Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-09-03 / 36. szám

6. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday September 3, 1964 AZ 1964-ES ÉV LEGNAGYOBB ISKOLAI EBETTSEGI BOTRÁNYA PÁRIS. — Franciaország’ közoktatási minisztere, az 52 éves Christian Fouchet és közvetlen alárendeltje, André Jarry csaknem egy órán ke­resztül kiabáltak egymásra, mégpedig olyan hangerősség­gel, hogy a párnázott ajtók mit sem segítettek s a meg­szeppent tisztviselők jól ki­hallották a folyosóra. Amint Jarry elhagyta a mi­niszteri szobát, már nem volt a közoktatásügyi minisztéri­um vizsga-osztályának főnö­ke. öthetes nyomozás után a miniszter megtalálta a sze­mélyt, aki felelős volt azért az átható érettségi-vizsga bot­rányért, amely alapjában ráz­ta meg az emberek bizalmát a francia tanulmányi rend­szer utólérhetetlensógében. Az történt, hogy Marseille bárjaiban és kávéházaiban jú­niusban szigorúan titkos fi­lozófiai érettségi tételeket le­hetett vásárolni először 1500 .-frankért, majd később már 150 frankért. Amint a csalás nyilvános­ságra került, egész Francia­­országnak mintegy 60,000 fi­lozófiából érettségizettje, — reszketve várta a fejleménye­ket, hozzátartozóival együtt. Miután Franciaországban az érettségi vizsga mindenütt ugyanazon időben játszódik 'lé és a nehéz, kidolgozandó tételeket Párisban a miniszté­riumban készítik el központi­lag az összes iskolák részére, jogos volt a félelem, hogy minden ezévben érettségizett­nek meg kell ismételnie a vizs­gát uj tételekkel. . A közoktatásügyi miniszté­rium gyorsan reagált. Először is elrendelték, hogy Marseille körzetében minden filozófiá­ból leérettségizettnek, akinek érettségi kalkulusa, az előző átlageredménytől eltért, ugyanabból a tárgyból utóla­gos szóbeli vizsgát kell tennie. A népharag először Marseil­­te ellen fordult. A “Paris- Presse” párisi tömeglap jelen­­. tette: — Egész Marseille hi­bás. Nem akadt Marseilleben . egyetlen érettségizendő sem, aki nem ismerte volna előre a tételt. Fouchet közoktatásügyi mi­niszter feljelentést tett “isme­retlen tettes” ellen, majd a minisztériumból egy “bizalmi férfiút” küldött le Marseille­­be, a “diszkrét nyomozás le­folytatására. Később pedig : felfüggesztette állásából, mi­nisztériumának azt a tisztvi­­' selőj ét, aki a marseillei kör­• zetért felelős. Most már mindenki biztos volt benne, hogy az érettségi .’ titkok kiszivárgása a marseil­­. lei helyi ellenőrző központban történt, abban a városban, • melynek polgármestere Gas­ton Deferre szocialista és még . hozzá Charles de Gaulle ellen­­■ fele lesz a jövő évi elnökvá­lasztásokon. Miután azonban a rendőr­­: ség a diákok tucatjait kihall­­gáttá, mindinkább megerősö- 1 dött a gyanú, hogy a szálak t egyenesen nemcsak Párisba, hanem Fouchet minisztériu- 5 mának vizsga-osztályába ve­* zetnek: * Ennek a vizsga-osztálynak ? a szervezete egyedülálló pél­­í.dája a francia kormányzat központosító rendszerének. 90 ” személlyel ellátja a vizsgázta­­; fásokat és tanulmányi verse­­nyékét Franciaország összes magasabb iskoláiban. S hogy a központilag kidol­­> gozott vizsgatételek anyaga ■.sohase szivároghassék ki,* ! Fouchet vizsgaosztálya jó de­­; tektiv aprói ék osságával egy csalhatatlan rendszert dolgo- V zott ki. A tételek tárgyát kö­­- zépiskolai tanárok javasolják és ezeknek még legszűkebb » családi körükben sem szabad j . még csak említést sem tenni j erről. A tételeket lepecsételt, ‘ borítékokban tartják páncél-) szekrényekben, mig az érett-_ ségi vizsgákra rendőri őrizet­tel, az egyes vidékekre és is­kolákba szállítják. Ezt a rend­szert annyira biztosnak tar­tották, hogy röviddel a bot­rány kipattanása előtt a “Candide” cimü párisi lap azt irta: — Csalás kizárva. Julius végén azután a szép 21 éves Daniele Maurel, a vizsga osztály egy tisztviselő­­nője bevallotta, hogy a vizs­gatételeket néhány érettségi­zendő barátjának Párisban el­árulta. Ezek egyike értesítet­te egy marseillesi iskolatárs­nőjét, kinek bizalmas köréből az egyik érettségizendő fiatal­ember személyesen utazott Párisba, az értékes lelet átvé­telére. Ha kiderül, hogy a főváros nagyszámú diákja is ismerte előre az érettségi tételeket, lehetséges, hogy az egész ‘64- lehetséges, hogy az egész 1964-es francia érettségizőnak filozófiából újra le kell tennie a vizsgát, nem Mar­seille, hanem Páris hibájából. Fouchet közoktatásügyi mi­niszter nyomban visszahívta szabadságáról André Jarryt, a vizsga-osztály és az “áru­ló” Daniele Maurel főnökét és eltávolította a hivatalából. Az érdekes a dologban az, hogy a miniszter egyizben, még a júniusi érettségi vizs­gák előtt érdeklődött Jarry osztályfőnöknél a vizsgatéte­lek iránt s ez megtagadta fő­nökének a választ, azzal, hogy a tételeknek titokban kell maradniuk. PAPRIKA. LECSÓ. TENGERI PÓK... BUDAPEST — A négyedik olimpiai szereplésére- készül Kuni ez Antal, az olimpiko­nok szakácsa. Helsinki, Mel­bourne és Róma után most Tckióban kíván hozzájárulni ahhoz, hogy valamennyi fér­fi és női versenyző jó erőn­létben legyen. A Royal Szál­ló 40 éves “chef”-je már két héttel ezelőtt megkapta a ren­dező bizottságtól az étkezé­sek teljes programját és az ezzel kapcsolatos tudnivaló­ikat. — Talán most lesz a legne­hezebb dolgom, hiszen ezút­tal egyedül leszek, mint ma­gyar szakács — mondta. — A japár.!:fc nemzetközi kony­hát biztosítanak, amelyben az európai, az ázsiai és az amerikai sportolóik egyaránt megtalálják majd a nekik legjobban megfelelő ételeket. Közölték, hogy speciális ma­gyar ételeket is készithetünik amelyekhez minden anyagot biztositainalk. Ennek ellenére mi mégis viszünk majd ma­gunkkal piros és zöldpaprikát, szalámit, lecsót, egy-két fű­szert. Megkaptuk a teljes ét­rendet, amelyben szerepel a többi között reggelire na­rancs- és ananászlé, tojás, zabpehely, sonka, kolbász, pi­rított kenyér, tej, kávé, ka­kaó, tea, jam, ebédre és va­csorára kétfajta leves, hal és húsételek, sajtok, gyümöl­csök, édességek. Található még a menükártyán tengeri pék és tengeri rák is a kü­lönböző tengeri halak mel­lett. Magas jutalom DAR-ES-SALAAM, Tanga­nyika. Tanganyika és Zanzi­­bár egyesült köztársaság kor­mánya felszólította a lakossá­got, vegyen részt abban a ne­mes versenyben, hogy az uj ál­lamközösségnek, rövid, kife­jező és jólhangzó nevet adja­nak. A nyertes jutalom dija 25 dollár 50 cent, helyi pénz­ben.: Terjessze lapunkat! JÓ HA EZT IS TUDJUK Képek a Caliíorniában meg­honosodott újfajta vizisport­­ról. A sportolóknak csónak­jaikon és sítalpaikon kü­lönböző mutatványokat kell produkálnak. A kéneket a floridai Cypress Gardens közelében vették fel. OIIAZAI LEVÉL írja: NAGY LAJOS ÚJRA ÁLL BUDAPEST DÍSZE: AZ "ERZS£BET-HID" BUDAPEST. — Begyógyult a Duna utolsó sebe is, újra összeköti Pestet és Budát az Erzsébet-hid. A régi hidat a századfordulón hat évig épí­tették s a második világhábo­dik az amerikai Talbot Cent­rale, valamint az amszterda­mi központi pályaudvar csar­nokának felépítése is. ő tervezte az uj Erzsébet­­hidat; szépség és korszerűség Sávoy Pál mérnök, a hid tervezője, elsőnek megy át Pestről Budára. ruban a visszavonuló fasiszta hadseregek katonája, Walter őrnagy egyetlen gombnyomás­sal döntötte hullámsirba. Könnyű rombolni, mennyi­vel nehezebb épiteni! — ezt tükrözi Sávoly Pál mérnök ar­ca, aki most az uj hid utolsó simításait ellenőrzi. A derűs kedélyű, őszülő tervező Buda­pest hídjainak orvosa, gyó­gyítója, életrekeltője. A bo­nyolult számítások, a merész-’ ivü vonalak e világszerte is­mert komponistája teremtő fantáziájával nemcsak Ma­gyarországon, de — Ausztrá­liát kivéve minden kontinen­sen maradandó müveket alko­tott. Épített kábelhidat Indi­ában, völgyhidat Mexicoban, nyitható hidat Tien-Csinben, tervezett fordítható óriáshi­­dat Kairóban, Nilus-ihidat HeT luánban és az ő nevéhez füző­párosult a két part fölött le­­helet-finoman átivelő acéltest­ben. — Az volt a célom — mon­dotta a kiváló hidtervező —, hogy az uj Erzsébet-hidat kor­szerűbb és teherbíróbb formá­ban építsük újjá. Ezért nem lánc, hanem kábel-kivitelben készült, hiszen lánchidat már sehol a világon nem építenek, hacsak műemlék helyreállítá­sáról nincs szó. Az uj hid ke­vesebb anyagfelhasználás mellett nagyobb teherképes­­ségü, mint elődje volt: A régi hid 11,000 tonna acélból ké­szült, az uj 6,200 tonnát igé­nyelt. Teherbiróképessiége — 3200 tonna, vagyis tgyidőben több mint 300 vasúti teherva­gont gördíthetnének keresztül rajta. A hatalmas súlyt 122 karvastagságu kábel tartja. A gyönyörű hidtest 290 mé­tert szel át pillér nélkül a viz felett, acéltestének teljes hossza pedig 380 méter. A ré­gi láncszerkezetü hid pálya­teste 11 méter széles volt, az uj ihidé több mint 18 méter. Jellemző egyébként a nagy munkára, hogy több mint 440 ezer szegecset kellett az acél­­testbe verniök a hidépitők­­nek. Nagy szakértelmüket di­cséri, hogy a kábelektől a leg­utolsó szegecsig — minden anyag a magyar ipar terméke. A romantikus Gellérthegy­nek támaszkodó gyönyörű hid korszerűségében a mai -ma gyár valóságot tükrözi. Nin­csenek rajta cifra kapuk, fe­lesleges cikornyás díszítések, simavonalu egyszerűségében is lenyűgözően merész és kor­szerű acélóriás! Uj gyönyörű ékessége Budapestnek. Né­hány hét múlva, november kö­zepén már a forgalom is meg­indul Budapest legszebb hid­­ján. Sávoly Pált, a nagyszerű . tervezőt még most is naponta 1 a hidon látjuk. Számításait el­lenőrzi, az acél “viselkedését” [ Veti össze terveivel. S a hid mindenben őt igazolja. Úgy hajol; leng, lélegzik, ahogy az idős mester pápirtekercsein előírta számára. Ideje na­gyobb részét azonban már új­ra tervező asztala mellett töl­ti : vezetésével ebben az évben 300 uj hidat terveznek á szak­emberek. KÉRDÉS: Mi aiz oka és a varázat a amrrk, hogy a Szahara sivatagban nappal ' elviselhetetlen a hősiég, éjjel ■ pedig téli hideg dermeszti : meg a vándort? I FELELET: — A sivatagi éghajlatot az jePemzi, hogv j csak kivételesen esik az eső. Ezért állandó a szárazság. Derült égbolt alatt a nagyon száraz és tiszta levegőben a be- és kisugárzás zavartala­nul érvényesülhet. A levegő ugyanis nem közvetlenül a napsugárzástól melegszik fel, hanem a talaj melegszik át, és ez melegíti föl a vele érint­kező levegőt. Ugyancsak a ta­laj hül le, és hüti le a vele érintkező levegőt. Mihelyt a napsugárzás megszűnik, azon­nal megindul a kisugárzás, a lehűlés, és e zaddig tart, amíg újra ki nem süt a Nap. Ezért van éppen napfelkelte előtt a legnagyobb hideg. ❖ ❖ KÉRDÉS: — Igaz-e, hogy gyümölcsevés után ártalmas vizet inni? FELELET: — Nyáron a hasmenéssel járó betegségek száma megnő, és széles kör­ben elterjedt, régi tévhit az, hogy a gyümölcsevés után való vizivás okozhatja a has­menést, sőt vérhast. Ennek a vélekedésnek, amit sek szülő oly nagy igyekezettel magya­ráz gyermekének, semmi tu­dományos alapja nincs. A gyümölcsök és a viz össze­férhetetlensége már csak azért sem képzelhető el, mert a gyümölcsök 80 száza­léka amúgy is viz, és a nép­szerű limonádé, málnaszörp, és a többi gyümölcslevék sem mások, mint gyümölcs és viz keverékei. Az orvos törté neszek sze­rint a tévhit a múlt század­ban lezajlott súlyos kolera­­járványok idején keletkezett, amikor — például — az 1872-, 73-as járvány idején majd­nem félmillió ember lett be­teg, és csaknem fele meg is h: It. A káliéra kórokozóját akikor még nem ismerte az orvostudomány, ezért a be­tegség kialakulásának körül­ményeit megfigyelve próbál­ták megtalálni a kiváltó oko­kat, Ma már tudjuk, hogy a járvány fő forrása a fertőzött SZEPTEMBERI KALENDÁRIUM Szeptember 3, 1939 — Ang­lia és Franciaország ihadatü­­zennek Hitler Németországá­nak. — 1609 — Henray Hűd son angol tengerész, Hollan­dia szolgálatában, beháj ózott a folyóba, amely azóta az ő nevét viselő. Szept. 5. — 190 év előtt Phi­ladelphiában összeült az első Continental Congress. Szept. 7. — Labor Day, mely nap 70 év óta a kongresszus határozatából törvényes ün­nepnap. Szept. 8. — 300 év előtt Pe­ter Stuyvestant, New Ams­terdam holland kormányzója, feladta a várost és a holland viz és a mosatlan gyümölcs fogyasztása volt. Akkor még nem ismerhették fel a két, önmagában is ható ártalom szerepét, hanem - kétség­telenül helyesen tapogatózva — a viz és a gyümölcs együt­tes fogyasztására gyanakod-. talk. Koch Róbert azóta felfe­dezte a kolera-vibriót, és fel­ismert.Ti a többi súlyos has­menéssel járó fertőző beteg­ség: a vérhas, a tífusz és a pa­­ratifusz terjedési módját is, és kidolgozták az ellenük va­ló védekezés szabályait. A la­kosság azonban még nemze­dékről nemzedékre ői~zi a té­ves védekezési módszer re­ceptjeit: a gyümölcs utáni vizivás tilalmát. Ennek az a kára, hogy a gyümölcsevés utáni vizivás tilalma gyakran ráttérbe szorítja a gyümöl­csök megmosásáiniak rendkí­vül fontos egészségügyi sza­bályát. Sokan a gyümölcsö­ket mosatlanul elfogyasztják, sőt gyermeküknek is kínál­ják, vagy csupán edényben mossák, pedig ennek tisztitó hatása a folyóvízben történő mosásnál lényegesen kisebb. A második szem gyümölcs­­snzmre ugyanis már rárakó­dik az előzőről lemosott szennyeződés. Kétségtelen, hogy egyes gyümölcsök érzékeny embe­reknél fertőzés nélkül is elő­idézhetnek rövid ideig tartó hasmenést: van, aki a must­ra, mások a barackra, ismét mások a dinnyére érzéke­nyek. Legtöbbszer azonban az elfogyasztott gyümölcs mennyisége a döntő, és a bajt a gyomor túlterhelése ckozza. Az ilyesféle enyhe hasmenés egy-két nap alatt nyomtala­nul gyógyul, és a bajt okozó gyümölcs, illetőleg a túlter­helés elkerülésével többé nem is tér vissza,. KÉRDÉS: — Az érőben levő szőlőben,, gyümölcsös­ben sok kárt tesznek a dara­zsak, és a fürtöket jócskán megdészmáljéik a rigók is. Mit tehetnének ellenük? FELELET: — A rigók és a darazsaik ellen nagyon nehéz megvédeni a szőlőt és az egyéb gyümölcseiket. A rigó­kat nem szabad pusztítani, elleniük csak folytonos riasz­tással és madárijesztőfckel vé­dekezhetünk. A darazsak ellen vannak ugyan szerek {Gézáról, Hun­gária Matador stb.) de ezeket I nem szabad az érésben lévő j vagv érett fürtökre szórni, il­letőleg permetezni mert a j szőlő felveszi e szerek kelle­metlen szagát. Csökkenthet­jük a darázskárt, ha megke­ressük és elpusztítjuk a kör­nyéken: — szomszédainkkal összefogva — a darázsfészke­ket. Úgy is gyérithetjük a számukat, hogy néhány jól érett fürt bogyót egy kissié szétnyomjuk, és a tőkék kö­zelében a földre helyezzük, behintve őket az említett idegmérgekkel. De irthatják még a darazst befőttesüve­­gefckel is: az üvegbe mézzel, cukorral, gyümölcshulladék­kal édesített vizet töltünk (félig tele), azután papírral bekötözzük, és a paipir köze­pét ceruzával átbökjük. Az igy elkészített üvegeket a tő­kék között elhelyezzük. A da­razsak a lyukon keresztül be­hatolnak az üvegbe, de onnan többé nem tudnak kijönni, röpködés közben beleesnek a folyadékba, és elpusztulnák. A legjobb eredményt, akkor érjük el, ba a darazsakat ta­vasztól őszig irtjuk idegmé­reggel kezelt különféle csa­­lekvár, stb.) kihelyezésével, 'eikvós stb.) kihelyezésével, így ritkul meg legjobban a számuk. A 60 éves Freida G. Bell, egy özvegyasszony a most megépített Baltimore-Washington ParkWay-n áll és azt állitja, hogy az útépítés során kis földjéből 3 akernyit kártalanítás nélkül kisajátítottak. Az özvegy vissza akarja perelni elvesztett földjét. gyarmatot az angol tengeré­szeti túlerőnek s a város neve azóta: New York. Szept. 12. — Winston Chur­chill és felesége 56-ik házas­sági évfordulója. Szept. 13. — Az Alkotmány Hete első napja. Az Egyesült Államok alkotmányát 1787 szeptember 17-én Írták alá Philadelphiában. Szept. 14. — A Vatikáni Zsi­nat uj ülésszakának megnyi­tása. — New York városában megnyílnak az iskolák kapui. — 150 év előtt irta Francis Scott Key a Star Spangled Banner szövegét, melyet 1931- ben a kongresszus az ameri­kai nemzeti himnusszá hirde­tett ki. Szept. 18. — 1705. Ezen a napon két kalózhajó matrózai elfoglalták New York városát, egy napon át ők voltak az urak a város kocsmáiban, raboltak, egy embert megöltek, többe­ket megsebesítettek, végül angol tüzérség elűzte őket. Szept. 22. — Az ősz kezde­te este 7:17-kor (nyári idő­számítás szerint 8:17-kor).— 1776 — Nathan Hale-t az an­golok felakasztották, az ame­rikaiak részére való kémkedés miatt. ANGOL MUNKÁSOK LONDON — A munkaügyi minisztérium közli: áprilisban az angol gyári munkások heti jövedelme 17 font volt átlago­san és ez rekord eredménynek tekinthető.

Next

/
Thumbnails
Contents