Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-30 / 26. szám
Thursday, June 30, 1986 FÜGGETLENSÉG 3-XK OLDAL “Hulla a hulla” a vadnyugati film tipus olaszországi változataiban RÓMA, Olaszország. — Az első filmben amerikai eredetűek — mondotta a 39 éves Sergio Leone, olasz filmrendező —- csak az egyenruhák, a puskák és a Kodak-film voltak. — A mozidarab, amerikai részletekkel,' egy olasz, “western” volt. Az európai vad nyugati film délfelé húzódott él . . . Olaszországba. Miután a németek tíz Kari May filmmel a Vadnyugatot Jugoszláviába és Spanyolországba helyezték át, most Latium és Kampania olasz tartományok hegyeit és völgyeit is kanyonokként és prairie-ként használják fel. Az ott forgatott olasz vad nyugati filmek, mint a “Egy nyomban megbízta Leonet és DIAL AGENCY Real Estate & Insurance 466 New Brunswick Ave. FORDS, N. J. Tel. HI 2-7890 Házak, telkek vétele és eladása. Általános biztosítás a mi specialitásunk SZILLER KÁROLY a cég magyar embere készséggel áll az önök szolgálatára. HÁZVEZETŐNŐI KERES IDŐSEBB MAGYAR HÁZASPÁR Szép otthon, saját szoba, egyszerű főzés, 2 személy van a családban. $50 heti fizetést és barátságos otthont ajánlhatunk. írjon vagy telefonáljon: Mr .J. Rottenberg, 2798 Larchmond Rd., Union, N. J. Telefon: MU 8-7149. BH-7 marék dollárért”, “Néhány dollárral többért”, “Pisztolyt Ringonak”, “Ringó visszatér”, “Héit pisztolyt MacGregornak” és “Revolverkéz”, a “Corriere della Sera” szerint, a “007 filmek olasz változatai és még sikeresbbek, mint a Bond-féle brutális revük és több lírát hozták be az olasz közönség által kedvelt szerelmi limonádéknál is. A siker, körülbelül egy tucat olcsó vadnyugati utánzat után köszöntött be az “Egy marék dollárért” cimü spines filmmel. Két család háborúskodása, melyeknek tagjai kilövik egymást a vadnyugati világból. A film producere az ismeretlen nevű Bob Robertson volt, akinek a neve gyetlem film-kézikönyvben sem szerepelt. Meg lett volna azonban található egy frissen nyomott, álnév-lexikonban, ahol pontosan le volt írva, hogy Bob Robertson név alatt Sergio Leone olasz producert kell érteni. Nyilvánosan Leone ezt csak akkor jelentette be , amikor a sajtó “az clasz vadnyugati filmek királyának” kezdte nevezni. Az “Egy marék dollárért” időközben számos makkot megtöltött lírával, mintegy 2.3 billió lírát hozott, többet, mint Fellini “Dolce Vitája” három év leforgása alatt. A filmkölcsönző Olaszországban, a “United Artists”, Magyaros vendégszeretettel várja régi és uj vendégeit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN. N. Y.-ban A Catskill hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében levő HIRES MAGYAR NYARALÓHELY Töltse nálunk weekendjét és vakációját! Jöjjön hozzánk e földi paradicsomba, élvezze a természet szépségét, vakációja örömeit, csörgedező hegyipatak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyugalmát! — Minél előbb Írjon, vagy telefonáljon nekünk: Telefonszámunk: (914) 254-5609 Posta címünk: CASMIR/S LODGE, BIG INDIAN, N. Y. FOURTH OF JULY HÉTVÉGÉN SPECIÁLIS SZEZON-NYITÓ ÁRAK: Péntek estétől (vacsorával) hétfő délig (ebéddel) $29.00 — $32.50. FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁS! MAGYAR-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítványok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB. nagy választékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bármilyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT filmcsoportját;, — a Kodak felvevőn, egyenruhákon ás puskákon kívül két valódi amerikai szereplője is volt a filmnek — hogy kidolgozza és mlegfilmezzie a folytatást, a “Néhány dollárral többért”et. És nemsokára Leone a harmadik vadnyugati filmjét fogja forgatni, ezúttal az igazi vadnyugaton, Henry Fonda, amérikai főszereplővel. Időközben a vadnyugatot utánzó Sergio Leonenek magának is akadtak utánzói. Ezek közül az ismertebbek a gyors Sergio Ccrbucci, aki három hónap alatt három vadnyugati filmet forgatott le és Duccio Tessari, aki a “Pisztolyt Ringónak” és ennek folytatását a “Ringó visszatór”-t filmezte meg. A “Piszolyt Ringonak” igy hirdettek be: —■ Egy vadnyugati film, amely talán az ön szomszédját félelmetes revolver-hőssé teszi. A “Ringó vissz;atér”-t igy reklámozták be: — Egy vadnyugati film, melyben nem takarékoskodnak a holttestekkel. A sok halott egyébként tipikus az olasz vadnyugati filmekre, a holttestek utókezelése is. — A hullákat — mondja nagy elvhüséggél. Tessari — még tele kell szivattyzni ólommal, ezt élvezi legjobban a nézőközönség. A házikészitésü vadnyugati filmek Olaszországban nemsokára érdekelni kezdték az intelléktuelleket is. Alberto Moravia filmkritikus egyenesen filozófiai bírálatot talált az olasz “westemekre”: — Manapság mindenki retteg a túlnépesedéstől. Nagy vonzóereje van annak, végignézni, hogyan ölik egymást az emberek tömegszámra. Az olasz vadnyugati filmban 15-20-szor annyi ember hall meg, mint az amerikai eredetiekben. Tessari producer papíron ceruzával kiszámította és büszkén tette közzé: — Mi egy évben több lőszert használtunk el mint John Ford harminc év alatt. (John Ford az amerikai vadnyugati filmek producere.) Mario So-ldati film-bíráló ezt igy fejezte ki — Nálunk a vadnyugati filmekben olyan módszeres szak értelemmel ölik az embereket, hogy úgy hullanak, mint az egerek és férgek. A vadnyugati film Olaszországban megrontotta a jellemeket. Az öreg sheriff — mint Gary Cooper a “Délben 12 órakor”-ban — aki a colt-ot csak a törvény és igazság védelmében huzza elő, az olasz filmekben “fekete hőssé” szinese-dik át. Nincsenek elvei és meggyőződései, melyekhez tartsa magát, kedve telik a gyilkolásban és ellenféléit akkor is lelövi hátulról, amikor az szükségtelen, ami Amerikában lehetetlen volna. — Az erőszak a vadnyugati filmekben, kiirtott belőle, minden lélektani és hazafias romantikát — mondotta Corbucci. Más nyugati minta hiányát pedig még egyszerűbb szavakkal fejezte ki: — Marhacso rdá k Olaszországban egyszerűen nem léteznek. A “fekete hőstettekre” Leone első fimje, az “Egy marék dollárért” nyújt példákat. Benne férfiakat és nőket tömegszámra mészárolnak le, a foglyokat kínozzák és puskatussal a hasúikat ütik, egy fiatal lánynak ököllel kivágják a fogsorát, egy elfogott bűnözőnek pedig csimasaroh kai széttapcssák kezeinek ujjait, amint megkötözve fekszik. Leone: — Az én filmjeimben az erőszak ártatlan ahhoz képest, ami valóságban történik. Versenytársa Corbucci, akit időközben meghívták Hollywoodba, kijelentette: — A mi olasz filmjeik abszolúte szadisztikusak és remélem, hogy ennek csak hamar vége lesz. Ez a vég azonban nem jelentkezik a láthatáron. A három tucat ál-vadnyugati filmből, melyeket Olaszországban gyártottak, hat már elérte Európa más államait is, Franciaországot és Németországot az élen az “Egy marék dollárért”-al. Olaszországban ezeknek a filmeknek a diadalutját semmisem gátolja s az “Osservatore Romano”, a Vatikán lapja, mely a “Casanova 70” cimü humoros filmet az elítélendők közé sorolta, az “Egy marék dollárért” cimü filmet felnőttek számára nem kifogásolta. Művész segítség is jelentkezik Leone filmjei számára Carlo Ponti film nagytermelő részéről. Arról folynak a tárgyalások, hogy felesége Sophia Loren Leone egyik filmjében “Calamity Jane”-t ját-A BUDAI VÁRHEGY BARLANGJAI Mindössze három évtizedeimen a mélységből könnyebbárták fel a közönség számára azt az érdekes barlangrend szert, amely a Várhegy alatt 13 méterig lehatóan, három szintben terpeszkedik és ágazódik 10 kilométernyi hoszszuságban. Régen több várbeli házból is lejárat vezetett ide, ám ezeket befalazták s jelenleg csak az Úri utca 9-es számú házból lehet megközelíteni és csakis hivatásos vezetővel szabad megtekinteni. Szükség volt erre az óvintézkedésre, mert előfordult, hogy kalandvágyó gyermekek beléje hatoltak, eltévedtek a barlangrendszer tekervényes labirintusában s két nap is beletellettt, mig rájuk akadtak. A Várhegy, mint tudjuk, a tatárjárás után népesült be. Egy vaskos tartóoszlop arról tanúskodik, hogy már ebben az időben védekeztek az esetleges beomlás ellen. De akkoriban még csak békés célokra, házi pincékul használták a kétmillió éves barlang-üregeket és folyosókat. A barlangok viszontagságos történelmi ideje a török hódoltság korában érkezett el. Kezdetben a lakosság búvóhelyéül szolgálhatott, de a hódítók hamar felfedezték őket és ide is befészkelték magukat. A leigázott keresztény magyarság csendes tragédiái játszódtak le az akkoriban csak fáklyákkal megvilágitható sötét, komor boltozatok alatt. Az egyik vaksötét sziklaodu kétségtelenül börtönül szolgált, ezt bizonyítják a falába mélyesztett bilincstartó vaskarikák, valamint az a csontváz, amelyet felfedezésekor lebilincselve találtak meg. A sziklaodu tágasabb előcsarnoka pedig nyilvánva'óan kinzókamrául szolgált. Egy másik barlangrészber női csontokat találtak tömegesen. A hagyomány szerint egy hárem pincéje volt itt, s a női becsületüket védelmező rabnőket taszították ide. Az egyik szögletben emberi koponyák és egyéb csontok társaságában hatalmas tevekopcnya is feltűnik, mint az idáig felhatoló Kelet emléke. Ám a törökök nemcsak börtönül, kinzókamrául, temetőül használták ezeket az üregeket, számos kutat is ástak, hiszen ben tudtak vízhez jutni. A ku tak, szögletes kőkáváikkal és terek aknáikkal, mindmáig elég jó állapotban vannak. Buda visszafoglalása után évszázadokig megint békés korszak következett a barlangrendszer életében: a felettes házak pincéiül szolgált. Ám századunk derekán újból betört ide a történelem. A világháború idején természetes óvóhelyül kínálkozott, 1944- ben pedig az országot megszálló németek fészkelték be magukat ide, még építkeztek is, hogy minél kényelmesebbé tegyék maguk számára az itt tartózkodást. Mindennek ma is megvannak a nyomai. A háború után ismét újabb békés, nyugalmas időszak indult el. Ma már a várbeli barlangrenszer csak “nagy idők tanúja” — idegenforgalmi érdekesség. Háromnapos Nagybazár az Első Magyar Református Egyházban sza, egy vadnyugati hősnőét, aki csák a pisztolyának él és csak azt szereti. — Az amerikaiak már régen nem azt forgatják, ami az embereknek tetszik — mondotta Sergio Leone. — Ezért mi most valami ujjal kísérletezünk. Úgy látszik azonban, hogy Leone kísérlete nem is olyan uj. A New York Herald Tribune ezt irta: — Mindez úgy tűnik fel az amerikaiaknak, mintha ott a Mafia vette volna át a hatalmat. CLEVELAND, O. — Ft. Dr. Szabó István, az Első Magyar Református Egyház lelkipásztora jelenti, hogy az egyház az ezévi Nagy Bazárt junius 24, 24 és 26-án, péntek, szombat és vasárnap tartja, az épülettömb tágas térségeiben, nagyszabású keretek között. A vezetőség több újszerű formával igyekszik az ezévi bazárt rendkívülivé és előzőnél hathatósabbá tenni. Senki se mulassza el ezt az alkalmat. Hozzuk el családunk minden tagját. Hivjuk összes barátainkat és ismerőseinket. Tegyük ezévi Bazárunkat minden idők rekordjává. Kiváló ételek és italok a Bazár egész tartama alatt. A Bazár pénteken este 6 órakor nyílik, szombaton d.u. 4 órakor, vasárnap déli 12-kor. A Bazár mind a három napján a Te-mplomsegélyző asszonyai frissen sült fánkot és kávét fognak felszolgálni. A Loránltffy asszonyai laci-pecsenyét, töltött káposztát és házilag készült kolbászt készítenek és árusítanak. Vasárnap délben 12-től 1 óráig pedig a Women’s Guild asszonyai $1.50 árban teljes délebédet szolgának fel a Bethlen Teremben. Amig önmagunk és gyermekeink számára falej tihetetlen szórakozást biztosítunk ugyanakkor rendkívüli tárgyak tulajdonosává lehetünk és köziben Egyházunk nagy célkitűzését segítjük. Lehetőleg minden egyháztagunk vásároljon meg maga számára egy bazár-könyvet és helyezzen el barátai között egy második könyvet; mint ahogy miás vallásu szomszédaink minden évben megteszik. Ilyen együtt munkálkodással bevételünket meg tudnánk duplázni. Ezévi Bazárunk bevétele parkolási területünk megnagyobbitását és urvarunk megszépítését fogja szolgálni. EZT A PÉLDÁT KÖVESSÉTEK! PÁRIS. — Megszigorítják a gépkocsivezetői vizsgákat és évente orvosi vizsgálatra kötelezik a 65 éven felüli vezetőket Franciaországban. A francia kormány ezekkel az i n t é'zk ed ésekk el csökkenteni alkarja a balesetek számát. A múlt éviben ugyanis 12,000 ember halt meg a francia országutakon. Intim Pista: NÉG YSZEMKÖZT Magyarországon is fejcsóválással fogadták azon hírünket, hogy Brownfield József az Amerikai Magyar Zsidók Szövetségének elnöke és az IKKA- csomagok egyik főügynök-e lóversenyistállót tart lenn New Yorkban. Állítólag Kádár János, aki köztudomásúan nagyon szerény körülmények között él és szabadságát is egyik proletár magyar üdülőhelyen, Hajdúszoboszlón tölti feleségével, a következő megjegyzést tette: “Ha már az amerikai magyarok által küldött IKKA-csomagokból lovakat is etetnek, miért nem a magyar lovakat látják cl zabbal, nem pedig a newyorki gebéket?” Egyébként Brownfield lovai még egyetlen versenyt sem nyertek, tehát nagy szükség van arra, hogy miniéi több amerikai magyar Brownfield utján küldjön IKKA-csomagot. * * * A nemzetközi színházi diszlettervező szakemberek körében jóhangzásu név ez: Jevgenij Jevgejenevics Jenej. Leningrádban él, tervez, tanít. Híres filmek díszlettervezése fűződik a nevéhez: Csajkovszkij film, Gogol Köpeny cimü művinek filmváltozata, Don Quijote-film. Az utóbbi világsiker volt, ráadásul még politikai affér is. Frinco spanyol diktátor sajtója azt irta, hogy a szovjet geológusoknak álcázott filmeseket csempészett be Spanyolországba és ezek csinálták a színtiszta spanyol környezet-felvételeket. Csakugyan igy volt? Nevetve mondja J. J. J.: “A filmet a Krim félszigeten forgattuk . ..” Ezt jó magyarsággal, idegen akcentus nélkül mondja J. J. J., aki meglepő, mert ő ugyan Budapesten született, de 50 éve nem volt Magyarországon. A neve ? Jenei Jenő. Jenei Jenőből úgy lett Jevgenij Jevgejenevics Jenej, hogy az első világháborúban magyar katona volt, orosz hadifogságba esett és idővel átvedlett orosszá. Leningrádi stúdiója ablakából kinéz J. J. J. és kérdi, inkább önmagától, mint magyar látogatójától: “Ötven éve nem láttam... Vájjon milyen lehet most Budapest? ...” * * * Hazalátogatók ... Mexico Cityből 38 évi távoliét után Budapestre “hazajött” László Pál — Pablo Laslo —, a jeles műfordító, aki három kontinensen népszerűéi tette a magyar költészetet. Petőfi, Arany, Vörösmarty, Ady, Babits, Kosztolányi verseit fordította spanyolra, más nyelvekre iselőadásokat tartott a magyar irodalomról és kultúráról számos latinamerikai egyetemen. El Corazon del Mundo (A világ szive) cimü nagy munkájában 2-5 ország 150 költőjének legszebb verseit mutatta be spanyol forditásban. Cultura y Poesia Hungara (Magyar kultúra és költészet) cimü legújabb könyve a spanyolul olvasó közönséget megismerteti a magyar költészettel és irodalommal Ilosvay Selymes Pétertől Ady Endréig. Ellátogatott nemrég Budapestére Lóránt István -- Stephen Lorant amerikai író, akinek illusztrált életrajzi és történelmi írásait remekműveknek ítélte a kritika. A legismertebbek: Lincoln életrajza, Pittsburgh története. Budapesten van, látogatóban New Yorkból, Gombaszögi Irén is, aki a Nemzeti Színház tagja volt. * * * Dicsérő, hizelgő szót szívesen hall mindenki... Nemrég Budapesten vendégszerepelt Paris ki aszszikus hagyományt őrző színházának, -a Comédía Franoaise-nak (alapítási éve 1680 . -.) együttese. A “Férjek iskolája” főszereplőjét, Max Fournelt, kikérdezték budapesti benyomásairól -és élményeiről. Ezt mondta: “Budapesten különösen Peter Weiss drámájára, a Marat előadására voltam kiváncsi. Láttam a darabot New Yorkban is. Parisban azt hallottam, hogy valamennyi bemutató közül a budapesti előadás, a Nemzeti Színházban, közelítette meg legjjobban a szerző elképzeléseit. Most személyesen is meggyőződtem erről.” * * * George Szell, a Cleveland Orchestra karmestere, Bécsben a filharmonikusok hangversenyét Bruckner és Beethoven számokat vezényelt, percekig tartó ovációban részesült. Úgy fest. mintha Páris minden dolgozója úszni menne a déli szünetben, a város közepén. Az Alma hurrikán kidöntött oszlopokat és fákat Key West, Fla.-ban