Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-07-07 / 27. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKÁT SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 53. ÉVFOLYAM No. 27. SZÁM ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c 53 TRENTON, N J. Thursday, July 7. 1968 Szerkesztőnk Magyarországon és Erdélyben járt Medicare premier A Viet Conggal vívott csata után amerikai katonák a segélyhelyre visznek egy sebesült vietnami gyereket. A Tanulmányi Alapítvány hírei tiner lkai magyarok ismeretei -Lapunk szerkesztője, Dié­nes László 30 év után meglá­togatta szülőföldjét. Junius 7-én a lapvállialatunlk rende­zésében 21-napos túrára in­duló clevelandi Donó-csoport­­tal utazott át repülőgéppel közvetlen New Yorkból Bu­dapestre, ahol — mint már multheti számunkban ké­pünk is mutatta — megkoszo­rúzták a budapesti Városli­getben 55 éve álló Washing­ton szobrot, amelyet a cleve­landi Szabadság napilap kez­deményezésére amerikai ma­gyarok adományából állítot­tak ott fel. Szerkesztőnk on­nan továbbutazott Erdélybe, ahol szülőföldjén, Háromszék megyében töltött el kedves és kellemes napokat, rokonok, valamint régi iskolatársak és barátok társaságában. Látoga­tást tett Bálványos-fürdőn, az egyik Jókai regényből ismert hires Bálványosvár aljában, valamint Sepsiszentgyörgyön, ahol felkereste az egykori Szé­kely Mifcó Kollégiumban azt az osztálytermet, amelyben az első román szót kellett egy­kor tanulnia . . . Autóval haj­tott Brassón át Segesvárra, majd Marosvásárrelyre, Tor­­dára és Kolozsvárra s útjuk­ban megálltak a Fehéregyhá­zi síkon azon a helyen, ahol Petőfi Sándor 1849 júliusában az életét adta hazájáért s ahol “’hottesten át fújó pari­pák száguldottak a kivívott diadalra” — orosz katonák fújó paripái akkor is, később is ... (A sors kegyetlen iró­niája, hogy a helyet megjelö­lő táblán nemcsak magyarul, de idegen nyelven is ott áll a felírás.) Rákosi Viktor magyar Írónk “korhadt fakeresztjei” és “el­némult harangjai” jelezték mindenütt Erdélyben lapunk szerkesztőjének útját . . . Öreg temetőkben sirkövek el­mosódó betűi között kereste őseinek nevét s talált rá sok­­sdk rokonára. A felsőtorjai vártemplom kerítésén belül elhelyezte egy sírra, édesany­ja sírjára azt a parányi kis ró­zsát, amit amerikai családi házának udvaráról vitt magá­val; a budapesti, rákoskeresz­túri temetőben pedig egy má­sik sírra, édesapja sírjára tet­te annak párját ... A három hét, amit Diénes László szerkesztő Európában töltött, három évtized távlatá­ból hozott vissza sok-sok drá­ga emléket, emlékek olyan tömkelegét, hogy az három hét éjjel-nappalába alig-alig fért el . . . Három hónap is kevés lett volna egy ilyen látogatásra . . . A hatóságdk részéről a szer­kesztő a legnagyobb udvarias­ságot és előzékenységet ta­pasztalta úgy Magyarorszá­gon, mint Romániában. Sehol semmiféle zavar, akadály, vagy okvetetlenkedés nem völt, amit már csak azért is meg kell említeni e helyen, hogy mindazok, akik hasonló rokoni látogatást, emlékkuta­tó utat terveznek az óhazába, első forrásból tudják meg, hogy amennyiben a vízumot ELADÓ fűszer és hentesáru üz­let New Brunswick, N. J. terüle­tén, teljes felszereléssel. Ára $12,000. Évi bruttó bevétel $75,000. Conrad Kuhlthau Realtor. Tel.: KI 5-4131 és CH 7-2243. Kérje Mrs. Cantwel-t. ezekbe az országokba meg­kapták, sehol semmi bántódá­­suk, kellemetlenségük nem lesz. Aki a száját befogja és nem beszél olyant, ami bántó az ottani hatóságok felé, vagy nem kritizálja a rendszert, nem csinál semmiféle kihágást vagy törvényellenes dolgot, nem csempész be vagy ki sem­mit, annak semmi bántódása nem lesz. Azért írhatjuk ezt le ide ilyen biztonsággal és nyugodtan, mert hiszen isme­retes az, hogy a mi lapjaink szókimondóan és kereken megírnak mindig mindent a kommunistáikról s lapjaink cikkeiért a szerkesztő az egye­düli felelős. A szerkesztő pe­dig el mert látogatni a kom­munista Magyarországra és Romániába, mint magánem­ber végiglátogatta szülőföldje különböző helyeit és városait és sehol senki meg nem állí­totta, meg nem kérdezte, hogy miért jött, mit akar, mit fényképez. Nem kémkedni ment oda és semmi más célja utjának nem volt, mint az, hogy még egyszer lássa azo­kat a helyeket ,ahol gyermek volt és ahol férfivé serdült... Sikeresen és szerencsésen tet­te meg ezt, az útja pontosan az volt, aminek tervezte, semmi más! Kolozsváron, a házson­­gárdi temetőben megállt Re­mény ik Sándor sírja előtt s halkan elmondotta örökbecsű, hires sorait: “A lelked csilla­puló viharának észrevétlen ezer uj hangja támad ... sü­völt, sikolt ... S az emlékezés keresztfáira téged feszit a honvágy ... és a bánat . . .”. (Ezért az egy délutánért, ez­ért az egyetlen egy emlékért is érdemes volt hazalátogat­ni . . .) Brassó felett, a Cenk tete­jén hűvös nyáreleji szél süví­tett, amikor az ezeréves Ma­gyarország emlékoszlopának helyét kereste a messziről jött utas . . . Sepsisztcngyör­­gyön a régi gangos lépcsőház mennyezetén még ott találta a szántóvető emberes, pacsir­­tás festményt a tízéves kis­fiúból nagyapává lett szer­kesztő. Kolozsváron Mátyás király szülőházának udvarán leült egy félezredéve, vagy még annál is több ideje ott fekvő faragott kőre a hajdani nagy idők kései csodálója . . . Budapesten, a Szent István bazilika vasárnapdélelőtti áhí­tatában könnyes szemmel osz­tozott nemsokadmagával az amerikai magyar . . . Ennyi volt, annyit jelentett ez az ut . . . s megérte minden cent­jét a vele járó költségeiknek... Néhány apró emléktárgy között amit Diénes szerkesz­tő visszahozott magával, ott van egy, egyik legbecsesebb: annak a Székely Újságának, annak a kézdivásárhelyi heti­lapnak a cimfejéből a nagy ólom “S” betű, amelyben első írása 1932 tavaszán megje­lent ... A lap egykori szer­kesztője, Kovács J. István, egy hónappal odaérkezése előtt ment el az örök hazába, vele már nem találkozhatott. Találkozott azonban sok-sok rokonnal, régi jóbaráttal, is­merőssel, akik mind igaz sze­retettel fogadták s látták vi­szont ... Az ősi ház küszöbé-, bői egy forgács, temetők hant-Julius elseje varázslatos dátum millióknak, akik ezen a napon már elérték 65-ik szü­letésnapjukat, de azoknak, akik csak ezután lépnek a bű­vös korba. Ez a nap be lesz írva az amerikai történelem­be, mint a Medicare kórházi és orvosi majdnem-ingyenes biztosítás első napja és — en­nél sokkal több. Mert tudni kell, ha ma még politikailag nem ajánlatos erről hangosan nyilatkozni: hogy ez csak a kezdet, utána az egészségvé­delemnek újabb és újabb fá­zisai következnek. És már ma is van egy Medicare, amely a 55 éven aluliakról gondos­kodik, amennyiben “orvosilag szegényeknek” 'tekinthetők; ezekről az egyes államok gon­doskodnak, részben többet is nyújtanak, mint a 'Social .Se­curity keretébe tartozó orszá­gos Medicare. (Orvosi sze­génység azt jelenti, hogy az egyénnek vagy családnak ele­gendő jövedelme van, általá­ban szegénynek nem minősít­hető, de nagyobb orvosi kia­dásokra nem telik a jövedel­mükből) A G5-em felüliek Me­dicare egészségvédelmén kí­vül vannak további biztosítá­sok és gondoskodások: Vete­ránok és családjaik csaknem teljesen ingyenes kórházi és orvosi szolgálatot kapnak. Kö­rülbelül hét millió azoknak a száma, akik a kormányalkal­mazottak biztosítási rendsze­rében vannak és biztosítási dijaik egy részét a kormány fizeti. Julius 1 után mindezek az egészségvédelmi intézmé­nyek összesen 55 millió sze­mély javára működnek. Ez azt jelenti, hogy minden négy amerikai közül egy valami­lyen formában részesedik a “népjóléti állam” áldásaiból. Ilyen széleskörű egészség­­védelem billiókba kerül. A mostani pénzügyi évben, jú­lius 1-től a jövő 'évi junius 30- ig, az előrelátható költség 16 billió dollár lesz. Részletezve: 2.4 billió a Social Security adókból, 550 millió dollár a Medicare-t helyettesítő kor­mányalkalmazott biztositás­­ból, a többi — a költségek túl­nyomó része — az országos, ál­lami és helyi kormányzatok kincstáraiból kerül elő. * * * És mindez — nem titok Washingtonban — csak kez­det. Nem álmodozók, hanem csendben tervezők mondják, jaihól néhány porszem, az öreg diófa levele, mely alatt mint kisgyermek játszadozott egykor, régi pergamentek, megsárgult írások, kottala­­pök, levelek, szalagra vett hangfoiszlányok . . . meg any­­nyi drága emléktárgy, ami egy amerikai otthonban félt­ve őrzött kincs lesz . . . (Szentimentális, nagyon is személyes és magánjellegű ut volt ez, amiről csak igy, szen­timentális stílusban lehet ír­ni és beszámolni . . . Akit nem érdekel az ilyesmi, az már régen abbahagyta ennek ol­vasását, akit azonban érdekel és akinek van érzéke hozzá, az jól tudja, mit jelent egy ilyen 30 év utáni hazalátoga­tás és megérti e sorokból és e sorok közül mindazt, amit írója megpróbált élmondani... S ha megértette, érdemes volt megírni . . .) hogy a végső cél : adópénzek­kel alátámasztott általános egészségvédelem. Máis szóval: a dolgozó és kereső generáci­ók újabb és újabb megterhe­lése. A 65-ön aluliak már ma is horzzájárulnak a Medicare kórházi biztosítás költségei­hez, amennyiben a Social Se­­omurity adó egy része Medi­­oare-re megy. A Medicare által fedezett 65-ön felüliek 'és az állami és helyi programok által fede­zett “orvosilag szegények” sokmilliós csoportjai közt fog­lal helyet egy ugyancsak sok­milliós csoport — azok, akik még nem érték el a Medi­care életkort és jövedelem te­kintetében nem érik el a rela­tiv szegénységi szintet. Ezek (főleg a módosabbak) maguk fizetik a kórházi és orvosi költségeket, vagy privát biz­tosításuk (Blue Cross, stb.) van, egyénileg drágábban, csoportban olcsóbban. * * * Mi következik ezután? Denticare — ingyenes vagy kedvezményes fogkezelés. Előbb gyermekek, aztán orvo­silag szegények részére. Már a jövő évben a kongresszus elé kerül erre vonatkozó tör­vényjavaslat. Katonai Medicare — aktiv és tartalékos, veterán kato­náknak és családjuknak. Özvegy-Medicare — 60 és 65 közti nőknek. Ha 60 éves kor­ban jogosultak Social Securi­ty nyugdíjra, miért nem ré­szesülnének Medicare ked­vezményekben is? — kérdik és a kérdésben már benne van a felelet. Medicare nem gondoskodik a 65-ön felüli férj fiatalabb feleségéről. A feleség kórházi és orvosi költségeit vagy pri­vát biztosítását a férj jöve­delméből kell fizetni, amely jövedelem esetleg nem több, mint a nyugdíj. Munkásnak 62 és 65 közt le­het nyugdija, de nincs még jogosultsága Medicare-re. Sokan vannak, milliók, akik rendszeresen használnak or­vosszereket (például szívbaj ellen, inzulint, stb.) — ezt sa­ját zsebükből kell fizetni. Legalább aizok orvosságait kellene fizetni, akik a Medi­care biztositásban vannak. És igy tovább. Addig tehet­ne folytatni az óhajokat és terveket, amíg eljutunk a végállomásra: egészségvéde­lem, kórház, orvos, gyógyszer ingyen mindenkinek.! * * * Ha csoda történnék és mindezek az óhajok és javas­latok és követelések máról holnapra valósággá — leg­alábbis törvényi valósággá — válnának, fel keltene teni a kérdést: honnan “vesszük” a szükséges számú orvosokat, ápolókat, technikusokat, gon­­dozóottihonokat. Először ele­gendő tapasztalaitokat kell nyerni arra nézve, hogy a Medicare milyen módon és milyen mértékben nyilvánul kielégítőnek. Tudjuk, hogy merre fuj a szél. A Social Security nyug­díj biztosítós, amelyet har­minc évvel ezelőtt borzalmas financiális veszélynek mond­ták sokan, mai szemmel néz­ve csupán csontváz volt: nyugdíj, semmi más. Aztán fokról fokra kiszélesedett a biztosítási ; alap, bevettek újabb és újabb csoportokat, önálló foglalkozásúakat, mun­kaképteleneket, lesiziáállitot­­tá-k a korhatárt, előbb nőknél, aztán férfiaknál is, legújab­ban rákapcsolták a Social Se­­curityra a Medicare-t. Ter­mészeti jelenség törvénysze­rűségével a honatyák és a haza bölcsei minden választá­si évben javítottak egyet­­rnást a nyugdijrendszeren és a múlt évben elsőizben a fi­nanciális fedezet terhét kis részben (Medicare) átvette a kormány, a kincstár, egysze­rűbben szólva: az adófizető közönség. Ha számbavesszük aminthogy számba kell venni, a kormány hozájárulásain kí­vül 'az állami és helyi kor­­mányaztok idevágó költsége­it, arra a (némelyeket nyug­­talanitó) megállapításra ju­tunk, hogy ma az egészségvé­delem összes költségeinek 32 százaléka az általános költség­vetésből jön. * * * A U. S News, cimü folyó­irat a fejlődés eddigi útját a következő szántaiatokban fog­lalta össze: Az egészségvé­delmi szolgálatok (az államok és városök részéről) a Miedi­­erae előtt évi 11 billió dollár­ba kerültek. A Medicare és az orvosilag szegények gondozá­sának költsége ebben a finan liális évben 16 billió dollár lesz. És ha megvalósulnak az álmodozók és tervezők álmai és tervei, és a Medicare-t ki­terjesztik az egész lakosságra, az évi költségek 48 billió dol­lárt tennének ki. Amit a gaz­dag Amerika ma tehet, azt teheti majd egy gazdagabb Amerika . . . Nem kell a népnek az uj állami adó Julius 1-én lépett életbe New Jersey államban az uj forgalmi adó és máris nagy felháborodás észlelhető a nép körében. Minden 17 centen felüli áru után adót kell fizet­ni; 17c-nél 1 cent az adó, 41 centen felül 2 cent, 71 centen felül 3 cent és igy tovább. Ki­vételt képeznek a különböző élelmiszerek, az éttermekben és más fogyasztási helyeken eladott élelmiszer azonban szintén forgalmi adó alá esik. Bizonyos szervezetek máris petíciót köröznek aláírásra s mihelyt lesz vagy egymillió ilyen aláírás, benyújtják az állami törvényhozásihoz, hogy az uj forgalmi adót szüntes­sék meg. Az egyik állami kép­viselő helyesen jegyezte meg az uj forgalmi adóval kapcso­latban, hogy “New Jersey egy gazdag állam lesz, sze­gény lakossággal.” Valóban, az uj forgalmi adó a kiske­resetű embereket súlyt ja leg­inkább és ezért igazságtalan. Gazdag embereknél nem szá­mit az a néhány cent, vagy dollár forgalmi adó, a kis em­ber azonban nagyon megérzi ezt, különösen az, aki nyugdi­"AVON CALLING!"—az Avon jut nyomban eszébe a nőknek, amikor kozmetikai cikkekre gon­dolnak. Látogassa meg az erre váró ügyfeleket szabad idejében! Otthonában történő megbeszélé­sért telefonáljon KI 5-1345 vagy Hl 2-2462 .számra, Allentown- Bethlehem környékén hivjs 432-0916 számol. NEW BRUNSWICK, N. J. — Az Amerikai Magyar Ta­nulmányi Alapítványt, mint emlékezetes, a néhány év előtt elhunyt nagy amerikai ma­gyar fizika tudós, repülés­­technikai és űrhajózási úttö­rő Kármán Tivadar végrende­letében örökösei között sorol­ta fel, most megkapta a ha­gyatékból a 30,000 dollár kész­pénz adamányt. Azonkívül az Alapítvány kapta az örökha­gyó apjának, fivérének és nő­vérének sok könyvét és kéz­iratát. Az elhunyt apja, Kár­mán Mór, a budapesti egye­tem tanára volt, főleg a köz­oktatás elmályitése és moder­nizálása terén alkotott mara­dandó értékeket. Az Alapít­vány tervbevette Kármán Mór főbb müveinek amerikai for­dítását és kiadását s ezek költségeit fogja az örökség jö védelméből fedezni. Az A. M. T. Alapítvány né­hány év óta minden évben George Washington érmet és elismerő oklevelet az ameri kai magyarság kimagasló sze mélyiségeinek, valamint ame riikaiaknak, akik a magyarság érdekében érdemes tevékeny­séget fejtettek ki, A jövőben az Alapítvány Lincoln Award érmekkel fog érdemes egyé nőket megtisztelni. Az else Lincoln Award kitüntetéseket november 10-én fogják kiosz­tani Chicagóban. * * * A Tanulmányi Alapítvány egyik fontos legközelebbi programja: Hungarian Heri tage House megteremtése. Úgy képzelik el, hogy ez amo lyan muzeum, könyvtár és történelmi kutató intézmény lenne, amely nagy fontosság gal bírna a magyarság kul turális értékeinek az amerikai közönség körében való nép szerüsitésére és, persze, a; jából, vagy Social Security járulékából él. Ajánlatos, hogy a petíciót mindenki Írja alá, hogy a tör­vényhozás ezt az adót vesse el és keressen más forrást, az állami kassza megtöltésére. Ahol látjuk kitéve a petíciót, Írjuk bátran alá és követel­jük törvényhozóinktól, hogy szavazzák le az uj adót. Ellen­kező esetben nem fogunk rá­juk szavazni a legközelebbi választáson! melk gazdagítására. A Hunga­rian Heritage House építési alapjára már kapott az Alapít­vány nagyobb adományokat. Kasser Sándor és neje, Kell­ner Pál és neje egyenként 1500 dollárt adományoztak. (Mrs. Kasser elnöke és Mrs. Kellner tagja volt az idei George Washington Award bankett-bizottságának.) Ste­­van Dohamos (Dohányos Ist­ván) és felesége 1000 dollárt íjánlott fel az építési alapra. Medgyesy Lászlómé 500 dollár írtákü részvényekkel gazda­gította az alapot. 500 dollárt adtak az igazgatóság volt tag­ja, néhai Kovács A. Pál ba­rátai. * * * A newbrunswicki Rutgers állami egyetemen ősszel kelet­­aurópai osztály nyílik meg, ímelynek élén Joseph Held fog állni. Az uj program ma­gyar nyelvi tanfolyamot fog, egyebek közt, elindítani. * * * Egy newyorki ügyvéd érte­­idtette az A.M.T. Alapítványt, hogy végrendeletet készített, amelyben a Tanulmányi Ala­pítvány egy legalább 50,000 lollárnyi örökséggel szerepel. REGI ADÓSSÁG LAR,OHMONT, N. Y. — John H. Moran, a Manhattan College tanára, intő levelet ka­­oott a városi könyvtártól: Nem hozott vissza egy 1945- bem kikölcsönzött könyvet s nőst kötetes késedelmi birság ás késedelmi kamatók címén 1:288 dollár 3 centet fizetni. Moran professzor a fejét -sóválta. Hogyan lehetséges, tiszen ő 1945-ben még nem ,s lakott Larohmontban. A könyvtárban nem tudják meg­mondani , hogyan volt ez le­­íietséges. Talán egy régi di­ákja, akit elbuktatott, ezzel a rossz tréfával akarta leróni adósságát... NE CSAK ÓHAJA LEGYEN! CSELEKEDJEN! Vegye meg mindazt, amii megérdemel! AZ "AVON" ÜGYNÖKEI $2-$3-ai megkeresnek óránként, részidő­ben. Otthonában történő megbe­szélés végett telefonáljon 642-5146 számra. New Brunswick körzeté­ben hivja: KI 5-1345, Perth Am­boy környékén Hl 2-2462, Allen­­lown-Bethlehem környékén hiv­ja 432-0916 számot. HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents