Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-12-02 / 48. szám

6. oldal FGGETLENSÉG Thursday, Dec. 2. 1%5 LOUIS PASTEUR - AZ EMBERISÉG NAGY KITEVŐJE Louis Pasteurt, a nagy ve­gyész és élettan tudóst, a ve­szettség elleni oltóanyag fel­találóját, 1885. julius 6-án ko­ra reggel nagy lárma ébresz­tette fel. Néhány perc múlva előtte állt egy kétségbeesett zokogó asszony, karjai között tartva a gyermeket, aki any­­nyira be volt kötözve, hogy nem látszott, fiu-e, vagy le­ány. A távoli Elzászból jöttek, mert hallották, hogy van ott egy ember, aki talán még se­gíthetne a kis Joseph Meiste­ren. Két napja történt, hogy amikor Joseph iskolába ment, megtámadta egy veszett ku­tya- Kétségbeesetten védeke­zett'és sikoltozott, de bármer­re rohant, nem tudott szaba­dulni a megveszett állattól, mely borzalmasan össze-visz­­sza marta. Tizennégy seb tá­tongott a testén. Csak az arca maradt sértetlen, amelyet kar­jaival sikerült megvédenie. És a tiszta gyermeki szemek most őreá tekintettek könyö­rögve, reménykedve, mert hallotta, hogy van egy bácsi, valahol Párisban, aki talán tud.rajta segíteni. Micsoda tiz nap követke­zett ezután! Nem a gyermek­nek és anyjának, kiket &1L szállásoltak el az emeleti la­kásban. Ők csak annyit tud­tak, hogy napról napra növek­szik a remény. Pasteur azon­ban kétség és bizakodás kö­zött őrlődött mindaddig, mig el nem jött az utolsó nap, az utolsó oltás ... melytől egy egészséges kutya megveszett volna! Joseph Meister életét ennék az oltásnak kellett meg­mentenie — és ráadásul ez az oltás, ha neki, Pasteurnek van igaza, a gyermeket egész éle­tére immunissá teszi. Végül is rászánta magát, hogy be­menjen Meisterék szobájába, beadta az utolsó oltást. És megmentette a fiú életét. Az­után még 354 embert mentett meg az addig kivédhetetlen­nek' tartott borzalmas beteg­ségtől. Néhány év múlva, 1895. szeptember 28-án szétröppent a hir Párisból: meghalt Louis Pasteur. Nemcsak Franciaor­szág, hanem az egész világ gyászolta a tudóst, aki oly sok embertársát mentette meg az életnek, aki fáradha­tatlan, megalkuvást nem is­merő munkásságával a tudo­mány több területén örökbe­csű felfedezésekkel gazdagí­totta az emberiséget. A nagy és kiterjedt tevé­kenységű vegyész-biológus ne­ve és munkássága a köztu­datban általában a tej pasztő­rözéssel és a veszettség elleni szérummal fonódik össze. Pe­dig életműve sokkal többet foglal magába, ő volt a mik­robiológia megalapítója, Sem­melweis Fülöppel együtt, de tőle függetlenül — az anti­­szepszis bevezetésének egyik úttörője — a bakteriológia megteremtője. Nagyjelentő­ségű felfedezéseket tett az er­jedés, a bor és sör betegségei, a pasztörizálás, a selyemher­nyók betegségei, a fertőzés és védőoltás területén. Eredményei között szerepel az úgynevezett “ősnemzési probléma” megoldása. Mi is volt ez? Idézzük magát Pas­teurt: “Az erjedésre vonatko­zó kutatásaim különösen azért érdekesek, mert az élet és ha­lál feltáratlan titkával állnak összefüggésben. A döntő lé­pést e titok megoldása felé hamarosan megteszem és ne­kifogok az ősnemzés kérdésé­nek megoldásához, pontosab­ban az ősnemzési badarság le­leplezéséhez ... Arisztotelész óta tartja magát ez az elmé­let, de hát azóta csak haladt valamelyest a tudomány!... Tudjuk, léteznek mikrobák és harcolnunk kell ellenük. De más dolog az, ha kívülről tá­madó mikrobák ellen kell küz­deni, az ilyen harc reális. Más azonban a helyzet, ha elfogad­juk az ősnemzés elméletét, vagyis azt, hogy élőlények ke­letkezhetnek bomló élettelen anyagból: akkor lehetetlen el­lenük küzdenünk, mert vég­­zetszerüek és tehetetlenek va­gyunk velük szemben!” A kér­dés tehát az volt, honnan ke­rülnek elő azok a lények, ame­lyeket csak mikroszkópon ke­resztül lehet látni; honnan erednek a mikrobák ? Arisztotelész az ókori görög bölcselő, séta közben igy ok­tatta tanítványait: “Az angol­na folyóiszapból, a hernyó ro­hadó növényekből keletkezik”. A 16. század egyik különös alakja, a svájci asztrológus Paracelsus igy tanított: ‘Végy egy bizonyos emberi nedve \ séget és hagyd romlani lepe eseteit tökben, majd egy ló gyomrában negyven napig, akkor életre kel és mozogni fog. De ez még nem hasonlít emberre: átlátszó és nincs teste sem. Tápláld azonban — titokban és megfontoltan em­beri vérrel, majd újabb 40 hé­ten keresztül tartsd a lógyo­morhoz hasonló hőmérsékle ten: igazi élő gyermek fog lét­rejönni, meglesz minden tag­ja, csak éppen igen kicsiny lesz a termete ...” Nos, elhangzottak ennél na­gyobb badarságok is, de az ilyesmin nem ütközött meg senkisem. Az ősnemzés kérdé­sében a 17. század óta folyt a vita anélkül, hogy sikerült vol­na hitelt érdemlően válaszolni a kérdésre. Pasteur és munkatársai több évet töltöttek a probléma kí­sérleti utón való megvalósítá­sával és végül számtalan ku­darc és elcsüggesztő ere/ ménytelenség után siker ko­ronázta küzdelmüket! Teljes győzelmet arattak a '“szülők­től való születés” tudományos hívei. Nehéz, küzdelmes, de ered­ményekben gazdag élete volt, melynek értelme és célja az emberiség életének megköny­­nyitése volt. Hivatástudata, emberszeretete mindig újabb cél felé vezérelte. Élete vége •jjEfHjarar vraja/EraiajEran it ■ irajEP p i^^i^pjararafafHJHran.'B.Bjaa'BJZJHJErap *vj?jgTa~5JErajcifH.r e: nrafBfgfEreiarar '^jara/arajan OLCSÓBBAK! ÉS GYORSABBAN MEGYÜNK A KLM LESMODERNEBB JET GÉPJÉN Amikor legsehb MAGYARORSZÁG, akkor leszünk mi ott! CSJTL AKOZZ ÉK HOZZÁNK! donő andras Páratlanul szépnek ígérkező 21 naps Good Will Ambassador társasutazása Magyarországra JUNIUS Mól JUNIUS 27-ig REPÜLŐGÉP VITELDÍJ NEW YOK - BUDAPEST ÉS VISSZA ..............................................$426.00 REPÜLŐGÉP VITELDÍJ CLEVELAID - BÚD/ PEST ÉS VISSZA ..................1..........................$480.50 A LEGGYORSABB JET REPÜLÖGÉlPEL UTAZUNK. A KLM TÁRSASAGGAL. AMSZTERDAMBÓL IS JET GÉPEN FOLYTATJUK UTUNKAT, RÖVID 45 PERC PIHENŐ UTÁN. KÉSŐ ESTE VAGY HARMADNAP KLYETT, MÁR MÁSNAP DÉLBEN BUDAPESTEN LESZÜNK. A TÁRSASUTAZÁSUNKON RÉSZ7*EVŐK MAGYARORSZÁGBÓL ELLÁTOGATHATNAK MAS ORSZÁGOKBA. PÉLDÁUL CSEHSILOVAKIÁBA. ÉRDÉLY-ROMANIÁBA, STB. MAGYARORSZÁGON UTASAINK SZÁMÁRA VIDÉKI KIRÁNDULÁSOKAT IS RENDEZÜNK. ÚTKÖZBEN RÖVID KIRÁNDULÁSOKAT LEHET TENNI EURÓPAI NAGYVÁROSOKBA. MINT: ROMA, FRANKURT, BÉCS, PARIS BRÜSSZEL, LONDON, AMSTERDAM, STB.—KÜLÖN VITEL díj nélkül és onnan hazaripülésért sem kell külön fizetni. VISSZAUTAZÁSRA VÁLOGATHiTNAK A KÖVETKEZŐ NAPOK KÖZÖTT: JUNIUS 20, 21. 22, 23 és 27. DONÓ ANDRÁS ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ SEMMIFÉLE EGYLETI TAGSÁG NEM SZÜKSÉGES A JEGY MELLETT SEM M IT SEM KELL VÁSÁROLNI ♦ ♦ ♦ VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE EZT A SZELVÉNYT MR. ANDREW DONO 2781 East 127th Street Cleveland, Ohio 44120 — Telefon: LO 1-0824 j ■ Én csatlakozni óhajtok a 21 napos Good Will társasutazáshoz Magyar- • országra és kérek részletes felvilágosítást. ■ ■ Név: ............................................................................................................................. [ ■ ■ m Cim: .................................................................................................................................. . ■ a * « Város: .......................................................................... Zip Code szám:................ ; félé igy beszélt munkatársai­hoz: “Eljön majd az a nap, ami­kor a betegségeket megelőző intézkedések le fogják győzni a pusztító járványok csapása­it, és akkor eltűnnek majd a föld színéről a borzalmas be­tegségek.” Jóslata beteljöült: az orvos­­tudomány miidinkább meg­előző jellegűvéyálik s az em­beriség sok olyan fertőző be­tegségtől szabadult meg, ame­lyek évezredek óta nemegy­szer megtizedelték, Fegyverszállítás Észak-Vietnamija BUDAPEST (FEC) — Amit kedett, hogy miker Haiphong­eddig gondosan elhallgattak, egy rádiónyilatkozatból nyil­vánosságra került: A magyar kormány fegyvereket szállít az észak-vietnami kommunis­táknak. Fock Jenő, a minisz­tertanács elnökhelyettese és a politikai bizottság tagja, aki­nek vezetésével magyar párt­küldöttség járt Észak-Viet­­namban és Észak-Koreában, nyilatkozott a budapesti rá­dióban arról a segítségről, amit a szocrjista országok nyújtanak Hanojnak: “Meg kell említenem — mon­dotta —, hogy a katonák, akiknek a kezében már a ml általunk küldött fegyver van, azok örülnek ennek a fegy­vernek, jónak tartják ezt h magyarok által küldött fegy­vert.” Fock Jenő azzal is eldicse-RÉGI JÓ MAGYAR KÖNYVEK mélyen leszálliioíi áron NAGY KARÁCSONYELŐTTI KÖNYV-VÁSÁRUNK ideje alatt! • REGÉNYEK • SZAKÁCSKÖNYVEK • MESÉSKÖNYVFK • ÁLMOSKÖNYVEK • NYELVKÖNYVEK Úgyszintén most Érkezett ui magyar KÖNYVEK NAGY VÁLASZTÉKBAN: KÉPES MESÉSKÖNYVEK, KARÁCSONYI AJÁNDÉKNAK VALÓ ÉRTÉKES REGÉNYEK! Valamint régebbi és legújabb MAGYAR HANGLEMEZEK legkönnyebben beszerezhetők egész New Jerseyben nálunk! ban voltak, a kikitőben éppen három hajó tart<zkodott, egy orosz, egy kina' és egy len­gyel: “A lengya hajó éppen magyar árut rabdott ki.” El­mondta azt is Fck Jenő, hogy az amerikaiak Ianoj és Hai­phong kivéteBvel minden észak-vietnami várost és igen sok falut bombztak. “Az ame­rikaiak hazudeásával szem­ben, hogy csal katonai tám­pontokat bombiznak, az igaz­ság az, hogy a egész szocia­lista népgazdaiágot akarják szétzilálni, lombázásaikkal tönkre akarják tenni, meg akarják törni a népet, sőt a népet szembe akarják fordíta­ni a párttal, a tormánnyal... Mi, akik ott jártunk Vietnam­ban, el tudjuk mondani, hogy a US békéről szóló fecsegései mellett a bombázások egyre nagyobb méretüekké válnak... Az amerikaiak, ha tisztessé­gesen tényleg tárgyalni akar­nának, az első lépés az, hogy abbahagyják Észak-Vietnam bombázását; a következő lé­pés, hogy kimenjenek Viet: namból, ott egy egység-kor­mány jöhessen létre.” “Fock kijelentette, hogy az észak-vietnamiakkal folyta­tott tárgyalásokon “nemcsak olyan dolgokról esett szó, ami­ben egyetértünk, beszéltünk olyan kérdésekről is, amelyek­ben a két párt álláspontja nem azonos.” Azt nem említette, hogy mibei értettek egyet és miben nem, ütjük annyira ki­hangsúlyozott sikerére azon­ban elég árnyékot vet a vehe­mens védekezés az olyan hí­resztelésekkel szemben, hogy amikor átutaztak Kínán, “Pe­­kingben nem elég magas szin­ten fogadták” a delegációju­kat. Napoleon hajfürtje és De Gaulle orra PÁRIS. — Bolthajtásos, füstösfalu kis kávéház Páris egyik külvárosában. Az ajtó­val szemben hatalmas Napo­­leon-kép. Alatta friss virág. — Egy késői bonapartista — gondolják az újonnan érke­zett vendégek, de odajön a tu­lajdonos s megmagyaráz min­dent. Kicsi, potrohos férfiú. Hajának egy fürtjét, Napóle­ont utánozva, a homlokára fé­süli. Leül az asztalhoz és el­mondja, hogyan szerezte őse a kávéházat, amely nem ok nélkül hódol ma is virágokkal a császárnak. * * * Napoleon uralkodása elején gyakran öltött álruhát, hogy elvegyüljön a nép közé. Egy­szer hűségesen Durocjával együtt szedett-vedett ruhába öltözve betért egy külvárosi kávéházba. Ettek-ittak s él­vezték, hogy senki sem ismeri fel őket. Amikor fizetésre ke­rült a sor, észrevették, hogy egyiküknél sincs pénz. A hely­zet igen kinos volt, mert nem akarták felfedni kilétüket. Duroc megkísérelte, hogy be­szél a tulajdonossal, de az rettenetes dühre gerjedt és rendőrnek akarta átadni a két gyanús alakot. A pincér azon­ban közbelépett: — Ne tessék rendőrt hivat­ni, főnök ur, én nem hiszem, hogy ezek gazemberek. Ami­ért rongyosak, még lehetnek rendes emberek is. Én kifize­tem a számlájukat. Ha visz­­szaadják, kiderül, hogy iga­zam volt. Ha pedig tévedtem, akkor is kibírom ezt a veszte­séget — mondta és kifizette a számlát. A két gyanús külsejű férfi eltávozott. Egy óra múlva ud­vari hintón tért vissza Duroc. — Mennyiért adná el ezt a kávéházat? — kérdezte a tu­lajdonostól. — Hát az nagyon sokba ke­rülne — felelte a kávés. — Mégis, mennyibe? Meg­ígérem, nem alkuszom. — 30,000 frank, kevesebbért nem adom ... Duroc leszámolta eléje a bankjegyeket és közölte vele, hogy a kávéház tulajdonosa mától kezdve a pincér, aki megbízott benne és társában. — De hát ki ön és ki a tár­sa? — kérdezte hüledezve a tulajdonos. — Hogy én ki vagyok, az nem tontos, ellenben a társam őfelsége, Franciaország csá­szára. * * * — És ön is megtenné ugyan­azt, amit az ükapja tett a két csavargóval ? — kérdezte a ki­váncsi vendég. Ez ma nem fordulhatna elő — felelte a tulajdonos. — De Gaulle generális ugyanis hiá­ba bújna szedett-vedett ron­gyokba, ráismerne mindenki — az orráról. II. Lányi Piroska NINCS ELÉG KAPITALISTA BUDAPEST (EEC) — A budapesti Kisiparosok Orszá­gos Szövetsége ülésén közöl­ték, hogy bár jelenleg 16,680 kisiparos dolgozik a főváros­ban, mégis kevés a fodrász, a szabód a szerelő, hiány van ács, tetőfedő, bőrdiszmüves és esernyő javitó mesterekben. Nem elég a háztartási kisgé­pek javításában jártas szak­ember, kevés ipari tanuló je­lentkezik kőműves, bádogos, vizvezetékszerelő, tetőfedő és cipész szakmára. Az utánpót­lásra nagy szükség van, mert a budapesti kisiparosok há­romnegyedrésze 50 éven felü­li, fele meg éppenséggel meg­haladta a nyugdij-korhatárt. Terjessze lapunkat Sarmi 1966-os tavaszi kollekciójából való ez az átlátszó anyagból készült ruha, New Yorkban, (bal.) Maria Grazia Bueella, az uj olasz sztár, pihen az “After the Fox” cimü Peter Sellers-cl készülő film felvételei után. MAGYAR KÖNYVESBOLT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents