Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-02-04 / 5. szám

G-IK OLDAL FüGGETLENSÉC Thursday, February 4, 1965 Uj amerikai gazdasági elv: Dreg ember nem vén ember! WASHINGTON — Uj kor­szak nyílt meg a közelmúltban Amerikában: a nem vén öre­gek korszaka. A munkapiac­ról nyugalomba küldenek em- \ Lereket, nem azért, mert kivé-, niiltek a munkából, hanem az­ért, hogy helyüket át lehes­sen adni fiatalabbaknak, akik évről évre egyre nagyobb számban keresnek munkale­hetőségeket. Az automobilipa­ri unió nemrég kiharcolt egy kollektiv szerződést, amelynek alapján munkások hosszabb szolgálati idő jogán havi 400 dollár nyugdíjra tarthatnak igényt (Social Security plusz ' Vállalati nyugdíj), 60-ik élet­évük elérésével, vagy kisebb nyugdíjjal nyugalomba vonul­hatnak már 55 éves korban. Az autó-uniónak ez a győzelme jeladás a többi nagy iparok­nak. Nemsokára sor kerül az acéliparban a kollektív alkudo­zásra és az előjelek szerint az unió fő követelése hasonló ko­rai nyugdíj lesz. A bányá­szok uniójának tagjai ez év február elsejei kezdettel 55 éves korban teljes nyugdijat kaphatnak é3 az unió vezető­ségének közlése szesrint eb­ben az évben 10,000 bányász élni fog ezzel a lehetőséggel. A munkaügyi minisztérium adatai szerint a jelenleg ér­vényben levő vállalati nyug­díj programok többségében — minden négy közül háromban - - a nyugdíjjogosultság ál­talában 60 éves korban nyí­lik meg, de bizonyos esetek­ben már 55 éves korban nyug­dijat kaphatnak a munkások. JÉs egyre többen igénybe ve­­? szik az eddiginél koraibb j, .ryugdijlehetőséget; amióta a r Social Security úgyszólván 5 megadta a jelt, a nők után a i férfiaknak is lehetővé téve a nyugalombavonulást 62 éves j korban, persze a 65 éves kor­­• ban kapható nyugdijösszegnél '* kevesebbel. Amióta a Soc. Se­­l eurity a 62 éves korban való i nyugalombavonulást férfiak­énak is lehetővé tette, egyre ■i -több férfi és nő élt ezel a jog- I gal és ma az a helyzet, hogy a Social Security nyugdíjasok . közül minden negyedik a ko­raibb, csökkentett nyugdijat . választja. Ennek az irányzatnak fő mozgatója az az igyekvés, hogy enyhíteni lehessen a munkanélküliséget. A háború utáni bőséges gyermekáldás hatása most mutatkozik a munkapiacon: millió és millió fiú és leány munkaképes kor­ba lép. Ezeknek munkalehető­ségeket kell nyújtani és a ké­zenfekvő mód erre az idős, de nem vén munkások kiküszöbö­lése. A munkásság idősebb ré­tegeinek ritkítását szükséges­sé teszi emelett az automati­kus gépek elterjedése is. ❖ * * Súlyos problémák állnak elő a korai nyugdíjazás nyo­mában. 1. A nyugalombavonulás ál­talában, de a korai nyugalom­bavonulás különösen a jövede­lem megfogyatkozását vonja maga után. Vegyük példának [ egy munkás esetét, aki 65 éves korban 100 dollár vállalati j nyugdíjra tarthatna igényt, I ráadásul 127 Social Security : nyugdijat kaphatna, de a ko­rai nyugalombavonulást vá­­! latsztja, 60-es korban. Ebben az esetben vállalati nyugdija nem 100 dollár, hanem csak 66 dollár lesz s a Social Secu­rity nyugdíjra, amely 62 éves korban csökkentett összegű, még két évig várnia kell. Eny­­nyire megfogyatkozott jöve­delemből nem lehet megélni; a régi munkahelyéről távozó munkás uj kenyérkereset után fog nézni és ezzel sem­legesíti a korai penziónak azt az előnyét, hogy helyet ad ä munkapiacon fiatalabbaknak. 2. Hatalmas zökkenő egy ember életében: hosszú mun­kás évtizedek után, egyik nap-i ról a másikra, zuhanás a tét- I lenségbe. A munkaügyi mi­nisztérium egyik főtisztvise­lője mondja: Évtizedeken át azon törtük a fejünket, ho­gyan lehetne a korai nyuga­lombavonulást lehetővé ten­ni, és most — itt van a korai nyugalombavonulás és az em­berek nem tudják, mit kezdje­nek penziós életükkel. A Na­tional Council on the Aging, az idősök problémáival foglal­kozó országos tanács a követ­kezőkben látja a fő nehézsé­geket : A nyugalomba vonuló mun­kást váratlanul éri a változás. Túlsók szabad ideje van. Unal­massá válik az élete. A csökkent jövedelem nem­csak az életszínvonal leszállí­tását vonja maga után, hanem szinte lelki zsugorodást is idéz elő; a lefokozottság. érzését váltja ki, az ember maga kénytelen leszállítani saját árfolyamát, maga sérti saját önérzetét, elveszti magabiz­tosságát, olyan kitaszítottnak érzi magát, mintha a munka­­nélküliség szemétdombjára került volna. Nem tud átállni az uj élet­módra: a feleségével (illetőleg a férjével) tölteni az egész na­pokat, mig azelőtt csak bizo­nyos számú órákat töltöttek együtt. 3. És mit jelent a korai pen­zió a munkaadóknak, a vállal­­latoknak? Egy üzleti elemző kiszámította, hogy a 60, ille­tőleg 55 éves korban beálló nyugdíjjogosultság az auto­mobilipari üj kollektiv szer­ződésben megduplázta a nagy automobil vállalatok nyugdij­­programjainak költségét. Átkocsikázunk Angliába... Hat évbe telik és rengeteg pénzbe kerül, amig 30 kilo­méter hosszú közúti és vasúti j hidat építenek az európai kon­­! tinens és a brit szigetek kö­­j zé. A szakemberek már meg­­' oldották a hatalmas építkezés valamennyi műszaki és köz­jogi problémáját. A hid a 70 méter magas do­­veri szikláktól indult ki és Cap Blancnál éri el Franciaor­szág földjét. Olyan maga? lesz, hogy a Queen Mary, a világ legmagasabb hajója ké­nyein! esen áthaladhat majd alatta. A 37 méter széles hid­­testet 135 pillér fogja tartani i hidön két vasúti és 8 közúti pálya halad. A csatornahíd megépítésé­hez egyebek között 810 ezer tonna acélt fognak felhasznál­­li, vagyis szászor annyit, amennyire az Eiffel toronyhoz volt szükség. A költségek egy­ötödét Franciaország, egyötö­­lét Anglia, a többit pedig, más érdekelt európai államok vállalnák. A hidvámból befolyó össze­gek 8 százalékát osztják ki a részvénytulajdonosok között. CIRKUSZ HERCEGNŐ A New Yorki Magyar Ope­­rettszinház Petri László ren­dezésében a közelmúltban hozta színre a “Marica ’Gróf­nő” cimii nagyoperettet. Zsú­folt nézőtér és nagy siker volt. A közönség részéről megnyil­vánult az óhaj, hogy mielőbb újabb operettelőadásokat kí­ván látni. Magyar színészek a közkívá­natnak megfelelően azonnal munkához láttak és január 23.-án szombaton és jan. 24.­­én vasárnap színre hozták Kálmán Imre ugyancsak vi­lághírű nagyoperettjét, a “Cirkuszhercegnő”-t. Mindkét előadáson a színészek mind­nyájan tudásuk legjavát ad­ták, az előadások élményszám­ba mentek. Petri Marika, Polinczki Fe­­dóra hercegnő szerepében a tőle már megszokott kiváló alakítást nyújtotta, jó megje­lenése, éj fekete haja, elegáns frizurája, párisi színvonalon álló elegánciája és énekszá­mai mind hozzátartoznak a nagy sikerhez. Korodini Fe­renc a pécsi színház volt éne­kes bonvivánja, aki jelenleg Torontóban él, vendégszereplő volt és a Mr. X szerepét alakí­totta. Fülbecsengő kellemes tenorja, nagyszerű megjelené­se, magas művészi színvona­lon álló játéka feledhetetlen művészeti élményt jelentett a közönség számára, amely ha talmas “vastapsokkal” jutal­mazta. Mabel Gibson műlo­varnő szerepét Földessy Lilla, a miskolci színház volt táncos­nője alakította. Partnere Tó­ni szerepében Petri László volt. A legnagyobb magyar táncos-komikus színészekre emlékeztető alakítást nyújtot­ták. Sokáig emlékezetes ma­rad sziporkázó ötletekkel teli­tett nagyszerű játékuk. Ének­számaik és táncaik elragadó­­ak voltak. Gáthy Tibor kis szerepében mint főpincér ma­­gasszinvonalu művészi telje­­sitményt nyújtott, mesteri maszkjával, nagyszerű moz­dulataival és bemondásaival sokszor megnevettette a kö­zönséget. Körmendy Árpád, a veterán amerikai magyar szí­nész Sergius Wladimir nagy­herceg nehéz szerepét játszot­ta. Művészi teljesítménye el­ismerést érdemel. Slukkné szerepében Havasi Mimi iga­zolta, hogy nagytudásu szín­művésznő. Saskusin kapitány figuráját Jakus Sándor jól személyesítette meg, katonás mozdulatai, elegáns egyenru­hája a művészi színvonalat nagyban emelték. Mosonyi László a Cirguszigazgató sze­repében jól egészítette ki az A mérleg előnyöket és hát­rányokat mutat. Kérdés: mi­lyen arányban áll a nyereség és a veszteség? Kétséges a nemzetgazdasá­gi értéke annak, hogy munka­erejük teljében levő embere­ket szinte kényszerítünk, csá­bitó előnyök Ígéretével, ter­méketlen életre. Bár, mint fentebb érintet­tük, sokan a “nem vén öre­gek” körül uj munkát vállal­nak, hogy elkerüljék a mun­­kátlan élet visszásságait és problémáit, mégis elfogadhat­juk a főleg az unióvezérek ál­tal hangoztatott tézist, hogy minél többen vonulnak vissza aránylag korán a munkától, annál több munkalehetőség nyílik meg a fiatalabbak ré­szére. De akik szélesebb lát­­kört tekintenek át, joggal kér­dik: Helyes-e, az egyedül he lyes ut a munkanélküliség enyhítésére a korai nyugalom­ba küldés? A munkanélküli­ség általános nemzeti problé­ma, miért vonjuk be ennek megoldására a lakosságnak csupán két rétegét: az idő­sebb munkásokat és azok munkaadóit? Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkán élküliség problémáj á­­nak centrumában nem az idős munkások állnak, hanem a megfelelő képzettség nélkül a munkapiacot elözönlő fiata-1 'ok, az idősebb korosztályok­ból pedig azok, akiknek nin- j csenek a mai követelmények-1 íek megfelelő képességeik, íincsen megfelelő képzettsé­gük és gyakorlottságuk, va­­amint azok, akik átképzésre,! uj élet kezdésére alkalmatla­nok. A munkanélküliség fel­számolása nem lehet számo­­lási művelet, vagyis: ennyien kimennek, ennyien bejönnek. Minden nagyváros újságjai­ban a Help Wanted hirdetés rovat tele van álláskinálások­­kal — szakképzett munkáso­kat keresnek a legkülönbö­zőbb ipari üzemek. Ha többen többet tanulnak és többet tudnak, leszáll a munkanélkü­liség fokmérője. Akkor aztán mondani lehet azt, amit Nyu­­gat-Németországban, Svájc­ban és még egynéhány ország­ban mondanak: hogy munkás­hiány a nagy nemzeti problé­ma. NÉPJÓLÉTI ÁLLAMOK WASHINGTON — Republi­kánus oldalról sokszor hal­lunk panaszt, hogy Amerika a szocializmus felé halad. So­kallják a népjóléti intézmé­nyek költségeit. Nos, ilyen költségek tekintetében Ame­rika nem az első helyen áll, egyik-másik európai ország­ban a népjóléti célokra fordí­tott adók összege nagyobb. Franciaországban a népjóléti célokra szolgáló adók a mun­kabérek és fizetések 30 szá­zalékát teszik ki. Nyugat-Né­­metországban minden fizetési csekkből 25 százalékot von­nak le ily célokra. Svédország­ban, amely kimondottan nép-; jóléti állam, 8.6 százalékos or­szágos forgalmi adó szolgál ily célokat. Nagyon valószínű, hogy Amerikában a Medicare törvény újabb egésségvédő, orvosi biztosítási törvények fogják követni. Hallotta már...? . . . hogy Amerikának ma 113 országban van diplomáciai képviselete. ... hogy az amerikai kül­ügyminisztériumnak 25,000 alkalmazottja van az ország­ban és a nagyvilágban. A má­sodik világháború előtt még csak 6000 külügyi alkalmazott volt. A minisztérium költsé­gei ma 390 millió dollárt tesz­nek ki, szemben a háboru-előt­­ti 19 millió dollárral. De a mi­nisztériumnak vannak mel­'ékhivatalai is, amelyek a há­ború előtt nem léteztek: U. S. Information Bureau, Central Intelligence Agency, Peace Corps, stb. amelyeknek sok szer alkalmazottjuk van és .évente több ezer millió dollárt költenek. . . . hogy Amerikában az egészségvédelem költségeinek legnagyobb részét az orszá­gos kormány többet költött erre, mint az összes államok, megyék és községek együttvé­ve. 1935-ben az országos ki­adások 100 millió dollárt tet­tek ki, 1964-ben 4600 millió A 17 éves Luci Baines Johnson, az elnök lánya leckeórákat vesz a római katolikus hitből, hogy elhatározza, áttér-e a valiasra. Jelen­leg az epSszkopális hiten van és akkor kezdett érdeklődni a kato­likus vallás iránt, amikor találkozott Paul Betz-el, egy 20 éves or­vostanhallgatóval, aki a St. Mary’s Collegeba jár. dollárt. Az országos kormány kórházaiban ingyenes keze­lésben részesül, illetőleg in­gyenes kezelésre igényt tart­hat körülbelül 30 millió sze­mély, és pedig; 22.1 millió há­borús veterán, 3.1 millió aktiv és nyugalomba vonult katona és ezeknek 4 millió eltartott hozzátartozója, 700,000 indi­án, tengerészek, a Panama Tony Lema, második a Bing Crosby golf versenyben, mosolyog, mig a nyertes, az ausztráliai Bruce Crampton szomorúan néz a leve­gőbe, Pebble Beach, Calif.-ban. Semsey László karmester s i zenekar kiválóan oldotta meg nehéz feladatát. Január 23.-án szombaton ítéletidő bénította meg New York forgalmát, másnap va­sárnap sem javult az idő. En­nek ellenére a “Cirkuszher­cegnő” mindkét előadását majdnem telt ház nézte és tapsolta végig. Petri László, a győri Kisfa­ludy Színház volt művésze, hat évvel ezelőtt úgyszólván a semmiből hozta létre a New Yorki Magyar Operettszinhá­­zat. Társulatának tagjai az 1956-os forradalom elbukása után jöttek New Yorkba. Sóik munka eredményeként immár hatodik éve szebbnél-szebb operetteket hoznak színre. Legutóbbi két operett elő­adásának színvonala bizo­nyltja, hogy művészi teljesít­ményük ma már lényegesen több, imnt egyszerű kezdet. A tehetség és a magyar kultú­ra megnyilvánulása! Petri Lászlóra és művész­­trásaira még nagy feladatok várnak az amerikai magyar életben. De ennek a feladat­nak csak úgy tudnak megfe­lelni, ha az előadásaik látoga­tottsága emelkedik. Egy ope­rett két előadása még zsúfolt nézőtér mellett sem hozza meg a szükséges anyagiakat. Megérdemlik tehát minden magyar ember támogatását! RÁKÓCZI TALLÉRJA Nagy Lajos zsadányi (Bi­har m.) lakos meséli a ma­gyarországi Reformátusok Lapjában: Dicsőséges szabadsághar­cunkban zsadányi kurucok is részt vettek: Sisa Gábor, Sily­­lye Ferenc, Forrás Mihály, Czégény István, Forrás Gá­bor, fiatal, életrevaló hazafi­ak. Végigharcolták 1705-11-ig az országot a nagy fejedelem táborában. Öreg Forrás Mi­hály, fenti Forrás Gábor ku­ruc ötödik nemzedékének tag­ja mondta el halála előtt az alábbi kedves történetet arról a tallérról, amit őse a nagy fejedelemtől kapott. Öreg nagyapám, Forrás Gá­bor, kitűnő halász volt itthon is, nemcsak a táborban. Ér­ett a halhoz nagyon. A viz fod­rából ki tudta látni hogy mi­féle hal ficánkol a viz alatt. Legjobban a harcsa mozgását ismerte ki a többi közül. Ez a nagy fejű hal nem izeg-mo­zog, mint a többi, hanem nyu­godtan, nagy éket vágva ha­­’ad a vizben. Rákóczi Ferenc fejedelem nagyon szerette a harcsát. Úgy tartotta, hogy azért a legjobb hal, mert puha a hú­sa és kevés benne a szálka. A fejedelem szakácsai nem tud­tak keríteni ekkoriban har­csát, mert a Tisza 1706-ban igen alacsony vizállásu volt. Még a tiszai halászoknak sem sikerült, ősöm kerített egy tapogatót, lyukas kast és az­zal fogott két félembernyi harcsát. Aztán elkészítette, mégpedig úgy, ahogy ott sen­ki. Vasrácson, parázs felett, tormalevélbe takarva sütötte meg a halat, majd hagymás lével meglocsolta. A fejede­lem meg vezérei nem győzték dicsérni az ízletes halat. Rá­kóczi adott ősömnek egy fé­nyes ezüst tallért. Ezt a tal­lért őrizgette, amig csak lehe­tett. 1711-ben az áruló Károlyi letette a fegyvert Pálffy előtt. A kurucok hazaszéled­­tek. Ősöm Váradon keresztül jött haza. Félesztendeig buj-Canal Zone civil lakossága, ká­bítószerek rabjai, szövetségi börtönök lakói, leprabetegek. És — minden valószinüség szerint hamarosan megvaló­sul a Medicáre néven nevezett kórházi és. ápolói gondozás 65 éven felülieknek. . . . hogy Amerika lakossá­gának egynegyedrésze isko­lába jár. labancok. Elfogyott az élelme. Alig tudott menni, annyira kimerült, de a tallérhoz nem nyúlt. Harminc éven át őriz­gette, 1751 őszéig, amikor meghalt, de ennek előtte több érdekes eseményen ment át ő is, meg a tallér is. Ötször vesztette el a lajbi­­zsebből, de mindig megtalálta. Kint a határban járt és leg­utóbb úgy hullott ki a tallér, hogy csak otthon vette észre, hogy nincs nála. Másnap reg­gel húsz embert fogadott, rá­ment egy borjú ára az egész napi keresgélésre, mig megta­lálták. Majd aztán jobban vi­gyázott rá. Egy üvegdobozta tette, mely állandóan ott volt az almárium tetején. Az volt az utolsó kívánsága, hogy a tallért vele temessék el. A fia úgy is tett. Az öreg kuruc unokája 1796 január 5-én temette el anyját, özv. Forrás András­­nét, apja mellé a közös sírba. (1. számú anyakönyv, 390. old.) A szétmállott koporsó­ban megtalálták Rákóczi tal­lérját. A fiatalember gondolt egyet. Lehajolt a sírba és ke­zébe véve a kis üveget, fel­emelte és hangosan igy szólt az ottlevek füle hallatára: — Itt van a szent örökség: a tallér. Én ezt jobb helyre fogom tenni, mint eddig volt. Most épül a templomunk, an­nak javára adom. — Helye, nagyon helyes! — zúgta rá a gyászoló atyafiság. A III. számú anyakönyv mányt: “Forrás Mihály buz­gó egyháztag, nagyatyjának, Forrás Gábornak ezüst tallér­ját, amit a sírban talált meg, amit Rákóczi Ferenc nagysá­gos fejedelem adott, neki em­lékül, örök emlékezetül temp­lomunk építésének közönséges szükségleteire adakozá.” A tallér értéke kövekben most is ott van a szent falak között. A történelem és a ha­gyomány soha el nem feledve hirdeti a nagy fejedelem di­csőségét, amit vénséges vé­nek ilyen és hasonló hagyo­mányokban őriztek meg. Miért hívják igy az uj igazság­­ügyminisztert? WASHINGTON — Nicholas DeBelleville Katzenbach a ne­ve az uj igazságügyminiszter­nek. Érdekes. Régi amerikai családi sarja és mégis a neve félig francia, félig német. De még érdekesebb, hogy miképpen j ütött a német szár­mazású család a francia deBel­­leville középnévhez. Ennek történelmi magyarázata az, hogy az igazságügyminiszter' egyik őse, Nicholas de Jacques Immanuel deBelleville, házi­orvosa volt Joseph Napóleon­nak, Bonaparte Napoleon csá­szár fivérének, Dr. Nicholas J. I. deBelleville 1830 körül jött Amerikába, a család Tren­ton, N. J. környékén telepe­dett meg, Nicholas ott nevel­dokolt, mert őt is üldözték aigy jegyezte fel a szent ado-kedett. Három a 14 megrongált repülőgép közül, melyeket a tornádó tönkretett Shreveport, La. repülőterén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents