Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-19 / 20. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH i-L- ..................— VOL. 53. ÉVFOLYAM No. 20. SZÁM t - '■ rr.ir.-----------.....—-.M--------vr^­BEOLVADT LAP AMERIKÁT SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY ARA 20c—SINGLE COPY 20c 53 TRENTON, N. J. Thursday, May 19, 1966 DRÁGA SZEMETELÉS WASHINGTON. - Jacque­line a Fehér Házat szépítette, Lady Bird Johnson egész Amerikát akarja szépíteni. Ez nem fog egykönnyen men­ni, mert tele van az ország szemetelőkkel. Amerikai nem­zeti szokás, hogy uton-utfé­­len eldobnak, az autó ablaká­ból kidobnak üres cigaretta­paklit, konzerv-bádogot, a funny page elolvasása után egész újságot, no meg banán és narancshéjat. Utánozzák a párisiakat, a franciákat, akik a világ leghiresebb szemete­iéi, és azt hiszik, hogy ezzel a francia kultúra magasságá­ba emelkednek. És persze kü lön amerikai oka is van a sze metelésnek: free country! Nem tréfadolog, mondják a Keep America Beautiful or­szágos szervezet emberei. Ezek üzletemberek s a szer­vezetet azért alapították meg, mert úgy vélik, hogy a szeme­telés árt az üzletnek. Mert azok az eldobott cigarettapak­lik, üres kannák, üvegek, ki­­nem-olvasott újságok, ugye, azt hirdetik, némán és csú­nyán, hogy a fajta cigaretta rossz, az a gyümölcskonzerv vagy gyümölcsíz rossz, ab­ban az újságban nincs sem mi, amit érdemes lenne ol vasni.... A szemét eltakarítása az or­­szágutakról és a városok ut­cáiról milliókba kerül. A Keep America Beautiful em­berek becslése szerint egye­dül az országúti tisztogatás egy évben 100 millió dollárba kerül, és ennyivel több adót kell fizetnünk azért, mert az emberek olyan nagyon szere­tik a szemetelést. Mit lehet tenni ? Missouri és Ohio államokban 500 dollárig terjedő pénzbírságot — behaj­tani. Igen ám, de amikor a szemetelő bíró elé kerül, az 500 dollárból 10 dollár lesz, ás ... ennyit megér a szeme­­‘elés öröme. Akadnak a bi rák közt praktikus gondolko­dásúak, ezek a szemetelőket arra ítélik, hogy utcát seper­jenek, országúton hulladékot gyűjtsenek össze. És nem­csak büntetni kell, hanem rend- és tisztaság-szeretetre nevelni ennek a szabad or­szágnak a népét — szemétlá­dákat, szemétkosarakat elhe lyezni nemcsak a városi ut­cákon és tereken, hanem azi országutakon is. Az Amerika-szépités terén már komolyabb hatósági be­avatkozás mutatkozik. Keep America Beautiful vizsgáló­dik az egész országban és már jó jeleket is lát. Például: New York városban a Sanitation Department 61,923 szemete­­löt biró elé állított és negyed­­millió dollár pénzbírságot haj­tott be ebben az évben. Maine államban az országúti rendi őrség 113 szemetelőt bíróság elé állított ,és 111 szemetelő kapott 100 dollárig terjedő pénzbírságot. A SALESMAN HALALA" ALBANY, N. Y. — A fenti cim alatt nem iró, hanem biró irt színdarabot. Szövege, rö­vidre fogja, a következő: William H. Chorley, a Syra­cuse, N. Y.-i Koerner Ford autó elárusító cég 41 éves sa­­lesmanje, “1964. január leg­jobb salesmanje” címet kap­ta, mert abban a hónapban ő adta el a legtöbb kocsit, és tiszteletére a cég “steak és paszuly vacsorát” rendezett, tánccal egybekötve. A győzel­mes salesman steaket kapott, a lemaradottak paszulyt va­csoráztak. A vegyes vacsora után tánc következett, twistet táncoltak mind, a pecsenyés és a babosok. Twistezés köz­ben William H. Chorley, a nap hőse, rosszul lett, haza­vitték, négy órával később ha­lott volt. Az özvegy a Works­­men’s Compensation hivatal« hoz fordult kártérítésért, hi vatkozva arra, hogy férje fog­lalkozása közben, a cég érde­kében folytatott tevékenység folytán szenvedett szivatta­­kot, amely halálát okozta. A Compensation hivatal a kártérítési igényt elismerte, azon az alapon, hogy az a táncmulatás a vállalat eladási kampányának része volt, te­hát Chorley a cég érdekében twistéit a halálba. A bíróság most ezt a döntést helyben­hagyta és döntésének indoko­lásában, egyebek közt kimond­ta, hogy a twist kimerítő test­gyakorlat. Több a pénzük—jobb a lelkinyugalmuk WASHINGTON. — A pénz­ügyminisztérium megállapítá­sa szerint az amerikaiak lel­kiismerete két év óta nyugod­­tabb, mint valaha volt. Ennek világos jele az, hogy a minisz­térium “lelkiismereti alapja” kevesebb névtelen jóvátétel) pénzt vagy csekket kap, mint azelőtt. Ilyen pénzeket azok szoktak Uncle Samnek külde­ni, akik régebben — némely esetben évtizedek előtt — va­lami rosszat tettek, például kisebb-nagyobb adócsalást kö­vettek el. Lelkiismeretük meg­nyugtatására igyekeznek, so kára, de nem későn, amit el­követtek. Kétségtelen, hogy A NYÁR uj ruhákat, öltözete­ket kíván meg önnek és család­jának. Hetenként dollárokat te­het költségvetéséhez az AVON kozmetikai cikkeknek szomszéd­ságában történő árusításával. Hívja New Brunswick körzeté­ben KI 5-1345, Perth Amboy kör­nyékén Hl 2-2462, Allenlown- Bethlehem környékén 432-0916 számöt. az emberek jobb lelkiismerete összefüggésben van az általá­nos prosperitással, amely im­már több éve tart. Több pénz­ből könnyebben lehet kis jó­vátételt fizetni. A “lelkiismereti alap” 1811 óta áll fenn, Madison elnök­sége óta. Azóta 2,874,182 dol­lárral és 78 centtel gazdagítot­ta a kincstárt. A múlt évben a beérkezett összegek alig ha­ladták meg a 10,000 dollárt, s attól tartanak, hogy idővel üres lesz a kassza. HA CSAL A MÉRLEG ... LONDON. — Egy mérleg­üzlet kirakatában a következő felirás olvasható: Kedves vevő! Ha a nálunk vásárolt mérleg nem mutatja pontosan a súlyt, rúgjon bele kétszer-háromszor jó erősen. Ettől ugyan a mérleg még nem lesz jobb, de az Ön lelke meg­könnyebbül ... KIADÓ 5 és fél szobás emeleti lakás, fűtéssel és melegvízzel, fel­nőtteknek (háziállatok nélkül) 63 Plum St., New Brunswick, N.J. CH 7-8381. A kerékpár biztonsági program keretében a rendőrök bemutatót tartanak iskolás gyerekeknek egy 68 éves, négyes kerékpáron, South Partland, Me.-ban. Drágán adnak - olcsón vesznek NEW YORK. — Aleksander Kutt, a Rabnemzetek Szövet­ségének gazdasági szakértője, állandóan figyeli és tanulmá­nyozza a kommunista orszá gok egymásközti és nyugati kereskedelmi kapcsolatait s most összefoglaló jelentést ál­lított össze az utolsó tiz év forgalmáról. Általában az jel­lemzi ezt az árucserét, hogy a szovjet az áruért, amit a csatlós-országoknak szállít, magasabb árakat számit, mint az áruért, amit a szabad vi­lág országaiba exportál, vi­szont a csatlósországok keve sebbet kapnak a szovjetbe ex portált áruikért, mint a nyu gáti országok. Más szóval: az exporton is, az importon is nyer a szovjet a csatlósorszá­­g,okkal való kereskedelmi for­galomban. Az 1955 és 1964 közti évti­zedben az orosz külkereske­delmi hivatal adatai szerint a Szovjetunió a közép-európai országokba exportált árukat 30.552.000. 000 dollár értékben ás azokból az országokból im­portált 28,188,000,000 dollár értékben. Eszerint a mérleg 2.364.000. 000 dollár volt a szovjet javára, vagyis ennyi­vel több volt az export, mint az import. De ez egyoldalú beállítása a blokk külkereske­delmének. Az ezer meg ezer tétel megvizsgálása ennek ép pen az ellenkezőjét eredmé­nyezi: azt, hogy az orosz ex­port nem 30 plusz billió dollár volt, hanem 23,278,000,000 dollár, az orosz import nem 28 plusz billió dollár volt, ha nem 33,687,000,000 dollár. Vagyis a valóságos helyzet az volt, hogy ebben a tiz évben az oroszok többet importál tak, mint exportáltak (töb­bet kaptak, mint adtak), még­pedig 10,409,000,000-val töb­bet. Ez a több mint tiz billió dolláros többlet a szovjetnek “tiszta baszna” volt. * * * Újabban a szovjet kormány uj, 5 évre szóló kereskedelmi szerződéseket kötött az ősz szes csatlós országokkal. Hogy ezek a szerződések mennyire tükrözik a szovjet “előnyös” helyzetét, arra néz­ve még nem jelentek meg hi­vatalos közlemények, de két­ségtelen, hogy az irányzat változatlanul kedvez az erős KIADÓ egy 3 szobás földszinti lakás, fűtéssel, villannyal, 289 Seaman St., New Brunswick-on. Komoly szándékú vevővel eset­leg a ház eladásáról is tárgyal a tulajdonos; emeletes ház, pince­lakással. Érdeklődők telefonálja­nak további információért: VI 6- 9707. félnek, károsítja a gyengébb feleket. Villámszerűén bevilá git a szovjet-csatlós piac rej­telmeibe egy politikai öngyil­kosság, amely a kelet-német zónában történt. December elején, amikor alá kellett ir ni a szovjet—kelet-német szer­ződést, Dr. E. Apel, kelet-né­met helyettes miniszterelnök és a tervhivatalí vezetője, fő belőtte magát, miután Nyu­­gat-Berlinbe kijuttatott egy utolsó üzenetet: iiogy a hazá­ja szempontjából elfogadha­tatlan szerződés kergette a halálba. Mi volt abban a szer­ződésben? Egyebek közt az, hogy a németek készítenek a szovjet számára több mint 300 óceán járó hajót, nagyobb részben teherszállító hajókat, 30 százalékkal alacsonyabb iron, mint amilyen árat a né­metek a szabad világban kap­hattak volna a hajókért. * s? % Aleksander Kutt összeha­sonlító számításait arra ala­pítja, hogy a szovjet ugyan­azokért az árukért a szabad világgal való 'kereskedésben más árakat számit, mint a csatlós országokkal való ke­reskedelmi forgalomban; ol-. csobban szállít nyugatra, mint a csat-lósországokba, és ma­gasabb árakat fizet a szabad országoknak az ott vásárolt árukért. Az összehasonlítás eredménye, például 1963-ban, az, hogy nyersolajért a szov­jet 80 százalékkal többet szá­mit Bulgáriának, 123 száza­lékkal többet Csehszlovákiá­nak, 119 százalékkal többet Magyarországnak. Szénért túl­­fizetett Bulgária 49 százalék­kal, Románia 114 százalékkal, Kelet-Németország 95 száza­lékkal. Úgy is lehetne mon dani; ezek a csatlósországok (és a többiek is) sokkal ol csobban vásárolhatnának a nyugati szabad piacon, ha te betnék. De nem tehetik, mert nincsen elegendő “kemény va­lutájuk”, nem is lehet, mert a szovjettel kötött szerződé ?ek lekötik, szovjet árakon, exportálható termésüket, ami­vel nyugati pénzeket tudná­nak szerezni. Ezt a helyzetet a szovjet, ha nem is közvetlenül és ki­mondottan, beismeri. Jellemző erre nézve az úgynevezett Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának egyik megállapítá­sa, amely szerint “az ügyve-FRANKLIN TOWNSHIP-ben. 2 hálószobás kerti apartment la­kás fűtéssel, jégszekrénnyel, havi 119 dollárért kiadó. Telefonáljon este 6—10 között: VI 6-9549. zető bizottság ajánlja a blokk országai közti forgalomban az árak kiigazítását”. Vaskos kötetet tesznek ki az összehasonlító táblázatok, amelyek világosan mutatják, hogy a gazdasági függés mi­lyen kedvezőtlenül befolyásol­ja az erős szovjet és a gyenge csatlósországok egymásközti árucseréjét. Aleksander Kutt az utóbbi tiz évre vonatkozó­lag arra a végeredményre jut hogy a szovjet 12 és három­negyed billió dollár extra pro­fitot csinált a csatlós orszá­gokkal való kereskedésben. Az exportnál 7,274,000,000 dollár volt a csatlósok “felülfizeté se”, ‘az importnál pedig 5,499,000,000 dollár volt az ‘alulfizetés’. Százalékszerüen: az exportnál nyert a szovjet 31,2 százalékot, az importnál 23,8 százalékot. (Ha amerikai ipari és üzleti mammutvál­­lalatok ilyen magas extra pro 1 fátokat csinálnának, mit szól­na a világ?...) Júniusban esküszünk, novemberben válunk LONDON. — James Stáb­­les anyakönyvvezető éveken át gyűjtötte saját házasságköté­si feljegyzésein kívül a váló­peres bíróságok rekordjait is és összehasonlító tanulmányt végzett. Ennek eredményét most közzétette. A házasság­­kötések “görbéje” júniusban éri el a zenitett, a válások szá­ma novemberben egyszerre felszökik 'és egész télen át ma­gas marad, rövid karácsonyi megszakítással. Ezek a meg­állapítások nemcsak rideg számadatokon alapulnak, ha­nem meteorológiai és filozó­fiai meggondolásokon is. íme, ezt mondja Mr. Stables: “Ha süt a nap, minden szebb­nek tetszik, és mindenki — még a csunva feleség és a rossz férj is. " "Mici néni két élete" PASSAIC, N. J. - A Kál­vin Teremben bemutatásra kerül szerdán, május 4-én es­te 8 órai kezdettel “Mici néni két élete” cimü nagyszerű vig­­játék. Szereplők: Kiss Manyi, Páger Antal, Szokolay Ottó, Tóth Judith, Mezei Mária, So­mogyi Nusi, Szakáts Miklós, Fónai Márta, Keleti László és sokan mások. Kiss Manyi re­mek, kacagtató alakítása, Mi­ci néni, a nyugdíjas színésznő, a film központja. AZ EMBER ÉS VILÁGA - A KANADAI KIÁLLÍTÁSON MONTREAL. - A feladat nagyságához képest nem sok idő van már hátra az 1967-es világkiállítás megnyitásáig. Hiszen a jövő év áprilisára el kell készülni a hatalmas, 408 hektárnyi területet elfoglaló kiállítás munkálataival. Kana­da, a vendéglátó ország, ki ‘4kar tenni magáért, mivel az esemény egybeesik fennállá­sának századik évfordulójá­val. A világkiállításra 100 or­szágot hívtak meg, s közülük 70 már be is jelentette rész­vételét. Az előzetes becslések szerint mintegy tízmillió lá­togatóra számítanak a hat hó nap alatt, amíg a kiállítás nyitva lesz. Az előkészítő munkálatok gyorsított ütemben folynak. Montreál kikötőjével szem­ben, sok millió tonnányi föld megmozgatásával mesterséges szigetcsoportot hoztak létre, , s elkészült már az a hatal­mas hid is, amely a szigeteket egymással és a várossal össze­köti. Ez év nyarára elkészül­nek a pavilonok építésével is, úgy, hogy az utolsó hat hó­napot az épületek belső beren­dezésére, valamint a műszaki berendezések felszerelésére és kipróbálására fordíthatják. Régi hagyomány, hogy a vi­lágkiállításokat egy-egy köz­ponti téma jegyében rende­zik meg. A montreáli kiállítás mottója; “Az ember és vilá­ga.” E jelmondat szellemét tükrözik a kiállítás magvát al­kotó pavilonok, amelyek közül az első a felfedező embert mu­tatja be “Az ember a sark vidéken”, “Az ember a föl dön és a világűrben”, “Az em bér és a tenger” és “Az ember és az élet” cimü négy kiállítás keretében. A második pavilion témája: a feltaláló ember. Az itt lát ható kiállítások gépeket, az energia előállításának módja it, a hírközlés eszközeit és a nyersanyagokat mutatják be. A harmadik pavilon az alko tó embert reprezentálja; itt kapnak helyet a képzőművé­szeti és ipari formatervezői al­kotások. Végül a negyedik pavilon té mája: “Az ember a társada­lomban”. Ehhez a részhez csatlakozik a kiállítás egyik legérdekesebb építménye “Ha­bitat 67” elnevezésű, betonpi­ramisokból összeállított lakó­épület, továbbá a mezőgazda­­sági kiállítás szabad területe, egy 25 ezer személyes sport­stadion és egy hatalmas park. Bár a legtöbb ország — sőt, számos nemzetközi szervezet is — külön pavillont épít, több amerikai állam, valamint az Arab Liga tagjai s más, ki­sebb országok közös épület­ben mutatják be eredményei­ket. Ezen a világkiállításon is számtalan merész és fantázia­­dus építészeti terv ölt testet. A vendéglátó ország öt pavi­lont épit; a legnagyobb közü­lük a kanadai államszövetsé­get jelképező épületkomple­xum, amely egy óriási és több kisebb, csúcsára állított pira­misból áll. Az Egyesült Álla­mok 65 yard magas acél- és müanyagkupolás épülete is új­fajta épitésmódot mutat be. A pavilont ennek az épités­­módnak a feltalálója, Buck­minster Fuller tervezte. Fran­ciaország egy fantasztikus gépre emlékeztető 50 méter magas pavilont épit, Nyugat- Németország pedig 7 hatal­mas árbocra függesztett, acél­­sodronyokból és átlátszó mű­anyagból álló, sátorszerü épü­letet emel. A munka természetesen nem korlátozódik a kiállítás terü­letére. Mintegy 170 ezer em­ber számára kell szállást biz­tosítani Montreálban és kör­nyékén. A látogatókat nem« csak szállodákban és motelok­ban helyezik el, hanem ma­gánlakásokban, sőt még e cél­ra berendezett hajókon is, amelyek a váres kikötőjében fognak horgonyozni. További 100 ezer személy kap helyet a város körzetében levő, illet­ve még ezután építendő cam­­pingekben. Maga a kiálitás az előzetes számítások szerint mintegy 285 millió dollárt emészt fel, de a kiegészítő beruházások­kal — uj utak, hidak, üzletek, szállodák, vendéglők, stb. épí­tésével — együtt a költségek megközelítik az ezer millió dollárt. POKOLBA KÜLDTEK PARADISE-T SIOUX, la. — Nagy lármá­­•*a ébredt George M. Paradise biró: a háza előtt az utcán fiuk hangos beszélgetést foly­tattak egy leánnyal a szere lemről, annak különböző faj fáiról. A biró felöltözködött, kiment az utcára és rászólt a hangoskodó fiukra: “Men jetek haza, fiuk, máskülönben holnap a bíróságon találko zunk. “Kicsoda maga, hogy igy beszél?” — kérdezte az egyik fiú. A biró nyugodt han­gon felelt: “Én Paradise biró vagyok, én itt lakom, és amit én mondtam, hogy menjenek haza, az bírói rendelet.” Ami re a fiuk rátámadtak, s egyi­kük, mindnyájuk nevében, igy szólt: “A pokol fenekére men­jen minden bíró és bíróság 1” Jövő héten nem a biró fog a pokol fenekére menni, hanem a fiuk fognak Paradise előtt állni, csendháboritás miatt. , AFRIKAI ORVOSOK GENF — A “World Health Organization” közli: Az afri­kai országokban átlagosan minden 20,000 személyre jut egy orvos. Váratlanul milliomos lett CHICAGO. — Michael J. DeBella 34 éves rendőrt olyan meglepetés érte, hogy majd­nem elájult. A hagyatéki bí­róságtól értesítést kapott, hogy ő az egyedüli örököse egy milliomosnak — nemso­kára ő maga is — no meg a felesége is — milliomos lesz. És öt gyermekük jövője biz­tosítva van... Hogy történt? Mi történt? Csoda történt. Alice B. At­wood vénkisasszony, Richard King kapitány, texasi olajbá­­ró unokája, több millió dol­lárt kitevő vagyonát a forgal­mi rendőrre hagyta, aki sok­szor tett neki kisebb szolgála­tokat ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents