Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1965-10-28 / 43. szám
r6. OKDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, October 28, 1965 606 - AZ ELSŐ CS0DA6YÓ6YSZER A VILÁGKIÁLLÍTÁS munkásai MEGSZERETTÉK AMERIKÁT A newyorki Rasputin per szereplői: Irina Romanoff nagyhercegnő, Felix Youssoupoff herceg felesége, 1919-ben (felső). A 79 éves Youssoupoff herceg és felesége, a 70 évs Irina Romanoff most (alsó). NEW YORK. — Baj van a külföldi munkásokkal, akiket a Világkiállításra verbuváltak messzi országokban: becsukott a kiállítás és nagyon so kan a munkások közül olyan nagyon megszerették Ameri kát, hogy itt szeretnének maradni. Sajnos, ezt a kívánságát a legtöbbnek nem lehet teljesíteni, mondja P. A. Esperdy, a Bevándorlási Hivatal newyorki igazgatója; ittma radásuk a kiállítás bezárásának napjától számított 10 nap után tilos. Amelyik 10 nap után még itt lesz, az ellen a hivatal kénytelen megindítani a deportálási eljárást. Több mint ezer külföldi munkásról van szó. De kevesebb, mint ezer mutatkozik a Bevándorlási Hivatal látó körén belül. Sokan máris el tűntek, elmerültek a nagy tengerben, amelynek New York a neve. Némelyek nekibátorodva elmennek a Bevándorlási Hivatalba és ittmaradási, letelepedési engedélyt kérnek. Ezt mondta egyikük egy newyorki riporternek: “Én nagyon megszerettem a maguk,orszá gát, itt szeretnék maradni. Nem tudom megérteni, miért nem engedi meg ezt a kormá nyuk. Én mindig azt hittem hogy Amerika szívesen befő gad mindenkit. Hogy én mi hez akarok itt kezdeni, azt még nem tudom, de hiszen itt olyan sok lehetőség van ... És ne higyje, hogy egyedül ér gondolkozom igy, még sokan mások is igy gondolkoznak és itt szeretnének maradni.” Esperdy igazgató közöl egy érdekes esetet. Az afrikai pa- Villonban hat zulu táncos volt, ezek a deportálási rendeletté’ szemben arra hivatkoznak; hogy hazájukban, a Dél-Afri kai Köztársaságban faji el nyomás alatt állnak a zuluk és ez' alapon ők, a táncosok, politikai menedékjogot kérnek. A Bevándorlási Hivatal még nem döntött a zuluk ügyében; egyelőre itt marad hatnak, amig végleges döntés történik. Ötven évvel ezelőtt halt meg Paul Ehrlich német orvos, az emberiség jótevője, az orvostudomány egyik legnagyobb művelője és fejlesztője. Az ő nevéhez fűződik egy addig gyógyíthatatlan szörnyű betegségnek, a vérbajnak megfékezése. A 606 számmal megjelölt vegyület, amely a 606 számot világnevezetességre vitte, megteremtette a vegyszeres gyógyítás (kemo terápia alapjait. A vegyszeres gyógyítás ma millióknak viszszaadja veszélyeztetett egészségüket, milliók életét menti meg. Nem csoda, hogy a vegyszeres orvosságot csodagyógyszernek nevezték el. íj: # * Amikor Columbus hajói a 15. század végén az Újvilágból jövet hazatértek Európa kikötőibe — igy Nápolyba is —, nemcsak mesés aranykincset hoztak magukkal, hanem testükben lappangva a vérbajt is. Amikor 1495-ben VIII. Károly francia király zsoldos serege elfoglalta Nápolyt, a kicsapongó francia zsoldosok tömegesen fertőződtek és hazavitték Franciaországba ezt a betegséget. Innen származik a magyar népnyelven még ma is használatos vérbaj-megnevezés: francia betegség, vagy röviden “franc”. A vérbaj akkoriban még más volt, mint ma: heveny, lázas, fertőző betegség képében jelentkezett, s a megbetegedés gyakran végződött gyors halállal. A következe évszázadokban — elsősorban a háborús idők laza erkölcsei miatt — általánosan elterjedt. Igaz, időközben megszelídült de még igy is mérhetetlen sok szenvedést és nyomorúságot okozott. A vérbaj történelmet is formált. A vérbajos VIII. Henrik angol király megfertőzte feleségét, Argóniai Katalint, aki sorra vetélte el gyermekeit. VIII. Henrik, hogy elválhasson feleségétől, szakított VII. Kelemen pápával megalakította az anglikán egyházat, amelynek ő lett a feje, és az uj egyház nem tiltotta a válást. A vérbajos király ezután sorozatosan nősült és sorra megölette feleségeit. * * * Az orvosi nyelvben a betegség megjelölésére a szifilisz szót használják, ami “összeszeretkezőt” jelent. Ez a szó hiven tükrözi a betegség eredetét: ritka kivételektől eltekintve, nemi érintkezés utján terjed. Paul Ehrlich korában, tehát a múlt század második felében és a jelen század elején a vérbaj már mai alakjában okozott megbetegedést. A fertőzést a nemzőszerven mutatkozó fájdalmatlan kemény fekély, valamivel később a másodlagos bőr- és nyálkahártya-elváltozások követik, melyek rövidebb-hosszabb idő múlva kezelés nélkül is eltűnnek. Ezután következik a lappangási szakasz, amikor a be teg abban a tudatban él, hogy semmi baja nincsen. Csak a harmadik szakaszban jelentkeznek súlyos károsodások a legkülönfélébb szervekben, de mindenekelőtt az idegrend szerben. A legközismertebbek ezek közül az idegrendszeri el változásokat követő súlyos bé nulás, a tábesz, az agy sorvadása miatt bekövetkező elhülyülés, a progresszív paralizis. És ezek ellen akkor még nem volt orvosság. * * * Amikor Pasteur és Róbert Koch munkássága nyomán megteremtődtek a kórokozók kimutatására szolgáló vizsgáló módszerek, két német ku tató, Schaudinn és Hoffman 1905-ben kétséget kizáróan bi zonyitotta, hogy a vérbaj kórokozója egy — különleges fes téssel kimutatható — csavarhúzó alakú mikroba. Már elő zőleg 1903-ban az orosz Mécs nyikovnak és a francia Rouxnak sikerült emberi fekélyből majmokat vérbajjal megfertőzni. A vérbaj megállapításában döntő lépést jelentett a Wassermann, Neiser és Bruck nevéhez fűződő eljárás (1907): ezzel a módszerrel a lappangósi szakaszban is lehetségessé vált a vérbaj megállapítása olyanoknál is, akiknek a fertőzésről nem Í3 volt tudomá suk, vagy akik azt hitték, hogy végérvényesen meggyó gyultak. A vérbaj követkéz menyeit, illetve a bénulások és a szellemi megnyomorodás közötti összefüggést 1913-ban a japán Noguchi tisztázta, amikor a gerincvelő és az agy szövetében csavarhuzó alakú mikrobákat mutatott ki. A század elején tehát a beteg ség minden részfolyamata ismert volt — de gyógyítani még nem tudták. ❖ * * A középkor alkimistái olyan gyógyító elixirt igyekeztek keverni, amely minden betegség gyógyítására alkalmas. Az alkimistáknak ez a vágya akkor kezdett a megvalósulás szakaszába lépni, amikor Pasteur és utódainak munkássága nyomán egyre több betegségről mutatták ki, hogy azokat fertőző mikrobák okozzák és terjesztik. Miután a kórokozókat különböző vegyszerekkel tenyészetükben, ruhanemüeken, eszközökön sikerült elpusztítani, felvetődött a gondolat: meg kell kísérelni elpusztításukat az élő szervezeten belül is. Az akkori fertőtlenítő szerek azonban erre alkalmatlanok voltak, mert nemcsak a kórokozókat pusztították el, hanem a sebekben súlyos szövetpusztu lást és mérgezést is okoztak. Olyan gyógyszert kellett tehát találni, amely az élő szervezeten belül megkeresi a kórokozót és ázt úgy pusztítja el, hogy a szervezet sejtjeit nem károsítja. :Js * * Paul Ehrlich már a középiskolában a reális kémia és fizika felé vonzódott. Egyetemi évei alatt különös érdeklődéssel fordult a kémia és a szövettan felé’ Már ekkor foglalkoztatta a gondolat, hogy Robert Koch tuberkulózis bacilusaihoz hasonlóan (amelyek lemezeken speciális festékekkel festődtek), talán az élő szervezeten belül is lehet séges festékkel egyes kórokozókat megfesteni, illetve elpusztítani. Ehrlich diákkorában a rendelkezésre álló festékek száma még nagyon csekély volt, egyetemi éveire esik az anilinfesték-gyártás első nagy fellendülése. A fiatal orvos első munkahelyén, a berlini klinikán nagy szorgalommal vizsgálja a vér alakos elemeit. Ekkori munkásságának köszönhető, hogy a fehérvérsejtek közötti különbséget festési eljárásokkal sikerült megállapítani. Volt, amely lúgos, amely savanyu és amely közömbös festékkel festődött. Ebből a felismerésből született meg a mai diagnosztikai gyakorlatban is használatos minőségi vérképvizsgálat, amely alkalmas egyes fertő ző betegségek elkülönítésére. 1887-ben meghalt klinikai főnöke, és ennek utódja nem mutatott különleges érdeklődést Ehrlich munkássága iránt. Kénytelen a klinikát elhagyni, ami számára nagy csapást jelent. És ekkor betegszik meg: az orvosok tüdőtuberkulózist állapítanak meg Elmegy Egyiptomba, onnan gyógyultan tér haza, és saját kis laboratóriumában dolgozik tovább: a szervezetnek a kórokozókkal szembeni védelmi berendezéseivel foglalkozik. 1890-ben Robert Koch felfigyel Ehrlichre és végre megteremti számára a kutatómunka igazi feltételeit. Ehrlich a festékanyagok diagnosztikus felhasználása után, szenvedélyes érdeklődéssel fordul a festékek gyógyszeres alkalmazási lehetőségei felé * * ❖ Az arzént ősidők óta alkal mázták gyógyításra. Ehrlicl arzénvegyületek kombinálása val igyekezett olyan ártalmat lan vegyületet keresni, amelj az élő szervezeten belül hal mozódik fel a vérbaj kóroko zójában és azt elpusztítja anélkül azonban, hogy vaksá got vagy mérgezési tünetei okozna. Két vegyészmunka társával, Wertheimmel é: Bendával 606 különböző szer vés arzénvegyületet állított elő. Ezeket a japán Hátává’ állatkis érietekben próbálta ki ás a 606 ik vegyület a vérbajt okozó mikrobát az élő szerve zetben elpusztította. Ezt a ve gyületet nevezte el Salvarsan nak. A kitartással végzett mun ka tehát meghozta gyümölcsét. Igaz, az első hatékony vegyület nem volt teljesen ártalmatlan a szervezetre. Ezért fokozatosan változtatták vegyi szerkezetét és igy jutottak a Salvarsan után a Neo Salvarsanhoz. Neo-Salvarsan nal mind a friss, mint az évek óta lappangó régi fertőzéseket gyógyítani lehetett. A Neo-Salvarsan és később a bizmutinjekció lett a vérbaj elleni kombinált kezelés alapja, egészen a második világháborút követő évekig. Csak ekkor váltotta fel az ártalmatlanabb és gyorsabb hatású penicillin. * * * Ehrlich munkássága vetette meg annak a hatalmas tudományágnak alapjait, amelyet ma kemoterápia (vegyszeres gyógyítás) néven ismerünk. A kemoterápia fejlesztésében igen nagy érdeme van Gerhardt Domagk svájci tudósnak, aki 1932-ben a prontozil nevű textilfestékben megtalálta az első szulfonamidot, amellyel a gennykeltő és másfajta kórokozók által létrehozott betegségeket lehetett gyógyítani. Az angol Alexander Fleming már 1928-ban felfigyelt arra, hogy a penészgombák gátolják a gennykeltők fejlődését. ő állította elő és használta első Ízben gyógyításra a penicillint. A penicillin azonban csak H. W. Flarey oxfordi kutató munkássága nyomán terjedt el: neki sikerült 1940-ben ipari mértékben előállítani a penicillint. 1943 ban S. A. Waksmann amerikai kutató ugyancsak gombából előállítja a Streptomycint, ami a tuberkulózis kórokozója ellen is hatékony. Azóta _ versenyfutás folyik újabb és újabb hatékonynál hatékonyabb kemoterápiás szerek előállitására. Az élőlényekből nyert kemoterápiás szereket antibiotikumoknak hívják. Az elmúlt két évtizedben több százezer ilyen antibiotikumot állítottak elő és próbáltak ki, közülük jónéhány bevonult a mindennapos orvosi gyakorlatba. így Ehrlich szívós, kitartó munkásságának eredményeként a Salvarsan, illetve a Neo-Salvarsan lett a kemoterápia őse, a kemoterápiás szerek — a csodagyógyszerek — pedig for dulópontot jelentettek az emberiség történetében. EMBERI JESZTŐ BELTON, Anglia. — Robert Ward kertjében olyan madárijesztőket helyezett el, amelyek nemcsak a madarakat, hanem az embereket is megrémítik. Ezek a madárijesztők különleges készülékeket tartalmaznak, melyek negyed óránként patront robbantanak. A szomszédok most a rendőrség közbelépését kérik, mert a robbanások hajnalban kezdődnek és éjfélkor végződnek. Tisztelt szerkesztőség! Azt hiszem, hogy a több mint negyedmillió józanul gondolkodó választó polgárnak a nevében is beszélek, amikor válaszolok azoknak, akik Johnson elnök tetteit és személyét csak feltűnési vágyból bírálják, vagy durva szavakkal próbálják kisebbíteni. De kérdezem; szabad-e, lehet-e veszély idején a széthúzást elősegíteni ? ... Mert ez a generáció saját szemeivel láthatta, sőt nagy része átvészelte azokat a szenvedéseket, amelyeket a politikába kontárkodó demagógok okoztak az emberiségnek. Tagadhatatlan, hogy mindazok, akik ezekben a történelmet formáló időkben a nép többségének bizalmából jutottak vezető szerephez, tettekkel bizonyítják be, hogy az Egyesült Államok jövője, a nép jóléte, csak önzetlen és becsületes politikusok irányításával biztosítható, akik az egyéni érdeket össze tudják egyeztetni a közérdekkel. Már most, azok, akik a Johnson adminisztrációt felelőtlenül bírálják, feleljenek arra a kérdésre: hol voltak) Miért nem tiltakoztak, miéri nem tüntettek akkor, amikor a már letűnt Kruscsev az' hangoztatta, hogy a Szovjetunió el fogja temetni Amei'ikát? Mi dolgozunk és élünk a5 Egyesült Államokban, tiltakozunk az. alaptalan bírálatok és vádak ellen, mert ar igazság az, hogy Ameril« közel kétszáz éve az az or szág, ahová az üldöztetés, c nyomorúság és a terror elő menekültek a különböző nem zetek mostohagyermekei. Éí a Johnson adminisztráció ez a problémát is közmegelége) désre akarja és fogja megoll dani. Befejezésül egy versemmel szeretném a megértést és az ’ országépitést elősegíteni. Ez | a vers 1959-ben az acélsztrájk t idején íródott: ' BECSÜLJÜK MEG “ AMERIKAI! Simuljanak ki az öklök. Mosolyogjon az arcotok, x Igazgató! Munkásvezér! . Ez nemcsak a ti harcotok. Nem lesz acél, mert áll a gyár! Miért?! Keresd csak az okát. 5 Munkásvezér! Igazgató! Szeressétek Amerikát.- Szeressétek ezt a Hazát, 7- Kalácsot ad, húst, kenyeret! r Munkásvezér! Igazgató! 3 Nézd, nem kérges a tenyered.- “Ha nincs munka, z kenyér se lesz” t Hallom az anyák panaszát — igazgató! Munkásvezér! i Védjük együtt Amerikát. Termelni kell, 9 mert munka van. Nem állhatnak meg a gépek! r Munkásvezér! Igazgató! ^ Ezt csak ti ne értenétek? Ne játszatok most a tűzzel, Elég egy szikra s minden ég! Igazgató! Munkásvezér! Mit véteti ez a nemzedék? z Itt szabad vagy, - ez “Free Country” z \ Földön ilyen nincs sehol, a Munkásvezér! Igazgató! ■- Közel a. rém, gondolkozol?! a Kruscsev, a szovjet arra vár, il Hogy máshol szakad át a gát! i- Igazgató! Munkásvezér! s Védjük együtt Amerikát! it .. thy Rasputin mimózalelkii gyilkosa NEW YORK. —- Történelmi per indult meg az állami bi róság előtt. Elefántcsnotfejü botjára támaszkodva belépett a tárgyalóterembe a 79 éves Felix Juszupoff herceg 70 éves felesége, Irina hercegnő kíséretében. Juszupoff herceg a cári család rossz szellemé nek, a szélhámos varázsló Rasputin szerzetesnek gyilkosa,: nem gyilkosság miatt állt az amerikai biró elé, hanem mint felperes egy civil per ben. Egy és félmillió dollár kártérítést követel a CBS te leviziótól azon a címen, hogy egy 1962. évi TV-programban a nyilvánosság előtt kiteregették az ő privát életét. A herceg ügyvédje, Herbert Zelenko, volt kongresszusi képviselő, többek között azt kifogá solta, hogy a TV filmben sok sex volt. A CBS ügyvédje, Carleton Eldridge igy szólt az esküdtekhez: “Rasputin gyilkosa privát ügyet szeretne csinálni a 49 év előtt történt gyilkosságból. De hiába, nem szabadulhat meg soha a hírességtől, vagy hirhedtségtől, amelyet hazafias gyilkossága révén szerzett.” A bizonyítási eljárás során felidézték a gyilkosság minden részletét. A herceg palotájában történt 1916-ban. A herceg mérgezett csokoládé tortával kínálta meg vendé gét. Rasputin elutasító kézmozdulattal elárulta, hogy nem szereti az édességeket. Erre Juszupoff herceg előrán tóttá revolverét és rálőtt Rasputinra. Az öreg szerzetes kitámolygott a kertbe. Juszu poff herceg utána ment, bunkósbottal addig ütötte-verte. amig bizonyos lehetett abban, hogy a cári család rossz szelleme nem támad fel többé. Juszupoff herceg egyebek közt azt nehezményezi, hogy a TV-story hamisan kelti azt a benyomást, hogy ő a felesé gét “csalétekként” használta volna, hogy Rasputin! a pa lotájába csalja. Ami Irina hercegnő szerepét illeti, ez mái régebben per tárgya Volt 1934-ben Irina pert nyert a Metro-Goldwyn-Mayer film vállalat ellen, 125,000 dollár kártérítést kapott a sérele mért, amely azáltal érte, hogy a filmben célzás történt arra, hogy ő a piszkos szerzetesnek szg^tője lett volna. “Én nem is ismertem őt - mondta most Irina —, csak tudtam róla. Amikor Szentpéterváron a palotájukban a férje megölte Rasputint, ő beteg volt, négy hónapot töltött krimi üdülőhelyén. Rasputin azzal az ürüggyel csempészte be magát Miklós oár és családja bizalmába, hogy ő hipnózissal meg tudja gyógyítani a vészes vérszegénységben szenvedő trónörököst. Az oroszok megsértődtek VARSÓ — A nemzetközi szakszervezeti értekezletről kivonult a szovejt küldöttség. Ok: egy albán szakszervezeti megbízott kruscsevista revizionistáknak nevezte a szovjet küldötteket. Négy vasutas meghalt, amint két vasúti mozdony összeütközött az alagutban, Oroville, Caüf.-ban. Los Angelesben ennyi zsákban érkeztek a levelek jegyeket kérve a World Series mérkőzésre. Lydia Stannard, a Los Angeles Dodgers főkönyvelőnője bontja a zsákokat. LEVELESLÁDA
