Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1965-04-08 / 14. szám
6-IK OLDAL FüGfiETLENSÄR Thursday, April 8, 1965 A szovjet nyereség-veszteség számálja WASHINGTON. — Itt és a világ minden politikai és diplomáciai centrumában valóságos rejtvényfejtés, találgatás folyik: vájjon mi lehet az oka annak, hogy a szovjet, amely eddig minden nemzetközi konfliktusba, minden válságba és problémába belenyúlt, — most tartózkodó politikát folytat a nemzetközi érdek lődés és nemzeti érdekek középpontjában áló vietnami konfliktusban ? Miért nem próbálkozik azzal, hogy hatalmi szférájába vonzza Vietnamot és egyáltalán, egész Délkelet-Ázsiát ? Miért engedi át a teret a kínai kommunistáknak? Erre a kérdésre, mely elsősorban politikai és katonai kérdés, a helyes felelet a jelek szerint az, hogy a szovjet tartózkodásnak nem politikai vagy katonai okai vannak, hanem gazdasági okai. A szovjet súlyos gazdasági bajokkal van megterhelve, nem érez sem kedvet, sem képességet arra, hogy a nagyvilágban hallassa szavát és érvényesítse akaratát. Öt esztendővel ezelőtt Kruscsev ország-világnak tudomásul adta, hogy az évtized végéig, 1970-ig, a kommunista országok anyagi és technikai fejlettsége oly magas fokot fog elérni, hogy termelésük — a lakosság számának arányában — meg fogja haladni az egész kapitalista világnak egy-egy lakosra eső termeié sét, még Amerika termelését is. Most azonban az évtizednek a közepén vagyunk és mit látunk? Kruscsevet leemelték a magas lóról, egyebek közt éppen nagyhangú, dicsekvő csodaigérő kinyilatkoztatásai miatt. És utódai, Brezgnyev és Koszigin, ilyen állapotban vették át a birodalmat: A mezőgazdaságban inkább pangás, mint fejlődés mutatko zik. Az ipari termelés fejlő dése lelassult ugyanakkor amikor a szovjet gyarmatbirodalom határain túl, Nyugat Európában az ipari fejlődés tempója meghaladja a szovjet és a csatlós országok iparának termelési lendületét. Amerikáról nem is szólva. A kruscsevi dicsekvés tárgyilagos cselekvés váltotta fel. A szovjet kapitalista termelési módszerek követésére tért át, elfordulva a merev marxi-lenini vonaltól, amely következetesen központi irányítású gazdasági vezetést ii elő. Hogy a nyugati ipari fejlődéssel valahogyan lépési tudjon tartani, a szovjet nyu, gáti országokban vásárolt fel szereléseket, egész gyárakat ipara fejlesztésére és igyek szik minél hosszabb lejáratú hiteleket kapni, mert saját erejéből nem tudja fedezni ennek a kapitalista stilusu fejlesztésnek a költségeit. — Amit úgy is szoktunk mondani, hogy: nincs elég tőke. Ezt a közbenső megjegyzést nemcsak a kommunizmus-kapitalizmus összehasonlítás értékelése végett tesszük, hanem azért is, mert ezen a ponton rápillanthatunk a kommu nista gazdasági rend fő fényére — arra, hogy a munkások millióit alacsony bérért dolgoztatják (a marxi szó: kizsákmányolás) és ennek i kizsákmányoló rendszernek segítségével szerzik meg a termelés fejlesztésére szolgáló tőket (marxi szóval: az ér téktöbbletet, amelyet a kapi talista a kizsákmányolt munkástól jogtalanul elvesz). Az oroszok már a nagyszájú KruScsev idejében rájöt tek arra—Iowában és egyebütt —, hogy még nagyon sokat tanulhatnának a mesés és termelőképes amerikai farmerektől; Brezsnyev és Koszigin alattvalói most az amerikai kapitalisták iskolájában igyekeznek hasznos tudnivalókat szerezni. ❖ * :i: Térjünk át a részletekre. Előrebocsátjuk, hogy ami adatokat a következőkben közlünk, azok a szovjet az az amerikai hivatalos statisztikákból vannak merítve. Az orosz élelmiszerteremlés nem kielégítő, ezzel szemben az amerikai farmerek annyi élelmet termelnék, amennyit a belföldön nem lehet elfogyasztani, külföldre nem lehet eladni, úgy hogy termésfeleslegek állnak elő, amelyeket a U. S. kormány kénytelen felvásárolni, hogy megakadályozza a tulnagy kínálat nyomában elkerülhetetlenné váló áreséseket, az amerikai farmerek károsodását, továbbá a U. S. kormány nagymennyiségű élelmiszerfeleslegét a világ sok részébe, nélkülönző népek részére elajándékozni. Kruscsev 1961 októberében azzal “fenyegetőzött”, hogy a Szovjetunió a hústermelést és a fejenkinti húsfogyasztást háromszorosára fogja növelni 1970-ig. És mi történt mostanig? Az évtized közepén már a másfélszeres mennyiségnél tartanak? Dehogy, a hústermelés jelenleg kevesebb, mint volt 1961-ben és — azóta 13 millióval több lakosa van a Szovjetuniónak, a fejenkinti husadag tehát jóval kisebb, mint 1961-ben volt. És tej ? Az kétszerannyi lesz 1970-ig — ígérte Kruscsev. Mi van jelenleg? Nem több, hanem kevesebb tej. Több gyerekszájnak kevesebb tej. És kenyér? Két éven át a szovjet kénytelen volt nagy mennyiségű búzát vásárolni a szabad világtól. Mindebből mi a tanulságé Az, hogy a mezőgazdaság ál lamositása és kolhozositása a termelésnek nem fokozására, hanem csökkentésére vezet. ❖ He ifi Acél. A szovjet propaganda kedvenc szólama volt: az acéltermelés a fokmérője áz ipari fejlődésnek. Nos, 1961-ben az amerikai acéltermelés 20 millió tonnával haladta meg a szovjet termelést, á múlt évben 33 millió tonnával többet termelt Amerika. És eh hez még hozzá kell tenni hogy az Egyesült Államok az acéltermelést megtoldja még hatalmas aluminium, réz, és plaszti, valamint üveg és más termeléssel, olyan célokra. — amelyekre a szovjet csakis acélt használ fel. Automobil. Szinte tréfás az összehasonlitás. A múlt évi gyártás: Oroszország 185,000 autó, Amerika 7.5 millió. Az elmúlt évben az orosz autó gyártás ott tartott, ahol az amerikai 19101-ben volt —ipari történelem-előtti kor ban... * * ❖ Nemzeti jövedelem. Oroszországban 1961-ben 264 millió dollár volt, a múlt évben 284 billió dollár — 23 billióval több. Amerikában 1961-ben 540 billió dollár volt, tavaly 623 — 83 billióval több. A különbözet évröl-évre nagyobb az Egyesült Államok javára így nem lehet Amerikát “lepipálni”. •John és Iván. Az ember azért dolgozik, hogy megkeresse a pénzt, amivel szükségleteit ki tudja elégíteni. Nézzük, miért mennyit kell dolgozni. Ivánnak egy cipó kenyérért hatszorannyit kell dolgoznia mint Johnnak. Krumpliért 4 szer annyit. Tejért ötszörany nyit. Cipőért nyolcszor any nyit. Öltönyért tizenegyszerannyit. Cigarettáért három szór annyit. Népesség. A szovjet népesség nagyobb mértékben nőtt az utóbbi években, mint Amerika lakossága. Ezen a ponton a mérleg szovjet pluszt mutat. A szovjetnek több katonaanyaga van, viszont, a fentiek szerint, kevesebbet tud nyújtani a népnek. * # He Még sok más összehasonlító adatot tudnánk — mindkét oldalról hivatalos adatokból -r felsorolni, de legyen elég ennyi. Most nézzük, mi kő vetkezik az adott helyzetből: Az idő nem alkalmas arra, hogy a szovjet felfokozza katonai kiadásait, ami szükséges lenne, ha háborús kalan dókra gondolna Vietnamban vagy Ciprusz szigetén, vagy — ha öngyilkos háborúra szánná el magát — Berlinben A katonai kiadások fokozása további nyomást gyakorolna a szükségleti cikkek gyártására. Az sem valószínű ilyen körülmények között, hogy a szovjet nagyszabású katonai segélyt tudna — vagy akarna nyugtani Észak-Vietnamnak. Ezzel szemben valószínű az, hogy a szovjet igyekezni fog minél több és minél hosszabb lejáratú hiteleket kapni ame rikai és nyugateurópai válla latoktól, hogy fejleszthesse modernizálhassa a szovjet ipari felszerelést s kielégíthesse a nép egyre hangosab) ban megnyilvánuló igényeit. * * * Végszó. A szovjet és a szovjetblokk sem 10 éven belül, sem hosszabb időn belü' nem tudja a termelés és a fogyasztás és az életszinvona1 tekintetében túlhaladni a nyugati szabad világot. Sem ebben az évszázadban, sem a meszi jövőben. Mert a rend szer nem jobb, hanem rószszabb, mint a szabad világ gazdasági rendszere. Ebbői logikusan következik, hogy a jövő útja a szovjet blokkban AZ FBI KÉMKEDÉSI VADJA A KÉT AMERIKAI ELLEN WASHINGTON — Az FBI ügynökei letartóztattak két amerikai férfit, akiknek mindegyikét azzal vádolj ák, hogy kémkedett a Szovjetunió javára és amerikai titkokat adott a Szovjetuniónak. Az FEJ hivatalos jelentése szerint mindkét letartóztatott beismerő vallomást tett és elismerte, hogy pénzért kémtevékenységet folytatott a Szovjetunió javára. A két kém az amerikai rakéta-telepekre vonatkozó információkat bocsátott Moszk— alkalmazkodás, hasonulás a szabad világ gazdasági rendjéhez. va rendelkezésére, valamint különböző katonai létesítményekre vonatkozó titkokat adott el és ezenkívül részletesen tájékoztatta Moszkvát az amerikai kémelháritó tevékenységről Amerikában és külföldön. Az egyik letartóztatott a 46 esztendős Robert Lee Johnson, aki * azelőtt a US Army őrmestere volt, majd a Pentagonban kapott futári beosztást. Ezt a beosztását engedély nélkül elhagyta, amiért megbüntették és lefokozták tizedessé. Ő került először összeköttetésbe szovjet kémekkel Berlinben, 1953-ban, amikor katonai alakulatával ott állomásozott. ő szervezte be később a másik letartóztatottat, az ugyancsak 46 éves James Allen Mintkenbaught, aki Moszkvában kémiskolát végzett, majd hazatért az Egyesült Államokba és Johnsonnal együtt kémkedett a Szovjetunió javára. Johnson szabadlábon védekezhetne 20,900 dollár biztosíték fejében, azonban már közölte, hogy nem tudja előteremteni ezt az összeget. A két letartóztatott ügyében az előzetes meghallgatást április 15-én tartja majd a bíróság. ELEFÁNTCSONT-PART ABIDJAN, E’lefántcsont- Part. — Hivatalos jelentés közli: az utolsó öt évben Elefántcsont-Part ipari termelése 50 százalékkal emelkedett. Tartsa tartalék-pénzét munkában “Middlesex Megye Legnagyobb Bankjában The PERTH AMBOY Savings Institution PERTH AMBOY, NEW JERSEY Member Federal Depoiil Insurance Corporation TAKARÉKOSOK SZOLGÁLATÁBAN 1869-ÓTÁ 4 TOTAL ASSETS MILLIONS OF DOLLARS 1965 $1° $2° $3° $50 560 $7° S8° million TOTAL ASSETS NOW $92,000,000... UP FROM $8,000,000 9 0 mIII an increase of more than 10 TIMES TOTAL DIVIDENDS PAID <ro o MILLIONS OF DOLLARS <PU.U 1965 $1 $2 $3 MILLI0N $4 L TOTAL DIVIDENDS PAID TO DEPOSITORS $3,300,000 1940 M UP FROM $100,000... an increase of more than 30 TIMES Köszönjük Önöknek, Raritan Bay környéki barátainknak és betéteseinknek ... az Önök takarékbetétjei tették lehetővé számunkra ennek a fenomenális növekvésnek elérését jm TŐKÉHEZ SZÁMÍTVA ' JELENLEGI OSZTALÉK /O ÉS FIZETVE 4-SZER MINDEN ÉVBEN ÉVENTE
