Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-05-13 / 19. szám

SZOVJET NAGYTAKARÍTÁS Érdekes módon ismétli meg magát a történelem Moszk­vában: egy diktátor elmegy és a Kreml uj uraira vár a feladat, hogy a gazdasági káoszt, amit az elhunyt vagy lebukott nagyur maga után hagyott, felszámolják. így volt ez 1953-ban, Sztálin halá­­ta után, amikor Malenkovék első feladatuknak tekintet­ték a sztálini hagyaték fel­számolását. Az eszeveszett nehézipari termelés csökken­tésével közszükségleti cikkek gyártását, a sokat nélkülöző nép részére. És igy van ez most is: Kruscsev gazdasági zűrzavart hagyott hátra, a Brezsnyev-Koszigin kettős próbál a bajokon segíteni. A ban nem áll meg ezen a pon­ton. Mégegy érdekes ismét­lődés: — a nagytakarításra kényszerült utódok csende­sebben beszélnek, nem Ígérik az amerikai gazdaság lepipá­­lását, a kapitalizmus elteme­tését, attól tartanak, hogy kinevetnék őket. * * * Kruscsev gazdasági politiká­jának fő hibáját és a mező­­gazdasági termelés válságá­nak okát abban látják, hogy az állami és a kolhoz-farmo­kon a parasztok nem dolgoz­tak kielégitően, mert nem kapták meg fáradozásuk juj talmát. Csak saját kis háztá­ji birtokukon folytattak a pa­rasztok belterjes termelést, s Kruscsev a háztáji rovásá­ra a szövetkezeti termelést igyekezett fejleszteni. Most ezt visszájára forditják, a háztáji termelést jó szemmel nézik, a kolhozparasztoknak magasabb árat fizetnek ter­mékeikért, elengedik adóssá­gaikat. Az adóelengedésnek külön érdekessége ez: Krus­csev alatt a kolhozok évi be­vétele után hajtottak be jö­vedelmi adót, akár volt jö­vedelem, akár veszteséggel zárult az év. Most vesztevi* után nem kell “jövedelmi” adót fizetni. A magasabb árak és az el­engedett adók révén a kolhoz­parasztság már az első évben többmilliárd rubellel gazdago­dik s Moszkva urai reméli ) hogy ennek a jövedelmi több­letnek jórészét a kolhozok gazdasági gépek, műtrágya, stb. beszerzésére fogják for­dítani. Mint Sztálin halála után Malenkov, most a B-K kettős is a szükségleti cikkek bősé­gét igéri a következő eszten­dőkre. A munkabéreket fo­kozatosan felemelik az egész vonalon s a munkások többet vásárolhatnak, mint eddig, s jobb portékákat vásárolhat­nak, mert megszűnik a terv­­gazdálkodásnak az a visszás­sága, hogy a termelt áruk mennyiségét — a terv teljesí­tését vagy éppenséggel túl­teljesítését — jutalmazzák, tekintet nélkül arra, hogy a terv felé törő gyár derüre­­borura használhatatlan, se­lejtes, rossz minőségű árut termel. Mivel alattvalóik mil­­| liói titkon automobilokról ál­modoznak, a Brezsnyev-Ko­szigin kettős több autót igér. Lesz több Moszkvics kisautó, csak 4000 dollár lesz az ára... Hogy a munkabérek fel­­j emelése mennyire szükséges j anak jobb megértése végett amerikai gazdasági szakértők kidolgoztak egy összehasonli­­tó táblázatot, amely mutatja hogy egy orosz és egy ameri­kai munkás átlagos órabéré­vel mit lehet vásárolni New / Yorkban és mit Moszkvában. Itt következnek az összeha­­sonlitó adatok: Egy órai munkabérből váj­jon menyire telik New York­ban és Moszkvában. NEW YORKBAN: 1 és fél cipó, 2 és fél font krumpli, fél font cukor, 1 és fél kvart tej, egy tucat tojás, egy és negyed font marhahús, ne­gyed font vaj. MOSZKVÁBAN: fél cipó, 1 font krumpli, negyed font cukor, fél pint tej, 1 darab tojás, egynegyedfont marha­hús, csipetnyi vaj. * * * A szabad gazdálkodás vi­lágában mindenki tisztában ■ van azzal, hogy egy gyár vagy egy üzlet csak úgy boldogul­hat, ha haszonnal dolgozik; ráfizetésből nem lehet fenn­tartani semmi féle vállalko­zást. Sokáig marxista átok alatt állt a profit szó és a profit fogalma, mert a Capi­tal cimü kommunista biblia szerint a profit az az érték­­töblet, amit a dolgozó em­bertől elvonnak, elrabolnak. De már kezd felengedni a ke­mény átok. Az uj felfogás a csatlósországokból indult ki. Ott már néhány év óta meg­követelik a gyárvezetőségtől, hogy hasznot mutasson ki.— Ezt az uj irányzatot, amely a Sztálin utáni nagytakarítás során a szovjet is program­ba vezette, némelyek félre­értik: a kommunizmus elhaj­lását látják ebben a kapita­lista rend felé. Ez a téves én­­zet helytelen, ez a reményke­dés alaptalan. Csak bizonyos kapitalista eszmék, elvek és módszerek átvételéről, kön­­csönzésről van szó, az alap­vető marx-ista elvhez, a ter­melési eszközök, a termelési tőkék állami tulajdonáról — nem mondanak le. És ez a fő különbség a kapitalizmus és a kommunizmus közt. A kapitalizmusban a General motors és a kis füszerüzlet privát tulajdonban vannak, a kommunizmusban a jelszó: Tiéd a gyár, magadnak dol­gozol. * * * A gazdasági nagytakarítást ötéves terv keretében, 1970- ig szándékoznak megvalósí­tani a Kreml urai, legalább 70 milliárd rubel tőkebefek­tetéssel. Hogy milyen sikert fognak elérni, az a jövő tit­ka. Erői ellenállás várható a hatalmas hivatalnoksereg ré­széről, amely nem mutathaj­­landóságot arra, hogy a szük­ségleti cikkek termelése mö­gött háttérbe szoruljon, mos­toha bánásmódban részesül­jön, a nehézipari, hadiipari s űrhajózási produkció. LENIN SZÁMLÁJÁRA... WASHINGTON. — A má­sodik világháború győzelmes befejezése óta többé-kevésb­­bé hidegháború célja, a sza­bad világ oldalán, a kommu­nista terjeszkedés megaka­dályozására. Ezt a célt szol­gálja újabban az erélyesebb amerikai fellépés Vietnam­ban. Nemrég ezt a célt szol­gálta az amerikai légi segít­ség a belgáknak a Kongóban a kommunista felkelés letöré­sére, ami nagyjában már si­kerültnek mondható. A hidegháború és a “felsza­badító háborúk” formulája egyszerű: A kommunisták tá­madnak, a nem-kommunista világ védekezik. A nem-kom­munista világ élén Amerika áll. Amerika védelmező ak­ciók során a háború vége óta 750 milliárd dollárt költött a szabad világ megerősítésére, megmentésére. Nincsen ma­tematikus és nincsen csilla­gász, aki meg tudná monda­ni mennyi 750 milliárd dol­­egyik vagy másik nagy ten­­lár. Amennyi vízcsepp van egyik vagy másik tengerben. Lenin számlájára eddig 750 milliárd dollárt fizetett be Uncle Sam. Forradalmi újítás RIO DE JANEIRO. — Bra­zília katonai forradalmi kor­mánya forradalmi újítást ve­zetett be: Az adófizetőknek ezentúl nemcsak adót kell fi­zetniük, hanem a jövedelmi adóbevallási iveket is vásárol­­niok kell. Telepedjék le a gyönyörű CATSKILL vidékén! Óriási üzleti lehetőségek minden szakmában! Speciálisan jól megalapozol! hotelek és molelek, bár, restaurant és turistaházak, bungalowk, kolóniák, tóparti otthonok és jól berendezett farmok Komoly érdeklődők keressenek fel irodámban FRED HERZOG INGATLANFORGALMI IRODA 277 Broadway, Monticello, N. Y. — 914-794-7340 “VERESHAZA” HOTEL néven újra megnyilik a new yorki Castkill hegyekben a volt Heller-féle Little Hungary Hotel __ FLEISCHMANNS, N. Y.-ban < Áz uj tulajdonosok: DR. VERES FERENC jól ismeri new yorki, fiatal, nagytehetségü ideggyógyász és nővére. CSÓK ETELKA, Budapestről, a kedves, bugóhangu énekesnő. AZ ÜNNEPÉLYES NAGY MEGNYITÁS Május 28-30-án lesz "Decoration Day" hétvégén A nyaralók minden igényét kielégítik a gyönyörű fekvésű, 70 akeres területen, erdő közepén, nagy parkkal körülvett ho­telben. A VERESHÁZA HOTEL teljesen átrenoválva, moder­nül és minden igénynek megfelelően átalakítva várja a ked­ves vendégeit. Uj tenniszpálya, kosárlabda játékhely, ping­pong pavilion, megszűrt langyosvizü szép nagy úszómedence, hegyi ösvényü kiránduló sétautak a turisztikát kedvelők ré­szére. Rendszeres tornagyakorlatok, edző vezetésével. Torna­szerek. Kellemes berendezésű, ragyogó tiszta hotelszobák, für­dőszobával. A VERESHÁZA HOTEL KONYHÁJA a legfinomabb ételekkel várja a vendégeket. Úgy a magyaro­san készüli, mint az amerikai ételeket, vagy a diétás étrendet fogyasztók, sőt a hizó- vagy fogyókúrát tartóknak saját egyéni kedvenc ételeit is elkészítik. Házilag készült finom rétes kü­lönlegességek, torták és más sütemények minden nap. Figyelmes kiszolgálás — Kitűnő zene — Kedves, barátságos családias hely. — Klubhelyiség és bár, ahol esténként CSÓK ETELKA kellemeshangu énekesnő fogja szórakoztatni a vendégeket. MINDEN HÉTVÉGÉN MŰSOR Gyermekek is igen kedvező körülmények között nyaralhat­nak, természetesen csak egész kis létszámmal, de képzett fel­ügyelők mellett. Nyári szórakozásszerü zene és torna oktatás­sal. Teljesen szeparált külön épületben. Érdeklődők, nálunk nyaralni szándékozók lépjenek velünk mielőbb érintkezésbe. Címünk: VERESHAZA HOTEL. Fleischmanns. N.Y. I J -'■■■ ' 1 A F fi n nETLENa ifi G 3-IK OLDAL Carol Channing, a “Hello Dolly” Broadway siker sztárja egy moz­donyvezetői sapkát próbál fel, melyet a 17 éves Nancy Paxman ajándékozott neki New Yorkban. SUGÁR MARGIT GYILKOSAI AZ [SKÜDTBIRÚSÁG ELŐTT NEW YORK. — Az állami büntetőbíróság mint esküdt­­biróság előtt megkezdődött a tárgyalás hat harlemi né­ger fiatal bandita ügyében, akik a múlt év április 29-én berontottak Sugár Ferenc és felesége Margit 1956-os me­nekült magyar házaspár ócs­karuha üzletébe és késszurá­­sokkal megölték az asszonyt, súlyosan megsebesítették a férjét. Tizenkét férfi esküdt előtt folyik a tárgyalás. A gyilkos merénylet után hamarosan rendőrkézre ke­rültek a banditák, némelyik vallott, némelyik tagadott.— Később azok, akik a rendőr­ségen bevallották az együt­tes támadásban való részvé­telüket, visszavonták bünval­­lomásukat, azt állitva, hogy azokat a rendőrök és a detek­tívek erőszakkal csikarták ki tőlük. Minthogy, ilyen állítás, ha igaznak bizonyul, a vallo­mást, mint az esküdtek elé terjeszthető bizonyítékot ér­vényteleníti, elsőnek ezt kel­let tisztázni és a tárgyalás­vezető biró néhány héttel ez­előtt előzetes bizonyítási eljá­rást rendelt el és folytatott le, követve a legfelsőbb bíró­ság nemrég hozott döntésé­ben foglalt utasítást, hogy a vallomások önkéntességének, vagy kierőszakolt voltának megállapitása — feltétlenül szükséges, ha az ügyész a vádat, esetleg egyéb bizonyí­tékok mellett, a vallomásra alapítja. Az előzetes vizsgá­lat során megállapítást nyert hogy nem történt rendőri erő­szak, a vallomások önkénte­sek voltak. így most megin­dulhatott a biinügy érdemle­ges tárgyalása. A nyomozás során a rend­őrség megállapította, hogy a hat bandita a Black Muslim mozgalom egyik szélsőséges csoportjához tartozik, amely Vértestvérek néven ismeretes a Harlem néger negyedben. A Vértestvérek kiképzést kapnak judo és karate fogá­sokban, programjuk: fehér embert és rendőrt megtámad­ni ahol és amikor erre alka­lom kínálkozik, és gyilkosság­tól sem rettenni vissza, ha a megtámadottak ellenállnak s a Vértestvérek biztonságát veszélyeztetik. Az áprils 29-i támadást elő­re kitervezték, ruhákat akar­tak zsákmányolni. A vád sze­rint nyomban nekitámadtak Sugár Margit asszonynak, mind a hatan körülvették, s egyikük, a 18 éves Robert Ri­ce leszúrta. A férjet, aki a felesége és a támadók közé próbálta vetni magát, a 20 éves Wallace Baker leszúrta. Miután az előre kitervezett rablásból igy gyilkosság lett, a banditák ijedten elszalad­tak, semmit sem vittek ma­gukkal, sem ruhát, sem pénzt. Sugár Margit belehalt sé­rüléseibe. Sugár Ferenc élet­ben maradt. A két nevezett közvetlen tettes mellett a merényletben résztvett többi négy bandita — 18 és 19 évesek — ellen is gyilkosság és súlyos testi sér­tés vádját emelte a vádzsüri. A támadás súlyos kimenetelé­ért együttesen felelősek, je­lentette ki vádbeszédében Fo­gúén ügyész, mert együtt ter­vezték ki a merényletet. A bizonyítási eljárás két tanú kihallgatásával kezdő­dött. Bajor Jenő, a meggyil­kolt asszony fivére arról tett tanúvallomást, hogy a kór­házban a meggyilkolt nőben felismerte a nővérét. Dr. Dér Béla, volt halottkém, ismer­tette a boncolás eredményét: Sugár Margit asszony halálát hat késszurás okozta. A tárgyalás, amelyen a hat néger banditát tizenhárom ügyvéd védi, több napon át fog tartani. UJARR KISAJÁTÍTÁSOK BUDAPEST (FEC). — A külföldön tartózkodó magya­rok vagy magyarszármazásu honosított állampolgárok ma­gyarországi ingatlanjait kisa­játítják, ha felszólításra zá­ros határidőn belül nem je­lentkeznek. Azzal az ürüggyel hogy az üres telkek beépítése városrendezési szempontból szükséges, több külföldön tar­tózkodó magyar “gazdátlan­nak” minősített ingatlanát már ki is sajátították. Akik ügyvédeik utján képviselte­tik magukat, azok ellen kisa­játítási eljárást indítanak, — amit az elnöki tanácshoz meg lehet fellebbezni. Vannak oly értesülések is, hogy vissza­adnak házakat és villákat mert karbantartásuk sokba kerül, s az állam így akar sza­badulni tőlük. Az egyetlen fel­tétel, hogy a volt tulajdonos hozza rendbe, akkor szabad bérrel kiadhatja, vagy bármi módon felhasználhatja régi házát, villáját. NYERESÉG ÉS VESZTESÉG JOLIET, 111. — R. C. Guin­ness, a Standard Oil Indiana ügyvezető alelnöke egyetemi hallgatóság előtt érdekes elő­adást tartott az amerikai ipa­ri profitról. Nagyon téves né­zetek vanak elterjedve, mon­dotta. Sokan azt hiszik, — hogy minden ipari nagyvál­lalat nagy haszonnal zárja le minden évét. Az igazság az. hogy a vállalatoknak több mint egyharmada veszteség­gel zárja az évet. Sokan azt hiszik, hogy az ipari nagy­­vállalatok minden 1 dollár el­adásból 20 cent profitra tesz­nek szert; 4 százalék köze­lebb van az igazsághoz ... A SZÍV ÉS LONDON. — Angol orvo­sok annak eldöntésére, hogy a szív és érrendszer károsodá­sát a szellemi feszültség vagy a mozgáshiány okozza-e, meg­vizsgáltak 355 élsportolót, akik 1901—1930-i egyetemi futballcsapatokban játszottak — de ugyanakkor kiváló ered­ménnyel vizsgáztak is. Azoknál a futballistáknál, akik az egyetem elvégzése után szellemi munkát végez­tek, de nem hagytak fel a labdarúgással vagy általában a sporttal, alig találtak sziv­­koszoruér-trombózis. Azoknál viszont, akik előbb vagy utóbb felhagytak a sportolással, ez a megbetege­dés az általános statisztikai gyakorisággal jelentkezett. Ezek a vizsgálatok tehát azt bizonyítják, hogy a szel­lemi munka, ha megfelelő izommunkával, illetve sport­tal párosul, nem befolyásol­ja hátrányosan a szivet és a vérkeringést. A hátrány szin­te kizárólag kevés mozgásból, a sport, illetve a fizikai mun­ka hiányából származik. Nem kell különleges képze lőerő annak megértésére, — miért kell a szív és vérkerin­gés épségének biztosításához bizonyos fokú fizikai munka, vagy ezzel egyenlő értékű sport. Általános élettani tör­vényszerűség, hogy a nem használt szerv előbb-utóbb el­sorvad. Mivel az emberiség egész fejlődéstörténete folya­mán a szívnek és a vérkerin­gésnek a létért való küzde­lemben szokatlanul nehéz munkát kellett végeznie, ért­hető, hogy az egyre kevesebb fizikai munkát igénylő civili­zált életmód viszonylagos tét­lenséget jelent a szív és az ér­rendszer számára. Ez a tétlen­ség a szivizomzat sorvadásán és a szív tartalékerejének csökkenésén kívül előbb-utóbb az érrendszer rugalmasságá­nak csökkenéséhez, sorvadás­hoz is vezet. Ha tekintetbe vesszük még azt is, hogy a szellemi munkát végző civili­zált ember jövedelme és ép­pen ezért táplálkozása lénye­gesen jobb, mint a létért ke­mény küzdelmet vivő ősembe­ré volt, talán magyarázni sem kell, hogy a civilizált ember szív- és érrendszerének a héj vérkeringését is biztosítania kell. így azután ne is csodál­kozzunk azon, hogy a kizá­rólag autóbuszon, vonaton és autón vagy repülőgépen és liften közelkedő ember, ha 5- 10 kilométert kénytelen gya­logolni vagy lakásában egy szekrényt kell megemelnie, hirtelen fuldokolni kezd: szi­ve nem bírja az egyébként nem nagy megterhelést. Az elmondottakból az is következik, hogy — a mai gyakorlattal ellentétben — a sportot nem célszerű kizáró-A SPORT kinteni és az sem helyes, ha a sport céljának csak a csúcs­eredmények elérését tekint­jük. Fiatal korban az ember mozgásigénye és munkavágya sokkal nagyobb, a fiatalok te­hát úgyis sportolnak. Fontos lenne azonban a sportba a 40 éves kor körülieket is bevon­ni, hogy normális szivtarta­­lag az ifjúság előjogának te­­lékerőt szerezzenek. JÓ HA TUDJUK KÉRDÉS: Tartalmaz-e mér­gező anyagot a citrom héja? Felhasználható-e ízesítésre? FELELET: — A hosszabb szállításra kerülő citrusfélék (citrom, narancs grapefruit) penészedését úgy akadályoz­zák meg, hog a csomagoló­anyagot, ládát, papirost vegy­szerrel itatják át. Óhatatlan természetesen, hogy a gyü­mölcs héjára is rá ne kerül­jön. Emiatt a szer alkalmazá­sát egészségügyi szempont­ból csak olyan mértékben en­gedélyezik meg a különböző államok, mint pl. az Egyesült Államok, Anglia, stb. hogy az egész gyümölcsöt figyelembe véve a vegyszer mennyisége 100 gramm citromnál ne ha­ladja meg a 25 milligrammot. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ilyen mértékű kémiai kezelés esetén 100 gramm cit­rom levébe 0.3 miligramm­­nál nagyobb mennyiség nem kerülhet. Ennyi pedig csupán ezredrésze anank, amely el­fogyasztás utján a szervezet­ben egyáltalán valamilyen csekély ártalmat válthat ki. A vegyszer oly nagy mér­tékben befolyásolja az élelmi­szerek szagát és izét, hogy ilyen citromok és narancsok héját amugysem lehetne éte­lek ízesítésére felhasználni. Református rádiós istentiszteletek A Református Lelkésze­­^vesület keleti körzete min­den vasárnap délután 1.45 óra kor istentiszteletet közve­tít a newyorki WBNX rádió állomás 138C-as hullám­hosszán. A rádiós istentiszteleti szolgálat fenntartására ado­mányokat kér és vár a lelké­­szi körzet. Adományok átad­hatók a környék református és evangélikus lelkészi hiva­talaiban, vay a lelkészi kör­zet pénztárosának a címére küldendők: Rév. Gábor Csor­dás, 229 East 82rid Street, New York 28. N.Y. RUDAPESTRŐL IMPORTALT FINOM BORJÚ-BŐRBŐL KÉSZÜLT FÉRFI CIPŐK Antilop férfi cipők különböző színekben. ÁLLANDÓ RAKTÁRA. Macrasszáru férfi és női cipők. KREPP TALPÚ GOJZERER CIPŐK — NAGY VÁLASZTÉK! GEORGE GROSS 431 East 86th Street New York 28. N. Y. ( A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 MAGYAR-ANGOL, VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB. nagy vá­lasztékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT Thursday, May 13, 1'9&5.

Next

/
Thumbnails
Contents