Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-04-14 / 15. szám

Z-ZK OLDAL Thursday, April 14, 1966 Németország megtagadja magpr állampolgárok kártérítési igényeinek társításét A nemzeti szocialista üldö­zés áldozatai által elszenve­dett egészségi és más károk jóvátételét tárgyaló nyugat­német törvénnyel egyidejűleg hozott, nácik által elrablóit ja­vaknak természetben, ha pe­dig ez már nem lehetséges, pénzértékben való visszaszól­­gáltatásáa szabályozó törvény (BRÜG — Bundesrückerstat­tungsgesetz) alapján emelt igények kielégítése körül vá­ratlan bonyodalmak keletkez­tek. A törvényben megszabott szigorú feltételek következté ben már eddig is igen nehéz volt az igények sikeres érvé­­nyesitése, miután nem volt elegendő annak igazolása, hogy a vagyontárgyakat né met hivatalos szervek a jo gos tulajdonostól elvonták, hanem bizonyítani kellett, hogy a vagyontárgyak a mai Nyugat-Németország, vagy Berlin területére tényelgeser. meg is érkeztek. Ez a bizonyí­tás nehéz volt és csak ritkán sikerült. Most azután bomba­ként hatott az az újabb hir, hogy miután a német kor­mányt a bíróságok előtt kép viselő pénzügyi megbízottak egyszerre, Magyarországnak a Szövetségesekkel kötött bé­keszerződésére való hivatko­zással megtagadják a fizetést és ezen az alapon már sikerült is nekik egy elsőfokú — nem jogerős — elutasító ítéletet kieszközölni. A békeszerződés 30. cikke 4. pontjának vonatkozó pasz pzusa a következőket mondja: “Magyarország a maga és a magyar állampolgárok nevé­ben lemond minden, Német o: szaggal és a német állampol­gárokkal szemben az 1945. évi május 8-i állapot szerint fenn álló igényről..Ha ennek a lemondásnak érvényt tulajdo Tiltanának, ez azt jelentené, hogy nem jár térítés a hábo­rú alatt eszközölt semminemű vagyonvételért. Jogászkörök ben erőteljes akció indult meg ennek a nemcsak jogtalan, de á legnagyobb mértékben mél­tánytalan álláspontnak a meg döntésére, mely állásponthoz még csak logikát találni is [fe­lette nehéz. A józal ésszel még leginkább felfogható magya­rázat az lehet, hogy a szövet­ségesek Magyarországot is bűnösnek találták a háború folytatásában és azt akarták megakadályozni, hogy a “bűn­társak” egymásközötti kárté ritési igényei a győztesek sa­ját igényeinek érvényesitési lehetőségeit csökkentsék. Ezzel szemben kétségtelen hogy a jelen időpontban, mi­dőn a német kormánylcöze­­gek ezt az általános megdöbbe­nést keltő érvet előhozták, a magyar igények a szövetsége sek ilyentermészetü igén] it már semmiben sem befoly solhatják. Ha tehát volt is v, laha ok ennek a pontnak a b keszerződésbe való felvétel^ re — mely szerződés aláírj között Németország nem í szerepelt —, ez az ok már ré gesrég megszűnt. De ettől füg getlenül elképzelhetetlen, hofj a békeszerződést diktáló sö vetségesek a jogaikról bűne lésképpen lemondatott állat­­polgárok fogalma alá kíván jk ■volna vonni az üldözöttek! akik a háborúért aligha ni tak felelőssé tehetők, akike i háború folyamán egyáltalábn nem kezeltek állampolgára ként, sőt ellenkezőleg! A b tőlük alakított munkásszází dóikat nem katonáknak, d még csak nem is civileknek te kintették, hanem hadifoglya nak, kiktől azonban még a h­­difoglyoknak a genfi konvea ció szerint kijáró jogokat s megtagadták. A jogfosztó fö­vények szülték a “másodra díi állampolgárok” kifejezés; most egyszerre elsőrend« ál lampolgárokká léptetik őket elő? Ha fenntartható az az érv, hogy a háború utáni Ma gyarország azonos a hátoru alattival és annak tettlért felelősséggel tartozik, ho;yan egyeztethető ezzel össze, íogy a háború alatt uralkodó re zsim által kegyetlenül üldö zöttek és az állampolgársági jogoíkból kitaszítottak mieg­­itélése olyan gyökeresen vál­tozzon meg, hogy most már viselniük kelljen a felelősség teljes súlyát együtt azokkal, kik nem voltak üldöztetésnek kitéve, sőt azokkal is, akik an­nak hasznát látták? A világ közvéleménye ér­tetlenül áll szemben ezzel a váratlan fordulattal, mely el­lentétben áll a háború utáni németség ezideig kifejezésre juttatott politikai és erkölcsi felfogásával. Emlitésreméltó, hogy az ér­dekeltek között meglehetős nagy számban vannak olya­nok, kik ma már amerikai pol­gárok, de a békeszerződés megkötésekor még Magyar országon éltek. Ezek azt vár­ják, hogy az Egyesült Álla­mok érvényesíteni fogja be­folyását a német kormánynál, jogos igényeik érvényesítésé; ben. Alig hihető, hogy az az aránylag csekély összeg, mely a. magyar békeszerződés be­tűibe való kapaszkodás netáni sikere révén megtakarítható, felér azzal a hatással, ami el­'s érül he tét ein ü 1 m utatk óznék a nemzetközi megbecsülés te rén. Dr. D. I. Heil Monet1— kiált 501) francia PÁRIS (Saját tiiósitónk­­tól). — Bármennyin hihetet­lennek tetszik is, Unni kell. mert tény, hogy varnak fran­ciák, akik visszasirák a régi szép időket, amikor Hitler ka­tonái masíroztak a,Diadalív alatt, a Champs Elysps sugár­úton, amikor Ouradür férfi­­népét az utolsó szag lenné szároltatta egy fekee egyen­ruhás fenevad, amikr franci­ák ezrei, tízezrei a koncent rádiós és irtó táíxrok gáz­kamráiban végeztéi életüket Bizony vannak ilpn gyász­franciák. Vezérük JÍan-Claude Monet. Mit akarnak a fincia ná­cik, és mit akar a fWerjük ? A “France Dimache riporte­rének megmondta Jan-Clau de Monet: — Vissza akarjuk állítani a faji tisztaságot és Wurdet­­ni az erő felsőbbségét Az erő jog, aki erős, azé az ijazság. Kik ellen fogják a fül máz ni az erőt, a hatalmai — Első dolgunk lesz Zsidó­kérdés megoldása. A zsi ókkal kell először foglalkozunk., ezekkel az ellenségekkelakik barátainknak álcázzák ragu­­kát. Összeszedjük őket ( le telepítjük őket egy sz-.-es­drótkeritésssel körülvett tá borban. Egyáltalán, kiirtjuk az uj rend minden ellenségét. Hogyan? Még ezen a nyáron kidolgozzuk a tervet, hogy mi­képp kell az elméletet való­sággá tenni. Milyen akciókat terveznek ? — Röpcédulákat fogunk osz­togatni, felvilágosítjuk a né pet programunkról, kiadunk egy lapot “Lé-Viking” címmel, nyilvános megbeszéléseket és gyűléseket fogunk tartani. És ha betiltják ezeket a gyűlése­ket? — Mi tudni fogjuk, hogy mit kell tenni: követni fogjuk Hitler példáját. Az eszközök­ben nem leszünk válogatósak. Ne felejtse el senki a “hosszú kések éjszakáját”! Pézn is kell ehhez. Honnan fogják a pénzt kapni? — Már kapcsolatban va­gyunk a német hazafiakkal, akik Egyiptomba és Argenti­­nába menekültek. Ök, akiket azok a hülyék háborús bűnö­söknek mondanak, készek ar­ra, hogy segítségünkre sies­senek. Valóságos kincsestár­ral rendelkeznek és bizalom­mal vannak-irántam. Az ő ke­zükben vannak azok a kincsek, Rendőröknekürkuszi embereknek és vadőröknek 8 órájukba ke­rült, mig via tudták vinni a cirkuszba a megszökött 7200 fontos elefántot, SaMarcos, Tex.-ban. amelyeket hülyék a háború vége óta .sztalanul keres nek. Meggyzem, hogy ők nem az egjlüli barátaink é? segítőink; ín júniusban az Egyesült iamokba utazom ahol egy ez ínyt fogunk alá írni — mis -elvbarátaink. “A végs harc már nincs messze”, bndja a franci; führer. “Pirosaink már ki képzésben szesülnek Sarcéi les mellettiáborunkban. Szi­gorú a kikizés, mondhatom Például a .torságukat azzal kell bizonyaniuk, hogy lefe­­küsznek a inekre, a feléjük robogó vort elé és csak az utolsó pillaitban ugranak fel Heil Monet kiáltással. Azon kívül vannak 'közelharc, kézi tusa gyakorlatok is, Gregone Miron volt idegenlégiós vezér lete alatt.” Hányán vannak ők, a fran­cia nácik? Jelenleg 500 hive és követő­je van Jean-Claude Monel führemek. “Ötszáz ártalmas, veszedelmes vadállat” — jegy­zi meg a “France Dimianche”, vagy ahogy ők nevezik magu­kat: Nemzeti szocialista pro letár párt. A párt vezetősége minden héten egyszer tanács­kozásra gyűl össze a Terminus Nord nevű vendéglőben, ha vonta egyszer pedig az Inge nieurs des Arts et Métiers ter­mében, 9b Avenue d’Iéna. Queen lizabeth-et séta közben tatarozták hangárban. entaUI Ut°,S° proba^a' mielött egy Surveyort fog elhelyezni a Holdon. Cape Kennedyn a A hires 4 gyönyörű Queen Elizabeth make up-ot ka­pott, mikéiben teljes gőzzel sétált a tengeieí. Természete­sen, nem a králynőről van szó, hanem a (umard Line lu­xushajójáról, í világ legna­gyobb tenger dinasztiájának egyik tagján. A Queen 83 ezer* tonnájáak teljes -erejé­vel szelte a hullámokat, mi­közben ipareok és javító munkások iyekeztek megad­ni neki az uolsó simításokat, hogy csinosn a királynőhöz illő elegancival érkezzék meg a New Yorli kikötőbe. Ang­liában nem sikerült ugyanis befejezni aíóriáshajó tataro­zását és ig a munkások a hajón maratak, hogy felada­tukat bevégzzék. Mint mond­ják, nem vlt könnyű dolgoz­ni a méltóágteljesen himbá­lózó hajón, annak ellenére, hogy azt mr régebben felsze­relték a hillámzást kiegyen­­litő berendzéísekkel. A kora tavaszi vihros tenger még igy is mejtáncoltatta a ki rálynőt és amunkások sokszor csak úgy tudtak dolgozni hogy egyik kezükkel kapasz­kodtak, a násíkkal végezték a munkájukat. Különöseen a forrasztási munkákat volt ne­héz elvégeziiük. De ahogy az idő haladt, úgy haladt egyre fiatalabbana Queen is Ameri­ka felé. Tire megérkezett, mintha kicserélték volna. A? öreg tenged rókák, akik ép pen olyan kritikus szemmel figyelik a hajók megjelenési formáit, mint a szárazföldi patkányok a. szépasszonyokét, meg voltak elégedve a fiata irtási -eljárással. Ugyanígy: meg voltak elégedve a munká­sok is. Nemcsak azzal, amit el­végeztek a királynő arcán, ha­nem azzal is, ahogy az, uta sok kezelték őket. Egy laka­tos büszkén jelentette ki hogy nagy tisztelettel bántak velük még az első osztály ké­nyes utasai is. Ez természe­tes. A szépség mindenkit vonz és már önmagában is tiszte­letet parancsol. De emellett azt a munkát is elismeréssel fogadták, amit a mesterembe­rek sokszor igen nehéz, körül menyek között végeztek. Ha tehát a vége jó, minden jó. Meg volt elégedve mindenki, a hajóstársaság, az utasok, a munkások — mi kellene még ahhoz, hogy a szépséges ki­rálynő tovább folytathassa útjait a két kontinens partjai között? A szépészeti beavat­kozás 4,2 millió dollárba ke­rült s ennyi pénzért igazán a legjobb kezelést lehet bizto aitani minden szépségre éhes nőnek, még ha az csak hajó­királynő is. TENGERI VILLAMOS PALERMO — Szicíliában és Olaszország más tartományai ban olyan tengeri kompokat konstruáltak, amelyeknek vil­lanymotorja a tenger felszíne alatt húzódó vezetéktől kapja az áramot, ugyanazon elv sze­rint, mint a trolibuszok. A villanykompok haladási sebes­sége óránkéin 100 kilométer. Ilyen tengeri trolibuszok fog­nak közlekedni a többi között a Messinai szorosban. JÓ FIUK PAVIA, Olaszország. A pos­tahivatalba belépett két fia­talember, az egyik revolverét mutatta, a másik pénzt kért e szavakkal: “Signorita, ne ijed­jen meg, mi jó fiuk vagyunk.” A jó fiuk 380,000 lira ($610) zsákmánnyal távoztak. Az automobilista másképp lát... A legtöbb ember azt gondol­ja, hogy a látóképesség olyan adottság, amelyen nem sokat jöhet változtatni: legfeljebb szemüveget ad az orvos, en nél többet nem tehetünk. Any nyi bizonyos, hogy a rövid látáson vagy a látásnak öreg­kori romlásán másképpen is ehet segíteni. Ám egyedül a átóélesség — bár nagyon fon­tos. — semmiképpen sem ele­gendő ahhoz, hogy az embert valóban “látóvá” tegye. A puszta látásnál sokkal többet jelent a meglátás képessége az áttekintés sok gyakorlatot feltételező tudománya és a? előrelátásnak esztendők során szerzett tapasztalata. Ezt semmiképpen sem kap juk készen, ihainem csak hosz­­szas tanulással és gyakorlás sál jutunk hozzá. Éppen úgy kell ezt tanulnunk, mint ar írást, az olvasást -és a számo lást. A gépkocsivezető látása ab ban különbözik a többi embe­riétől, hogy ő a forgalomnak pillanatról pillanatra változó folyamatában nemcsak azt látja, ami egy-egy pillanat ban éppen történik, hanem azt. is előre látja, ami a következő pillanatokban fog történni. A közlekedés lényegéhez tartozik a pillanatról pillanatra valc változás. A közlekedést az, is­meri, aki nemcsak azt a pilla­natot látja, amelyben éppen benne van, hanem aki előre látja ‘a következő pillanatok­ban bekövetkező szituációkat :s. A jó gépkocsivezető olyan, mint a jó futballkapus, aki már a kapura törő csatár hoz­záállásából, helyezkedéséből meg tudja ítélni, hogy a kö­vetkező pillanatban hová ke­rül a labda, és szinte már elő re odavetődik, hogy -elfoghas­sa, A szó szoros értelmében előre kell látnia, hogy hová fog lőni a csatár, különben nem tudja kivédeni a lövést így van a gépkocsivezető is a forgalom látásával. Nem­csak azt látja, hogy valóságo­san hány ember -és jármű van előtte (statikus látás), jólle­het ezekre az adatokra is fel­tétlenül szüksége van. A for­galom látása tulajdonképpen dinamikus látás, vagyis olyan készség, amellyel az ember meg tudja állapítani, hogy a jelen helyzetből milyen hely­zet fog kialakulni a követke ző pillanatokban. A dinami kus látás annak az előre lá­tása, ami később fog bekö­vetkezni. Dinamikus látásra a min­dennapi életben is szüksége van az embernek ahhoz, hogy megvédje magát a bajtól. Rendszerint a rossz életta­pasztalatok fejlesztik ki ezt az előrelátást. Ezért nem hagyja az ember a lakásából való tá­vozáskor az égő cigarettát a hamutartó szélén. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy a cigaretta utóbb leesik a térí­tőre, és kigyullad tőle az egész lakás. Gyakran alighogy eltá­voztunk hazulról, még vissza is megyünk a lakásba, nem maradt-e nyitva a gáz vagy a kályha ajtaja.. . % * ❖ Aki megtanulta a közleke­désiben a dinamikus látást, az minden helyzetben helyesei; fog tájékozódni. A szürkületi és az éjjeli megvilágitás jelentős mérték­ben korlátozhatja a dinamikus látást. A gépkocsivezető ilyen­kor mind a közeli, mint a tá­voli környezetből sokkal ke­vesebb tájékoztatást kap és ezért egyre nehezebbé válik a következő pillanatok hely­zetváltozásainak előre látása. Másrészt éjjeli vezetéskor az is baj, hogy a gépkocsivezető nem lát, hanem az is, hogy őt sem látják. A sötétségen kívül a szem­bejövő jármüvek fényszórói­nak vakító fénye is korlátoz­za a látást. A legtöbb jármű-, vezető azt gondolja, hogy a szembejövő jármű fénykiévé­­j ej e 150 láb távolságból kezd zavaróan hatni. Kísérletileg igazolták, hogy a szembe ref­lektorozás látáscsökkentő ha­tása jóval előbb kezdődik. Be­bizonyosodott, hogy a vakitás már 600 láb távolságról olyan erős lehet, hogy az utón át­haladó sötétruhás embert nem lehet tőle felismerni. Az is ki­tűnt, hogy ha a szembejövő jármű bekapcsolja a táv-fény­vetőjét, már 2000 lábnál kez­dődik a látáscsökkenés. A va­kitás akkor is érvényesül, ha közben a reflektorozó autó le­kapcsolta a világítást. A vakitást kapott vezető ilyen esetekben rendszerint nem érzi látóképességének korlátozottságát. Itt ugyanis olyan természetű optikai csa­lódásról van szó, amely a szem szerkezeti felépítésével függ össze. Az ideghártya pál­cikáiban és csapjaiban külön­­külön látóelemek működnek a sötétben és a világosságban való látáskor, és mindig bi­zonyos időnek kell eltelnie, amíg az átváltás megtörté­nik. Rendszerint éppen az át­váltás alatt történnek az éj­jeli balesetek. * * * Mindez ép látású vezetővel is megtörténik. Nem ritkán az A-vitamin hiánya következ­tében időszakosan meggyen­gül a szürkületi látás. Ilyen­kor szemorvoshoz kell fordul­ni. Éjjel gyakran utazó gép­kocsivezetőknek az orvosok azt javasolják, hogy szolgálat előtt vagy alatt mindig igya­nak egy üveg tejet. A tejben ugyanis van A-vitamin, és ez a szürkületben látótevékeny­ségünkre kedvezően hat. A USA-ban közzétett bal­eseti aladtok szerint a halá­los baleseteknek több mint a fele éjszaka történik, pedig a forgalom éjjel a sötétség miatt a teljes forgalomnak kevesebb, mint egyharmada. A viszonylag szabad éjjeli hajtás előnyével szemben áll a fokozott kockázatvállalás. ■Ez abból adódik, hogy a veze­tő a kevés optikai benyomás ellenére sem törődik előre a következő helyzetváltozások­kal és ennek következménye a baleset, A gépkocsivezető dinami­kus látása — a fentiek szerint — nem valami veleszületett tulajdonság, hanem a vezetési gyakorlatban kialakult és ki­fejlesztett, tehát szerzett tu­lajdonság. Szakértők szerint ez a gépkocsivezetői látásmód, amelyet joggal sajátos jármű­­vezetési érzéknek is nevezhe­tünk, 150 ezer mérföld hajtás után fejlődik ki, tehát 3—5 év kell a beidegzéséhez, A Feyre négyes ikrek Holyoke, Mass.-ból, ötödik születésnapjukon a Providence Hospitalban, ahol születtek. FüCETLZi;~3r:3

Next

/
Thumbnails
Contents