Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1965-09-30 / 39. szám
6. oldal FÜGETLENSÉG Thursday Sepi. 30, 1965 A szabad világ és a szovjet világ hidegháborújáról sokat olvasunk, beszélünk és gondolkozunk. Ritkábban esik szó egy másik háborúságról, mely most folyik: a tudományos kutatás, kísérletezés s a technikai vívmányok gyakorlati értékesítése terén. Mig a hidegháború ellenségek közt fo iyik s a gyengébb fél az erősebbet lepipálni és eltemetni szeretné, a tudományos csendesháboru barátok, szövetségesek közt folyik. Itt az erősebb fél Amerika, a másik oldalon sorakoznak barátaink, köztük — nem tréfa! — De Gaulle tábornok, elnök, a francia csoda nagy és magas álmodója. Az, hogy tudományos kutatás és technológiai gyakorlati eredmények terén Amerika vezet, talán még a laikus közönség sorában is ismert tény. Ennek megállapításával ezt az írást mindjárt be is fejezhetnők. De a dolog nem ily egyszerű. A dolgok alakulása, ellenkezőleg, nagyon érdekes! mondhatni: izgalmasan érdekes. Hogyan s miért történt, hogy Amerika “lepipálta” Európát? * * * Az angol példa egymagában feleletet ad erre a kérdésre, ha nem akadna több példa. Korunk technológiai vívmányainak csúcsán a computer áll, a csodagép, a majdnemmindent-tudó gép, amely — nem utolsósorban — átmenetileg érzékeny munkanélküliséget, okoz. Nos, kik kezdték, kik indították el ezt a vihart, amely felkavarta az egész ipari termelést, üzemvezetést,, üzleti számításokat, piaci kutatásokat? Az angolok kezd ték! A világ első computer cső dagépeit 1951-ben az angliai Cambridge Egyetemen és Manchester egyetemén mutat ták be sikerrel. Egy évvel ké sőbb Angiidban már haszná latba vetek az első gépet. És mit látunk ma? Az amerikai computer uralja a világpia cot. Szinte versenytárs nélkül, mindenesetre komoly konkur rens nélkül áll az egész világon. Az egész világon — bele értve Angliát is! A múlt év ben Angliában 284 computert adtak el és ezek közül 144 amerikai computer volt. Atombomba ... Ha ezt a fé lelmetes szót halljuk, nyom ban a Manhattan Project lép emlékezetünkbe. De legyünk igazságosak, valljuk be, amit nem is tagadhatnánk, hiszen a tudomány titkai előbb-utóbfc nyílt titokká válnak. Nos, a háború előtti években az atombontási kísérletek terén angol tudósok vezettek. Kísérleteik egyre közelebb hozták az eredményt — az első amerikai atombomba megteremtését. Az atomenergia nemcsak pusztításra alkalmas fegyvert adott az ember kezébe. A jólét szoglálatára és növelésére is kihasználható, egyebek között villanyáram fejlesztésére. A háború után ebben az irányban megkezdődött a tu dományos kutatás és a gyakorlati munka. 1958. augusztusában működésbe lépett az első atomhajtásos villanyáram telep. Hol? Angliában, Calder Hallban. Társasutazás az óhazába jet repülőgépen! Pár óra alatt leszállás a Ferihegyen! Kolosszális ! Köszönj ük az angol tudósoknak, hogy ezt lehetővé tették. Az első jethajtásos személyszállító repülőgépet az angolok 1949-ben kipróbálták ás már három évvel utóbb, 1952-ben szélsebesen szelte a levegőt az óceán felett az angol Comet. Férfiak örömére az uj stainless borotvapenge. Gillette, Personna, Schick . . . Mind az amerikai borotvapengegyárak angol Wilkinson fegyvergyártó vállalat szabadasát használják. Amerika vezet ma ezen a téren és amazon, minden téren. Miért ? Azért, mert gazdagabb. Több pénze van és több tudósa, több mérnöke, több technikusa — amerikaiak, angolok, németek, franciák, belgák. Az 1952—1961 évtizedet felölelő statisztika szerint Amerikába jött Európából legfőképpen Angiiból és Nyugat-Németországból 30,000 mérnök, 14,000 fizika tudós, 9000 más szakmabeli tudós. És ezeknek a “bevándorlóknak” száma azóta nőttön nő Amerikában ma 800,000 tu dós, mérnök, technikus működik az uj iparokban, ame lyek csupán olyasmit produ .iáinak, amik még nemrég ismeretlenek voltak. Amerikr ma tudományos elméleti és gyakorlati kutatásra, kísérletezésekre, próbákra évi 20 ezer millió dollárt költ. Ilyen költekezést’ egyetlenegy nyugati ország sem engedhet meg magának. Ezért jön Amerikába a nagy tudós és technikus áradat: mert itt nemcsak többet lehet keresni, hanem több és jobb laboratóriumi és üzemi felszerelés konynyebbé és eredményesebbé teszi a munkát. Összehasonlításul legyen elég annak megemlítése, hogy a Nagy Charles hazája, Franciaország, mindössze évi egy és egyharmad milliárdot költ ilyen» célokra. (Úgy az amerikai, mint a francia számadatokban az állam és a privát ipar kiadásai együtt szerepelnek, és ugyanez all a többi országok esetében is, amelyeknek megfelelő adatait azért hagyjuk el, mert egy példa mindent megmond. “Legújabb ipari forradalomról” beszélnek. Az jellemzi legújabban a világpiacot, hogy ma a versenyben nem az alacsonyabb ár győz, hanem a jobb technológia kerekedik felül. Például a jobb gépet Amerikától vásárolják, ha másutt olcsóbb gépet lehet is kapni. Az amerikai gyárt many azért jobb, mert rengeteg kutatói munka van mögötte;' egész sereg legújabb iparban a termelési költsé gek 20—25 százaléka — kutatási, kísérletezési költség. “Ilyen tempóban mi nem tudunk versenyt futni”, mond i:a- egy francia vezető tudós. A legújabb ipari forradalom tulajdonképpen tudományos forradalom, ész és pénz a dön tő fegyverek. Emlékezzünk az iskolai történelemkönyvből a régi mondásra: A háborúhoz három dolog szükséges — pénz, pénz és pénz. A tudománoys világ csendes háborújához több mint ez a három dolog szükséges — ezer meg ezer agy és kéz. 10,000 lakosonkint ennyi a tudományos kutatók száma: Amerikában 23, Angliában 9,7, Nyugat- Németországban egyenként 8, Franciaországban 6. (És, ámbár ebben az Írásban csak a szabad világban folyó tudományos csendesháboruról van szó, mégis megemlítésre méltónak tartjuk az oroszországi számot: 18,5. Az orosz kormány, főleg a fegyverkezés örökös fejlesztése érdekében, a legnagyobb erőfeszitéseket teszi, hogy ne maradjon el az amerikai fejlődés mögött.) “Amerikai újítási iparról” is beszélnek. Mint minden va-A dzsungel mocsa elrothasztotta az amerikai katonák cipőit, most újakat kaptak, a övetelményeknek megfelelően. lamirevaló iparjz is big business. Nem hinnlaz ember: az újítási ipar töbj embert foglalkoztat, mint|a banküzlet. Négyszer olyaf nagy üzlet, mint a légi szilitás. Annyi, mint egyharmaa az egész amerikai nagyereskedelem nek. Évi 20 bili] dolláros business még ameikái fogalmak szerint is mamiiut business. MEZTELENRE ETTE MAGÁT MANILA. — Megette az ingét és ruháját Isodoro Marabi fülöpszigeti húszéves fiatalember, aki egy hónapot hányódott a tengeren kis csónakjában. Amikor megmentették, elmondta, hogy éppen bőrsaruját készült elfogyasztani kínzó éhségében. Fáradt tűzoltók feltöltik a szivattyú-kocsi tartályt egy patakból, miközben előttük egy ház ég, Santa Rosa, Calif.-ban. Húsz év után bűnösnek érzi magát BUDAPEST. — Bene János Ferenc 51 éves hegesztő csoportvezető budapesti, Kiss Árpád 38 éves darukezelő miskolci és dr. Stirling Károly 82 éves nyugdíjas volt vállalati főkönyvelő, pécsi lakos, háborús bünperét kezdte tárgyalni szerdán a fővárosi bíróság. 1944 őszén Stirling Károly r. kassai fiúnevelő intézet ^ centest dobott be Marietta, Ga.-ban a Lockheed-Georgia Co. kávéautomatajaba es a kaveval egy Jefferson 5 centest kapott vissza, mely állítólag 50,000 dollárt ér. igazgatóhelyett6e, volt ma gyár katonatisz, a Turul és Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének taga, a magyar és német kabnai szervek megbízásából terroralakulatot hozott létre amely magát I. Magyar Petőfi Rohamdandárnak nevezte, mivel a terű létén működő partizáncsoport is Petőfi nevét vette fel. Stirling az intézet növendékeiből mintegy 30 fiatalt választott ki ,aliknek a kiképzését azonnal megkezdték a tornai grófi kastélyban. A később mintegy kétszáznyira növekedett banlának ez a csoport lett a maga. Kiss Árpád akkor, mint fiatalkorú került a különleges alikulatba. Ennek aza lakulatnak a vezetője Bene János Ferenc, fanagykereskedő, a rongyosgárda egykori tagja. Bene kapcsolatban állt Darabos Lászlóval, a kassai nyilaspárt vezetőjével is. Darabost ké sőbb a csehszlovák bíróság kivégeztette. A Bene parancsnoksága alatt működő alakú lat 1944 decemberétől 1945 januárjáig több akciót hajtott végre, s mintegy 30—35 partizánt, illetve partizángyanus személyt vett őrizetbe, akik nek egy részét átadta a német és magyar katonai szervek nek, a tábori csendőrségnek. Közülük a vádirat szerint mintegy tiz embert Benéék csoportja gyilkolt meg, Bene közvetlen részvételével vagy utasításával. Az egyik kivég zőosztagnak, amely három embert végzett ki, tagja voll Kiss Árpád is. A holttestek exhumálása alkalmával kiderült, hogy a kegyelmet jelentő golyót bor zalmas kínzások előzték meg Bizonyítanak a kinyomott szemek és a letépett körmök. így gyilkoltak meg egy terhes anyát is, Filcsakova Máriát, akit férje keresése közben fogtak el. Filcsakovát kegyetlenül megkinozták, falhoz állították és körlülövöldözték. Egy golyó eltalálta, haslövést kapott és elvéri ett. Hasonlóan kegyetlen módon kínozták a Petőfi partizánbrigád két elfogott tagját, Mátrai Lászlót és Tóth Gyulát is. Mátrai László, akinek a kínzások során kezét, lábát el törték, egy óvatlan pillanatban az örök fegyverével fejbelőtte magát. Társát a banda tagjai végezték ki A bíróság a bünügy tárgyalását a vádirat ismertetésével és az elsőrendű vádlott Bene János Ferenc kihallgatásával kezdte meg. A vádlott a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy válaszolt: x-“Amit akkor tettem, azt ma, húsz év távlatából bűnnek tartom, de akkor hazafias cselekedetnek tekintettem.” Egyéként a részletekre vo-CSENDESHÁBORU a TUDOMÁNY MEZEJEN PÖRGE, FERDEORRU £CD. BUDAPEST. - “Pörge, Jimmy, Johny, Ferdeorru Jancsi, Hoszu Laci, Művész, Sző rös” és társaik az év elején verődtek össze. Naphosszat a Bihari utcai italboltban ta nyáztak. Közben átrándultal a Marx téri tej vendéglőbe, hogy néhány falatot nyelje nek a töméntelen fröccsre. Amikor leszállt az este, a Do hány utcai Diófa vendéglőben ütötték fel főhadiszállásukat. Záróra után a díszes társaság tagjai a Villa Negrának nevezett, kimustrált autóbuszban iszogattak. Hajnalban a társaság elvonult. Minthogy csak kettő-háromnak volt lakása, a többiek a Nyugati pályaudvar egyik tornyában kerestek éjszakai szállást, egyenként másztak fel létrán. Amikor hivatalos szervek felfedezték, hogy a hívatlan vendégek ott alusszák ki mámorukat, s ez a lehetőség megszűnt, a budaörsi barlangokat keresték fel. így ment ez hétről hétre Miből tellett a társaság tag jainak erre a fényűzőnek ugyan nem mondható, de költséges életmódra? — Hiszen egyikük sem dolgozott, és tud valévően az ételért és italért mindenütt fizetni kell. A főkapitányság nyomozói csak hamar választ találtak a kérdésre. Peregi János, 39 éves foglalkozás nélküli, bár több gyermeke van, hónapokig “elfelejtett” tartásdijat fizetni. Prágai Mihály 23 éves gépkocsivezetőnek, amikor összeismedkedett cimboráival, 2000 forintos állása volt. Úgy érezte azonban, hogy az uj környezetben uj élet kezdődhet munka nélkül. Otthagyta hát állását. A 25 éves Roszner László és a 23 éves Szűcs László már jel ismerték a börtönöket — belülről. A 22 éves GölJei Ferenc vidékről jött fel a fővárosba munkát keresni, de ahelyett, hogy munkát vállalt volna, a társasághoz csatlakozott. Hangyási Jánost t: Megyesi Lajost — mindketten 21* évesek —, már csak a börtönben tudták kihallgatni a nyomozók, időközben ugyanis esedékessé vált régebbi bűncselekményeik miatt kiszabott büntetésük kitöltése. Brezvai Sándor, alig 21 eves, s már ismert markecoló (ittas embereket kifosztó), aki betegesen undorodott mindenféle munkától. A 32 éves Gyémesi Ferenc is veszélyes bűnöző, Farkas Anna — a társaság egyetlen nőtagja — közveszélyes munkakerülő. A banda 11. és 12. tagja a 39 éves Kerti Sándor és a 35 éves Almási Albert, a rendőrségen büszkén színésznek vallották magukat. Ezúttal azonban megbuktak szerepükben. A banda tagjai hangyaszorgalommal követék el a legkülönbözőbb bűncselekményeket. Az italboltokban részeg emberekkel italt fizettettek maguknak, majd meglopták őket. Elvittek mindent, ami a kezük ügyébe került, orkánkabáttól ételhordóig. Loptak a pályaudvarokon, a vonatokon még a Mankó utcai bíróság folyosóján is. Vikendházakat fosztogattak, autódat törtek fel. Egyik éjszaka Hangyási és Prágai, mint nyomozók, ittas férfit igazoltattak, majd megverték, taxiba ültették, s kimentek vele a Margitszigetre. Ott kifosztották. Nehéz lenne felsorolni a sok gazemberséget, amit néhány hónap alatt elkövettek. A postatakarékpénztár alkonya John A. Gronouski, az Egyesült Államok volt postaügyi ninisztere, azt kérte a kongesszustól, hogy egyezzék be- G a postatakarékpénztár in;ézményének a beszüntetésébe. Szerinte a postatakarékpénztár egy letűnt korszak csökevénye. A felszámolás leconyolitását fokozatosan két évre tervezte és kérte a kongresszust, hogy bizonyos haáridőt állapítson meg, amelyen túl kamatot többé ner| hzetnek. A kongresszus 1910-ben álitotta fel az első postatakarékpénztárát, sok évvel azután, hogy a magyar királyi postatakarékpénztár megkezdte működését. Itt a célja az volt, hogy kisemberek, földmivesek és olyan beván dorlók szükségleteit elégítse ki, akik falvakban laknak, tá vol minden pénzintézeti fióknatkozó kikérdezésnél újra meg újra azt állítja, hogy nem emlékezik, rossz az emlékezőtehetsége. A tárgyalás több napig fog tartani. tói. Az 1910-es években a bevándorlók milliói érkeztek Amerika partjaira, akik megszokták, hogy postatakarékpénztár álljon a rendelkezésükre. Az amerikai postatakarékpénztár 1947-ben érte el működésének csúcspontját, amikor 4,200,000 betevője volt, de ma már csak egymillió amerikainak van ilyen számlája. A betétek összege 3400 millió dollárról 416 millióra csökkent, az átlagos egyenleg 808 dollárról 387 dolárra. Mi az oka ennek az óriási visszaesésnek, amikor a magánbankok takarékbetétjei so-i ha nem álmodott magasságba szökkentek? A felelet egyszerű. A kamat, amit a postatakarékpénztár fizet csak 2% évente, mig a bankok, takarékpénztárak, savings-andloan association-ok 4—5% kaj matot térítenek meg. A postatakarékpénztári betétnek már az az egykor egyedüli előnye sem áll fenne, hogy Uncle Sam jótáll érte, mert F. D. Roosevelt óta minden bankbetét 10,060 dollár erejéig úztodtva van. Pakisztán elnöke Mohamed Ayub Khan, térképen kiséri a háború folyását Pakisztán és India között.
