Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-02 / 22. szám

6-IK OLDAL FÜGCTLENSÉG Thursday, June 2, 1966 Tiltakozás a román kommunista párt nyilatkozata ellen WASHINGTON. - Ceau­­sescu a román kommunista párt főtitkárának sovinisz­ta és történelemhamisitó nyilatkozatát a New York Times vezető helyen közölte. Az Amerikai Magyar Szö­vetség teljes egészében ma gáévá tette Dr. Czikann Zichy Móric egyetemi tanár, az AMSz külügyi bizottsági tag tanulmányát s azt til takozásának kifejezéséül beküldte a New York Ti­mes szerkesztőségének. A tárgyilagos tanulmányt a világlap szokatlan sajtóeti­­l 't követve, még szemelvé­nyeiben sem közölte. Czi kann-Zichy tanulmányát az alábbiakban adjuk. Levél a Szerkesztőhöz. Ceausescu Nicolae, a román kommunista párt főtitkárá­nak legutóbbi beszéde ismét Közép-Európa felé irányította a világ közvéleményének fi gyeimét. Románia nyilvánvalóan la­zítani kívánja kapcsolatait Szovjet-Oroszország felé, de ugyanakkor, amint azt Mr. David Binder, az Önök béig rád! tudósítója helyesen álla pitja meg, Ceausescu beszédé bői az is kitűnik, hogy a kom munista uralom előtti harci as román sovinizmus ismét felujult. Romániát ebben min­den valószínűség szerint a vö­rös kínai kommunista ideoló­gia nacionalizmusa irányítja. A román sovinizmus látha tóan főleg Magyarország és a két millió magyar ellen irá­nyul, akik az ország legna gyobb kisebbségi csoportját alkotják. A trianoni, az Egye sült Államok által Sohasem ratifikált békeszerződés sza kitotta el ezt a nagyszámú magyarságot anyaországától és kényszeritette arra, hogj idegen uralom alatt éljen. Az Amerikai Magyar Sző vétség, a magyar származású amerikai polgárok nevében szeretne két történelemhami sitásra rámutatni, hogy ezzel is bebizonyítsam a romániai “nemzeti kommunizmus’’ so viniszta szellemét. Ceausescu azt állítja, hogy a román nép évszázadokon ke resztül idegen uralom alatt volt kénytelen élni, Havasai földön, Moldvában és Erdély ben. A két elsőnek emlitett tartományra vonatkozóan ái litása megfelel a valóságnak Ezek a 13. század folyamál nyerték el önállóságukat, dt már a 15. században török fennhatóság alá kerültek. Tel jes függetlenségüket csak a múlt század második feléber kapták vissza. Az erdélyi ro mánság településének történe te más. Erdély a magyarok honfoglalása óta szerves ré szét képezte Magyarorszáj nak és semminemű történe Mzonyiték nincs arra nézvi rogy ott a honfoglalás élőt így román államalakulat léte ■ett volna. A tárgyilagos tői bénészek többsége, akiket ner befolyásoltak a román nem -et eredetére vonatkozó kü önböző romantikus elméletek megegyeznek abban, hogy ; ‘ománok beszivárgása Erdély )e a 13. században vette kéz letét és erősen felfokozódot kkor, amikor a török ihóditá eszélyeztetni kezdte Moldvá s Havasalföldet. E két tartó lány lakossága egyrészéne ?abad elhatározásn múlott bgy a biztonságot nyújtó Er ülyben magyar fennhatóság aitt kívántak élni, mintsen ?. zavaros havasalföldi é: mldvai körülmények között Jég súlyosabb történelem hmisitást követett el Ceau sesu főtitkár akkor, amikoi aztmondotta, hogy 1940-bei néret-náci nyomásra hazáji Kéntelen volt Erdély, egy ré szétátengedte a “fascista Ma gyairszágnak”. Ha 1940-ber sgy özép-európai ország fa sisztáaik volt minősíthető Jgy : Románia volt. Mái i937-ln, amikor a német nyo más mg nem nehezedett tel jes ériével Közép-Európára TI. Ká>]y király véget ve tett a irlamentáris uralom nak Rorániában és Goga Ok­­aviánt, gy antiszemita cső port veziőjét nevezte ki mii niszterehiknek. A zsidók ül dözése mr akkor megkezcic dött. 1938>an totalitárius jel 'egü egyp-trendszer alakul­­ki Romámban és egy évve vésőbb Hoia Sima, az összes nemzeti szcialista pártok leg -adikálisablának, a Vasgár Iának vezée helyet foglak II. Károly irmányában. Eb ben az időht aligha lehetett a román népzéles rétegeinek körében elhállást észlelni ezen totalitáus töimekvések ellen. Csak 143-ban, amikoi Hitler veresée nyilvánvaló volt, fordult román közvé emény a Szöetséges Hafal mák felé. Amikor 194 ben a román >s nem a mayar kormám kérte a németmlasz döntőbi lósági ítéletet tulnyomóar magyarlakta erélyi területek hovatartozandóígának ügyé ben, Magyarorsig miniszter­­elnöke az a Teki Pál volt iki 1939-ben elször tartott titkos, demokratms alapokon választásokat htájában és aki, mint köztudoiásu, később saját kezével veié. véget éle bének a német-nácnyomás el­leni tiltakozása kéjezésekép pen. Románia jelenle; politikája semmiképpen sem árul hozzá a közép-európai helyzet eny­hüléséhez. Ellenkezőleg fo kozhatja a szovjet-orosz >efo­­lyást és Közép-Európa íjabb sztálinista jellegű szoroabb ellenőrzését elömozdiihata. Dr. Czikann-Zichy Mric, a közgazdaság és töréne lem tanára — Immacilate College. Édes anyanyelvűnk I A német nyelv a latinból át­vett szavak nagy részét úgy fogadta be, hogy levágta lati­nos végzdéösüket. A philoso phus-ból philozoph lett, az ar cheológus-ból Archaelog, a normalis-ból normál, a libera­­lis-ból liberal, stb. Kazinczy ék hatására egy időre nálunk is elterjedtek ezek az alakok, de azután — sok korábbi la tin jövevényszavunk mintájá­ra — eredeti, teljes alakjuk­ban honosodtak meg. A melléknevek esetében is megőrzi nyelvünk a latinos végződéseket: kulturális — nem pedig kultur-, szociális — nem pedig szociál- forrná ’is — nem pedig formál, origi nális — nem pedig original, stb. Sajnos még mindig so­kan akadnak, akik a nyelvünk­ben idegen csonkított rofmá kát használják: az Élet és Irodalomban pl. nemrégiben ezt olvashattuk: a “formállo gika szabályai szerint”. A so­kat — és joggal — hibáztatott kultur- is sok összetételben uralkodik még ma is. A III. A 45 éves ul Joseph Chartier, volt idegbeteg ápolt, sajátkészítésű bombát rchntott fel Ottawában, a kanadai parlament mellékhely­ségében. Aomba csak ót ölte meg. osztályos mnáziumi történe­­lemkönyvn kulturközpont okról, egy főiskolai tanköny vünkben ilturfok-ról olvas hatunk, k túrái is v. művelő dési fokol ill. központok he lyett. A normis helyett elterjedt normál, tjnos már nagyon erős gyöiret vert: normál film, norál koszt, normál méret, st hallhatjuk, olvas­hatjuk naponta. Ez már nem helyettesíthető a normélis-sal, de a szabvány(os) vagy a szokvány (os) vagy egyszerű en a rendes jól pótolhatja ezt az idegenszerü alakot. A kultur, a szociál, a formál nem illeszkedett be, nem él önállóan nyelvünkben, helyte­len hát az összetételekben is használatuk. Dr. Szilágyi Ferenc (Budapest) A királyok borát tötötték tokaji butéliákba “Ez a borok királya, a ki­rályok bora” — e szavakkal kínálta a tokaji aszút már XV. Lajos francia király Ma­dame Pompadournak. De To­­íaj hegyalj a hire kelet felé is bejárta a világot. A 18-19. században a lengyel, a német és az orosz borkereskedők gyakran fölkeresték Tokaj vidékét. Nagy Páter orosz cár, majd Erzsébet és Kata­lin cárnő megbizásából állan­dó “Borvásárló Bizottság” működött Tokajban 1733— 1798 között. Ez szőlőket vá­sárolt, pincét tartott fenn és oeszerezte a legjobb borokat a cári udvartartás számára. Évente átlagosan 50—60 ezer litert szállítottak Oroszor­szágba. A lengyelek 1746— 1751 között 539,000 liter bort vasairólták a Hegyalján. A lengyelek a tokaji borok nagy aarátai, különösen kedvelték a túlzottan óizü, elaggott bo­rokat. Gyakran a seprővel együtt vették meg a hegyaljai borokat, és maguk érlelték, ápolták őket évtizedekig. Ér­tették is kezelésükhöz. Erre utal a tőlük származó elisme­rés is: “Csak az a bor, amely Magyarországon született és Lengyelországban nevelke­dett.” A kereskedők nagy tételek­ben vásárolták a tokaji aszút és szamorodnit, hogy aztán 136 literes gönci hordókban J vágy a kb. 75 literes átlagok­ban — fahordókban — szállít­sák külföldre. Kisebb tételek­ben, főleg a belföldön, a to­kaji aszú palackozva került forgalomba. Tükajhegyalja szőlőtermő! vidékét a Zempléni hegység-; ben levő regéci huta látta el j a szükséges mennyiségű pa­lackokkal. E hutát 1698-ban II. Rákóczi Ferenc alapította. Az alapítólevél értelmében Hutnik Tamás, a műhely első' lengyel származású bérlője az ablakokra való üvegkariká­kon, poharakon kívül “pince­tokra való sotos eövegh pa­­laczkokat” is köteles volt a fe­jedelem számára készíteni. A “sotos” — vagyis formába fu­­vott, préselt díszítésű, pince­­tokba való —palackokat a 17- 18. században hosszabb utazá-! sokkor híznál tak. A pince­­tokba, ebi a rendszerint Iá­ból készít, bőrrel bevont, rekeszektí ellátott ládába helyezték! a szögletes boros­­üvegeket |a poharakat A regój uradalom az év­századok jrán sokszor csé­réit gazdái de ama ritka ma­­nufacturáá közé tartozott, amelyik h>sszu ideig megma­radtak. \z üzem megszakítás nélkül l!16-ig működött. Mes­terei azőá technikával, egy­szerű eáközökkel, fuvással készitetttk a különféle ház­tartási elényeket, borospalac­kokat. A regéi hutában több mint két évszfcadon át folyamato­san késziltek a borosüvegek a sárospataki és a regéci ura­dalomnak a tarcali királyi szőlőlének valamint az egyéni bortermeőknek. A sárospa­taki uradalom pincészetében 1827-ben csaknem kétezer bu­­télia kiváó minőségű bort ír­tak őssé, 1842-ben pedig 5675 üve{ állt a pincében. E nagy szánok hallatán önkén­telenül fiivetődik a kérdés: vajon riEgmaradt-e valami ezekből a régi tokaji borospa­­lackokbóP Sajnos, mindössze néhány darabot sikerült összegyűjte­ni a sárospataki Rákóczi Mu­zeum számára. A regéci huta nemcsak az uradalmak számára készített borospalackokat. A hegyaljai bortermelők .nagyobb szőlő­­birtokosok külön — saját tu­lajdonjegyükkel ellátott üvegeket rendeltek. Tokaj­­aegyalján már évszázadokkal ezelőtt szokásban volt, hogy a szőlősgazda egy-egy jobb évjáratú borból palackozta­­tott és ünnepélyes alkalmak­ra: keresztelőre, esküvőre ajándékozásra félretett ma­gának. A 19. század második felé­ben a széleskörül kereskede­lem, a szállítási módok bővü­lése — a vasút, a hajó tér­hódítása —, a biztonságos cso­magolás kedvezően segítette a palackozott borok elterjedé­sét. A regéci üveghuta ter­melése tehát föllendült és a :ckaji aszú és szamorodni pa­lackjai akkoriban kapták lapjainkig is megmaradt for­májukat. Az olcsóbb tokaji Dórokat, a furmintot, a hársle­piászon ezusérniet3nverf 'nJnP°1 kt' aÍV- a7 1964-es tokioi olim­­ban By.korÄ%aT«ÄfS&Del ''“-•‘“'"ban, Pie,kn­velüt csak újabban palackoz­zák, mégpedig hosszú nyakú, karcsú testű, 7 decis üvegek­be. Ez a palackforma a 20. század elején a rajnai boros­üvegek mintájára készült és terjedt el. A tokaji aszus és szamorod­­nis üvegek 18. századbeli jel­zését hosszú időn át megtar­tották. Akadnak jelzetlen da­rabok is. Ezek régi voltát kez­detleges alakjuk, primitiv száj formálásuk bizonyítja. A magánpincékben töltött üve­geken gyakori a tulajdonos nemesi cimerrajza, de legálta­lánosabb az ovális alakú bé­lyegzővel jelzett, TOKAJ fel­iratú, sötétzöld vagy fehér szi­­nü palack. A régi sötétzöld színűeket ugyanis a 19. szá­zad végén általában fehér, át­látszó palackok váltották fel. Jobban érvényesült bennük a bor aranyló színe, még akkor is, ha a pincében tárolt üveg mohotjkás, penészes volt. Vol­tak Tokajer jelzésű darabok is. Az ilyenekben Ausztriába As Németországba sjíllitot­­ták a tokaji bort. Néha a TO­KAJ jel helyett hitelesítő pe­csét, az üveg tartalmát jel ző bélyegző, vagy a tulajdo­nos neve található a butélia nyaka alatt. Például: “Bódogh Károly bortermelő Sárospa­tak”. Egy palack megmaradt azokból is, amelyekben Me­­zőssy László tolcsvai szőlőbir­tokos az emigrációban élő Kossuth Lajosnak küldte — minden évben —- a bort Tu­­rinba. Nyaka alatt Kossuth­­cimeres tulajdonjegy látható. A tarcali királyi szőlők, illet­ve pincészet számára “Kir. Szőllőgazdaság” felirattal ké szültek a fiaskók. A regéci huta hajdani mes terei helyett napjainkban a sajószentpéteri üveggyár au­tomatikus gépsorai notják ma­gukból a tokaji borospalacko­kat. Ezek a különböző pincé szetekben megtöltve a világ minden tájára elkerülnek. A múzeumba került régi üres butéliák és a korszerű eséközökkel készített, aszú­val, szamorodnival töltött pa­lackok egyaránt a legzamato­sabb magyar bor hírnevét nö­velik, miként ezt Petőfi Sán­dor 1847-ben úti leveleiben megirta: “E hegyekben lakoz­nak az öröm istenei, innen A Szabadságharcos Szövetség Országos Intézőbizottsági ülése CLEVELAND, O. — A Ma­gyar Szabadságharcos Szövet­ség Országos Intézőbizottsá­ga évente négy-öt ülést tart a fontos teendők megtárgyalá­sára s egyike ezen üléseknek folyt le most Clevelandban május 27-én, 28-án és 29-én, a West Sidei Magyar Reformá­tus Egyház Kálvin Terme fö­lötti tárgyaló-termében. Az Országos Intézőbizott­ság vezetői közül résztvettek Ft. Vitéz Baán a Szövetség elnöke Barberton, Ohioból, Pásztor László főtitkár Pitts­­burghból, Gereben István pénztáros Washingtonból és Baltimore-ból, Dr. Szimonisz László Buffalóból, majd az Országos Intézőbizottság tag­jai: Nagy György a Kana­dai Magyar Szövetség főtitká­ra, Dr. Kovács István a Kana­dai Szabadságharcosok főtit­kára Torontóból, Soós József Baltimoreból, Dr. Zsédely Miklós New Yorkból, Dr. Je­­nőffy Nándor New Bruns­­wickból, Lehotay Attila Buf­falóból, Vudy József Youngs­­townból, Dr. Debreceni Jó­zsef Akronból és a helyi veze­tőség: Iráti Géza, Lőte Pál, Ilkanics Ferenc, Szilágyi Pál., Ekker László, Szentéi Nándor és mások. Szombaton este a Clevelan­di Szabadságharcos Kör dísz­vacsorát rendezett az Orszá­gos Intézőbizottság tiszteletű­re á West Sidei Magyar Re­formátus Egyház Kálvin Ter­mében, melyen a felsoroltak közül valamennyien résztvet­tek, a következő meghívott vendégekkel együtt: Godány Ernő, az MHBK országos ve­zetője. Dr. Eszterhás István, a Felszabadító Bizottság elnö­ke. Dr. Nádas János AMSZ országos alelnöke Sir­­sich László, a Felvidéki Fel­­szabaidtó Bizottság elnök­ke. Dr. Lelbach Antal a Dél­vidéki Felszabadító Bizott­ság elnöke a feleségével, Vo­­losin Lili, Dr. Balló István és felesége, Gobóczy Zoltán a feleségével, Tarján István Márton János Katzky Károly a feleségével, Hunt Béla vá­rosi szerkesztő a feleségűvel és sokan mások. Az asztali áldást a banket díszvendége Nt. Elek Áron lelkipásztor mondotta el, aki a feleségével vett részt — és akiknek 15 éves házassági év­fordulóját — mely erre a nap­ra esett — a jelenlevők lelke­sen megünnepeltek. A programot a díszvacsora után Iráti Géza nyitotta meg rövid beszéd kíséretében, majd Ft. Vités Baán nagyha­tású beszéde következett. Általános tetszésnyilvánítás fogadta Gereben István a Washingtoni Szabadság har­cosok elnökének beszédét, melyben felszólította a ma­gyarságot, hogy teljeszszen feliratot a kongresszushoz, hogy az utasitsa el a kor­mány-törvényjavaslatot, mely a nyugat-keleti kereskedelem megkönnyitését célozza. Gereben István a Westing­house Baltimore telepének óceanografusa, aki mint szak­értő volt jelen a spanyol par­tokon az elsülyedt hidrogén­bomba kiemelésénél. Gereben elmondotta, hogy a kommunista csatlós orszá­gokkal való amerikai keres­kedelem ismét alkalom lesz arra, hogy a kommunista kor­mányok elrejtsék uralmuk­ban rejlő alapvető hibákat és hiányokat. Idézte beszédében, hogy amikor Kruscsevet 1958-ban meghívták a Fehér Házba, Ma­gyarországon éppen akasztot­ták a szabadságharcosokat, akik akkor lettek 18 évesek, tehát nagykorúak. Idézte Ni­kita Kruscsev azon mondását is, hogy a kommunista többel való kereskedelem megterem­ti az Egyesült Államok lélek­tani és katonai vereségének alapjait. Pásztor László főtitkár be­széde után a közönség lelkes hangulatban még sokáig ma­radt együtt . Vasárnap délután 3-kor az Országos Intézőbizottság és a helyi szervezet tagjai gyüle­keztek a University dreien, a Kossuth szobor előtt és meg­koszorúzták azt. A rövid meg­ható beszédet Dr. Szimonisz László mondotta. Az Országos Intézőbizott­ság itteni gyűlésének az volt a célja, hogy megtárgyalja az Északamerikai Szabadsághar­con Kongresszus előkészítő mukáit. A kongresszust To­ronto, Kanadában fogják tar­tani. NEVESSÜNK A hollywoodi sztár pana szolja pszichiáterének, hogy nyugtalan, depressziói van nak. Az orvos megvizsgálja, majd azt javasolja neki, hogy változtasson életmódján. így kiált fel: küldik szét a világba aposto­laikat, a palackba zárt arany­színű lángokat, hogy prédikál­ják a népeknek, miszerint e föld nem a siralom völgye.” — Mit változtatni? Az utób­bi években hétszer cseréltem kocsit, ötször lakást, hétszer hajszint és hatszor férjet! Nagy és Kiss találkoznak a pesti Hungária kávéház előtt, Nagy rászól Kissre: — Hogy mondhatta maga tegnap a Hungáriában egy csomó ember előtt, hogy én hülye fráter vagyok? — Bocsánat — mondja Kiss — nem tudtam, hogy ez titok. Nguyen Cao Ky miniszterelnök esapatai Da Nangban megakadá­lyoztak egy sztrájkot és három buddhista szerzetes önégetését.

Next

/
Thumbnails
Contents