Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-01-28 / 4. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 52. ÉVFOLYAM No. 4. SZÁM f RA 15c-SINGLE COPY 15c TRENTON, N. J. Thursday. Jan. 28. 1965 JELENTÉS TARCZALY BÁRÓ CÍM- ÉS RANG-ÜZLETÉBŐL BÉCS — Tavaly jó külsejű; fiatalemberről készültek pró­bafelvételek egy bácsi film­­setudióban. A fekete hajú, csillogó szemű, olajos bőrű if­jú titánt Hans Hermann We­­yernek hívták és a lapok “ás­ványvíz milliomosként” emle­gették. A nőknek ez a bálvá­nya ugyanis virágzó nyugat­­németországi ásványvíz-vál­lalkozásáról volt ismert. A próbafelvételek, sajna, teljes kudarccal végződtek, Weyer ur egy épkézláb mondat el­mondására sem volt képes ka­mera előtt. Bánatában Mün­chenbe költözött. Talán a hagyományos oszt­rák cimkórság vitte rá, hogy szemrevaló külleméhez illő rangokról is gondoskodjék. Ilyen ügyekben Dr. Kornél von Tarczaly báró ur illetékes a bajor fővárosban. Nem tud­ni, hogy e bárói címet örököl­te vagy kölcsönözte-e — Tar­czaly mindenesetre megfelelő ellenszolgáltatás fejében kész­séggel segít mindazokon, akik ilyesmire vágynak. Szabott tarifa alapján például pom­pás kitüntetések vásárolha­tók Tarczaly cimboltjában: Eisenhower tábornok “Hábo­rús Emlékérme”, avagy a “Szövetséges Érdemkereszt” esetleg a “Navarri Király­ság Legfelsőbb Liliomrend­je . . .” Tarczaly egyébként 18 lenyűgöző nevű lovagrend nagymestere s e minőségben további címek és érdemren­dek nagyvonalú adományozó­ja .. . Weyer ur például a Szent Agátarend keresztjét vásárol­ta meg tőle, és j utányosan sze­rezte meg egy nemlétező ka­nadai egyetem diplomáját, amelynek birtokában a dokto­ri címet is neve elé ragaszt­hatta . . . Mivel pedig nagy­ban olcsóbb az áru, konzuli címhez is jutott. Thomond Ki­rályság konzuljának vallhat­ta magát! Hogy ez a király­­ságocska már a 18-ik század óta nem létezik, nem jelent akadályt: a nagyratörő ás­­ványviz-ficsurt ezentúl konzul urnák szólíthatták üzletfelek és főpincérek. A hamburgi bíróság előtt most folyó perében Hans Her­mann Weyert, “polgári” né­ven szólítják. Többéves és többszörös szélhámosságok után ugyanis kiderült, hogy Weyernek nemcsak cirnei vol­tak költöttek — ez még meg­bocsátható volna ... — ha­nem a vagyona is. S mig a cí­mekért fizetett — más szol­gálatokért neki fizettek a gyengébb nem idősebb képvi­selői. Tarczaly Kornél báró vagy nem báró cimboltjának továb­bi sorsáról eddig nem érke­zett jelentés. Csak titkára, egg Sebő Tibor nevű felhajtó pafiaszairól számol be a saj­tó, aki siránkozik: potom negyvenezer márkát számítot­tak Weyernek az összes cí­mekért, rangokért és rendek­éért— s még ennyit sem sike- I rült behajtani . . . Winston Leonard Spencer Churchill PAPIRFEDELES FORRADALOM NEW YORK — Az ameri­kai könyvpiacon és egyben a tömegmüvelődés terén forra­dalmi változást idézett elő 25 évvel ezelőtt az olcsó papirfe-j deles könyv megjelenése. A Pocket Books kiadóvállalat indította meg ezt a forradal-j mat azzal, hogy nagy tömeg­ben dobott a piacra olcsó, de legnívósabb könyveket: az amerikai irodalom legjavát,' keménykötéses bestsellerek! papirkötéses változatát, vala-j mint a világirodalom klasszi­kusait. A papirfedeles könyv jó üzletnek bizonyult, a ki­adók jó jövedelemhez jutót- j tak; de a papirfedeles forra­dalom szociális, kulturális je­lentősége ennél sokkal na­gyobb. A papirfedeles könyveziist­­jubileuma alkalmából kiszámí­tották, hogy az elmúlt ne­gyed évszázad alatt Ameriká-1 ban három ezer millió Pocket Book tipusu olcsó és jó könyv jelent meg. Ami történt, azt a Simon & Schuster könyvki­adó vállalat elnöke, Lincoln Schuster, igy jellemezte: “A könyv demokratizálása.” Az olcsó könyv az amerikai nép millióinak kezébe adta a szó­rakozás és művelődés köny­­nyen megszerezhető eszköze­it. Ami talán még ennél is fon­tosabb: a könnyen meg sze­rezhető könyv az amerikai fiatalság nagy tömegeit rá­szoktatta, ránevelte a könyv­­olvasásra. Az olcsó könyvnek általá-j ELADÓ HÁZAK: New Bruns- ! wickon: Egycsaládos, 3 hálószo- ' bás, 2 kocsira való garázzsal; kél-1 családos, 3 szoba és férdő mindé- \ gyik emeleten, draveway, $16,000, bármelyik. KELLY AGENCY CH 9-3315. nos hatása a könyvkiadási üz­letre nagy és egyre nagyobb. Az elmúlt 25 év alatt az olcsó­­könyv-kiadók a drágább köny­vek kiadóinak a kiadási jog­ért körülbelül 100 millió dol­lárt fizettek. A múlt évben 1800 millió könyvet adtak el Amerikában és ezek közül 200 millió — vagyis 11 százalék — papirfedeles könyv volt. Az olcsó könyv az amerikai könyvpiac lényeges alkotóré­sze lett. Több vállalat bizo­nyos müveket egyidőben ad ki keménykötésben és olcsó papirfedeles kiadásban, tud­­vat azt, hogy az olcsó könyv­nek külön, jelentős vásárlókö­zönsége van. Az 1500 ameri­kai könyvkiadó vállalat közül nagyon sok ad ki olcsó köny­veket, ily módon igyekeznek elérni az olvasó közönség min­den rétegét. Az olcsó köny­veknek nem kis részét isko­lai könyvtárak vásárolják fel, de a diákok egyéni könyv­­vásárlásai is jelentősek. SZERENCSÉS FLÓTAS LISSZABON, Portugália — Joao Feleciano Diaz Guima­­raes 40 év óta szerencseszá­mának vélte az 1324 számot, mindig ezt számot játszotta meg és 40 éven át mindig csak vesztett. Most végre ki­jött a szerencseszám, a nyere­mény dollárokra átszámítva 17,000 dollárnál több volt . . . illetőleg lett volna, ha Joao F. D. Guimaraes idejében bevál­totta volna sorsjegyét. De nem tudta beváltani, mert sú­lyos influenza napokon át, ép­pen élete legszerencsésebb 1874 november 30. Estély a Blenheim-kastélyban. A bál forgatagában hirtelen rosszul lesz egy fiatal amerikai asz­­szony. Gyorsan a ruhatár he­lyiségébe viszik, ott fektetik .e. Vizes kabátok, kalapok és esernyők között jött a világ-' ra (hét hónapra) Winston Leonard Spencer Churchill. A fényes palotát 250 esz­tendővel azelőtt építette az uj-! szülött őse: John Churchill, j aki Marlborough hercege cím­mel vonult be az angol törté-! nelembe. Churchill egész pályafutá­sra rányomta bélyegét két tényező. Hosszú életútját arisztokrata őseinek nyomdo-i kában haladva szinte meg-j .szállottként, vad szenvedél­lyel vágyott a hírnévre, keres­te a dicsőséget. Anyjának amerikai származása miatt jedig legfőbb szószólója volt és maradt az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia szoros politikai együttműködésének. Churchill 1901-ben vonult j be először a Westminster-pa- j lotába és egészen 1964. juliusj 27-ig, több mint hatvanhárom ] esztendőn át szolgálta nemze­tét és a birodalmat az alsó­­házban. Már kezdetben a konzerva-, tivok között annyi tekintélyt bőszit fel maga ellen, hogy! 1906-ban kénytelen otthagy­ni a pártot, átlép a liberáli­sokhoz, ahol eleve kénytelen í azzal számolni, hogy Lloyd j George mögött csak a másod- j hegedűs szerepét játszhat ja. Ugyanebben az évben gyar­matügyi államtitkárrá neve­zik ki, majd 1910-ben megkap­ja a belügyminiszteri tárcát. 1911-ben Churchill kapja meg a haditengerészeti mi­nisztérium vezetését. Megin­dítja “harmincéves háború­ját” a német militaristák el­len. Az első világháború kez­deti időszakában beleszólási joga van az ügyek vitelébe, de 1915-ben a Dardanelláknál a Gallipoli-vállalkozásba — ami­kor is kiábrándító vereség éri az ő tervei szerint felvonuló és támadó argói flottát — be­lebukik. 1917-ben Lloyd Geo­­ge visszahívja és fegyverke­zési miniszterré nevezi ki. Amikor 1924-ben a liberáli­sok a munkáspárti kormányt támogatták, Churchill hátat fordított a Liberális Pártnak és visszatért az “elhagyott akolba”, a konzervatívokhoz. Többé már nem lett hűtlen hozzájuk. Baldwin rábízta a pénzügyminiszterséget, de ez nem neki való feladat volt. Nem értette a pénzügyek rej­telmeit. 1929-ben a gazdasági világ­válság elsodorta a kormányt és úgy tűnt, hogy Churchill politikai pályafutása véget ért. A harmincas években ko­rábbi németellenes politikája folytatásaképpen azoknak a parlamenti erőknek a vezére volt, akik helytelenítették a chamberlaini politikát, kifo­gásolták a müncheni kapitu­lációt. A második világháború kitörését követően ismét ha-! ditengerészeti miniszter. 66 éves kofában, 1940-ben ütött Churchill nagy órája. Miniszterelnök lett. “Úgy éreztem mintha a sorssal karöltve haladnék, és ; imntha egész életem csak elő- i készület lett volna erre az órá­ra és erre a vizsgatételre.” Ezt a nagy vizsgát Churchill kiállta. A legsötétebb időszak­ban, a náci győzelmek drámai tetőpontján szembenézett a fenyegetéssel. Munkabírásá­tól a szovjet világhóditási rabló politikájára és először mondta ki a “Vasfüggöny” szót. 1951-ben ismét a kon­zervatívok győztek és Chur­chill 1955 áprilisáig újra mi­niszterelnök lett. A rvtilrr*v» 1 omrírvf f n m !n 1 Ű7. HA PER. HAT LEGYEN PER! nak, törhetetlen akaraterejé­nek kétségtelen szerepe volt abban, hogy a szigetország minden erőforrását, minden tartalékát mozgósítani tudta a nagy cél: a győzelem érde­kében. A háború után a választó­­polgárok többsége 1945-ben megvonta bizalmát Churchill­­től és az Attlee vezette mun­káspárti kormányt juttatta uralomra. Közben 1946 tava­szán, az amerikai Fultonban mondott, nyomban világhíres­sé lett beszédében, rávilági­terelnökségről, megkapta a térdszalagrendet. Sir Winston még több mint kilenc évet töl­tött az alsóház padsoraiban néma szereplőként. Soha töb­­! bé nem szólalt fel. Tavaly ju­­| Húsban az alsóház elismerő : határozatot fogadott el érde­meiről. Hasonló megtisztelte­­j tés Wellington herceg óta nem ért angol államférfit. “Nagy próbatételének”, a második világháborúnak tör­­• ténetét két kötetben irta meg. j Ezért 1953-ban irodalmi No­­! bel-dijjal jutalmazták. Figyelem, itt pénz beszél! NEW YORK. — George Budner, 58 éves házfestő, sze­reti a pert, de nem szereti a pereket eldöntő bírákat, és ez az ellentmondásos szenve­délye már többizben barratry veszélyébe sodorta. A veszé­lyeket hol megúszta, hol nem úszta meg, de igy is, úgy is élvezte, mint ahogy a gyors­hajtó vagy a hegymászó ke­resi és élvezi a veszélyt. No de imelőtt Mr. Budnert elkisérnők veszélyes útjára, az olvasó tudni szeretné, hogy mi az a barratry, mi fán te­rem? A törvény fáján terem, a törvény fájának egyik ágá­ról csüng le mint paragrafus­­formáju gyümölcs. Azt jelen­ti: a bíróság oktalan, kihívó zaklatása. New York állam­ban már régesrégóta törvény tiltja a barratryt, de eddig még csak egy ipse ellen emel­tek vádat barratry címén és ez az ipse George. George baja (nem a legel­ső . . •) úgy kezdődött, hogy 17 pert indított Robert P. Schulman ügyvéd ellen, 75 dollárt követelt tőle. A 17 perben az ügyvédnek 60-szor kellett a bíróságra mennie és a nagy per vége az lett, hogy George elvesztette a pert, meg kellett fizetnie az ügy­védjének a tartozásj át. Ille­tőleg ez nem is a vége volt a pereskedésnek, csak az egyik vége: a másik vége a barrat­ry cimén George ellen folya­matba tett bűnvádi per. En­nek tárgyalása Ringel bünte­­tőbiró.előtt viharosan folyt le, mint előrelátható volt. A biró alig tudott szóhoz jutni, George újra meg újra közbe­kurjantott, pontosan: hét perc alatt 31-szer szakította félbe a biró mondanivalóját. Hogy miket kiáltott közbe? Itt egy csokor George szóvi­rágaiból : “Mi a fenének ez a sok fecsegés? Csupa szemét! Ki kiváncsi arra, amit maga mond? ... Ez a bíróság ön­kényeskedő, Szeszélyes, eszte­len, elfogult, efelől nem lehet semmi kétség! . . . Mondja, biró ur, nem akarja magát el­fogultság cimén felmenteni ennek a dolognak tárgyalásá­tól? . . .” Ringer biró megpróbált szó­hoz jutni, csak az első szava­kat lehetett hallani: “Én nem fogom . . .” Amire George ki­mondta a szentenciát: “Rin­gel biró elfogultság cimén visszalépett!” Ringel biró az ügyvédje el­len beadott 17 alaptalan peré­ért — barratry — 90 napi fog­házra ítélte a bőbeszédű vád­lottat, a mostani tárgyaláson elkövetett újabb bűnért, a tiszteletlen viselkedésért, a 31 közbekurjantásért, uj tárgya­láson, április 19.-én fog felel­ni. BÖMBÖLŐ ÖRÖM LONDON — Arthur Jeep­­son tüzérőrmestert két havi laktanyafogságra Ítélték, mert tulhangosan adott kifejezést atyai örömének. Úgy történt, hogy amikor az őrmestert ér­tesítették, hogy fia született, a boldog apa elvágtatott az üteghez és az örvendetes csa­ládi eseményt tiz ágyulövés­­sel ünnepelte meg. ve nagy összegeket átutaltakról a 2. számú vezér, Moham-BEIRUT, Libanon — A Kö­zel-Kelet Párisa ez a város, Libanon arab ország fővárosa. Hírességeinek se szeri se szá­ma. Itt van az arab világba, az arab életbe beojtott nagy amerikai kulturális intéz­mény, a beiruti egyetem. Itt vannak a közel-keleti arany­­ifjúság és előkelőségek, dol­lármilliomos sejkek és pere­­puttyuk villái, Cadillacjai és az éjjeli mulatóhelyek, ame­lyek a párisi Montmartre táncos-lányos-pucéros lokál­jaival felveszik a versenyt. Itt vannak az arab Közel-Ke­let nagy nemzetközi bankjai, itt van a legnagyobb pénzpiac a svájci rejtett-pénz eldorá­­■ió után. Mr. L.-nek, vagy Mrs. 333-nak milliós betétei van­nak egyik vagy másik, vagy több beiruti bankban. Névte­len pénz a legbiztosabb pénz a mai zűrzavaros világban, a hidegháborús és nemzeti és törzsi vetélkedések, lázadá­sok, forradalmak, politikai tömeggyilkolások világában. Mindenekfeletti, legneveze­tesebb beiruti specialitás a Pénz politikai szókinmondása, Hogy ez mit jelent? Azt je­lenti, hogy ha valahol a szom­"AVON CALLING" — a TV-n és a rádión uj, érdekes gyártmá­nyokkal csenget be a házakba, mielőtt még az AVON ügynök jelentkezne. Csináljon pénzt ön is ez alatt a nagyszerű téli kere­seti szezon alatt! Otthonában tör­ténő személyes megbeszélés vé­gett telefonáljon MI 2-5146 szám­ra. Bethlehem-Allentown környé­kén hívja 432-0916 számot. szédos arab és mohamedán vi­lágban politikai földindulás, államcsíny, lázadás vagy mi­egymás van készülőben, a fe­nyegető veszély tűzfészkéből megindul az ottani pénz áram­lása Beirut bankjaiba, titkos számlákra. A ravaszságukról világhíres libanoni bankárok értik a Pénz szavát. Tudják, hogy iráki, vagy szaudiai, vagy kuwaiti pénzt akkor utalnak át nagy mennyiség­ben Beirutba, amikor ott “va­lami készül.” Akik “valami­re” készülődnek, beiruti ban­kokban biztonságba helyez­nek nagy összegeket, hogy an­nak a valaminek végrehajtá­sára meglegyen a biztos pénz­alap. Például: 1958-ban a bei­ruti pénzpiacon hirtelen fel­ment az iráki dinár árfolya­ma. Mert nagyobb lett a ke­resleti iráki dinár iránt. Mert minél több iráki dinárt igye­keztek összeszedni a forradal­márok, akik Abdul Karem Kassem vezetésével forradal­­im utón magukhoz ragadták az államhatalmat. Oda-visz­­sza forgalom is mutatkozik ilyen alkalmakkor: a veszé­lyeztetett ország gazdagjai sietve biztonságba helyezik pénzvagyonukat beiruti bank­ban. Erre példa: Amikor Egyiptomban Nasszer diktá­tor elkezdte a nagy ipari, üz­leti, biztosítási és bank válla­latok államosítását, vagyis elkobzását, ezeknek a vállala­toknak előrelátó vezetői siet-Beirutba. Ahová aztán ők ma­guk mint emigránsok követ­ték a pénzüket. “Gyáva a pénz, futva menekül,” — mondta Yusif Bedas, a beiru­ti Intra Bank elnöke . . . A kis ország kis fővárosá­ban 84 bank van, több mint egy és más nagy ország nagy fővárosában. Ezekben a ban­kokban a betétek összege je­lenleg egy és egynegyed bil­lió dollár, legnagyobb rész­ben külföldi valuta: dollár, font, frank. Újabb események, amelye­ket Beirutban a Pénz haran­gozott be: Szaudi-Arábiából 55 millió dollárnyi betétek érkeztek. Azt jelezte ez, hogy Szaud ki­rály trónja végleg megrendült és a beteg uralkodó végül be­lenyugodott abba, hogy az ál­lamhatalmat át kell adnia fia­talabb, egészségesebb, oko­sabb, takarékosabb féltestvé­rének, Fejszálnak. Amikor Fejszál átvette az uralkodást, a szaudiai gazdagok megértet­ték, hogy nem ideiglenes vál­tozásról van szó, Fej szál ural­ma erős és tartós lesz; igy hát lassankint visszavonták betéteiket Beirutból. Kuwait liliputi, de olajban szerfelett gazdag arab feje­delemségben válságszelek fúj­tak. Az öreg Emir Abdullah as-Sabah fejedelem, aki kin­­zó köszvénye ellen az indiai Bombay egyik klinikáján ke­resett enyhülést, a kórházból hazarohant arra a hírre, hogy nagyszámú családja körében marakodás kezdődött a jelek szerint hamarosan megürese­dő trónért és ez a családi há­borúság kormányválságra ve­zetett. Hogy szólt erről a Pénz-hirmondó ? Tiz millió dollár “jött” Kuwaitból. Szíriában lemondott állásá­med Omran tábornok. Ez ve­szélyt jelentett abban az or­szágban, amelyben az utóbbi 18 év folyamán 15 államcsíny, hatalomátvétel történt. A kor­mány bejelentette az összes olajforrások nemzeti tulaj­donba vételét ... 40 millió dollár értékben sziriai fontok láthatatlan csővezetéken át befolytak beiruti bankokba. Irák köztársaságban a kurd törzsek hadilábon állnak, örökösen fenyegetik a bagda­di központi kormányt. A szé­leken, Perzsia határa mentén, kurd lázadók táboroznak. Perzsia a kurdok oldalán van, támogatja a kurd lázadókat, hogy gyengítse az iráki kor­mány hatalmát, amely még növekednék, ha megvalósulna az iráki-egyiptomi államegye­sülés. Nos, mit jelent az, hogy perzsák ^mostanában nagyban vásárolnak beiruti bankokban iráki dinárt? Azt jelenti, hogy a perzsák finanszírozzák a kurd lázadókat. Szudán, óriási kiterjedésű ország Egyiptomtól délre. Nyugtalanság van az ország­ban, melynek lakossága fele­fele részbe arab és néger. Mégis, a kormány erősen tart­ja kezében a hatalmat. Mi mégis a magyarázata annak, hogy a beiruti pénzpiacon most egyszerre megnagyob­­boodtt a kereslet szudáni font iránt? A szovjet és szak-afri­kai szövetségesei, Egyiptom és Algéria, Szudánban fegy­vereket vásárolnak a kongói kommunista lázadók részére. Érdekes nemzetközi nyel­ven beszél a Pénz a beiruti pénzpiacon. építő ÉS ASZTALOS. Házak építéséi és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents