Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1965-07-29 / 30. szám
4-IK OLDAL T ffGOISTLFNSISß Thursday, July 29, 1965 (INDEPENDENCE) Merged with JERSEY HÍRADÓ, beolvadl lap HUNGARIAN NEWS of TRENTON. N. J. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 37 CUMMINGS AVE., TRENTON 10, N. J. Tel.: Owen 5-6517 Office Manager — Ügyvezető szerkesztő MRS. IRENE SZAMOSSZEGI Subscriblion: $6.00 per year — Előfizetési ára évi $6.00 Entered as second class matter Dec. 11 1913, at the Post Office ol Trenton, N. J. under the act of March 3, 1879. Second class rate paid at Trenton, N. J. A GÖRÖG VÁLSÁG KIHATÁSAI A görög válság kihatásai kétségkivül kedvezőtlenül érinthetik a cyprusi helyzetet és magát a NATO-t is. Constantine, görög király és Papandreou, volt miniszter elnök, küzdelmében, a következő kérdések merülnek fel: Kinek a parancsnoksága alá tartozik a görög hadsereg? A kérdés annál is fontosabb, mivel Görögország a NATO tagja. Igaz-e, hogy olyan lázongás forong a görög hadsereg tisztikarában, amely forradalomhoz, vagy államcsínyhez vezethet? Erős-e az az irányzat Görögországban, hogy az országot kivonják a NATO szervezetéből és politikailag semleges országgá tegyék? Mit remélnek a földalatti mozgalomban dolgozó görög kommunisták és a kommunista-barátok a válságtól? Mi az oka annak, hogy az athéni utcai tüntetéseknek mindinkább Amerika-ellenes alaphangjuk van? Mindezek a kérdések megválaszolásra várnak ahhoz, hogy a világ (és Görögország maga is) megérthesse a jelenlegi válságot. A válság kétségtelenül már májusban kezdődött, amikor a Cyprus félszigetén állomásozó, 14,000 főnyi görög hadsereg körében elégedetlenség ütötte fel a fejét. A görög hadseregben ekkor állítólag baloldali jellegű politikai szervezet létesült a tisztek körében. Ennek a szenvezetnek a célja az volt, hogy Görögországot kivonja a NATO-ból és az ország egész Nyugat-barát politikai beállítottságát megváltoztassa. Papandreou, volt miniszterelnök, véleménye szerint, a hadsereg elégedetlen tisztjei változatlanul királyhük maradtak. Constantine király azonban úgy vélekedik, hogy ezek a katonatisztek meg akarták és meg akarják buktatni a monarchiát. Annak ellenére, hogy az ország politikai leányvonalának megváltoztatása nyíltan nem merült fel, a salonikii tüntetők, felvonulásuk alkalmával, gyilkosnak nevezték Lyndon Johnson, amerikai elnököt. A feltett kérdésekre döntő módon és mielőbb kell válaszolni, mert a jelenlegi görög válságnak messzemenő kihatásai lehetnek a nyugati világra. A HARRIMAN KÜLDETÉS TANULSÁGAI____ rsy * "*■*’ " "w Bonnból, Nyugat-Németország fővárosából, érkezett jelentések szerint, W. Averell Harriman, Amerika utazó nagykövetének második megbeszélése Moszkvában Kosygin, szovjet miniszterelnökkel, nem volt teljesen eredménytelen. Kosygin állítólag kijelentette, hogy a vietnami helyzet állandó és fokozódó rosszabbodása ellenére is, a Szovjetunió óvatos együttműködést akar fenntartani az Egyesült Államokkal. Kosygin, szovjet miniszterelnök, a jelentések szerint, különösen érdeklődik a nemzetközi leszerelés, vagyis, a genfi, konferencia iránt. Ezenkívül, könnyen lehetséges, hogy a Harriman- Kosygin megbeszélésen felmerült a két ország szorosabb külkereskedelmi kapcsolatának lehetősége, habár erről nem szólnak a jelentések. Mindez azonban, nem sok. A Harriman küldetés egyik tanulsága az, hogy a jelenlegi körülmények között Moszkva Vietnammal kapcsolatos álláspontja merev és haj lithatatlan. ' ___ Nyilvánvaló, hogy Harriman moszkvai látogatásának ennek a kérdésnek a megbeszélése volt a fő-célja i§s az is nyilvánvaló, hogy a küldetés alapjában véve eredménytelen maradt. Kosygin kijelentése az óvatos együttműködésről, túlságosan bizonytalan és erősen kétes, hogy annak mennyi valóságos értéket tulajdoníthatunk. i . , * ’ift# h|M? Kétségtelen, hogy a nyugati hatalmak is meglehetősen fanyalogva kezelik a vietnami kérdést, Harriman minden rábeszélése ellenére is. Mindezt összefoglalva: a Harriman féle küldetéstől nem szabad sokat várnunk. Magyarázatok és megbeszélések történtek, nagyjából-egészéből, pozitív eredmény nélkül. Ha ezt nem vennők tudomásul, illúziók rabjává lennénk. ÚJABB JÉGKORSZAK FELÉ HALAD FÖLDÜNK VILÁGA Köztudomású, hogy Földünk éghajlata nem mindig volt olyan, mint amilyennek jelenleg ismerjük. A tudományos kutatások kiderítették, hogy bolygónk történetében több ízben is előfordultak olyan időszakok, amikor a hőmérséklet világszerte sokkal alacsonyabbra süllyedt és óriási területeken vastag, belföldi jégtakarók alakultak ki. A földtörténet legutóbbi 600 millió esztendejében három nagy eljegesedési időszak következett be. Az első mintegy «540 millió évvel ezelőtt érte el a tetőfokát, a második körülbelül 240 millió esztendővel előttünk, a harmadik pedig “csak” 600 ezer évvel ezelőtt kezdődött meg, bár egyes területeken már 900 ezer éve is kialakultak jégtakarók. Tulajdonképpen most is egy nagy eljegesedési periódusban vagyunk. Ez a számítások szerint teljes terjedelmében 25 millió évet vesz igénybe, azaz még 24 millió 400 ezer esztendő van hátra belőle! A valóságos eljegesedéseken belül viszonylag magasabb hőmérsékletű -‘jégszünetek” is vannak. Ilyenkor a jégtömegek egy része elolvad, a glecscserek visszahúzódnak, a kiima enyhébbé válik. Jelenleg a nagy eljegesedési periódusnak éppen egyik “jégszünete” tart. Ez a jégszünet 10—12 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Hogyan állapította meg mindezt a tudomány — merülhet fel jogosan a kérdés. Az őséghajlattani vizsgálatok elsősorban geológiai megfigyelésekre támaszkodnak. Egyes földtani alakzatok ugyanis csak bizonyos különleges éghajlati feltételek között jöhettek létre. így például száraz, hideg éghajlatra, a szárazföldön elhelyezkedő nagy jégtakarók hatására utal a gleccserhordalékok jelenléte, valamint az általuk csiszolt ér karcolt kőzetek előfordulása. A glaciális eredetű tömbagyag és a szalagos agyagpala ugyancsak hideg éghajlatra enged visszakövetkeztetni. (Azért beszélünk szalagos agyagpaláról, mert amint a gleccserekből származó vizek lerakták a magukkal szállított törmelékeket, az egyes iszaprétegek vastagsága az évszakoknak megfelelően változott és a kőzet igy szalagos szerkezetű lett.) Ha a vizsgált területről hiányoznak a korall- és mészkő-képződmények, ebből szintén hűvösebb éghajlatra következtethetünk, mert tömeges mészkőképződés csak melegebb vizekben «megy végbe. A kutatókna«k természetesen az őslénytani leletek is segítséget nyújthatnak. Például az úgynevezett Glossopteris (Nyelvpáfrány) -flóra hűvös éghajlat mellett volt életképes. Az európai és szibériai mammutleletek, a gyapjas orrszarvú maradványok, a legutolsó jégkorszak élővilágához tartozó barlangi medvék, barlangi oroszlánok, stb. csontmaradványainak előfordulása alapján szintén szerezhetünk bizonyos ismereteket az egyes területek hajdani klímaviszonyaira vonatkozóan. Szibériában, mint ismeretes, jégbefagyott, teljes mammuthullákat is találtak. Ezeknek még a gyomortartalmát is sikerült elemezni és a kutatók az ott talált növénymaradványok vizsgálata alapján újabb kiegészítő ismereteket széreztek a legutolsó jégkorszak «éghajlatát illetően. Az úgynevezett pollen-analizis (virágporelemzés) segítségével a kutatók tübbszáz millió esztendőre visszamenőleg kaptak felvilágositást az éghajlati viszonyok alakulásáról. A megkövesedett fák évgyűrűiből is lehet következtetni az illető fák életének idején uralkodott klimatikus állapotokra, különösen csapadékban gazdag magasabb földrajzi szélességeken. Igen érdekes, hogy az egyes évgyűrűk kifejlődéséből, vastagságából még a napfoltciklus alakulására is vissza lehetett következtetni. Egyes ősrégi, a Föld középkorából származó levelekben fagynyomokat találtak. A geológiai elméletek részben a kontinensek vándorlásának feltevésén alapulnak, részben pedig a hegységképződéssel hozzák kapcsolatba az eljegesedéseket. A kontinensvándorlás jelenségét ma már bizonyítóit ténynek tekintjük s igen sok szempontból segítséget «nyújt a jégkorszakok kérdésének megértéséhez is. Ez különösképpen az egyes eljegesedett területek földrajzi eloszlására vonatkozik. Mindazoníltal, a jégkorszakok valamennyi sajátosságát egyedül csak a földrészek mozgásával még nem lehet megmagyarázni. Ezt annak hangsúlyozása mellett bocsátjuk előre, hogy a jégkorszakok előidézésében a kontinensvándorlásnak valóban fontos szerepe volt, «hiszen nyilvánvaló, hogy ha valamely szárazföld közel helyezkedett el a hideg pólushoz, akkor felszínén könnyebben kialakulhatott egy nagy «kiterjedésű jégtakaró. A geológiai föltevéseken kívül fizikai (asztrofizikai) és égimechamkai elméleteket is kidolgoztak. Némelyek szerint a földi légkör széndioxid tartalma vagy a vulkáni hamu mennyisége a földtörténet folyamán erősen ingadozott és ennek a hatására a földfelszínre érkező sugárzások mennyisége is periodikusan változott. Más föltevések azt állítják, hogy a Nap nem sugároz egyenletesen, belső energiatermelési zavarok miatt időnként sokkal kevesebb sugárzást bocsát ki magából, és emiatt bolygónk átlaghőmérséklete is alábbszáll. Voltak «kutatók, akik föltették, hogy az egész Naprendszer egy kozmikus anyagfelhőn haladt át, és emiatt csökkent a Földünkre érkező napsugárzás mennyisége. Ezt az elgondolást azonban csakhamar elvetették, mert kitűnt, hogy a kozmikus anyagfelhőt alkotó részecskéken a napsugárzás szétszóródna, tehát az «átlagosnál több, nem pedig kevesebb energia érkezne Földünkre. Ez esetben pedig nem a hőmérséklet csökkenésének, hanem épp ellenkezőleg: a hőmérséklet emelkedésének kellene bekövetkeznie. Sokan úgy gondolják, az eljegesedésnek az a közvetlen előfeltétele, hogy egymást követően sok, az átlagosnál hidegebb tél legyen. A valóság ezzel szemben éppen az, hogy a jégkorszakokat enyhe telek és hűvös, csapadékos nyarak vezetik be. A nagyon hideg teleken ugyanis ritka a sok csapadék, az enyhe teleket viszont erős hóesés jellemzi. Ha a nyarak hűvösek, a télen lehullott és felhalmozódott csapadék (hó) nem tud a nyár folyamán teljes egészében elolvadni és elpárologni. Ennek következtében idővel mind nagyobb és nagyobb hótömegek “nyaralnak” át egy-egy nyári időszakot, és a terület átlagos hőmérséklete egyre alacsonyabbá válik. A kialakult nagy hó- és jégmezőkön azután idővel meglassul a felhalmozódás, mert megerősödnek a leszálló légáramlások. Egy bizonyos ideig eltartó stagnálási szakasz után a hűvös nyarakat egyre melegedő és hosszabbá váló nyarak váltják fel és a jégtömegek olvadni kezdenek. tíAIUSiyiEBLITE'Q kávé. kakaó, tea. szövet, vászon VMIvIItIEiIi I E.O gyapjufonal. cipő, építőanyag KERÉKPÁR, RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80lh St. UJ CÍM NEW YORK 21. N.Y. Bejárat a 2nd Ave.-ről REPÜLNI FOG A TENGERALATTJÁRÓ NEW YORK. - Eddig még csak Verne fantáziája alkotott olyan jármüvet, amely a tenger alatt, a tenger felszínén és a levegőben egyaránt jól működik. A repü^ gép a levegő, a hajó a tem gerfelszin jármüve, a tengeralattjáró a tenger alatt és a felszínen képes közlekedni. A tengerfelszin-alkotta határt eddig csak a tengeralattjárókról kilőtt rakéták lépték át (ezeket pedig aligha lehet közlekedési eszköznek nevezni). Az amerikai tengerészet nemrégiben tanulmányozta, lehetséges-e olyan jármű ké-« szitásé, mely mindkét közegben mozgásképes. A rendkívül nagy működési és szerkezeti, ellentétek ellenére úgy vélik, hogy a probléma megoldható, és hamarosan meg is kezdik a kísérleteket egy olyan repülőgéppel, amelynek teste a siklócsónakéhoz hasonlít, de hagyományos repülőgépszárnyakkal és farokrésszel is rendelkezik. A szerkezetet három sugárhaj tómű működtetné. Ezeket a vízbe merülés előtt légmentesen lezárnák, és a viz alatti közlekedéshez másfajta hajtószerkezetet használnának, amelyet lemerülés után kapcsolnának he. A “tengeralatti-repülő” sebessége 150—225 csomó (tengeri mérföld — 1825 méter — óránként), legnagyobb merülési «mélysége 25 méter lenne. A viz alatt kb. 8—40 km-es sebességet ér«hetne el. Hasznos terhelését 250«—750 «kg-ra tervezik, és feltehetően felderítési célokra kívánják -használni. INGYEN POSTA WASHINGTON. — William Minshall képviselő (RCleveland) javaslatot terjesztett a képviselőház elé: a Vietnamban állomásozó amerikai katonák számára biztosítsanak ingyenes postai szolgálatot. Minden hétvégén nagy magyar találkozó! Mérsékelt heti és hétvégi árak! FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁSI Már most szerezze be nyári SZANDÁLCIPŐIT! RUDAPESTRŐL IMPORTALT KÉZZEL VARROTT FÉRFI CIPŐK ÁLLANDÓ RAKTÁRA GEORGE GROSS 431 East 86th Street New York. N. Y. 10028 ( A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 Tanácsok hogy dekoráljuk lakószobánkat Jót tervezett világítással egy s ugyanaz a lakószoba különfélekép szerepelhet! Ha teljesen kivilágítjuk, a gyerekek játszhatnak és olvashatnak benne. Ha vendég jön, s hangulatos letompitott fényt akarunk; az ellenőrző kapcsoló forgatásával, azt is elérhetjük. A faltól-falig elhelyzett világítótestek és a különböző magasságban felszerelt villanylámpák dekoratív hatást adnak. A helyi, képesített világítási szakértő segítséget nyújt mikép vezethet be jobb és hatásosabb világítást otthonában. Hívja fel most a Public Service-t! t PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY TAXPAYING SERVANT OF A GREAT STATE :asimir’s é LODGE U IrbLbT LIVING!
