illeszkedik bibliaforditása is. Ez azonban már magyar földön született meg. a későbbi nádor, Nádas - dy Tamás sárvári udvarában. Hatalmas vagyont áldozott a sárvári nyomda felállítására, melynek egyetlen programja a Szentirás magyar nyelven történő kiadása volt. 1536 nyarán fejezi be Pál apostol leveleinek tolmácsolását. A nyomtatás azonban csak 1541 januárjában készül el. Időközben ugyanis még elkészítette s kiadta a legelső nyomtatott magyar nyelvtant, megalapozván ezzel a magyar nyelvtudományt. Ez, szentirásfordításának mintegy mellékterméke volt. Elgondolkoztató tény, hogy egy európai hirü tudós — később a bácsi egyetem tanára — ás egy országos hirü méltó ság: Nádasdy, 1526 és 1541, tehát a mohácsi vész és Bu davár török közre jutása közötti sorsdöntő időben legfontosabb teendőjüknek az Újszövetség magyar nyelvű kiadását tartották! Ma 18 ismert példánya van 3 minden tekintetben .nagyértékű alkotásnak. Sajnos, a legtöbb példány sérült. A Miagyar Tudományos Akadémia rendkivül értékes szolgálatot végzett azáltal, hogy 1960-ban facsimile kiadásban lehetővé tette minden érdeklődőnek a legelső magyar nyelvű nyom tatott Újszövetség megismerését. Idézzük belőle az előszót, az akkori helyesírással: A MAGYAR NIPNEK KI EZT OLVASSA Próféták által s-zólt righen néked az isten, Az kit ighirt ime végre meg atta fiát. Buzgó lilekvel szól most es néked ez által, Kit hagya hogy hallgass, kit hagya hogy te kövess. Néked azirt el lün prófétád, doctorod ez lün Mestered ez most is, mellyet az isten ada. Aí próféta szavát halgasd, mert tighed az isten El veszt, és nyomos itt nem lehet az te neved. Itt ez írásban szól mostan es néked ez által, Hütre hiv mind, hogy senki ne mentse magát. Az ki Sidóul, és Görögül és vigre Diákul Szól vala righen, szól néked az itt Magyarul. Minden nipnek az ü nyelvin, hogy minden az isten Törvinyin iljen, minden imággya nevit. Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az ki folyó viz, Itt vagyon az tudomány mely örök iletet ád. Lelki kenyir vagyon itt, melyben mikor iszel örökké IIsz, Mely az mennyből szállá, halálra mene. Az ki teremt tighed, meg vált, örök iletet es ád Az szent által, nincs több bizodalmád azirt. Ennek azirt szolgálj mindenkor tiszta szüedvel, Ennek mindenkor tigy igaz áldozatot. Tighedet ez hozzá viszen, s nem hágy mikor igy mond, Bódogok el jövetek, vesszetek e! gonoszok. ROSSZUL TÁJÉKOZOTT DIÁKOK WASHINGTON. — John A. Lent professzor az amerikai Lapkiadók Szövetségének folyóiratában ismertet “néhány választ’’ azokra a kérdésekre, amelyeket angol nyelvet és újságírást tanuló diákjainak tettek fel. Az irás “Rosszul tájékozott diákok” címmel jelent meg, ami egyáltalán nem fejezi ki i megkérdezettek durva baklövéseit és sok esetben teljes tudatlanságát. A megkérdezettek egyébként kivétel nélkül az amerikai ujságiróutánpótláshoz tartoznak. Mielőtt a 'kérdésieket feladták volna, felszólították a diákokat, hogy több héten keresztül legalább egy napilapot olvassanak el, és ismerkedjenek meg a napi eseményekkel és a közeli nevekkel. A 32 vizsgáztatott diók közül csak hét tudta megmondani, hogy ki Ho Si Minh, Hitler, Hubert Humphrey, Karl Marx, Tito, Martin Luther King, Sukarno, és Earl Warren és tudta őket történelmi és napi eseményekkel kapcsolatba hozni. Néhány példa: hárman tudták, hogy ki Lester Pearson. Ketten nem tudták, hogy Hubert Humphrey az amerikai alelnök tisztségét viseli; négyen nem tudták azonositani Harold Wilsont, öten pedig Hitlert. Lent professzor levelében hangsúlyozza: “Arthur Goldberget minden eLlképzelhetőnek kineveztek, laptudósítótó] kezdve olyan emberig, aki meg akart vesztegetni kongresszusi jelölteket. További termések; nem volt egyetértés Trockij személyét illetően sem. Többek köziött Koszigin jobbkezének, írónak, eváltott német politikusnak, a Szovjetunió ENSZ-küldötjének és Hitler politikai ellenfelének nevezték. Willy Brandtról azt tartották, hogy “hires baseball játékos”. Ti tóról a következőket állították: Olaszország politikai vezetője, Spanyolország politikai vezetője, volt japán császár, szovjet űrhajós, egy német politika párt vezetője. Három diák német kommunista vezetőt csinált Hitlerből, aki a lengyekik elleni támadásával kirobbantotta az első (sic!) világháborút. Azt is mondták róla, hogy a német fasiszták vezetője volt az első világháború alatt és német katolikus vezető. És végül Hirosimáról azt állították, hogy sziget “a második világháborúban bombázott koreai város”, és — betű szerint idézve — “adom bombát doptak rá a 2. világháború alat.” Nohla a professzor cikkének valódiságában (nem kételkedünk, szerencsére nem minden amerikai középiskolai diák állít ki magáról ilyen szégyenteljes bizonyitványt. Meg kell emlékeznünk azokról, a kiváóan képzett amerikai diákök-ól is, akik a televíziós kamera előtt lefolytatott versenyeden az igen réhéz kérdésekbe adott leleményes és találó válaszaikkal csodálatba ejtik a zsűri tagjait. A new yorki dijat nyert ruhatervező James Galanos kreációja ez a szellős nyári ruha. AZ ADÓEMELÉSRŐL, DONT INFLÁCIÓ ELLENES ELVRŐL WASHINGTON. - Henry Oatihcart, a Central Press washingtoni képviselője eszme- LÜttafcást irt, a küszöbön álló adóemelésről, melyeikben a következőket mondja: • — Ha nem más okból, az idő előrehaladottságára való tekintettel, a Johnson-adminisztráció nem fogja erőltetni •az adóemelési törvény keresztülvitelét a kongresszus ezen időszakában. A demokrata párt, politikai hatalmának számos évében, ebben az évszázad ban, sok ízben elfordult történelmi hagyományaitól, de egyik sem volt élesebb, mint vezetőinek jelenlegi iránya gazdasági dolgok ban a magas kamatláb támo gatásában. A magas kamatláb javaslói hagyományosan a republikánusok voltak. A demokraták hagyományosan harcoltak a “Wall Street”, -a “bankárak” és a “gazdasági érdekképvise-The President letek” ellen. Még csak néhány évvel ezelőtt, demokrata jelöltek egész sereg győzelmet arattak ezzel a programmal és még most is '-annak a kongreszusiban, akik ezt a programot szinte vallásosan követik. Még nem régen Johnson elnök is ehhez a csoporthoz tartozott és nyilvánosan tartozik még mindig. Valójában azonban gazdasági politikája az volt, hogy az infláció - elleni harcot teljesen a pénzügyi szervezeteikre hagyta. És ezek nem találtak más megoldást az infláció megakadályozásába, mint a fokozatos kamatláb emelést. Amerikai közgazdászok egyértelműen úgy vélik, hogy megfelelően tervezett adóemelés gyors és erős infláció-elleíes hatással bírna. Igen sokan vannak Washingtonban és az egész országban, akik úgy hiszik, hogy az elnök politikai okokból aem szorgalmazott most adóemelést és hogy ebben az esetben helytelenül tette, hogy az érdeket elébe helyezte az elvnek. CSÚNYA FILMCSILLAG -1 LONDOíN. — Rita Tushingham, a nagyon tehetséges angol filmszinésiznő másfél éve egyetlen percre sincs szerződés nélkül. Előre lekötik min den idejét. Megdöbbentő csúnyasága mellett igen vonzó teremtés, aiki nemcsak tehetségével, de kedvességével is hat a nézőre. Megfejthetetlen titok. De a varázsa tagadhatatlan. Pedig nemcsak az arca nagyon csúnya, de az alakja is igen rossz. Kövér és formátlan nő, idomtalan. így nyilatkozott etekintetben magáról : — Mindig úgy gondolom, hogy egy elefántra hasonlítóik. De az elefántok kedves állatok. Majd igy folytatja: — A Dr. Zsivágó forgatása után nyomban neki kellett látnom a munkának. Minden fii memimel még sikerem volt. Különösen a “Csipetnyi méz’ című filmemmel. Sztár vagyok. Szeretnek az emberek, ragyogó férjem van (Terry Bickness televizió-operatőr), egy édes kislányom és olyan háziunk van, amilyet csak raj zolni lehet. Álom. Kell ennél több ? Milyen szép asszony érhet el ennél többet? Az újságíró ezeket mondja neki: — Higyje el, minden hiziel gés szándéka nélkül mondom, hogy maga tetszik a férfiaknak. Rita igy felelt: — Köszönöm szépen. De én nem vagyok Liz Taylor. Olyan vastag lábaim van, mint egy oszlop és görbe is, hát még a lapát fogaim! Olykor azt hiszem, hogy van egy csipetnyi szépség fcienmem, de józan perceimben rájövök, hogy végzetesen csúf vagyok. Nem ment neki sem minden olyan könnyen. A “Csipetnyi méz” hatalmas sikere és elragadtatott kritikái után két és fél évig nem kapott uj szerepet. A film 1962-ben ké szült el és 1964 közepéiig úgy tűnt, hogy egyszerűen elfelejtkeztek róla, letörölték a nevét a filmvilág lajstromáról. — Elveszítettem minden ön bizalmamat és a szomorúságtól. az önmareangolástól sokat fogytam. Nevet. — Az akkori fogyás sem javított az alakomon, úgyhogy nyugodtan visszaihizhattam, amit aziokban a rossz éveikben a bánat lesodort rólam. Elgász nap otthon ültem és arra vágytam, hogy apám liverpooli füszerüzletáben legyek, mint fiatalabb koromban és ott segédkezzem neki. Dekát nem tehettem, mégis sokan ismertek már. Csak ettem raa-Ludwig Erhard nyugatnémet kancellár szavaz a bonni kerületi választásokon. Pártja a választáson számos helyet vesztett. gamat. Igen bántott, hogy a színészi pályára léptem és meg voltam győződve róla, hogy végzetesen tehetségte'en vagyok. Elmosolyodik: — Amikor a legrosszabbul álltaik a dolgok, altkor történt a fordulat. Megismerkedtem Terryvel, hozzámentem feleségül, gyermekünk született. Szerepet kaptam a “Zöldszemű láiny”-ban, majd nyomban utána a “Patent”-ban és azután következett a “Dr. Zsiváigó”. Mielőtt Rita Tushingham filmkarrierje megindult volna már többször szerepelt a lelevizióbam és egy kis londoni színházban volt szerződése. A West Enden levő kicsiny szinházban rendszeresen cseléd szerepeket játszott. A legtöbbször meg sem szólalt, még annyit sem, hogy “Tálaivá van”. És akkor felfedezték, rábízták a “Csipetnyi méz” főszerepét. — Ez azt jelenti, hogy van jövője a csúnya lányoknak is — mondja nevetve, miközben lapát fogai elővillannak. Szabadságharcos hírek WASHINGTON. - A tömbéi VI. szabadságharcos kongresszuson, illetve az egyidejűleg tartott koordináló bizottsági nagygyűlésen Mr. Dave Lowenheim ismertette — mint Horton képviselő speciális megbízottja — Nixon volt alelnök és. Horton képviselő üzeneteit a kongresszus kiküldöttéire®. Nixon diszelncike, Horton elnöke a magyar szabadságharc 10. évfordulójának megünneplését elcíkéjzitő American Citizens Comnittee-nek. Lr. Pogány András, a Szabadságharcos Szövetség elnö- 06 táviratokban köszönte meg íz üzeneteket. Edward J. Derwinski kongresszusi képviselő meleghangú üdvözlő táviratát szintén háás szívvel vették tudomásul a orontói kongresszus delegátusai. A Szabadságharc tizedik évfordul ój áraik megünneplésével kapcsolatban dr. Pogány András és Fr. Vitéz Baan pénztáros a következő kérelemmel fordulnak az amerikai magyarsághoz : “A Magyar Szabadságharcos Szövetség az elmúlt év során az 1956-os forradalom és szabalságharc 10-ik évfordulójának méltó megünneplése érdekűben széleskörű munkát végzett. A magyarság jövőjére nézve alapvetően fontos Átforduló sikeres előkészitése a Szövetség anyagi erejét messze túlhaladja. A tervezett ünnepség sorozat, valamint politikai akcióink eredményes végrehajtása, mivel sem hivatalos, sem félhivatalos szervek támogatására nem számíthatunk, az emigrációs magyarság egységes és jelentős anyagi áldozatvállalását igényli. Kérünk minden magyart, hogy lelkiismeretiének parancsa szerint, képességeihez mértem osztozzék Szövetségünk kiadásaiban. Hozzájárulást : Hungarian Freedom Fighters’ Federation, P.O.B. 3940, Washington, D.C. 20032 címre kiérjük küldeni. Szövetségünk részére adományozott összeg az adóból levonható.”-j TERJESSZE LAPUNKAT!
