Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-06-24 / 25. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE VOL. 52. ÉVFOLYAM — No. 25. SZÁM *--■----------------------.........................- ■ — MERGED WITH HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY BEOLVADT LAP ÁRA 15c—SINGLE COÉY 15c ■*&*> 53 TRENTON, N. J. Thursday, June 24, 1965 MILLIOMOSOK PARADICSOMÁBÓL VISSZA A SZEGÉNYEK MBA! NEW YORK. — Nick De­­makosról szól ez a história — görög bevándorló históriája. Pakiából indult el Nick a hosz­­szu útra, óperenciántulra, és most, több mint félévszázad­dal később, a Párta melletti Molai faluba megy vissza. Mint 17 éves szegénylegény került el a messzi Ameriká­ba és most Molai falu piac teu­ren ünnepélyes fogadtatást készít elő számára a nép, élén Konstantin királlyal... Pakia faluban 1893-ban született, szegény farmer szü­lők gyermeke, szüleit és négy testvérét odahagyva, 1910- ban áthajózott Amerika1 igé­­retföldjére. New Yorkban mindjárt munkához jutott, ki­­futófiu lett a St. Regis Ho­telben. Nagyszerű állás volt ez: a hétnek mind a hét nap­ján napi 12 óra munka, a hét végén 5 dollár fizetés. Ennyi­ből akkor remekül meg lehe­tett élni, mondja most... öt évig volt ott kifutófiu, aztán elkerült a Gotham Ho­telbe és ott maradt mindvé­gig, 50 esztendőn át. Inas­­munkával kezdte, pincér lett, főpincér, végül egy szoba ki­szolgáló személyzetének főnö­ke. Heti 5 dollárnál egyre töb­bet keresett, de később sem költött sokkal többet (agg­legény maradt...) és az utób­bi években kisebb-nagyobb té­telekben 200,000 dollárt kül­dött haza. Nem az egész ösz­­szeget küldte megtakarításai­ból, nagyobb összeget a Go­tham milliomos és multimil­liomos vendégeitől koldult ösz­­sze az otthonmaradottak szá­mára. A sok pénzből sok ál­dás fakad odaát: építettek a szülőfalujában egy kis temp­lomot, egy kultúrtermet, amelynek neve Nick Demakos Kultúrterem, és szeptember­ben Molai faluban lesz ünne­pélyes megnyitása egy 30- ágyas kórháznak, melynek fel­avatására megjelenését meg­ígérte a görögök ifjú királya. Pár hét múlva Nick Dema­kos hazautazik, nem először, de talán utoljára. A Gotham Hotel vezetősége és személy­zete már rendezett Nick tisz­teletére bucsureggelit. Ott voltak és az egykori szegény­­legény tiszteletére szép szó­noklatot tartottak, többek közt: Spyros Skouras film­­mágnás, görög honfitárs, Lo­well Thomas, Alexis Liatis washingtoni görög nagykövet, George Gavas newyorki gö­rög főkonzul. “Mi görögök — mondta a főkonzul — nagyon szegény ország fiai vagyunk és hisz­­szük és valljuk, hogy nem a gazdagság az élet fő öröme, a siker fő jele, hanem a leg­nagyobb öröm a mi otthonma­radt szegény honfitársaink megsegítése.” Az amerikai nagy hotelek­ről, mint nagyszerű nevelő in­tézetekről beszélt Skouras: “Mi görögök, akik hazánk he­­gyes-völgyes vidékeiről, sze­gényes falvaiból jöttünk ide, idegen világban találtuk ma­gunkat ebben a nagy város­ban. Itt a nagy hotelekben tanultuk meg, hogy mi az az KÖZÉPKORÚ házvezetőnőt ke­resnek, jó otthonban, jó fizetés­sel^ saját szoba, Metuchen kör­nyékén, 2 felnőttnél. Telefon: 2-6994, este 5 után hivja: Hl 2-3897. amerikanizmus, amiről addig csak halvány fogalmaink, kö­dös elképzeléseink voltak. [So­hasem fogom elfelejteni, hogy én és a fivéreim Amerikát itt ismertük meg, a hotelekben, ahol mint kifutófiuk és pin­cérek kezdtük el uj életünket. Nyugodtan állíthatom: az amerikai nagy hotelek nagy tanitóintézetek.” Spyreos Skouras, a “hotel­college” graduáltja a filmbi­rodalomban olyan magas csúcsra jutott el, amilyen ma­gas hegy nincsen egész Gö­rögországban. Nick Demakos még nem doktorált le, de ba­ráti körben elárulja, hogy már készül az ő doktori érte­kezése. Ennek a dolgozatnak főcíme: “Négy generáció ne­velése a Gothamban”. És egyik alcíme: “Hogyan derít­sük jókedvre a gazdag asz­­szonyságot, akinek meghalt a férje.” — Hogyan? — teszi fel a kérdést és mindjárt megfele rá Nick Demakos: — Én ezt gyakoroltam 50 éven át, én tu­dom, hogy melyik hölggyel hogyan kell beszélni. Volt ne­kem egy állandó vendégem az étteremben, 80 éves hölgy. Ennek a gazdag hölgynek szo­kása volt, hogy lamb chopot rendelt, darabokra vágta és visszaküldte azzal, hogy nem jó. Tudják, mit tettem én? Egy napon lementem a kony­hába, kiválasztottam a leg­szebb lamb chopot, aztán az asztalára helyeztem és igy szóltam hozzá: “Asszonyom, tudnia kell, hogy a báránynak hét bordája van a jobboldalán és nyolc bordája a baloldalán; a bárány mindig a balodlalán fekve alszik és mi önnek, asz­­szonyom, mindig a jobbolda­lából adtunk, mert az a leg­jobb”. őnagysága elhitte ezt a mesét és kigyógyult a má­niájából. Óh, azok a régi szép idők! Amikor Nick amolyan inas­­féle volt a St. Regisben, en­nek a hotelnek is, a szemben levő Gotham Hotelnek is ve­randái voltak a járdán, mint a párisi kávéházi terraszok. Nyáron, szép időben ott szol­gáltak fel ételt, italt a ven­dégeknek. “Oh, milyen gyö­nyörű látvány volt! Amerre néztem, mindenütt milliomo­sokat láttam. Vanderbiltek, Rockefellerek, Morganok és Guggenheimok ültek a veran­dákon és barátságosan inte­gettek egymásnak. Olyan ér­zésem volt, mintha a paradi­csomban lennék...” UJ ALAGÚT AZ ALPOKBAN ZÜRICH. — Három és fél­évi munkával sikerült keresz­tüli urai a svájci Alpok négy és fél mérföld vastagságú sziklafalát. Ezzel uj szakaszá­hoz érkezett annak az alagút­nak a fúrása, amely a svájci Alpokon keresztül Bajoror­szágot és Svájcot köti össze Észak-Olaszországgal. Üzem­behelyezésére 1967-ben kerül sor. MOST VAN AZ IDEJE! Min­dig szerette volna, hogy saját üz­lete legyen? Kezdje el most az AVON kozmetikai cikkekkel. Ott­honában történő személyes meg­beszélésért telefonáljon: 642-5146 számra. Allentown-Betlehem kör­nyékén hivja: 432-0916 számot. James McDivitt vette fel a képet az űrhajóból, 75 mérföldnyire a californiai partról. Balra Santa Barbara, Santa Cruz és Santa Rosa szigetekkel, jobbra az űrhajó. Emberek mint kísérleti nyulak , a tudomány szolgálatában NEW YORK. - Viharfel­hők jelentek meg az orvosi kutatás berkei felett. Orvosi kísérletek során végzetes té­vedések, előre nem látott bo­nyodalmak és veszélyek me­rültek fel s ezeknek a sajná­latos eseteknek nyomában or­szágos nagy vita támadt ar­ról, hogy mily feltételek mel­let, mily körülmények közt lehet, illetőleg szabad embere­ken tudományos kísérleteket végezni, uj gyógyszereket, uj gyógymódokat kipróbálni. A kérdés lényege ez: Szük­séges és kötelező-e kórházi pá­ciensek “teljes informálása” arról, hogy milyen kísérlet­nek szándékoznak őt kitenni. A “teljes” szón van a hang­súly, mert sok esetben a pá­ciensnek csak homályos fogal­ma volt a kísérlet mikéntjé­ről és alig sejthete, hogy egészségét, sőt életét veszély­nek teszi ki. A kérdés az elméleti, erköl­csi szempontokon túl életbe­vágó problémát jelent az or­vosi, klinikai, laboratóriumi kísérletezés terén. Dr. Henry Beecher, a Harvard Egyetem tanára az erkölcs elleni vét­séget lát a kísérletezésben, amelynek szenvedő alanya nincsen tisztában annak ter­mészetével, és ez, szerinte, an­nál jelentősebb probléma, mert a csupán homályos in­formálás majdnem általános­nak mondható. Más szóval: a legtöbb “kísérleti nyúl” nin­csen tudatában a veszélynek. Hogy mily veszéllyel járhat ilyen kísérletezés, azt mutat­ja 25 katona esete, akik kísér­letezés alatt reumatikus láz­ban megbetegedtek A vita akcióvá erősödött a lires newyorki Sloan-Kette­­ring rákkutatási intézet ellen. Ennek kutatói élő rákos cel­­ákat oltottak be 19 newyorki córházi beteg szervezetébe, akik nem rákban, hanem más betegségben szenvedtek. Nem mondták meg nekik, hogy élő ráksejteket oltanak be tes­tükbe. * * * Csak a vihar uj, a kisérleti erkölcs kérdése már régebb idő óta foglalkoztatja az or­vostársadalmat. Az Amerikai Orvos Szövetség már 1946-ban dmondta az elvet, hogy a pá­ciens hozzájárulását ki kell kérni. Ez az állásfoglalás nemzetközi eredetre vezethető vissza: a német náci orvosok esetére, akik felső utasításra kísérleteket végeztek — a pá­ciensek infornjálása és meg­kérdezése nélkül — és ezrek és százezrek halállát okozták. Ezzel Hitler kísérletezői vé­tettek az erkölcsi szabály el­len, amely Nürnbergi Kódex néven j ütött be az orvosi tör­ténelembe. * * * Szigorú tilalom egyre na­gyobb jelentőségű korunkban, amikor az orvosi kutatás és kísérletezés oly nagymérvű, mint soha azelőtt nem volt. Hogy fogalmat nyerjünk a probléma nagyságáról, tud­nunk kell, hogy az amerikai Országos Egészségügyi Szol­gálat ebben az évben több mint ezer millió dollárt költ orvosi kutatási és kísérlete­zési célokra — 13-szor any­­nyit, mint 10 évvel ezelőtt. Vagy itt egy másik példa: Az utóbbi tiz év folyamán gyógy­szergyárak kutatói 284 külön­féle rák elleni szert próbáltak ki embereken — az Országos Egészségügyi Szolgálat prog­ramja keretében. Ezek a sze­rek rendkívül erős hatású sze­rek. Azelőtt, tiz év előtt, alig két-három ilyen erős hatású szert próbáltak ki rák ellen. Köztudomású, hogy labora­tóriumokban kísérleteket vé­geznek állatokon, felmerül te­hát a kérdés: nem tud meg a kutató eleget az állatkísér­letek alapján? A felelet erre a kérdésre, sajnos, ez: Nem! Mert igaz ugyan, hogy az ál­latok szervezete sokban egye­zik az ember szervezetéven, de — bizonyos eltérések is mu­tatkoznak. Az utolsó szót te­hát csakis embereken végzett kísérletek után lehet kimon­dani. * * * Bármennyire érthetők az emberi, erkölcsi szempontok, mégis sajnálatosnak kell mon­dani, hogy a kísérletezési ti­lalom akadályozza az orvosi tudomány uj vívmányaiért fo­lyó munkálkodást. A Sloan- Kettering intézet tudósai ku­tatni kezdtek abban az irány­ban, hogy a rákos cellák el­len hogyan védekezik a szer­vezet. Ezt csak úgy lehet megállapítani, ka beteg és egészséges emberek szerveze­tébe beplántálnak rákos szö­vetet. Ilyen veszélyes kísér­letben való részvételre önkén­tesen csak a Columbus, O.-i börtön lakói közül néhányan vállalkoztak, köztük Dr. Sam Sheppard. De végeztek ilyen kísérleteket nem-önkéntes pá­ciensekkel is, olyanokkal, akik rákbetegségben szenvedtek. Ezeket nem világosították fel a beoltás természetéről, ezt nem is tartották fontosnak, mert hiszen a “kisérleti nyu­lak” amugyis rákbetegségben szenvedtek. Nos, a kísérlete­zés beteg és egészséges szer­vezetekkel arra a felismerés­re vezetett, hogy a beültetett idegen anyagot (a rákos sej­teket) a beteg szervezet csak hosszabb idő után vetette ki magából, ellenben az egészsé­ges szervezet hamar ellenállt a. betolakodó idegen cellák­nak. De ez nem vetett véget a vitának, hogy az ilyen be­avatkozás veszélyes, veszély­telen. Szakemberek rámutat­nak arra, hogy a rák, ha tá­madást ki is védett, utóbb mé­gis megtámadhatja a szerve­zetet. Végleges felismerést tehát nem szolgáltattak ezek a kísérletek és ezért van nagy fontossága a további kisérle­­tezésnek, amely ellen most, mintegy jeladásra, általános offenziva indult meg. Tizen­hét jelenleg folyamatban le­vő tudományos kísérletezés áll a vita és konfliktus közép­pontjában. Különösen erős az ellenállás “fogoly kisérleti alanyok” esetében. így neve­zik a kórházak ingyenes pá­cienseit, a börtönlakókat és a katonákat. Az ingyenes páci­ensek elhatározási szabadsá­gukat akarva, nem akarva fel­adják, a börtön lakóinak el­lenállását megtöri valamilyen kedvezmény reménye, a kato­nák pedig megszokták az en­gedelmességet feljebbvalóik­kal szemben. * * * Dr. Beecher, az offenziva vezetője, különösen a foglyo­kon végzett kisérleteket -kri­tizálja, mert azok hozzájáru­lását úgyszólván megveszte­getés árán nyerik el a kisér­­letezők. Csak szabad ember önkéntes hozzájárulása te­kinthető igazán önkéntesnek. De mit mond a Gyógyszer 3 SZOBÁS földszinti lakás ki­adó. Cim: 236 Somerset Sl„ New Brunswick, N. J, Megalakult a magyar tanfolyam a Western Reserve egyetemen A New Brnuswickon (N.J.) székelő Amerikai Tanulmányi Alapítvány (American Hun­garian Studies Foundation) kezdeményezésére és közre­működésével a Cleveland-i Western Reserve University Szláv és Kelet-Európai Nyel­vek Szakosztályának a pro­gramjába vette a magyar nyelv tanítását kezdők és ha­ladók részére. A tanfolyamo­kon nemcsak az egyetemre beiratkozott, “undergraduate” és “gradudate” rendes diákok, de bárki más érdeklődő is fel­iratkozhat. A Westen Reserve Univer­sity ezen uj magyar tanítási módszerének beindítását egy fogadó estély és gyűlés kere­tében tartottak meg, junius 21-én hétfőn este 8 órai kez­dettel, - a Western Reserve Newton-Baker épületében. Az esten a, magyarság szá­mos rétegéből szép számmal vettek részt s gyűlés kezdete után Palasics János a Ma­gyar Tankönyv és Tanulmá­nyi Bizottság szerepét boncol­gatva, bemutatta Dr. Alex­ander N. Konrádot az egye­tem szláv és keleteurópai nyelvek szakosztályának el­nökét. Miután Dr. Konrád rövid ismertetése után bemutatta Dr. Lester G. Crocker, egye­temi tanárt az egyetem “gra­duate schooljának” dékáját, Dr. Crocker is beszédet inté­zett a megjelentekhez. Az est főszónoka Dr. Mol­nár Ágoston a Rutgers egye­tem tanára és a New Brnus­­wickban székelő Amerikai Magyar Tanulmányi Alapít­vány elnöke volt. Dr. Molnár elsősorban néhai Dr. Reményi Józsefről, a Western Reserve University professzoráról em­lékezett meg, kinek személye rányomta bélyegét az egye­temre, melyen sok éven ke­resztül tanitott. Molnár professzor elmon­dotta, hogy ma már 6 ameri­kai egyetemen tanitják a ma­gyar nyelvet történelmet és irodalmat s ezek között most előkelő helyet foglal el a Western Reserve University. A gyűlés vége után a ma­gyar hölgyek kitűnő süte­ménnyel és fristitőkkel szol­gáltak, Kovell Margit és Bá­lint Józsefné vezetése alatt. A REND ÍRÉNEK VÉDÍIE BRONX, N. Y. - Az utób­bi években sok panasz hang­zott el a newyorkiak ellen, mert több esetben szemtanuk előtte történtek súlyos büntet­tek, erőszakos támadások, ké­selések, gyilkosságok, és — senkisem tett semmit az áldo­zatok védelmében, még csak annyit sem tettek, hogy tele­fonáltak volna a rendőrségre. Most, egy hónappal ezelőtt, más történt: Egy fiatal fiú kövekkel be­tört egy ablakot. Egy rendőr ! elcsípte, de nem tudta elvinni, mert egy egész falka kamasz rátámadt, a fiatal fiuk kirán­­cigálták a rendőr kezeiből az ablakrongálót. A jelenetnek tanúja volt Enrique Negron 53 éves kereskedő. Kirohant Gyárosok Országos Szövetsé­ge? Azt mondja, hogy fog­házakban szinte általános gyakorlat, hogy foglyokon mérgező vegyianyagokkal vé­geznek kisérleteket, de min­den esetben felvilágosítják őket a veszélyről, másrészt mindent megtesznek a veszé­lyes következmények elhárí­tására, illetőleg megelőzése érdekében. Az offenziva természetsze­rűleg defenzívát vált ki. Az ellenpárt Beecher professzor tényállításait, főleg katonák megbetegedését reumatikus lázban, nem tagadják, de túl­zásnak minősitik, hivatkozva arra, hogy az ártalmasnak bi­zonyult nem-önkéntességi kí­sérletek az összes kisérletek­­nek csak egészen kis hányadát képezik, és az esetek túlnyo­mó többségében a páciensek­nek teljes információt adnak. Amig a nagy per nem dől el, sok kórház és klinika a vá­rakozás álláspontjára helyez­kedik. Például a Cleveland Clinic minimálisra redukál­ta kisérletezéseit embereken. “Nem szeretnek, ha éppen a mi házunkban folytatnák le az első próbát”, mondta Dr. Irvine Page igazgató. az üzletéből, odasietett a rend­őrhöz és odakiáltott az erő­szakoskodó kamaszoktól kö­rülvett rendőrhöz: “Ne fél­jen, én megvédem!” A követ­kező pillanatban a kamaszok egyike hátbaszurta a rendőr védelmezőjét. A letartóztatás nem sikerült, a rendőrnek na­gyobb gondja volt most már, hogy a megszűrt kereskedőt minél hamarabb kórházba tudja vinni. Negron — három gyermek apja — nyolc napig feküdt a Fordham kórházban. A nyolcadik napon megjelent betegágyánál Murphy rendőr­főnök és a rendőrség nevében köszönetét mondott neki azért, hogy életét veszélyez­tette egy rendőr védelmében. Amikor Negront a kórház­ból elbocsátották, már ott várt rá Phillip Siegel, az a rendőr, akinek védelmében sérült meg. A rendőr autójá­val hazavitte és mire a lakó­házához értek, ott már nagy sereg szomszéd várta és ünne­pelte, Bronx kerületi elnöke, Periconi pedig aranyórával ajándékozta meg. A Patrol­men’s Benevolent Associati­on 1000 dollár jutalmat adott neki, a kórházi költség fede­zésére, egyben elhatározta a rendőrszövetség, hogy Neg­ron neve alatt alapítványt lé­tesít, amelyből minden évben jutalmat adnak olyan polgár­nak, aki veszélyes helyzetben a rend őreinek védelmére kel. Enrique Negron 1000 dolláros jutalma volt az első “Negron jutalom’’. MINDEN FA JÓ FA PÁRIS. — A kutyáját el­adásra kínálja Dupont ur. A vevő megkérdi: “Pedigréje van?” Dupont: “Mi az?” A vevő: “Van-e családfája a ku­tyának?” A válasz: “Család­fája? Ah, nem olyan váloga­tós ez, minden fa jó neki.” ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG------ - ........* ZjP'

Next

/
Thumbnails
Contents