Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-09-30 / 39. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY VOL. 52. ÉVFOLYAM — No. 39. SZAM-----------ii"" Ü"--------------­ÁRA 15C-SINGLE COPY 15c 53 srrsj-srir;---------------L-j.; ----------1= TRENTON. N. J. Thursday Sept. 30, 1965 RABNEMZETEK SZÖVETSÉGE NEW YORK. — Az Euró­pai Rabnemzetek- Szövetsége a napokban tartotta 12-ik köz­gyűlését. A Szövetségben ki­lenc középeűrópai, orosz gyar­mati sorban élő nemzet szám­űzetésben működő szószólói vannak képviselve. A mostani közgyűlésen, amely egyidő­­ben ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének koz­nak vett részt John H. Bucha­nan alabamai képviselő. An­nak elismerése mellett, hogy a szovjetcsatlós országokban a terror alábbhagyott, fonto­sabb tényként szögezte le, hogy semmi kétség sem lehet affelől, hogy ma szabad vá­lasztás elsöpörné a kommu­nista kormnáyzatokat. Hivat­kozva a vietnami konfliktus­ra, Buchanan képviselő ki­jelentette, hogy Amerika ot­tani erélyes fellépése meg­győzheti a világkommunizmus vezetőit, hogy szabad földből egy incset sem adunk fel. A közgyűlés határozatban kimondta, hogy felhívja a sza­bad világ kormányait, hogy a kelet- és közép-európai rab­nemzetek problémáját, a nem­zetközi fórumokon tartsa ál­landóan napirenden, addig, amig ezek a nemzetek fel nem szabadulnak a szovjet és kom­munista elnyomatás alól. A Nyugat csikarjon ki engedmé­nyeket, támaszkodva egyrészt gazdasági és financiális túl­erejére, másrészt kihasználva a szovjet és a csatlósországok világosan kifejezésre juttatott vágyát szorosabb kelet—nyu­gati gazdasági kapcsolatok megteremtése iránt. Megválasztották az uj tisz­tikart egy évre. A Szövetség főtitkárának Gáspár Ödönt választotta meg a közgyűlés. Az erdélyi magyarság elnyomását ,•/ nemzetközi fórum elé viszik f y HimiLuuiuu OTTAWA. — A kanadai or­szágos szenátus üléstermében szeptember közepén ülést tartott az Inter-Parlamentá­­ris Unió egyik bizottsága, amely az önkormányzat nél­küli területek helyzetével és nemzetiségi kérdésekkel fog­lalkozik. Az ülés, amelyen or­szágonként két, összesen kö­rülbelül száz delegátus vett részt, a jövő évi program el­készítésével foglalkozott. A felszólalt delegátusok közül többen élesen nyilatkoztak az “ujgyarmatositás” problémái­val, vagyis nemzeteknek és nemzetiségeknek elnyomatá­sával, politikai, vallási és gaz­dasági hátrányos megkülön­böztetéssel. Ebben a vonatko­zásban F. Sisk californiai kép­viselő, az amerikai delegáció szószólója szóvátette az erdé­lyi magyarság üldözését, ami a romániai kommunista kor­mányzat bűne. Javasolta, kö­vetelte, hogy az Inter-Parla­­mentáris Unió jövő évi köz­gyűlése tűzze napirendre a gyarmatosításnak, az uj gyar­matosításnak kérdéseit. Az amerikai képviselő javaslatai­hoz csatlakozott egy angol és egy nyugat-német delegátus. Derwinski illinoisi kong­resszusi képviselő határozati javaslatot nyújtott be a gyar­mati elnyomás és nemzeti, val­lási, politikai megkülönbözte­tés megbélyegzésére. Ezt a határozati javaslatot — mely­nek heves ellenzői is akadtak a bizottságban — végül elfo­gadták és a jövő tavasszal Canberrában, Ausztrália fő­városában tartandó igazgató­­sági ülésen kerül végső dön­tésre a kérdés, hogy mind­ezek a problémák milyen for­mában 1 foglalkoztassák az Unió közgyűlését. Az ottawai konferencián az Erdély Védelmében Mozga­lom képviseletében Dr. Szász Zoltán, a mozgalom ügyveze­tő igazgatója vett részt. Az erdélyi magyarság hely­zetével a konferenciát követő napon egy televízió panel is foglalkozott. Ezt a programot közvetíteni fogja több ameri­kai és kanadai televízió. A szórakoztató ipar legújabb személyisége Steve Allen (jobbra), aki politikai pályára lép és demok­rata kongresszusi képviselőnek pályázik, James Roosevelt helyére. Mások: (balról): George Murphy republikánus szenátor, Ronald Reagan, lehetséges GOP kormányzójelölt, Californiában és Wendel Corey, városi tanácsos, Santa Monicaban (Calif.) HOGYAN TUDJUK MEGVÉDENI U CENTES DOLLÁRUNKAT? Ml LESZ, HA KITÚR A BEKE ? DOLLÁRMILLIÓK AZ UT SZÉLÉN WASHINGTON. — A tör- 1 énelem megismétli magát, olykor derűs mosollyal... Ré­gen volt, sok öregamerikás még emlékezik a szép időkre, amikor Amerika igéretföld­­jén, mindenütt, amerre járt az ember, arany tallérok he­vertek az ut szélén, a tót za­­tyafinak csak le kellett hajol­ni és megrakhatta a pantal­lóját a talált kincsekkel. Most Uncle Samre mosolyog ilyes­féle szerencse. Miután a kong­resszus megszavazta a tör­vényt, amely felhatalmazza a kormányt dájmok, kvóderek és féldollárosok verésére ezüst nélkül, illetve kisebb ezüsttartalommal, a kincstár­nak óriási talált-pénz-profitja lesz. A mostani ezüst dájm 9 és fél centbe kerül, az ezüst­­telen dájm előállítási ára 0,6 cent lesz, vagyis csak vala-ÉPITŐ ÉS ASZTALOS. Házak Építéséi és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. micskével több, mint fél cent. A kvóder 23,6 cent helyett 1 és fél centbe fog kerülni és a féldolláros 47,3 cent helyett, csak 26 és fél centbe. Könnyű lenne kiszámítani, hogy mily sok dollárt fog nyerni a kincs­tár a nemesfémspórolással, ha pontosan vagy legalábbis hoz­závetőlegesen meg lehetne ál­lapítani, hogy évente hány millió dájmra, kvóderre és fél­­dollárosra lesz szükség. De ezt — legalábbis egyelőre, amig hiányzik a megfelelő ta­pasztalás — nem lehet kiszá­mítani. Ezért a várható hasz­not nem lehet a költségvetés­be beállítani. És ha a haszon, amely biztosan nagy lesz, nem lesz benne a költségvetésben, ki rendelkezhet azzal? És mi­lyen célra lehet azt fordítani ? Ez a $64,000 kérdés. Nagy kérdés, mert többé-kevésbé hozzáértő szakértők úgy vé­lik, hogy a talált pénz már ebben az évben 100 millió dol­lár körül lesz és két év múlva Az utolsó békeév óta szer­zett tapasztalataink indo­kolttá teszik a kérdést, mi módon lehet védekeznünk az ellen, hogy felénél kisebbre zsugorodott dollárunkat to­vábbi zsugorodástól megvéd­­jük. A dollár értékcsökkené­sének, csökken vásárlóképes­ségének mértéke jelenleg ez: 1 dollárral ma annyi szükség­leti cikket vásárolhatunk, amennyinek megvásárlásához 1939-ben 44 cent elég volt. Mai dollárunk eszerint 44 cen­tes dollárnak nevezhető. “Sorvadás” tulerős szó len­ne. Tény az, hogy az újabb években a dollár évente átlag fél centet veszített vásárló­erejéből és a múlt évben az értékvesztés majdnem elérte az egész centet. És az elkö­vetkező években mindenkép­pen— ha a helyzetet lénye­gesen befolyásoló más körül­mények nem állnak be — to­vábbi lassú lemorzsolódásra kell számítani. Egy 30 év óta állandósult irányzat nem ál­lítható le máról holnapra. In­kább csak az a kérdés, hogy a folyamat nem fog-e erőtel­jesebb lendületet venni a jö­vőben. A nemrég az acélipar­ban s előbb az automobil ipar­ban az uniók által kiharcolt magas munkabérek előbb­­utóbb az egész fonalon ár­emelkedéseket vonhatnak ma­guk után. Mi tagadás, — infláció van. Ezt tudja a pénzügyminisz­ter és tudja a háziasszony. De érdekes kisérője van a mostani dollárzsugorodásnak: a szervezett munkások és sok foglalkozási ágban, iparban és üzletben is az emberek jöve­delme is növekszik (több 44 centes dollárt kapnak ...) és ezért, legalábbis egyelőre, a nép milliói még nem érzik meg a veszteséget. Még a nyugdíjasok is kaptak a 44 centes áralakuláshoz szabott emelést. 5fc * * Mármost, ha Van — és bi­elérheti az ezer millió dollárt ! Különböző javaslatok me­rültek fel: Vizet előteremteni a szárazság sújtotta New Yorknak, uj Nemzeti Parko­kat létesíteni, törlesztés ut­ján lecsökkenteni az állam­­adósságot, stb. Johnson elnök lehütötte a nagy lelkesedést: Türelem, egy elnöki bizottság — a pénzügyminiszter, a fő­számvevő és az elnök gazdasá­gi fő tanácsadója — tanulmá­nyozni fogja a talált pénz problémáját és legkésőbb de­cember 1-ig jelentést fog ten­ni. zony van — infláció, két fő kérdés merül fel. Az egyik: Mi az oka? A másik: Hogyan védekezhet az egyén az álta­lános irányzattal szemben ? Vezető gazdasági szakértők úgy vélekednek, hogy a baj­nak fő oka nem is baj, ha­nem a mostani, tartósnak tet­sző gazdasági fellendülés nyo­mában fellépett nagyobb jó­lét, meglehetősen általánosan felemelkedett, életszínvonal. Az embereknek több pénzük van, több és főleg jobb minő­ségű portékákat vásárolnak s az ilymódon megnövekedett kereslet felfelé kergeti az ára­kat. És, persze, a vietnami há­ború is érezteti élénkítő be­folyását a termelésben és a munkapiacon. Több termelés, magasabb munkabérek, maga­sabb árak ... Rosszabb is lehetne a hely­zet. Tény az, hogy a munkabé­rek nagyobb mértékben emel­kednek, mint a munka pro­duktivitása, vagyis az, hogy egy-egy munkás a jobb, rész­ben automatizált gépek segít­ségével nem termel annyival többet, amennyivel több a bé­re. Igen ám, de — az óriási amerikai piacon óriási a kon­kurencia, tele vannak a vá­rosok bargain üzletekkel. A kíméletlen verseny lefékezi a kereslet és kínálat egymásra­­hatása nyomában a gazdasá­gi törvényszerűség szerint el­kerülhetetlen drágulást. A bargain basement megtöri a gazdasági törvény erejét. * * * Következik a második kér­dés: mit tehet egy-egy ember 44 centes dollárja további ér­­tékcsökkenéses ellen ? Nincs csodagyógyszer az infláció nevű gazdasági beteg­ség ellen. De vannak jó gyógy­szerek, amilyen például az asz­pirin és a kamillatea. Ezek­nek a gyógyszereknek isme­rete hasznos lehet mindenki­nek, amikor a jövőbe néz. Ve­gyünk számba mindenkit, akit illet. 1. Jó védelem a jó és állan­dó állás. A legtöbb foglalko­zási ágban a munkabérek és fizetések legalábbis lépést tartanak a dollár értékcsök­kenésével. A fizetések na­gyobb mértékben emelkednek, mint az árak. A legutóbbi 10 évben a szükségleti cikkek és szolgálatok ára körülbelül 20 százalékkal emelkedett, ugyanebben az időszakban az ipari munkások bérei kétszer­­ennyivel, 40 százalékkal nőt­tek. A munkások “valódi” munkabére (tekintet nélkül arra, hogy dollárja hány há­boruelőtti centet ér) emelke­dő tendenciát mutat. 2. A családi otthon jó be­fektetés, véd dollárvesztés el­len. Egy 10 év előtt épített 10,000 dolláros ház építése ma 12,400 dollárba kerülne. A ház vásárlására költött pénz nem vesztett értékéből, ellenkezőleg, haszonnal adha­tó el. Persze ez csak általá­nosságban mondható, mert in­gadozások vannak a házpia­con: például, ha romlik a vi­dék minősége, a ház vészit értékéből. Ég most nagyobb városokban bizonyos rontó be­hatások mutatkoznak ... 3. Értékpapírok. Fajtája vá­logatja. A vállalati részvé­nyek általában magasabb ára­kat érnek el, valahányszor a dollár értékében csökkenés áll be; ily részvények tehát megvédik a dollárt. De nem mind. Tudni kell, hogy ha időnként általában emelkedő tendencia (bull market, ma­­gyaroszági szóhasználat sze­rint hausse) van a tőzsdén, mindig akadnak részvények, amelyek árfolyamveszteséget szenvednek. Csak a jól, sze­rencsésen kiválogatott rész­vény értékállandóságában le­het bízni. Az utóbbi 10 év mérlege: A 10 év előtt 10,000 dollárért vásárolt részvények értéke ma 19,860 dollár. A kölcsönkötvények, bon­­dok csak annyi dollárt adnak vissza, amennyit értük ad­tunk s ami kamatot hoznak, azt nagyjában felemészti az infláció. A bond a dollárvéde­lemben csak kevéssel jobb, mint a matrac alatt eldugott készpénz. A 10 év előtt vásá­rolt 10,000 dolláros bond ma olyan 10,000 dollárt ér, ami­lyennek vásárlóereje mind­össze 8480 “jó” dollár. 4. Megtakarított pénz a bankban, savings & loan inté­zetben. A helyzet ugyanaz, mint bond vásárlásnál. A dol­lár mindvégig dollár marad s ami kamatot beveszünk a ré­ven, azt — legalábbis rész­ben — elveszítjük a vámon. De — dollárveszteséget nem szenvedhetünk, mint azok a kevéssé szerencsés flótások, akik rossz részvények árfo­lyamemelkedésében remény­kedtek. 5. Farm. A farmok értéke, különösen nagy városok kö­zelében, ahol egyre kijjebb terpeszkednek a külvárosok, jelentős mértékben emelke­dik. Általában azonban azt lehet mondani, hogy csak jól vezetett farmgazdaság hoz megfelelő hasznot, sok farm WASHINGTON. - Nem kell megijedni, mondják keserű humorral hivatalos és nemhi­­vatalös gazdasági szakértők: holnap vagy holnapután még nem lehet béke és hogy mikor lehet, annak a Brezsnyev--Ko­­szigin ikerpár és Mao Ce-tung a megmondhatói. Mégis, gon­dolkodni, számitgatni és be szélni kell a kérdésről, hogy mi lesz, ha béke lesz. Mert megdönthetetlen annak a francia mondásnak az igazsá­ga, hogy “Kormányozni any­­nyi, mint előrelátni”. Sokan, a kongresszus két házában is, úgy vélekednek, hogy a nagyarányú katonai kiadások fő pillérei a mai ma­gas szintű amerikai gazdaság­nak. Nem úgy, mondják an­nak a bizottságnak tagjai, el­sőrangú gazdasági és pénz­ügyi szakemberek, akiket Johnson elnök a kérdés tanul­mányozásával megbízott és ..kik most elkészitették jelen­tésüket. Egy és fél évi tanul mányozás után a következő megállapításra jutottak: Még általános, teljes lefegyverke zés sem járna elviselhetetlen következésekkel; ellenkezőleg, a fegyverkezés beszüntetése, illetőleg a feltétlenül szüksé­ges minimumra csökkentése inkább lehetőséget nyitna ar­ra, hogy az amerikai nép még jobb életet élvezhessen, mint ma. A helyzet persze az, hogy még a fegyverkezés korláto­zása is csak távoli lehetőség­nek tűnik. De van a fegyver­kezésnek, mint pénzáldozati tényezőnek, egy kedvező ol­dala is. Ugyanis a fegyver­kezési technika hatalmasan fejlődik és a katonai igazga­tás módszerei is javultak. Az elmúlt tiz esztendőben minden tizenkét dolgozó közül egy a katonaság részére termelt, a múlt évben már sokkal keve­sebb munkáskézre volt szük­ség és ennélfogva a katonai kiadások, arányban a megnö­vekedett nemzeti összjövede­lemmel, csökkentek. És az amerikai gazdaság rendje ele­gendően hajlékony ahhoz, hogy elbírja a katonai költ­ségvetésnek még további csökkentését is, aminek to­vábbi folyományaképpen le­hetővé válhat, hogy a kor­mányzat több pénzt költsön civil célokra, továbbá'dehető­­vé válhat adók leszállítása Í3. Az elnöki bizottság a jövő­be tekintve úgy látja a kiala­kuló helyzetet, hogy a nem­zeti összjövedelem, amely az 1964. évben 629 ezer millió dollárt tett ki, 1970-ben el fogja érni a 870 billió dollárt, így a kormánynak — a mai adóráták mellett — 1970-ben már - 50 billió dollárral több bevétele lenne még abban az esetben is, ha a katonai ki­adások a mai szinten marad­nának. Mármost, fel kell vet­ni a kérdést: mi történjék az extra 50 billió dollárral ? Bele­pumpálni a gazdaságba és ez­zel elejét venni esetleges ipa­ri és üzleti lelanyhulásnak (recessziónak). Vagy más szó­val : Az extra 50 billió dollárt a nép Javára fordítani. Mindez általánosságban helytálló számítás és jóslás. De ez nem zárja ki, hogy a fegyverkezésben beálló válto­zások zavart okozzanak a gaz­daság bizonyos szektoraiban. Például: a nagy stratégiában változás állt be, a fő hang­súly a bombavető nagyrepülő­gépekről átszállt az atombom­báé rakéták fejlesztésére, és emiatt egyes ipari vállalatok­nál, egyes vidékeken érzékeny károsodás támadt, sok mun­kás, mérnök, kutató, stb. ad­digi helyén számfelettivé lett. Egyedül a repülőgépgyártó iparban közel 50,000 állás szűnt meg 1962 és 1964 kö­zött. A károsodás mértéké­nek jellemzésére a bizottság példaképpen említi Port Clin­ton ohiói város esetét: A 7000 . lakosú városban 2000 munkás elveszti az állását a jövő év­ben, amikor az Erie Army De­pot becsukja kapuit. A bizott­ság ajánlja, hogy a kormány illetékes tényezői mindent te­gyenek meg ily esetekben a helyzet javítására, a károsul­tak megsegítésére, részükre uj munkahelyek felkutatásá­ra. A kormányzatnak legna­gyobb gondja éppen az ilyen helyi, szórványos bajok orvos­lása ; sokkal nagyobb gond, mint a találgatás, hogy mi lesz, ha béke lesz és a kato­nai felkészültségre nem lesz szükség. veszteséggel zárja egyre-más­­ra az éveit. A 10 év előtti 10,000 dolláros farm értéke ma átlagosan 16,470 dollár. 6. Nyugdíjasok. Az infláci­ót az özvegyek, árvák és öre­gek legnagyobb ellenségének mondják. A Social Security nyugdijat időnként felemelik, de időközben a nyugdij érté­ke morzsolódik. Drágakő, ékszer, műkincsek. Európaiak kedvelt fegyvere a drágulás elleni védekezésben. Hátrányai; A befektetett pénz gyümölcsözetlenül hever, amig az eladásra kerül sor. És baklövést is könnyen elkö­vethet az ember, például drá­ga régi festményéről kiderül­het, hogy olcsó uj hamisít­vány. * * * Tömör összefoglalás: Jól jár az, aki jól választja meg pályáját, foglalkozását. Aki jó részvényeket vásárol. Aki jó helyen jó ingatlanba fek­teti pénzét. Aki özvegységre jutó feleségéről, árvaságra ju­tó gyermekeiről és idős ko­rára önmagáról jóelőre, terv­szerűen, okosan, szerencsé­sen gondoskodik. A PÁPA ÉS A PILÓTA NEW YORK — Október negyediki, new yorki látoga­tása, VI. Pál pápát egy George C. Duval nevű, ame­rikai presbiteriánus pilóta fogja repülőgépen hazaszállí­tani a Vatikánba. SZOVJET ZENÉSZEK MONTREAL — A moszk­vai Music Hall könnyűzene csoportja megkezdte vendég­­szereplését Kanadában, mely egészen november közepéig fog tartani. KIADÓ egy hálószoba, dolgozó féfinek, heti $7-érl, lel.: VI 6-2892 MOST LÉPJEN AKCIÓBA! Ez az AVON karácsonyi eladási sze­zonja. Azonnali keresethez jut, mini az AVON részidefü, vagy leljesidejü képviselője, lakhelye közelében. Otthonában való meg­beszélés végett telefonáljon: New Brunswick körzetben hívja KI 5-1345, Perth Amboy környékén Hl 2-2462, Allenlown-Belhlehem környékén 432-0916. * 30 KIADÓ 5 szobás lakás havi 30 dollárért. 33 Brookside Ave., New Brunswick. Tel.: 249-3820,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents