Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1965-11-25 / 47. szám
4-IK OLDAL ___ — FÜGGETLENSÉG Thursday, Nov. 25, 1965 FÜGGETÍÍNSÉG (INDEPENDENCE) Merged with JERSEY HÍRADÓ, beolvadt lap HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Megjelenik rninuen csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 37 CUMMINGS AVE., TRENTON 10. N. J. Tel.: Owen 5-6517 Office Manager—- Ügyvezető szerkesztő MRS. IRENE SZAMOSSZEGI Subscriblion: $6.00 per year — Előfizetési ára évi $6.00 íntered as second class matter Dec. 11 1913, at the Post Office ol Trenton, N. J. under the act of March 3, 1879. Second class rate paid at Trenton, N. J. Az uj vasfüggöny megkönnyíti a határmenti embervadászatot EMIGRÁNS SORS Egy menekült kiszáll a kikötőben. Tíz lépésre belebotlik egy régi ismerősébe, aki előtte néhány hónappal hagyta el Budapestet. Persze, elkezd érdeklődni, milyen világ jár itt a menekültekre. A másik sötéten mondja: — Ne is kérdezze. Én például zsákot hordok. A másik rémülten felkiált: — Zsákot hord? — Magának persze fogalma nincs arról, mi az zsákot hordani — mondja a régi ismerős felindultan. — A partról egy keskeny palló vezet a hajóra, azon kell végig vinni egy mázsás zsákot. Az elsőnél még csak azt érzi, hogy nehéz, a másodiknál szédül, a harmadiknál már azon gondolkodik, nem volna-e jobb beleszédülnie a tengerbe, zsákostul, mindenestül ... — Szörnyű! — mondja a másik részvéttel. — És mióta csinálja? — Holnap kezdem ... UÄMiyiETNlTQ KÁVÉ, KAKAÓ, TEA. SZÖVET. VÁSZON VHIVtlVlE.ll I LU GYAPJUFONAL, CIPŐ. AUTOMOBIL, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok v teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 245 East 8Qth St. NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató 1 Bejárat a 2nd Ave.-ről (EEC) — Még szeptember 23-án jelentette a magyar kormány szóvivője, hogy “módositják” a nyugati határzá-j rat. Akkor egyes nyugati lapok ama véleményüknek ad-i tak kifejezést, hogy az un. vasfüggönyt az osztrák—magyár határ egész hosszában j lebontják. Ez a vélekedés ko-! rainak, főleg pedig optimistának bizonyult. Azóta kiderült,! hogy valójában a műszaki zár modernizálásáról van szó. Augusztusban magyar határőrök jöttek át a műszaki záron és eltávolították az alj'növényzetet a külső drótsövény és a tényleges határvonal között. Nagycenktől déli irányba, Sopronkövesdig nincs változás, a Borovica és Horpácsi erdő között elterülő, mintegy három kilométeres nyílt szakaszon szeptember végén tisztogató munkát végeztek a határőrök. Az aknamezőnek ezen a szakaszán olyan magasra nőtt a gaz, hogy a nyomsávos járőr nem is. láthat át osztrák területre. Most 150—200 méterenként “ablakot” nyitottak a bozótban, tiz méter szélességben teljesen eltávolították a gyomot a két drótsövény között. A nikitschi erdőben pár száz méter szélességben szeptember közepén felgöngyölítették a belső 'dTótsövényt és felszedték az aknákat A Marienhof- 1 ól délre régi formájában, változatlanul áll a műszaki zár. Az uj határzár általában 800—1200 méterrel a tényleges határvonal mögött húzódik, rendszerint nyílegyenesen halad. Az osztrák határőrszervek feltevése szerint a mélységi drótsövény mellett kiépített utón motoros járőrök közlekednek majd, akik szükség esetén gyorsan el tudják vágni a menekülők útját. Ugyancsak osztrák vélemény szerint a műszaki zár átalakítására azért vont szükség, mert a régi rendszer mára elavult. A fadobozos aknák pár év alatt elveszítették hatóképességüket, nagyobb nyomásra sem robbantak fel. Ha a menekülő áthatolt a régi drótsövényen, azonnal osztrák területre érkezett, a határőrök nem lőhettek utána. Az uj, mélységi műszaki zártól nyugatra viszont még egy kilométeres terület áll az üldözők rendelkezésére és ez a körülmény lehetővé teszi, hogy a járőrök még a határ elérése előtt elfogják a menekülőt. Ágyúból kilőtt buzaszemek AZ ELSŐ YARM0UTH-PER NEW YORK. — A Yarmouth Castle luxushajó tüzkatasztrófája 85 életet oltott ki. A Chadade gőzhajózási vállalat ellen megindult a kártérítési perek özöne. Elsőnek Harry Ebner szövetségi húsipari felügyelő perelte a vállalatot, 2,225,000 dollár kártérítést követel felesége elvesztéséért. A tűzvész mindketőjüket kabinjukban érte, mind a ketten súlyos égési sérüléseket szenvedtek, a férjnek sikerült a kabinból kitámolyogni, az asszony a fojtó füstben annyira legyengült, hogy nem tudta őt követni. Legújabb magyai hanglemezek LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK B & F RECORD COMPANY 6 uj Long Playing hanglemezt hozott forgalomba, melyek mind eredeti, budapesti felvételek, a legjobb énekesekkel és zenekarokkal. A lemezek borítólapjain eredeti magyarországi tájképekkel. SG-1011 — Azt mondják, hogy tavasz nyílik SG-1012 — Búcsút int az ősz a nyárnak SG-1013 — Várjatok még őszi rószák SG-1014 — Járóka Sándor és hires budapesti cigányzenekara " \ SG-1015 — Csak egy kislány van a világon SG-1016 — Édesanyám lelkem Ára darabonként ...............................................$3.98 Ha mind a hat lemezt egyszerre rendelik: U.S.A. területén ...............................................$17.00 Kanadában............... $18.50 postaköltséggel együtt. Az összeg előzetesen beküldendő csekkel vagy Money Orderrel. U.S.A. területén C.O.D.-vel is. KÉRJE INGYENES LEMEZ-ÁRJEGYZÉKÜNKET SZAPPANOS RECORDINGS 3046 E. 123 Street, Cleveland, O. 44120 — LO 1-5524 Clausewitz porosz tábornok nem az első és nem az utolsó volt azok közt, akik azt vallják, hogy az ágyú a politika harci eszköze. Az ágyúból kilőtt búza is politikai fegyver. Ez a politikai stratégia újabb tantétele. Ma forrongásban van az egész világ és ha a forrongásnak végső okait kutatj uk, a nemzeti függetlenségi törekvések mögött is a kenyérkérdést fedezzük fel. A világ több részében száz és száz milliók esténként korgó gyomorral térnek nyugalomra a házukban, a kunyhójukban, az utca kövezetén, a hidak alatt. Igazi békesség nem lehet a földön addig, amig fennáll a mai “osztályrendszer” — jóllakottak és éhezők békétlen együttélése. Az amerikai nagyvonalú politikának — nevezhetjük világpolitikának is — sarkalatos tétele ennélfogva az, hogy ami bőség itthon van, abból juttatni kell egy részt a világ nélkülözőinek. Köztudomású, hogy Amerikában immár évtizedek óta nagy termésfelesleg van, az amerikai farmer, modern gépi berendezései segitségével többet termel, mint amennyit itthon el lehet fogyasztani és külföldre lehet eladni. A háború vége óta Amerika a feleslegekből sok billió dollár értékben megsegített, megajándékozott idegen népeket. A jövőben is ez az amerikai gázdasági világpolitika, mert a búza fegyver, a béke megóvásának egyik fő eszköze. De nem köztudomású az, hogy az amerikai bőségnek, a felesleg-termelésnek határa van. Erről az uj felismerésről szól ez az irás. Amikor ez év elején Johnson elnök a vietnami konfliktus megoldásának lehetőségéről beszélt és Délkelet-Ázsia népeinek, beleértve a kommunista kormányzat alatt álló Észak-Vietnam népét, gazdasági segítséget, elsősorban nagy rizsszállitásokat helyezett kilátásba, nem tudta, hogy rizsfeleslegüng alig van. Ez a felfedezés további vizsgálódásokra vezetett és kiderült, hogy jelentős mértékű felesleg csak búzában van, és az is évről évre zsugorodik. Amiből következik, hogy a búza és más termények és termékek politikai-stratégiai harcbavetésében uj módszerek után kell nézni. Uj technikát kell kidolgozni, az eddigi szertelen jótékonykodást szőkébb mederbe kell terelni, i Az olvasót bizonyára meglepi az a megállapítás, hogy az amerikai feleslegek végesnek bizonyulnak. Ennek magyarázatát kell adni. íme, négy fő oka van a helyzet ilyen alakulásának: 1. Az amerikai belső fogyasztás megnövekedett. Elég említeni a food stamps programot: nagymennyiségű élelem juttatását szerény jövedelmű családoknak, iskolásgyerekek milliói részére ingyen lunch, stb. 2- A szabad világban, főleg Nyugat-Európában és Japánban, a népek életszínvonala az utóbbi években emelkedett s ennek folytán ott nagyobb kereslet mutatkozik amerikai mezőgazdasági termékek iránt, például takarmány, kukorica iránt. A múlt évben az amerikai mezőgazdasági export — nem az ajádékozás, hanem a szállitás fizetés fejében — rekordmagasságot ért el. Ez azért is volt lehetséges, mert az amerikai árak külföldön versenyképesek lettek, miután az amerikai farmsegélyezés rendszerét megváltoztatták, az áralátámasztás részbeni pótlására készpénz szubvenciót kaptak a farmerek. 3. Az amerikai farmerek kárpótlása földjeik egy részének parlagonhagyásáért anynyit mindenesetre eredményez, hogy a termés bőséges ugyan, de a bőség nem nő tovább. tételt fog szabni: az elmaradott népek ne bízzák ellátásukat teljes vagy legalábbis nagy mértékben Amerikára, hanem igyekezzenek segíteni magukon, a mezőgazdasági termelés modernizálásával, nagyobb erőfeszitéssel. A búza az összes amerikai ajándékozásoknak kétharmadát teszi ki és továbbra is a fő ajándékozási cikk marad, mert a legtöbb országban a búza a fő hiánycikk. Jelenleg minden öt Amerikában aratott bushel búzából egy bushel Indiába megy. (Ha India milliói nem, éheznének és nem szorulnának amerikai búzára, az amerikai buzafelesleg-hegyek az égbe merednének.) A jövőben — már az uj Food for Peace törvény megalkotása előtt is — minden igyekezet arra fog irányulni, hogy Amerika minél több mezőgazdasági termést pénzért tudjon szállítani fizetőképes országoknak. Éspedig nemcsak a szabad világ országainak, hanem a komiminista uralom alatt álló országoknak' is, elsősorban ;a Szovjetuniónak — mihelyt ez, lehetséges lesz. Jelenleg, ;mint ismeretes, a szovjetnek való eladás fő akadálya az az 50 50 százalék rendelkezés, hogy; a buzaszállitmányoknak legalább felét amerikai hajók bonyolítsák le, amely korlátozás módfelett megdrágítja a szállítást. Nem tartható fenn sokáig az a fonák helyzet, hogy Amerika a még mindig jelentős buzafeleslegből nem adhat el a Szovjetnek készpénzért, mig Kanada és Ausztrália buzaíeleslegüknek utolsó szemét is aranyért árulják az orosz (és a kínai) kommunistáknak. Ha Amerika a szovjetnek is -eladhat búzát, a felesleg leszáll a normális tartalék szinvonalára. Ezt előbbutóbb be fogják látni a tengerész unió vezérei is, akiknek követelésére jött létre az 50—50 Százalék megszorítás. 4. Az amerikai termésfeleslegeket alaposan lecsapolja az “eladás” elmaradott, nélkülöző népeknek saját valutájukban. Ez azt jelenti, hogy például Indiának eladunk óriási mennyiségű búzát és más termékeket, India rúpiákkal fizet, amelyeknek Indián kivül nincsen használhatóságuk, igy hát Amerika azokat a rúpiabilliókat egyszerűen odaajándékozza az indiai kormánynak. Mindez távolról sem jelenti azt, hogy hiányok lennének vagy fenyegetnének Amerikában, mert hiszen egyik, másik, akármelyik termés felfokozását úgyszólván gombnyomásra bármikor el lehet érni, ha ennek szüksége mutatkozik. Mindenesetre lényeges tény az, hogy ugyanakkor, amikor világszerte egyre hangosabb a panasz, hogy népek százmilliói éheznek, a mindig segíteni kész Amerikában felesleg-problémák állnak elő. Nem szabad szem elől téveszten azt a legnagyobb fontosságú tényt, hogy Amerika i múlt évben 44 többé-kevésbé nélkülöző népnek küldött élelem-ajándékot. * * * Az emberségi okból, de politikai indokból is folyó Food for Peace program a jövő évben véget ér, uj törvényt kell hoznia a kongresszusnak. Az irányelvek, amelyek szerint a programot módosítani fogják, már kezdenek kialakulni: 1. Az élelem ajándékozás mértéke a jövőben nem az lesz, hogy Amerikának az áralátámasztási és farmer-szubvencionálási rend folytán mennyi feleslege lesz, hanem inkább a szükséglet. Ennyi és ennyi a szükséglet, és ha kell, Amerika búzát és más terményeket fog vásárolni a szabad piacon, hogy az éhező népek szükségletét ki tudja elégíteni. 2. Ebből következik, hogy az élelem-ajándékozást tervszerűen kell végrehajtani, figyelemmel arra, hogy mely népeknek mire van elsősorban szükségük, tekintettel a lakosság különböző korcsoportjainak sajátos szükségletére. 3. Ki kell mondani és az egész világnak tudomásul kell vennie, hogy Amerika nem táplálhatja az egész világot határtalanul, ha — mint ez most a helyzet számtalan országban — a népek rohamosan szaporodnak. Amerika felVáros a iratáról tol BRÜSSZEL, Belgium. Baárle Hertog belga város arról nevezetes, hogy nem Belgiumban van. A szomszédos Hollandia területén van, egy mérföldnyire az országhatáron túl. Lakosai belgák és hollandok. Ezeknek is, azoknak is külön-külön városházuk, templomaik, üzleteik és házaik vannak. Idegen látogató, turista ha a város utcáit járja, nem tudja megkülönböztetni egymástól a belga embert és a holland embert i— egyformán néznek ki. De meg tudja különböztetni házaikat. Mert a belga házak szám táblája fehér, a betűk és számok feketék, a holland házszámok sötétkékek, fehér mezőben. Belga és holland pénzt válogatás nélkül mindenki elfogad. Adót a belgák Belgiumnak fizetnek, a hollandok a holland kormánynak. Van belga tűzoltóság és van holland tűzoltóság, de a riadóra, akárhol is támadt tűz, nyomban kivonulnak és nem nézik a lángok világánál, hogy milyen szinü az égő ház száma. Mondani sem kell: történelmi háttere van ennek a furcsa helyzetnek, hogy egy város idegenben rekedt. Baarle Plertog régen az északi és a déli Németalföld határán állt. Amikor a déli rész elszakadt az északitól és Belgium néven független ország lett, a határvonal megrajzolásánál a város az északi határon felül idegen földre került. Elkövetkezett egy idő, amikor történelmi jelentőségre emelkedett Baarle Hertog kívülállása. Amikor Vilmos német császár hadai az első világháborúban megindultak Franciaország ellen, lerohanták Belgiumot, de tiszteletben tartották Hollandia semlegességét. Belgium német megszállás alá került. Baare Hertog város kivételével. Minthogy ez a belga város holland állam területén belül volt, a németek békén hagytak. Viszont a baarle-hertogi belgák nem hagyták békén a gyűlölt németeket. Titokban rádióállomást állítottak fel és kémjelentéseket küldtek az angol és francia szövetségeseknek. SZÁMADÁS HOLLYWOOD. — A Sound of Music cimü film elkészitése 20 millió dollárba került. A múlt héten a bevétel elérte a 20 milliót, igy a befektetett tőke megtérült és ami bevétel ezután lesz, azt tiszta nyereségként könyvelik el. Háztartásunkban ma a villamosság a legolcsóbb Ha villanyszámlája talán ma magasabb is, mint 1940-ben volt. vegye tekintetbe, hogy az utolsó 25 év folyamán hány újabb villamos készüléket használ—amik az akkori házimunka nehéz strapáját és a mai modern életnívó könnyedsége közötti külömbséget jelentik. A tény az, hogy a mai átlag háztartás négyszer annyi villamosságot fogyaszt el, mint 1940-ben. Viszont ez a nagyobb áramfogyasztás kombinálva a lecsökkentett villanyrátával azt eredményezi, hogy egy-egy átlagos készülék használatával járó kiadás a 25 év alatt 43%-kai redukálódott. Igen, ha a folytonosan emelkedő árakra gondolunk, rájövünk arra, hogy a villamosság háztartásunknak a legnagyobb és legkitűnőbb —olcsósága. ©PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND BAB COMPANY / 363-65 • TAXPAYING SERVANT OF A GREAT STATE it HOFFMAN Import & DisL Co. 772 Communipaw Ave. Jersey City. N. J. Telefon: HE 4-7400
