Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-12-16 / 50. szám

8. OLDAL' Thursday, December 16. 1965 FŰGGZTLZIt’SÉG» Fegyveres rendőrök és rendőrkutyák cirkálnak az utcákon Bulawayo, Rhodéziában, hogy elnyom­janak minden sztrájk kísérletet, Ian Smith miniszterelnök kormánya ellen. Az uj rendelet a pénzbünte­tést ötezer és ötvenezer frank között állapítja meg, a ható-A Niagara vízesés szépségében még 3000 évig gyönyörödtietiink Nemrégiben az amerikai la-között kőből pattintott lánd­pok beszámoltak arról, hogy a világszerte hires Niagara-viz­­esés kanadai oldalán a zuha­­tag pereméről egy 5 köbméte­res kőtömb zuhant alá döbbe­netes dörejjel a tajtékzó hul­lámok közé. Az ilyen esemény ugyan nem ritka jelenség, mégis érdemes eltűnődni raj­ta, hiszen hosszú esztendők telnek el egy újabb kőtömb­zuhanásig. Ilyenkor a közeli városok lakói a föld könnyű remegését észlelik, nem mu­lasztják el az aggódó kérdés föltevését: ‘Eltünik-e a a Nia­gara szépsége? Valami nincs rendben a Niagara körül?’ Ősrégi mondás, hogy a viz vájja a követ. A mozgó viz va­lóban őrli, porlasztja a kőze­tet és idők folyamán a leg­keményebb sziklákkal is vé­gez, Ezt a pusztító munkáját nevezik eróziónak. “A Niagarát nem tekinthet­jük egyszerűen egy meredek falon alázuhanó, óriási menny­dörgő víztömegnek — irja egy amerikai geológus. — A geo­lógus ’ számára a Föld törté­netének érdekes fejezetét tár­ja fel és előremutat a jövőbe is. óriási természeti kotrógép a Niagara, amely évszázadok óta visszafelé falja fel a mö­göttes kőzeteket. Amellett megbizható geológiai óra is, amelynek alapján pontosan meghatározhatjuk, hogy mi­kor jelent meg ezen a tájon az ember.” Amikor a magasból aláte­kintünk, tüstént világossá vá­lik, hogy a Niagara hátrafelé vándorol. A vízesés legalább 150 mé­terrel hátrált azóta, hogy Louis Hennepen atya misszio­nárius társaival a 17. század derekán elsőnek pillantotta meg a “mennydörgő vizet” — a niagara indián szó ugyanis ezt jelenti. 1841 óta a föld­mérők állandóan ellenőrzik a hátrálás mértékét. A vízesésekben igen nagy­­erejű a visszafelé vágó tevé­kenység. E rákmozgás követ­keztében a vízesés fala olyan mértékben, ahogy a kőzet a peremről lehull, évszázadról évszázadra lankásabb lesz, mígnem a vízesés csupán egy rohanó folyóvá válik, amely kisebb-nagyobb sellőkön buk­dácsol át. Ez a vízesések ál­talános törvényszerűsége. Mióta él ember ezen a kör­nyéken? A kőkorszak embere a jégtakaró széléig követte a íölmelegedés miatt visszahú­zódó prémes, hosszú szőrű ál­latokat. A harmincas évekig az amerikai őstörténészek kö­rében általános volt az a fel­fogás, hogy Amerika csupán a jégkorszak után kezdett be­népesülni. Az újabb leletek ezt a felfogást megdöntették. Fig­­gins régész a new-mexicói Folsom közelében a jégkor­szakban élt mammut csontjai ' zsahegyeket talált. Tehát már a jégkorszak vége felé ember élt ezen a területen. Nemso­kára hasonló leleteket hoztak napvilágra az ásatások a Szik­lás-hegység keleti oldalának hosszában. Megállapították, hogy ez az úgynevezett Fol­­som-kultura legalább tízezer esztendővel ezelőtt kezdődött. A vízesés hátrálásának üte­mét nagyjából meghatároz­ták. Akkor, amidőn a vízesés a Glennek nevezett kilátópont­nál hullott alá, tanult meg az ember állatokat szeliditeni, háziasitani és gabonát vetni. Amikor a vízesés a nagy üs­tig, a Whirlpool-ig hátrált, már irt az ember, és megkez­dődött írásos történelme. Azon a helyen, ahol most a két vasúti híd Íveli át a szur­dokot, a marathoni csata ide­jére gondolhatunk. És amikor a Niagara még a mai nem­zetközi hid helyén zuhogott alá, akkor kezdődhetett idő­számi tásunk. A mi évszázadunk egy kissé megzabolázta a vízesést. Az aláhulló viz eleven erejét 5,5 millió lóerőre becsülik. Ennek egy részét villamos energia termelésére használják fel. A vízesés fölött a viz nagy ré­szét az amerikai és a kanadai parton épült erőmüvekbe ve­zetik, áthajtják a turbinákon és a vizesés alatt visszaára­moltatják. Nemzetközi meg­egyezés alapján a vizrpennyi­­ség felét hagyják szabadon zuhanni a látvány csodálatá­ra összesereglett turisták gyö­nyörködtetésére, de ennyit is csupán a nyári idényben és napközben. De mi történik majd akkor, ha a Niagara Buffalóig hát­rál, és közvetlenül megcsapol­ja az Erie tavát? A geológu­sok véleménye szerint erre nem kerülhet sor, a Niagara nem érhet el Buffalóig. Jelen­legi helyzetétől mintegy 3 ki­lométernyire a hátráló vizesés uj kőzetszerkezetbe ütközik. Megszűnik a kemény réteg­­padnak puha agyagpalából és homokkőből épült alja. A gi­gantikus vizesés sellőkre ta­golódik, majd megszűnik — úgy 3000 év múltán. Égett egy szálloda Lakewood, N. J.-ben. Két férfi és egy asszony meghalt, ketten eltűntek. A válás és a tartásdij kérdései magyar vonatkozásban A PAPA A KARÁCSONYRÓL VATIKÁN VÁROS. — A közelgő karácsony alkalom esz arra, hogy meguj itsuk ön­magunkban keresztény hi­tünket. Ezt a megújhodást a most végétért zsinat indította el — mondotta VI. Pál pápa. AMERIKAI ÉLELEM SANTO DOMINGO, Domi­nican Köztársaság. — Az ame­rikai egyházak és vallási szer­vezetek megkezdték az élel­miszer-kiosztásokat, szerte a Dominican Köztársaságban. BUDAPEST. — Amerikai magyarok körében gyakran merülnek fel problémák há­zassági ügyekben, amelyek­ben az egyik fél egyik ország­ban, másik a másik ország­ban él. A leggyakoribb kérdé­sek: Kimondhatja-e a magyar bíróság a válást, ha az egyik fél külföldön él? A magyar törvények úgy rendelkeznek, hogy alapos ok esetén bármelyik félnek lehe­tősége van a házasság felbon­tását kérni a bíróságtól. A jogszabályok szerint a felpe­resnek — a házasság felbontá­sát kérő félnek — személye­sen meg kell jelennie a bíró­ság előtt az első tárgyaláson. Lehetőség van azonban arra, hogy olyan esetben is lefoly­tathassa a bíróság a tárgya­lást, amikor a bontást kérő fél külföldön tartózkodik. Ilyen bontóperben az egyébként kö­telező békítő kisérlettől — amely az első tárgyaláson tör­ténik meg — eltekintenek és természetesen elmarad a bon­tást kérő fél kötelező meg­hallgatása is. Összefoglalva: a magyar bíróságok tehát a válóok bizonyítása esetén ak­kor is lefolytathatják a tár­gyalást, felbonthatják a há­zasságot, ha egyik fél külföl­dön él és a bíróságon szemé­lyesen nem tud megjelenni. Hogyan érvényesül a kül­földön élőkkel szemben a tartásdij kötelezettsége? 1956. junius 20-án New Yorkban nemzetközi egyez­ményt kötöttek a tartásdijak külföldön történő behajtásá­ról. Az egyezmény úgy ren­delkezett, hogy e nemzetközi szerződéshez csatlakozik az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének minden tagja, továbbá olyan más államok is, amelyek ugyan nem tagjai az ENSZ- nek, de már csatlakoztak a nemzetközi bíróság alapszabá­lyához. Magyarország 1957 júliusá­ban jelentette be csatlakozá­sát s igy ez az egyezmény Magyarországon már több mint nyolc éve érvényben van. A nemzetközi egyez ményben résztvevő felek te rületén biróságöt jelöltek ki, s ezek kötelesek minden meg felelő intézkedést megtenni a tartásdij behajtása érdeké­ben ; igy például a perek meg­indítását és lebonyolítását, majd a bíróság által hozott ítélet végrehajtását. Jelentős rendelkezése az egyezmény­nek, hogy ezekben az ügyek­ben eljáró hatóságok és in­tézmények az általuk teljesí­tett szolgálatért semmiféle illetéket nem szednek. Több országban az érvény­ben levő jogszabályok szerint a külföldre történő pénzátuta­­lágok korlátozás alá esnek. Ezekben az országokban is ál­talában elsőséget biztosítanak azonban az olyan összeg át­utalására, amely a tartásdij fizetését szolgálja. E nemzet­közi egyezményhez már szá­mos ország, igy Brazília, Chi­le, Dánia, Franciaország, Hol­landia, Izrael, Nyugat-Német­­ország, Norvégia, Olaszor­szág és Svédország is csatla­kozott. Általános támadás a csodadoktorok ellen PÁRIS. — Harc a kuruzslók, a csodaorvosok ellen. Ez a lé­nyege az egyik legújabb fran­cia törvénytervezetnek. A döntésnek mélyek a gyökerei. Megállapították, hogy a sar­latánok mind egy ideig úgy­szólván szabadon garázdál­kodhattak az országban. A ré­gi rendelkezések alig tartal­maztak komoly büntetést a veszélyes mesterség űzői szá­mára. Kilátásba helyezett a törvény ugyan valamilyen enyhe pénzbüntetést, a súlyo­sabb esetekben néhány napi elzárást, de ez nem tartotta vissza a kalandorok tömegét, hogy a jól jövedelmező ipar­ágat egyre inkább kifejlesz­­szék. Az ügyesebb, nagystílű kuruzslók az elmúlt években a hiszékeny emberek rovásá­ra már valóságos intézeteket építettek ki. Felhajtok, segé­dek és állítólagos ápolónők közreműködésével már nagy­üzemi síkon tevékenykedtek. Ennek aztán meg is volt az eredménye. A sarlatánok egy­re jobban meggazdagodtak, a páciensek egész sora viszont még súlyosabban megbetege­dett, egy sor tisztázatlan ha­lálesetet is nyilvántart a fran­cia bűnügyi krónika. AZ ESKÜDTEK IGAZMONDÁSA: A VÁDLOTT ÁRTATLAN ÉS BŰNÖS EAST NAPLES, Fla. — Sza­bályos fekete—fehér esküdt­­bírósági tárgyalás volt. A vád ottak padján fehér ember ült, Thomas D’Andrea, telefonká­bel lopással vádolva. Hatan voltak az esküdtek és mind a hat néger volt. Zavartalanul lepergett a tárgyalás minden mozzanata, azután az esküd­tek visszovonultak és 105 per­­■ig tanácskoztak, véleménye­ket cseréltek a bűnösség kér­désében. Újra a tárgyalóteremben, felállt a főesktidt, Melt Wil­liams és kihirdette, élőszóval, a verdiktet: “A vádlott bűnös a vád értelmében”. Azután a főesktidt letette a biró aszta­lára az írott verdiktet,-a fő­esküdt aláírásával. Az Írott igazmondás ügy szólt, hogy a vádlott ártatlan. A tárgyalásvezető biró, Ha­rold S. Smith, a fejebubját vakarta. Ilyen dupla verdikt még nem fordult elő sokévi bírói működése alatt. Megkér­dezte a főesküdtet, miért Ítél­tek duplán? Azt felelte a fő­esküdt, hogy azt az Írást a többi esküdtek tették eléje, hogy ő aláírja. Hát aláírta. Mert, tette hozzá, ő nem tud irni-olvasni, de a nevét, azt alá tudja Írni. Mindjárt tisztázódott a zűr­zavar, már amennyire ilyen zűrzavar tisztázható. A biró sorra kikérdezte a hat esküd­tet, mire kiderült, hogy ez a dupla verdikt tulajdonképpen vegyes verdikt volt. Két es­küdt a vádlottat bűnösnek ta­lálta, ketten ártatlannak vél­ték, ketten úgy magyarázkod­tak, hogy ők ugyan a vád­lottat ártatlannak tartották, de azt hitték, hogy a verdikt “bünös”-re szól. .. Ezek ket­ten, a főesküdthöz hasonlóan beismerték, hogy írástudatla­nok. Smith biró uj tárgyalást tű­zött ki januárra. Nem humoros eset ez. Ez van a hátterében: A civil rights törvényt, amely egye­bek közt a négerek egyenjo­gúságát deklarálja, számos déli választókerületben oly­képpen értelmezik, hogy a sza­vazók listájára fel lehet, sőt fel kell venni Írástudatlano­kat. Minthogy a jelen esetben, Collier megyében, mint az on­­szág legtöbb megyéjében, az esküdteket a szavazók lajstro­máról, a regisztrált szavazó­polgárok közül, válogatják ki, elkerülhetetlen volt írástudat­lan szavazópolgárok kirende­lése esküdti szolgálatra. Te­tézi az eset furcsaságát az, hogy ebben a Collier megyé­ben a kiválogatott nevek mel­lé oda jegyzik az “írástudat­lan” szót, de — az írástudat­lanokat mégsem mentik fel az esküdti szolgálattól, mert szi­gorúan a civil rights törvény betűje és szelleme szerint vá­logatják össze az esküdteket, gondosan ügyelve arra, hogy köztük minél több néger le­gyen. Ennek a szigorú törvényes­ségnek következménye volt East Naples, Fla.-ban — és kö­vetkezménye lehet sok más helyen —■ az, hogy feneketlen mélységbe száll le az esküdt­­biráskodás színvonala. ság lefoglalhatja az úgyneve­zett munkaeszközöket, az el­zárás pedig hat hónapig ter­jedhet. Ezeket a büntetéseket pedig megkétszerezik, ha a “kezelés” következményeként az áldozat állapota súlyosabbá vált vagy éppen uj betegség lépett fel. Az előírásnak érdekes kité­tele, hogy ezután a tárgyalá­sokat a legtöbb esetben a kö­zönség és a nyilvánosság kizá­rásával kell megtartani, mert' a törvényhozók úgy vélik, hogy ha a tárgyaláson az de­rül ki, hogy a kuruzsló akár­csak egy vagy két esetben va­lamilyen sikert ért el, ez újabb propagandát jelent a sarlatá­nok számára. A legjobb rejtőző fejviseletet hordó amerikai katonák Délvietnam hegyeiben. SANTOS SANCHEZ NÉGY IMÁIA BRONX, N. Y. — Unoka­fivére feleségének meggyilko­lásával volt vádolva Santos Sanchez s ki tudja, mi várt reá abban az esetben, ha ügye az esküdtek elé kerül. De er­re nem került sor, védőjének indítványára Schweitzer biró hazugságfelderitő gépben ki­hallgattatta és arra a meg­győződésére jutott, hogy San­tos Sanchez nem a gyilkosa Alejandrina Mejias Baez asz­­szonynak. A biró a vádat el­utasította és Santos Sanchez, miután csaknem egy évet töl­tött a Rikers Island börtön­ben, kiszabadult. Már vissza is kapta régi állását, mint mindenes a Gravymaster cég­nél dolgozik s heti 67 dollárt visz haza a feleségének, hat gyermekének. Oscar Gonzales-Suarez ügy­véd irodájában beszélt ripor­terekkel. Az első kérdésre, hogy miért vallott be egy szörnyű bűncselekményt, me­lyet nem követett el, azt fe­lelte, hogy brutálisan vallat­ták. Leült egy székre és mu­tatta a riportereknek, hogyan volt a székhez bilincselve. Egyre-másra jöttek a cellába rendőrök és mindnyájan bán­talmazták, ütötték-verték, po­fozták. “Nem is tudok emlé­kezni arra, hogy aláirtam-e egy vallomást” — mondta. A rendőrigazgatóság közli, hogy már folyamatban van a vizsgálat, amely teljesen és pártatlanul fel fogja deríteni, mi az igazság a Santos San­chez által állított rendőri bru­talitás dolgában. A szigeten sem volt jó dol­ga, hat hét kivételével az egész évben körülbelül nyolc négyzetlábnyi cellában volt. Testsúlyából 40 fontot vesz­tett, de családja körében már visszanyert 10 fontot és most 110 font a testsúlya. Talán rossz volt a börtönkoszt? Nem, azt nem állítja, csak az volt a baj, hogy amerikai volt az étrend és ő, puertoricói, az amerikai kosztot sehogysem tudta megszokni ,.. A hosszú, végtelennek tűnő hónapokat imával töltötte. Ki­­szabadulása után első útja az anyjához vezetett, aztán a West 23. utcában levő Lady of Guadalupe templomba ment és ott négy imát mon­dott. Imádkozott a jó Isten­hez, hogy jutalmazza meg nosszu, boldog élettel a védő­jét, aki hitt az ő ártatlanságá­ban. Imádkozott Istenhez, hogyk er ül jön elő az igazi gyilkos. Hálát adott Istennek azért, hogy visszaadta őt az életnek. És imájában arra kér­te az Istent, hogy vigye a földi igazságszolgáltatás elé a rend­őröket, akik bántalmazták. Búcsúzóul Santos Sanchez ezt mondta a riporternek: ‘“653 River Avenue — ezt a címet sohasem fogom elfelej­teni.” ROSSZ VERET LECSAPOLTAK -JÓ VERT KAPOTT A CSECSEMŐ NIMWEGEN, Hollandia. - Az Assouw házaspárnak egy­másután két gyermeke vala­mi titokzatos öröklött baj mi­att életképtelenül jött világ­ra. A második, kislány, alig öt percig élt. Rettegve várta a házaspár a harmadik szülést. Meg va­gyunk átkozva! —- kesergett az apa. Méreg van a vérünk­ben? — sóhajtozott az anya. A nimwegeni egyetem pro­fesszorai megmondták, mi a baj: Az apa vére Rhesus pozi­tív, az anyáé Rhesus negativ. A két ellentétes vércsoport az anya méhében halálos mér get termel. Mit lehet tenni J. C. Seelen professzor csal egy megoldást tudott, ez ajánlotta az Assouw házas párnak: egy kísérlet, amely nek millió eset közül egybei lehet sikere. Ez a kísérlet ab ban áll, hogy amikor eljön : szülés ideje, felnyitják a: anya hasát, felszurják a cse csemő ütőerét, lecsapolják ; rossz vérét és beömlesztenek az ereibe ORH vércsoportba tartozó vörös vérsejtekét. “A jó Isten vezérelje a ke­zét, a kését! — mondta az asszony, beleegyezését adta az, ajánlott operációhoz, amely­hez hasonlót még seholsem végeztek. Az anyja méhében megoperálni egy még meg nem született csecsemőt! Egy a millióhoz volt a siker valószínűsége és — beállt a siker. Életképes csecsemő jött világra. És fiú, az őrmester apa álmainak megvalósitója. Katona lesz, mondta, az öröm könnyeivel a szemeben, a hol­land hadsereg továbbszolgáló )katonája. J HATFIELD BERLINRŐL- STUTTGART, Nyugat-Né­­-metország — Amikor Nyugat­­íB e r 1 i n b ő 1 Kelet-Berlinbe -megy az ember, úgy érzi, imintha az életből a halálba Tépne át — mondotta ideér­­-keztekor Mark Hatfield, ore­­igoni kormányzó.

Next

/
Thumbnails
Contents