Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-11-11 / 45. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY VOL. 52. ÉVFOLYAM No. 45. SZAM ÁRA 15c—SINGLE COPY 15c TRENTON, N. J. Thursday, Nov. 11, 1965 TÜNTETÉS A SOROZÁS ELLEN - VOLT ILYESMI A MÚLTBAN IS NEW YORK. — Ami ezek­ben a napokban országszerte, New Yorktól San Franciscóig történik: tüntetés, izgatás a sorozás ellen, tüntetés a há­ború — a vietnami háború — ellen, nem újdonság, volt ilyesmi már régen is, nem egyszer. A régi és az uj “meg­mozdulások” közt hasonlóság és különbség van. A hasonló­ság abban áll, hogy a háború­­ellenes tüntetésekben főleg az egyetemi diákság vett részt, a különbség a mostani és a száz év előtti newyorki nagy tüntetés közt az, hogy mig most csak szócsaták folynak és csak összetépett behívók pusztulnak el, 1863-ban New York utcáin vér folyt, 1200 vagy még több hősi halottja volt a háború elleni háború több napon át tartott csatá­jának. * * Jjí George Washington idejé­ben kezdődött... 1815-ben Andrew Jackson elnök New Orleansban erőszakkal szedte össze a fiatalságot a város védelmére... Az első világhá­ború ellen a be-nem-avatkozás jelszavával folytak a katonai szolgálat elleni tüntetések... 1933-ban Alglia felől fújt a * szól.- Az Oxford Union, a hi­res régi angol egyetem vita­­klubja viharos vita után ha­tározatban kimondta, hogy ők — az angol diákok — semmi körülmények között sem haj­landók harcolni a királyért és a nemzetért... Az “oxfordi eskü” csakhamar csatakiáltás lett az Egyesült Államok szá­mos egyetemén. A newyorki Columbia Egyetemen 200 di­ák megesküdött, hogy nem tá­mogatják Amerika belépését semmiféle háborúba, bármely ország ellen irányulna az. De mindez “gyerekjáték” volt, összehasonlítva az 1863. évi sorozás-elleni lázadással. Lincoln elnök 1863. március 3-án aláírta az Országos So­­rozási Törvényt. Minden férfi 18 és 45 közt katonaköteles. Minden városban sorsolás ut­ján fognak bizonyos számú újoncot besorozni. Még senkisem tudhatta, hogy melyik városnak mennyi katonát kell kiállítania, New Yorkban mégis elterjedt a hir, hogy 12,500 lesz a behi­­vandók száma. Ez a híreszte­lés nagynyugtalanságot kel­tett. New York akkor is, mint ma, a demokrata párt erős bástyája. Megindult az agitá­ció a republikánusok ellen. A lapok izgató cikkekben fejte­gették, hogy a kötelező kato­nai szolgálatnak az a célja, hogy állandósítja a republi­kánus párt uralmát az or­szágban. Az általános vád mellett különös vádakat is emeltek a republikánusok el­len. Kiadták a jelszót: “Gaz­dagok sorozási törvénye!” A jelszó arra utalt, hogy a tör­vény alapján a gazdagok könnyen kivonhatják magu­kat a katonai szolgálat alól, vagy 300 dollár felmentési adó fizetésével, vagy helyet­tes katona állításával, ami szintén pénzbe kerül. Júniusban Lincoln elnök 120,000 katonát kért New York, Pennsylvania, West Vir­ginia államoktól, hogy vissza tudják verni Pennsylvaniából Lee tábornok déli katonasá­gát. New York és Brooklyn városok nyomban küldtek 17 ezredet. A republikánusok tapsoltak. Az ezredeket haladéktalanul Pennsylvaniába vezényelték, ahol válságos volt a katonai helyzet. Julius 11-én mentek Magyar protestáns bál New Yorkban NEW YORK. — November 12-én, pénteken este 8 órai kezdettel tartják meg a hato­dik Magyar Protestáns Bált a Pierre Hotel Grand Ball­­termében, a Fifth Ave. és öl­ik utca sarkán. Révay István és teljes zenekara zusikál. A műsor keretében fellépnek a Rapszódia és a Hungária népi táncegyüttesek. A bál tiszta jövedelmét ebben az évben is a diák-ösztöndijalap növelésé­re fordítja a rendezőség és, mint az elmúlt évben is tet­ték, a bál alkalmával ünnepé­lyes keretek között adják át az ösztöndijakat érdemes ma­gyar egyetemi hallgatók to­vábbtanulásának elősegítésé re. Az ösztöndíj kezelő bizott­ság tagjai: Bertalan Imre (New Brunswick, Csordás Gá­bor (New York-, Eszenyi László (Washington), dr. Fü­zesi István (Hamden, Conn.), dr. Harsányi András (Carte­ret), Horváth János (New York), dr. Moór Artur (Hart­ford) és dr. Stuart Pál (Eliza­beth). A KARÁCSONY az ajándéko­­zás ideje. Csak az AVON ügynö­kei ajándékozhatják meg a vevő­­közönséget azzal az alkalommal, hogy beszerezzék az AVON aján­dékkészleteket. Kezdje el MOST! Otthonában történő megbeszélés végett telefonáljon: New Bruns­wick környékén: KI 5-1345, Perth Amboy környékén: Hl 2-2462, Al­lentown-Bethlehem környékén: 432-0916 számra. A bál fővédnökei: Ft. Nagy Lajos, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke; Ft. György Árpád, a United Church of Christ Calvin Sy­­nodjának elnöke: Ft. Brachna Gábor evangélikus főesperes; Ft. dr. Szentiványi Sándor unitárius püspöki vikárius. A védnökök sorában amerikai magyar életünk mintegy hat­van ismert tagjának a nevé­vel találkozunk. A részvételi dij személyen­ként 8 dollár (vacsora nélkül). Diákjegy 4 dollár. Jegyek már kaphatók a newyorki Függet­len Magyar Református Egy­ház lelkészi hivatalában (229 East 82 St.; telefon: RE 4- 8144), Pasaié, Carteret, New Brunswick (Somerset St. és Perth Amboy lelkészi hivata­laiban; a Református Egysü-/ let new yorki körzeti irodájá­ban: 207 East 84 St.; Taliga Miklós COSMOS könyvkeres­kedésében: 1592 Second Ave., New York. Megjelenés estélyi ruhában. Amerika keleti partvidéké­nek hatodik nagy protestáns seregszemléjére ezúton is sze­retettel hiv és vár minden ér­deklődőt a Magyar Protestáns Bál rendezősége. KIADÓ 3 szoba fűtéssel, no­vember 15-re. Tel.: CH 9-0040. 5. át a tűzkeresztségen Gettys- 1. burgnál. A gettysburgi ütkö zet a polgárháború döntő csa­­s tája volt. Lincoln katonáinak )- győzelmével végződött. Az ak­ii ció sikeres befejezése után a 5. newyorki és brooklyni ezrede :- két hazabocsátottták. De el u tartott egy hétig, amig azok városukba érkeztek. És eköz­­t, ben New Yorkban csak egy ri ezred állomásozott, a “nyomo­­v rékok ezrede” — a háborúban a korábban megsebesültek, va­­i- lamint hozzájuk csatlakozott s- önkéntesek. Egy gyenge ez­­[- red katonaság volt New York­­t ban éppen akkor, amikor kez­­s detét vette a behivandók kí­­.- sorsolása. Este 6-ig 1236 ne­­^ vet ontott ki a forgó hordó. :- Másnap a Tribune napilap kö­- zölte a kisorsoltak névsorát. ^ * * * Már kora reggel nyugtala­- nitó hirek jártak a városban. 1 Minden irányból férfiak és s nők összeverődött, egyre na­- gyobb csoportjai meneteltek- Manhattan közepe felé, botok- i kai, téglákkal, vasrudakkal- felfegyverzett tüntetők. Gyá­­í rak előtt megálltak, a munká­- sokat kiráncigálták a munka­­, helyükről és csatlakozásra i kényszeritették őket. A Cent­- ral Park előtt ütöttek tábort, i Mindjárt akadtak szónokok. Szidták Lincolnt, a négereket c és a háborút. “No draft!” pla­­t kátokat hordoztak körül. A sorozó bizottság hivata- 1 Iában eközben tovább folyt a 1 sorsolás. Egyszerre lövés dör­dült el. A tömeg megrohanta 1 a helyiséget. A rendőri kor- 1 dönt könnyedén áttörték, a : rendőrök menekülni kénysze­rültek. A tüntetők betörtek a * hivatalba, összetörték a forgó ’ hordót, a székeket, az aszta­­' lókat, aztán felgyújtották a : házat. Jött az egyedüli katonai egy­ség, a “nyomorékok ezrede”. Az invaldusok a lázongó tö­meg közé lőttek. De — a leg­több puskájuk vaktöltössel volt töltve. A sortüz csak hat tüntetőt terített le. Ez volt az egyetlen sortüz, utána a lázadók megrohanták a kato­nákat, elvették tőlük a pus­káikat. A most már diadalittas lá­zadók a fegyvertárhoz masí­roztak. Ott 4000 puska és 200,0000 puskagolyó volt el­raktározva. A tömeg megro­hamozta a fegyvertárt, egy csoport behatolt abba a terem­be, amelyben a fegyvereket őrizték, a kintiek ezalatt fel­gyújtották a faépületet és a fegyverek összeszedésével foglalatoskodók csapdába ke­rültek. Többen közülük fel­másztak a ház tetejére és le­ugrottak, de sokkal többen bennégtek. Hogy hányán ég­tek benn, nem lehet tudni. Csak annyit jegyeztek fel, hogy amikor helyreállt a rend, 50 kosárban vitték ki az össze­szedett elszenesedett marad­ványokat a Potter’s Field sze­gények temetőjébe. * * * , Öt napon át tartottak a za­vargások. Ezeknek a napok- ; nak főbb eseményei voltak: A lázadók megrohanták a ' Fifth Avenuen levő Néger : Árvaházat. A felügyelő és az 50 főnyi személyzet a hátsó ajtón át biztonságba vezette i A Föld formája tulajdonképpen olyan, mint baloldali képünkön. Jobboldali kép: Az összes földtani információk közlésére alkalmaz mübolygót acélból küldik az űrbe, hogy mindenről pontos adatokat szolgáltasson. Repülés a Holdra... ...és az örökkévalóságba WASHINGTON. - Lelke­sítő gondolat, hogy amerikai Űrrepülők egy napon leszáll­­nak a Hold göröngyös tala­jára, egy mély kráter szélé­re, és ott kitűzik a csillagsá­vos lobogót. Nagy teljesít­mény, ha sikerül, nagyobb csoda minden eddigi, évezre­dek és évmilliók óta történt csodánál. Megér 20 billiót, 30 billiót? Igen, mondják sokan. Nem, mondják sokan. Csak­ugyan lehetséges lesz a repü­lés a Holdra és i visszatérés a Földre ? Erről kevés szó esik mostanában. Még nem kap­tunk egy rettenetes pofont: még nem kaptunk olyan hirt, hogy felszállt a mindenségbe egy vagy két vagy több ame­rikai Űrrepülő és — nem tér­tek vissza... Megszólalt most egy Űrre­pülési szakértő. Azt mondja: Halvaszületett eszme. Túllő­nek a célon a tudósok, akik John F. Kennedy elnököt rá­beszélték a holdrepülési prog­ram kihirdetésére, elkapatta őket egy túlzott, tudományo­san meg nem alapozható bi­zakodás és derűlátás. “Erős a meggyőződésem — mondta és a technológia újabban, fő-Dr. T. E. W. Schumann —, hogy sem amerikainak, sem orosznak nem fog sikerülni el­jutni a Holdra és onnan visz­­szarepülni a Földre, legalább­is ebben az évszázadban nem. Ki ez a Dr. Schumann, aki ilyen kiábrándító nyilatkoza­tot tett? Világszerte ismert, tekintélyes Űrrepülési szakér­tő. A Dél-Afrikai Köztársa­ság Atom Energia Hivatalá­nak alelnöke. Hazájában a Fűtőanyag Források Bizott­ságának igazgatója, fő meteo­rológus, az Időjárásfigyelő Hivatal igazgatója volt. 1956- ban Barcelonában a Nemzet­közi Geofizikai Év dél-afrikai delegátusa volt. Azóta foglal­kozik behatóan az Űrrepülés problémával. Az ezzel össze­függő technikai, mérnöki, ma­tematikai és egyéb tanulmá­nyait a nyugat-németországi Göttingen egyetemén és az amerikai Yale Egyetemen folytatta. Amit ilyen ember mond, azt ugye komolyan kell venni. A mai ember általában úgy vélekedik, hogy a tudomány a néger gyermekeket, a közeli rendőrállomásra. De véletle­nül bentmaradt a házban egy néger kislány, egy ágy alatt bujt meg. A lázadók darabok­ra tépték. Aztán felgyújtot­ták a házat. Egy másik lázadó csoport megostromolta a Tribune épü­letét. A Tribune szerkesztője, Horace Greeley, a négerek fel­szabadításának elöharcosa ‘es­küdt ellenség’ volt. A rohamo­zok élén egy férfi kiadta a harci jelszót: “Felakasztjuk a vén Greeleyt egy vadalma­fára és onnan egyenesen a po­kolba küldjük!’ Azonnyomban felgyújtották a Tribune-házat, de a “vén Greeley” és az egész személyzet egy hátsó kijára­ton át elmenekült. * * * Ez az epizód az első napon játszódott le: John Kennedy rendőrfőnök, aki még nem ér­tesült rendőreinek első vere­ségéről kisétált a rendőrfő­nökség épületéből, látni akar­ta, mi történik a városban. Egyedüli fegyvere bambusz sétapálcája volt. Egyszerre egy tömeggel állt szemben, a lázadók rávetették magukat, agybafőbe verték, félholtra taposták. De szerencséje volt, odasietett John Eagon nép­szerű politikus, felszedte a kö­vezetről az ájult, sok sebből vérző rendőrfőnököt és oda­kiáltott a tömeghez: “Kenne­dy halott, láthatjátok, mit akartok még egy halottól?” Nem akartak többet és Eagon a hóna alatt magával vitte a súlyosan megsérült John Ken­­nedyt. * * * Seymour, New York ál­lam kormányzója proklamál­­ta, hogy lázadás folyik, Stan­ton hadügyminiszter pedig Gettysburgból öt ezredet kül­dött New Yorkba. Kedd este feleskettek 100 tisztet. Szer­dán — az év legforróbb nap­ján — öt négert az utcán agyonvertek. A lázadó utolsó gyülekezőhelyeire már nem­csak puskával, hanem ágyú­val is lőttek, tucatszámra hulltak el a katonái szolgálat és a háború ellenségei. Csü­törtökön és pénteken még egy­re folytak a zavargások, vé­gül, amikor már öt ezred szállt szembe a lázadókkal, ezek száma annyira megcsappant, hogy további akciókra képte­lenek voltak. Csendes week­end következett az öt véres nap után. * * * A lázadók semmi eredményt nem értek el. Augusztus 19-én újra megkezdődtek a sorsolá­sok és semmi rendzavarás nem történt. Félévvel utóbb egy néger ezred vonult fel a Broadwayn és a lakosság lel­kesen ünnepelte Lincoln néger katonáit. leg a második világháború óta. oly hatalmas lendületet vett, hogy — semmisem tetszik le­hetetlennek. A tudomány és a technika már eddig is cso­dákat müveit, miért ne hin­nénk egyre újabb és újabb csodákban? No, no — mondja Dr. Schu­mann —, nem egészen úgy van. Egy csoda nem mindig teremt uj csodát. Túlzás ez, hogy “minden lehetséges”. Sokminden van, ami eddig nem nyilvánult lehetségesnek é valószínűleg soha nem is lesz lehetséges. Legyen elég egy pár példa: Az időjárást nem tudjuk pontosan megjó­solni. Élőlényt nem tudunk teremteni, még legkezdetlege­sebb formában sem. Még száz példát lehetne felsorakoztat­ni. * * * Térjünk vissza a holdrepü­léshez, a holdrepülőkhöz. Ho­gyan képzelik el a nagy világ­­űri kiruccanást az Apollo prog­ram tervezői? Egy hatalmas Satum V. rakétát öt hatalmas motor a magasságba röppent. Első fejezet. 38 és fél mér­föld magasságban a rakéta alsó része leválik, a felső részt uj motorok nagyobb sebesség­gel továbbröpitik s végül az Apollo űrhajó — benne há­rom űrhajóssal — elkezdi ke­ringését a Hold körül. Második fejezet. A három űrhajós közül ketten kiszáll­nak saját külön űrhajójukban és elérik a Holdat. Az, aki az Appolóban bentmaradt, több napon át tovább kering a Hold körül és várja a két társ visszatérését a Holdról. Vissza is jönnek azok, miután alaposan kikémlelték a Hold­nak azt a kis részét, amelyen pár napig kalandoztak. Harmadik fejezet. Az Apol­lo űrhajó útra kel, visáza a Földre. Keringés utáni leszál­lás a Földre már több Ízben sikerült, most is sikerülhet. Mindez programszerűen megtörténhet.' Ha minden si­mán megy. “Minden” — mit jelent ez? Egész sereg operá­ciót, készülékek pontos mű­ködtetését, jelzések pontos felvételét és földi utasítások pontos követését. Mondjuk egyszerűen: száz feltétele van annak, hogy minden program­szerűen történjék. De min­den statisztikus tudja, hogy ahol számos tényező együttes működése a siker előfeltétele, mindig megtörténhet, hogy egyik-másik tényező nem mű­ködik előírás szerint. Egy hi­ba, egy tévedés — technikai hiba vagy emberi tévedés — az egész vállalkozás kudarcát vonhatja maga után. Halljuk, mit mond a statisztikus ilyen hiba valószínűségéről: Feldo­bunk egy ércpénzt., fej vagy irás, a valószínűség pontosan 50:50. Hatszor feldobjuk a pénzdarabot, 2 százalék a fej (vagy irás) valószínűsége. Annak, hogy tízszer egymás­­utná fej jöjjön ki, egytized százalék a valószínűsége. An­nak, hogy tízszer egymásután fej jöjjön ki, egytized száza­lék a valószínűsége, vagyis 1000 eset közül 1 esetben vár­ható. Ilyen veszélyes valószí­nűségi játék a repülés a Hold­ra és vissza a Földre. * 5K * Milyen veszélyek fenyeget­nek ? Amikor a két asztronauta kiszáll az Apollo űrhaj óból és kis űrhajóval megindul a Hold felé, megeshet, hogy egy pa­rányi meteor irtózatos sebes­séggel beléütközik az egyik­be, átszurja védőöltözetét; ennek katasztrofális követ­kezménye lehet, odaveszhet az oxigén, amelynek hijján az űrhajós megfulladhat. De tegyük fel, hogy ilyen baleset nem történik. Tegyük fel, hogy sikerült a Hold ta­lajára lépni és ott szabadon mozogni. Csak azután követ­kezik a nagy nehézség: visz­­szarepülni a nagy űrhajóhoz, amely a Hold körül kering. Egyszer, kétszer, tízszer sike­rül azt már majdnem elérni, de csak majdnem. A nagy űr­hajó is, a kis űrhajó is örökös, hihetetlen sebes mozgásban van. Mi lesz, ha tizedszer is csak közel jutnak egymáshoz, de nem tudnak egyesülni? Ki­fogy a hajtóerő. Vége. Nem lehet tovább próbálkozni. A kis űrhajó a két asztronautá­val keringeni fog a Hold kö­rül száz évig, kétszáz évig, örökkön-örökké.. . A nagyobb űrhajó minden különös nehéz­ség nélkül visszatérhet a Föld­re, úgy ahogy Glenn és a töb­biek visszatértek a Föld-körü­li keringésről. A kis és a nagy űrhajó ran­devújának sikere egész sereg operációtól függ s elég egyet­lenegy operáció elégtelensége — az egész találkozó füstbe­­megy. A Hold-expedició sike­rének valószínűsége minimá­lis. * * * í', Ezek után azt hihetné az ol­vasó, hogy Dr. Schumann az egész Apollo-programot elve­ti. Nem, ő csak a program mó­dosítását ajánlja, több sze­rénységet és több lelkiisme­retességet. Elégedjünk meg azzal, hogy az Appolo űrhajó keringve megközelíti a Hol­dat, nem mérföldekre, hanem pár száz lábnyira ilyen kerin­gés módot adna rendkívül sok! érdekes megfigyelésre és a 20 vagy több billió dollár árán elég szenzációval is szolgálna mindenkinek — a kortársak­nak és a jövő nemzedéknek. A legközelebbi feladat Dr. Schumann szerint: tudós biz­tonsággal megvizsgáltatni az egész programot. Egy pártat­lan, el nem kötelezett bizott­ság, amelyben amerikaiakon kívül más nemzetek fiai is he­lyet foglalnának — kétségkí­vül az Appolo program sze­rényebb méretekre korlátozá­sát fogja javasolni. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épit­­rezési kölcsönöket elintéz: Fenyő rózsef. Telefon: CH 7-8484.

Next

/
Thumbnails
Contents