Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-16 / 24. szám

4-IK OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, June 16, 1966 LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 37 CUMMINGS AVE., TRENTON 10, N. J. Tel.: Owen 6-6517 Office Manager — Ügyvezető szerkesztő MRS. IRENE SZAMOSS7.EGI Subscription: $8.00 per year — Előfizetési ára évi $8.00 Entered as second class matter Dec 11 1913. at the Post Office o Trenton, N. J under the act of March 3. 1879. Second class rate paid at Trenton, N. J. A PÁRT-TITKÁR KÜLÖNÖS ÉRTÉKELÉSE Nicolae Ceausescu, román kommunista párt-titkár legutóbbi beszéde meglehetősen különös értékelést tar­talmazott. Mindaddig talán még egyet lehetne érteni a párt-titkárral, amíg csak annyit mondott, hogy a kü­lönböző jellegű katonai tömbök alapjában véve aka­dályozzák az európai népek együttműködését. Ezekután azonban az a meglepőn különös értékeve­­lés következett, amelyben a párt-titkár aggressziv jel­legűnek nevezte a NATO-t, viszont közölte, hogy a varsói szerződés békés jellegű és a NATO feloszlatá­sának pillanatában megszűnnék. Mindenekelőtt: a varsói paktum akkor oszlanék fel, amikor a Szovjetunió ezt jónak látja. Másodsorban pe­dig, a kommunista országok katonai egyezménye, vala­mint magatartása sokkal inkább aggressziv jellegű, mint bármilyen más ország magatartása. A közelmúltban hozta nyilvánosságra a ghanai katonai kormány, hogy Kwame Nkrumah idején olyan kémhálózat létesült és müködödtt Ghanaban, amely összekötötte Pekinget, Moszkvát és Kelet-Németor­­szágot és célja a független afrikai országok kommu­nista uralom alá hajtása volt. A román párt-titkár a “békés jellegű” kommu­nista magatartással kapcsolatban nem emlékezett meg a keletberlini, lengyelországi kommunista-ellenes fel­kelésekről, amelyeket a “békés kommunisták” fegy­verrel vertek le. A kommunista párt-titkár nem emlé­kezett meg az 1956-os magyar szabadságharcról, ame­lyet a “békeszerető” kommunisták vérbe fojtottak, páratlanul gyalázatos módon. Talán lehetne szó arról, hogy egyszer — Európa egysége érdekében — felvessük a NATO és a varsói paktum megszűnésének kérdését, egy általános le­szerelést követően. Mindaddig azonban, amig a kommunista aggresz­­sziós tevékenységre vonatkozóan egyre újabb és újabb adatok kerülnek felszinre és mindaddig, amig ez az együgyű és olcsó frázis a NATO “aggressziv” jellegé­ről és a varsói paktum “békés” jellegéről a felszínen van, minden ilyesfajta kisérlet reménytelen. A román párt-titkár megnyilatkozásait olykor me­résznek nevezhetnők, ha nem hazudoznék Erdélyről és ha nem ismételné az ócska vörös frázisokat. DIRKSEN AZ ÚTVESZTŐBEN Everett Dirksen, a szenátus republikánus csoport­jának vezetője, a jelek szerint útvesztőbe került és az utóbbi időben egyre nehezebb megállapítani, hogy va­lójában miként is vélekedik a szenátor. Nemrégiben, amikor távollétében Gerald Ford, a GOP képviselők vezetője, támadta az adminisztrá­ció vietnami politikáját, Dirksen később kijelentette, hogy nem ért egyet Forddal. Nemsokkal ezután kö­zölte, hogy alapjában véve mégis egyetért vele. Mindmáig nem tisztázódott, hogy voltaképpen ébben az esetben miként vélekedett Dirksen szená­tor? A közelmúltban, egy sajtóértekezlet alkalmával, Dirksen — Forddal egyetértésben — azzal vádolta Johnson elnököt, hogy nem őszinte a vietnami kérdés­ben és nem tájékoztatja kellőképpen és kellő nyíltság­gal sem a törvényhozókat, sem pedig az amerikai vá­lasztó-polgárokat a vietnami helyzetről. Ezekután nemsokkal egy konferencia történt a Fehér Házban, amely alkalommal Johnson elnök, Mc­Namara, honvédelmi miniszter, Dean Rusk, külügy­miniszter, tájékoztatta a kongresszus mindkét pártjá­nak vezetőit a vietnami helyzetről. A konferencián Dirksen is résztvett és később kije­lentette az újságírók előtt, hogy a tájékoztatás kielé­gítő élmény volt. Ezekután, óhatatlanul is felmerül a kérdés: Dirk­sen szerint Johnson elnök nem őszinte, vagy pedig meg­felelően és kielégítően tájékoztatja a törvényhozókat a vietnami helyzetről? Érdemes volna kideríteni, hogy Dirksen szená­tor vájjon, politikai ellenfele, vagy politikai barátja-e Johnson elnöknek? MADARAT TOLLÁRÓL... FILMET CÍMRŐL... HOLLYWOOD. — Egy film sorsa a születése pillanatában dől el, mondja James Nichol­son, az American Internatio­nal Pictures filmvállalat eb nőké. Ez szürke, semmitmon­­ló frázisnak tetszik, de jó da­rab igazság van benne. Mr. Nicholson folytatja gomdo'ats. menetét: “Tessék nekem me? mondani, mi lesz a készülő film cime, és én megmondom hogy mennyi lesz a bruttó be­vétel.” És még tovább is gon­dolkodik, elméjében megfor­gat nagy számokat, milliós számokat is, aztán kimondja a szentenciát: “A film bevé­teleinek 70 százalékát a cim határozza meg. Jó cim sok pénzt ér, nöh-a dollármillió­kat.” Milyen jó cim: Sound of Mu­sic!... Nem a muzsika szép­ségéről szól a film, inkább ez lenne a megfelelő cim: “Bá­rónő és nevelőnő”. Vagy: ‘Me ríekülés a náci vész elől’. De “Sound of Music” szebben hangzik és — ha hinni lehet Mr. Nicholsonnak (és más hollywoodi filmszakembernek akik ugyanúgy vélekednek, mint ő) — 28 millió dollárt ér, mert ennyi a Sound 40 millió dollárnyi bevételének 70 szá­zaléka ... Kételkedni lehet, sőt kell. Ha csakugyan 70 százalékok kellene a cim javára írni. mennyi j u na szegény Julie Andrewsnek ? . .. Mindegy, tény az, hogy a cim kincs s ez okból a filmiparnak ko­moly problémája. A filmválla­­latok féltékenyen őrködnek oimeiken, a forgatási előkészü­letek alatt óvakodnak kémek­től, és amikor “kijön” a cim, innak más 'által való haszná­latét könyörtelenül üldözi, rendőrt, birót küld a plagiátor nyakára. Másrészről nagy gonddal ügyel minden film­­vállalat arra, hogy véletlenül, akaratlanul ne essék cimlo pás gyanújába, mert ennek súlyos financiális következmé­nyei lehetnek. A ci m -nyomozás ilyen kö­rülmények közt nagy üzlet lett. Vannak, Hollywood és New York tájékán, ügyvédi cégek, amelyeknek ez a spe­cialitása. Gyűjtik, osztályoz­zák eddig játszott filmeknek, még nagyobb számban TV- filmeknek címeit, hogy klien­seik — a filmvállalatok és a TV-hálózatok — ne essenek akaratlanul cimlopás bünébe\ Sokkal egyszerűbb lenne at védekezés ily vesteély ellen, ha lenne egy központi -hiva­talos hely, ahol meg lehetne alálni védett címeket. De ilyen hivatalos hely nem lé­tezik. A címeket hivatalosan nem tartják számon, nincs szerzői jog. Ha plágium-vádat bíróság elé visznek, azt nem szerzői jog megsértése cim én teszik, hanem tisztességtelen versenyt hánynak az állítóla­gos címtől vaj szemére. Néha nehéz a bizonyítás. Nemrég Két filmvállalat készített fil­met “Harlow” címmel a szép szőke filmcsillag életéről; me­lyik lopta melyiktől a címet? A “Sex and the Single Girl” címért a filmvállalat 100,000 kollárt fizetett (állítólag, mert sok minden, ami Hollywood­ból jön, állítólagos...) és amikor egy iró készülő és nyil­vánosan bejelentett uj köny­vének azt a címet akarta ad­ni: “Sex and the Single Man” — a filmvállalat a bíróságnál kieszközölt egy tiltó rendele­tet, bírói parancsot. Mert a girl man változat ellenére a cim, legalábbis hatásosságá­ban, azonos, tehát a könyv megjelentetése ezen a címen tisztességtelen verseny lenne: man hasznot huzna girl finan­­úáliis -sikeréből... A nagy TV vállalatok átlag 100 dollárt fizetnek az ügy­védi és más cimnyomozó cé­geknek egy-egy cim eredeti­ségének megállapításáért, ami csak sokezer régebbi címmel való összehasonlítás után le­hetséges. Egy TV-hálózatn-ak évente 500—600 cimproblé­­mája van, a cimdetektivek 50,000 vagy 60,000 dollárt ke­­-esnek. A cimbizottság nagy finan úális érdek. Ha egy filmvál­­alat megveszi egy bestseller filmezéisi jogát s százezres vagy milliós összegeket fizet ezért, nagyon kell ügyelnie arra, hogy ne essék cim-plá­­gium gyanújába. Mert abból költséges per lehet. Samuel W. Tannenbaum newyorki ügyvédi cégjének 9—10 millió címet tartalmazó kártyája van — könyvek, színdarabok, TV-programok, filmek, rádió­­programok címei. így felfegy­verkezve esetleges peres tá­madás ellen jó szolgálatot tud tfÄMIUIPNTTQ KÁVÉ. KAKAO. TEA. SZÖVET. VÁSZON V HITI Ifit. 11 I L.Q GYAPJUFONAL, CIPŐ, AUTOMOBIL, KERÉKPÁR, RADIO. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területen elő címzettek részére. A csehszlovákiai TüZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK is rendelhetők FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80ih St. NEW YORK. N.Y. 10021 Bejárat a 2nd Ave.-ről nyújtani megbízóinak. Jó in formáció® forrás persze a szerzői jogvédelem hivatala és a Kongresszusi Könyvtár is, mert — mint féltőbb em iitettük — cim-szerzői jog s ilyennek bitorlása ugyan nincs a törvényben, de tisztesség télén konkurrencia vádjának elkerülése végett tudni kell védett szerzői müvek cimei nek millióit is. A JÓTÉKONY EGYESÜLET NYARALÓI JULIUS 3-AN INDULNAK NEW YORK. — A Newyor­ki Jótékony Egyesület, az merikai magyarságnak ez a több mint félszázad óta mű­ködő nemescélu intézménye, miként minden évben, az idén is ingyen nyaraltatásban ré­szesíti az erre kiválasztott, szerényebb anyagi viszonyok között élő magyarokat. Az idén a Zettl Ethel tulajdonát képező Zettl’s Little Garden lesz a nyaraltatás helye, Wap­­pingers Fallsban. A csoport Julius 3-án, vasár­nap reggel 8 órakor indul a 323 East St.-i Árpád Halitól azokkal az autóbusz-kirándu­lókkal együtt, akik az ingye­nes nyaralókat -elkísérik. A ki­rándulók 6 dollárt fizetnek az oda-vissza érvényes autóbusz­­jegyért, amely árban benn-e­­foglaltatik a főztjéről hires Little Garden éttermében. Az ingyen nyaralók természete sen az utért sem fizetnek. Tekintettel az Egyesület nemes céljaira, kívánatos, hcigy a magyarság minél na­gyobb számban vegyen részt a gyönyörű és kellemes kirán­duláson. A romániai kínzóink tanúja nem mondhat el mindent, amit látott SOUTH BEND, Ind. — Ri­chard Wurmbrand lutheránus pap, aki 14 évet töltött a ro­mániai kommunista kormány börtöneiben, a Manion Forum országos rádión ismertette az egyházak helyzetét Romániá­ban, szólt röviden a kinzókam­­rák borzalmairól is, de meg­jegyezte, hogy mindent nem mondhat el, mert azoknak a rémségeknek még leirását BEATNIKEK ALKONYA PÁRIS. — Ezúttal minden hoisszuhaju, mocsokkal borí­tott ifjúnak, mielőtt átlépi Franciaország határát — akár svéd, akár német vagy an­gol — be kell bizonyítania, hogy nem csavargó. Ennek alátámasztására fel kell mu­tatnia legalább 10 angol font­­nyi pénzt, egy menettérti, dá­tumra szóól vasúti jegyet és vendéglátóinak címét. A ha­táron lefolytatott vizsgálattal azonban a beatnikek ellenőr- Ú5e nem fejeződött be. Paris­ban és a francia nagyvárosok­ban a hatóságok állandóan szemmel tartják a “hosszú­­haj uakat”. Egy rendőrtiszt ki­jelentette: “Razziákon össze­szedjük őket, felszólítjuk o tisztálkodásra, a szappan használatára, megadjuk a leg­közelebbi ingyenes tisztasági fürdő címét”. A beatnikekre azonban nem­csak Franciaországban jár­nak -rossz idők. Az elmúlt esz­tendő tapasztalatai alapján Olaszországban, Hollandiában, Németországban, sőt hazáj ok­ban, Angliában is fokozódó gyanakvással és éberséggel figyelik a mosdatlan, torzon­­borz ifjakat, akik veszélyez tetik a közegészségügyet és nemegyszer a közbiztonságot is. DR. NAGYMAMA RANGOON, Burma. — Az itteni egyetemen 2429 diáik — fiú es leány — kapott dip­lomát, köztük Daw Thein 70 éves nagymama. sem tudná elviselni a rádió hallgatósága. “Isten a tanúm — mondotta —, hogy minden szó, amit mondok, igaz.” Elmondta Rév. Wurmbrand, hogy vele együtt voltak a bőr tűnőkben katolikus, protes­táns és zsidó papok, és hogy mindnyájukkal egyenlő­en bántak, egyenlő brutalitás­sal kínozták őket. A foglyai­kat keresztekhez kötözték úgy maradtak odakötözve négy napon és négy éjszakán át. Kétszer napjában a ke­reszteket lefektették a padló­ra s más foglyokat arra .kény­­szeri tettek, hogy rápiszkolja­­nak a papok testére, az arcuk­ra is. Aztán ,ujra felállították a kereszteket és a kommunis­ta őrök csufolikodtak: “Nézzé­tek, milyen szép a ti Krisztu­sotok! Imádjátok, szagoljátok a mennyei illatot.” Rév. Wurmbrand kiszaba­dulását a lutheránus egyhá­zi szervezetnek köszönhette, amely 7000 dollár árat fize­tett érte. Egyáltalán, mondta Rév. Wurmbrand, >a román kormány jó pénzért elad em­bereket. A román kommunis­ták nevetnek a német náci­kon': Azok kiirtották a zsidó-' kát, mi eladjuk őket... 150th ANNIVERSARY First used in street lighting 150 years ago, gas today is a versatile energy source at home and on the job. 1816 júniusában, Amerika első gázüzeme a Gas Light Company of Baltimore kapott elsőnek felhatalmazást az ottani utcák kivilágítására. E hónapban ünnepeljük a gázipar 1 50 éves évfordulóját. A gáz használatával kapcsolatos újítások hatalmas lépé­sekkel vitték azóta előbbre ennek az iparágnak a fellendülését, úgy hogy az ma a hatodik legnagyobb ipar az országban. A gáz, ez a legvóltozatosabb energiaforrás, egyaránt füt és hüt magánházakat és üzleti épületeket . . . megfőzi az ételt otthon és a vendégőkben . . . vizet forral . . . ruhát szárit ... és óriási mennyiségű gázt fordítanak ezerféle hasznos gyártmány elkészítésénél is. Az 1,230,000 gázfogyasztónk képviseletében ezúttal küldjük "Szerencsekivónatainkat” a gázipar 150 éves születésnapja alkalmából. (INDEPENDENCE; Merged with JERSEY HÍRADÓ, beolvadt lap HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Megjelenik minaen csütörtökön — Published every Thursday I ■ ■' j VJ2 ■' i Egy család hét tagja lelte halálát, amikor Bowie, Md. mellett a vasúti átjárónál egy vonat rohant az autójukba . PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents