Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-08-13 / 33. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE

HUNGARIAN WEEKLY

DF TRENTON AND VICINITY

VOL. 51. ÉVFOLYAM — No. 38. SZÁM.

ÁRA 15c—SINGLE COPY 15c

A KÓRHÁZ DRÁGUL, DRÁGUL

CHICAGO.— A szeles városban van az Amerikai Kórházak Szövetségének központi irodája. Ezért hát aki tudni akarja, hogy a jövőben hogyan fognak alakulni a kórházi ápolás és a kórházbiztositás költségei, innen kaphatja a legmegbízhatóbb — de legkevésbbé sem biztató értesüléseket. Azt, hogy a kórház évek óta egyre drágult, mindenki tudja rásából: a kórházi és a biztosítási számlákból. De ha tudni akarjuk, hogy mi lesz jövőre, a következő években, mégiscsak a Chicagói Szövetséghez, annak igazgatójához, Dr. E'dwin L. Crosbyhoz kell fordulnunk felvilágosításért. Nos, mit mond Dr. Crosby?

A kórházi költségek folytonos emelkedése uj problémát teremtett: Ma már

nemcsak az szükséges, hogy a beteget meggyógyítsuk, hanem elejét kell vennünk a meggyógyult beteg újbóli megbetegedésének, ami

könnyen beállhat akkor, — amikor megkapja a kórházi, illetőleg a kórházbiztositási számlát. Ez talán első tekintetre vicces megjegyzés, de nem vicc az, amit Dr. Crosby mindjárt hozzátesz: hogy tiz évvel ezelőtt az átlagos idejű kórházi ápolás 148 dollárba került, ma pedig 274 dollárba kerül és jövőre még többe fog kerülni.

A kórházi számlák persze nem tréfából, nem is a kórházigazgatók rosszindulata folytán emelkednek, hanem abból az egyszerű okból, hogy a kórházak költségei egyre növekednek. 1946 óta a kórházi költségek megnégyszereződtek. Ijesztő számadat ez. De talán még ijesztőbb az a statisztikai adat, hogy a kórházi költségek háromszorta nagyobb mértékben növekedtek, mint a megélhetés költségei általában.

Miért a kórházi költségeknek ez a nyugtalanító emelkedése, átlag évi 7 százalékos drágulás? Több oka van ennek. Egyre javulnak a betegségmegállapitás (diagnózis) és a gyógyítás módszerei, egyre jobb gondozást nyújtanak a kórházak és — minden, ami jobb, drágább is. És persze nagyban hozzájárul a dráguláshoz az is, hogy a kórházi alkalmazottaknak egyre több fizetést kell adni, ha azt akarjuk, hogy a személyzet el nel néptelenedjék. És nemcsak több fizetést kell adni, több alkalmazottat kell foglalkoztatni. Tiz év előtt minden 100 betegre 150 alkalmazott esett, ma 100 páciens gondozásához 237 alkalmazottra van szükség. Minthogy a kórházi költségek 70 százaléka fizetésre és munkabérekre megy, ez a kórházi költségvetés legnagyobb tétele. A személyzeti kiadások 1946 óta 333 százalékkal növekedtek.

Ezek a megállapítások annál meglepőbbek, mert köztudomású, hogy az ápolók, ápolónők és internista orvosok fizetése egyáltalán nem magas. De ezek az aránylag szerény fizetések is folyton nőnek. Például a chicagói Michael Reese kórházban az intern orvosok a teljes ellátáson felül csak havi 15 dollár készpénzfizetést kaptak 10 évvel ezelőtt, ami összesen havi 75 dollárnak felelt meg; ma az orvosok összes havi járandósága 260-300 dollár.

Vannak az örökös drágulásnak további okai is s ezek közt első helyen említendő, hogy egyre több pácienst utalnak be kórházba az orvosok. 1952-ben 19,500,000 volt a kórházi ápoltak száma, 19lo2-ben 26,500,000. Ma kórházba megy sok beteg, aki korábban nem volt abban a financiális helyzetben, hogy kórházi ápolást vegyen igénybe. És az orvosaik szívesen küldik őket kórházba, mert jobban járnak, ha betegeiket a kórházban kereshetik fel, ahelyett, hogy a rendelőben vagy a háznál kezelnék őket. A kórházban fél tucat pácienssel végezhetnek annyi idő alatt, amennyi időbe kerül egy házi látogatás.

Amerikai és kanadai magyarok látogatóban a szülőföldön

BUDAPEST.— A Magyar Nemzet jelenti:

Az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a külföldön élő magyarok körében a szülőföld iránt. . . 1963-ban 40,000 idegenbe szakadt magyar kereste fel az óhazát. A jelekből Ítélve az idén ennél is jóval többen látogatnak haza.

A legnagyobb érdeklődés a tengeren tulon tapasztalható, hiszen ott él a legtöbb kivándorolt magyar, Kanadából a múlt esztendőben jött első Ízben látogatóba egy csoport, a 35 évvel ezelőtt alakult Kossuth Betegsegélyző Egylet tagjai. Ez év első hat hónapjában viszont a tavalyinál háromszor népesebb csoport jött Magyarországra. Calgaryból és kör-HÁZTETŐ készítése, uj és javítás; pala, zsindely és kátrány, vagy meleglelő. Kémény, csatorna, lefolyó és újfajta tető-világító és szellőző ablakok készítését olcsón vállalom. Lehet részletre is. Ádam Tuszinger. Hívja este 7-10-ig CH 7-S522.

nyékéről augusztus első hetében csaknem százan indulnak haza, régen nem látott rokonaik, barátaik meglátogatására.

Az Egyesült Államokból már az elmúlt esztendőben is szép számmal érkeztek egyénileg és csoportosan is ott élő magyarok. Az idei forgalom minden bizonnyal jóval felülmúlja az előző éviekét. 1964 első feléber* már 9 csoport, 800 személy kereste fel az óhazát. A következő hetekben, hónapokban, az eddig befutott értesítések szerint, további 9 csoportos utazást szerveznek a kinti magyar egyesületek.

Használja ön az AVON KOZMETIKAI cikkeket, mikel a nők mindenütt nagyon kedvelnek? Nagyszerű alkalom kínálkozik most az ön számára, hogy képviselője legyen az AVON-nak ezen a környéken, a karácsonyi szezon alatt. Az ön házában történő személyes megbeszélés végett telefonáljon MI 2-5146 számra. Pennsylvániában hívja 432-0316 számot.

A világ legnagyobb és legkisebb teherautója Akron O.-ból. A nagy, 100 tonna szenet tud vontatni és egyik kereke nehezebb, mint az egész kisautó.

Aranyláncokat veszíthetnek a detroiti antós proletárok

DETROIT — Több mint 100 évvel ezelőtt Kari Marx, a sokak által, igy a szovjet nagyurak által is megtagadott kommunista apostol kimondta a nagy szót, hogy a proletárok, ha lázadoznak balsorsuk ellen, nem sokat kockáztatnak, csak láncaikat veszíthetik el. Azóta sokszor megfordult “keserű levében” a földgolyó és sokminden megváltozott. Ma Detroitban, az automobilipari munkásság körében az az uj jelszó járja, hogy a jómódban élő proletár, ha sztrájkba lép, nem rozsdás vasláncait veszítheti el, amik nincsenek a lábára csukva, hanem inkább aranyláncaiból vészit, amiket hétről-hétre a vállalati pénztárból utalnak ki neki.

De legyen elég ennyi elméleti elmélkedés. Nézzük a tényeket és számokat, számoljuk a dollárokat, amiket, pldául, a General Motors munkásai számlálnak pénteki napokon.

A U. S. News cimü komoly gazdasági és politikai folyóiratban olvassuk, hogy a G. M. munkások átlagos évi keresete 7500 dollár. Ez azt jelenti, hogy a detroiti proletárnak 20 százalékkal több jövedelme van, mint a tipikus, átlagos amerikai családnak. Marxi szóval: a G. M. munkás nem is igazi proletár, hanem inkább a polgári középosztály tagja.

Nem legfelsőbb népbiztosi rendelkezés biztosítja a detroiti nem-proletárnak a jólétet. Azt a szervezkedés erejével, az unió segítségével harcolta ki magának az utóbbi egy-két évtizedben. Számok, dollárok beszélnek: 1947-ben az átlagos G. M. munkás órabére 1 dollár 37 cent volt. Ma 3 dollár és 1 cent az órabér. Az időnkint felemelt munkabéreken felül a G. M. munkás a drágulás mértéke szerint extra java■ dalmazást kap, minek folytán a megélhetés költségeinek emelkedése nem sújthatja. A munkabéreken felül a G. M. munkásnak kedvezményei (fringe benefits) is vannak.

ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javítását. átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő lózsef. Telefon: CH 7-8484.

Ezek dollárokra, illetőleg centekre átszámítva 1947-ben óránkint 18 centet tettek ki, újabban 94 cent értékben kapnak a munkások mindenféle “fringeket” — biztosítás, nyugdíjalap, fizetett vaká- I ciók, fizetés betegség idejére, stb. Mármost, ha összegezzük a béreket és a fringeket, arra a meglepő eredményre jutunk, hogy a G. M. munkások óránkint 3 dollár 95 centet kapnak — szemben az 1947 évi 1.55-el.

Fringe — valóságos varázsszó ez. Azt jelenti, hogy a G. M. munkás nemcsak jó munkabért kap, hanem jólétről, jövőjéről is bőségesen történik gondoskodás. Van átlag 6500 dolláros életbiztosítása (baleseti halál esetére 10,000 dollár.) Betegség vagy baleset folytán beálló munkaképtelenség esetében 26 héten keresztül heti 65 dollárt kap, azon felül, ami a törvényes baleseti segélyzés címén jár néki. A vállalat fedezi a kórházi és orvosi biztositás költségeit. Ha uj modelre való átállítás folytán időlegesen “leteszik,” a G. M. munkás állami munkanélküli segélyt kap, amelyre csak a munkaadó fizet be — dollármilliókat, és a vállalattól kap ráadást. Mindezek a fringe benefitek, nyugdíjalapra való befizetések, stb. G. M.-nek munkásonkint és évenkint 10000 dollárjába kerülnek.

Azt sem szabad elfelejteni — és a detroiti aranyláncos proletárok bizony nem felejtik el —, hogy G. M. munkásainak nem kell tartós munkanélküliségtől tartaniok. G. M. nem milliókat, hanem billiókat költ egyre újabb üzemek létesítésére, fennálló üzemek bővítésére, modernizálására, és mindez állandó foglalkoztatást biztosit a vállalat munkásainak.

Nem csoda ily körülmények közt, hogy G. M. munkásai nem lelkesednek sztrájkért. Tudják, hogy sztrájk-okozta munkanélküliség érzékeny veszteséget okoz, amelyet nehéz behozni. Többet veszítenek, mint amennyit nyerhetnek. A U. S- News munkaügyi szakértője kiszámította, hogy a tipikus automobil-ipari munkás, akinek heti keresete most 138 dollár és sztrájkkal ki tud erőszakolni 10 cent órabéremelést, igy jár:

Ha a sztrájk egy hétig tart, elveszít 138 dollárt és ezt a

veszteséget 34 heti munkával kell behoznia. Ha a sztrájk két hétig tart: 276 dollár a veszteség és 69 hétig tart a pótlás. Három heti sztrájk: 414 dollár vesztés, 103 hét visszanyerés. Négy heti sztrájk mérlege: 552 dollár vesztés, 138 heti munka és elmélkedés, hogy érdemes volt-e sztrájkolni. És elmélkedhet — és a feleségével diskurálhat — arról, hogy ily hosszú “várakozási idő” alatt a lakbér vagy a mortgage fizetéseket teljesíteni kell, a családi automobil és egyéb szükségleti és fényüzési tárgyak vételárának részletei nem halaszthatók el, és ha fiukat vagy lányukat collegeba akarják küldeni, bizony hiányzik az a pár száz dollár, ami elveszett. Igaz, az unió ísztrájksegélyt nyújt, de ez már hosszabb idő óta nem elegendő, nem pótolja teljesen a hiányt.

Augusztus 31.-én lejár az automobilipari munkások kollektiv szerződése és a meguj itási alkudozásoknál mindez komoly megfontolás tárgya lesz.

Rendőri fizetés: 42,000 dollár

BROOKLYN,N.Y. — A brooklyni rendőrség több tucat detektív je ellen vizsgálat folyik, az a gyanú ellenük, hogy , rendszeresen, “védelmet” nyújtottak szerencsejáték üzéreknek, fogadási irodáknak és törvénysértő alvilági alakoktól rendszeres havi fizetést kaptak. Már a vizsgálat mostani stádiumában megállapítást

nyert, hogy ezek a vesztege-DR. W. ZOLTÁN, Optometrist, magyar szemész. 133 Albany St. New Brunswick, N. J. Tel. KI. 5-4828.

EGY EMRER NYOLC MILLIÓ ELLEN

NEW YORK — Herbert Callender, a bronxi négervédelmi szervezet vezére, egymillió dolláros kártéritési pert indított New York város, a városnak nyolc millió lakosa ellen. Azért, mert öt napon át a Bellevue kórház elmeorvosi osztályán tartották s ez “nevetséges, megalá-1 zó, rosszindulatú üldözés volt s nemcsak lelki szenvedést okozott neki, hanem megsértette az alkotmányban biztosított jogát, hogy amerikai polgárt szabadságától csak rendes peres eljárás utján szabad megfosztani.

Miért csukták be a Bellevie bolond-osztályába? Azért, mert julius 15-én megfelelő hirharangozás után pontosan délelőtt fél 11-kor, amikor Wagner polgármester a hivatalába szokott jönni, odaállt a City Hall bejáratához azzal a szándékkal, hogy a citizen’s arrest jogszokás alapján letartóztatja a polgármestert közhivatali pénzek elsikkasztása címén. Ugyanis Callender szerint Wagner polgármester városi lakóházak építésénél nem gondoskodott arról, hogy a lakóházakban négerek ugyanolyan számban kapjanak lakást, mint fehérek. Ezt nevezi Mr. Callender hivatali sikkasztásnak . . .

A polgármester letartóztatása azonban elmaradt, mert Callender a City Hall kapujában nagyon el volt foglalva a köréje sereglett újságírók kérdéseire való válaszo-! lásokkal. Wagner polgármester akadálytalanul bejutott a hivatalába, ellenben Callendert a rendőrség őrizetbe vette nyilvános helyen való botrányos viselkedés, címén és első útja a rendőrségtől a Bellevue kórházba vezetett, ahonnan öt nap után mint épelméjüt elbocsátották.

Ez a nem éppen humoros história uj bizonyságául szolgált annak, hogy sok régi és ősrége törvény idejét múlta és legfőbb ideje, hogy feledésbe merüljön, a történelem lomtárábe kerüljön. A citizen’s arrest a középkori Angliából származik. Akkor nem volt az országban rendes biztonsági szolgálat ,sok bűntény szemtanúi voltak, üldözőbe vehették és elfoghatták a tettest. Idővel Angliában javultak a közbiztonsági és rendőri védelmi állapotok, különösen 1829 óta, amikor Sir Robert Peel ikormánjya megteremtette a modern londoni rendőrséget. Azóta a bűnözők letartóztatását hivatásos, egyenruhás rendőrök és civilruhás detektívek végzik. Az egyenruhás, sisakos rendőröket éppen azért nevezik

tési dijak legalább dupláját tették ki a rendes rendőrségi fizetésnek — 7806 dollár az átlagos évi fizetés—, de egyes detektívek, akik magasabb állásban fontosabb “védelmet” tudtak az üzéreknek biztosítani, tisztességes fizetésükön felül, hatszoros összegű tisztességtelen meilékkerestre tettek szert, vagyis évente 42,000 dollárt is kerestek. Többet, mint a Legfelsőbb Bíróság, a kormány és a kongresszus! tagjai.

ELADÓ egycsaládos, 3-szobás léglaház, 2-kocsira való garázs*sal. Cim; 24 Prospect St. New Brunswick, Tel. CH 9-4071.

még ma is Bobby néven, mert Bob volt a beceneve Sir Robert Peel miniszterelnöknek.

A citizen’s arrest ennek ellenére nem ment ki a jogszokásból és fennáll még ma is Anglián kívül Amerikában, Franciaországban, N émetor-1 szágban, Japánban.

Amerikában a citizen’s arrest azt jelenti, hogy bárki elfoghat egy büntevőt ,aki a jelenlétében vagy személyes tudomása szerint követett el egy bűncselekményt. Ez :— tekintettel arra, hogy bűnözőik nem rendőrök jelenlétében szokták lopni, rabolni, ölni — nagyon hasznos, de egyben veszélyes polgári jog. A polgár, aki polgárt letartóztatott, nem mondhatja, ha bakot lőtt, hogy “sorry, I made a mistake.” A rendőr mondhatja, a civil nem mondhatja. A civil akárhányszor kártéritési pernek teszi ki magát, ha hibát csinált.

Tiz évvel ezelőtt Los Angelesben -a harcias Finn fivérek, Charles és George, birtokba akartak venni egy, a háborúból visszamaradt repülőgépet, de a szövetségi bíró eltiltotta őket ettől. Mit csináltak a Finn fivérek? A citizen’s arrest jogán letartóztatták a szövetségi ügyész, -aki “megsértette alkotmányban biztosított szabadságjogaikat.” Ma hasznuk volt abból, hogy éltek a polgári letartóztatáisi joggal? Kapták egy-égy évi börtönt.

! Másik c, a. história, frissebb, 1963-ból. Dr. Harvey Jackson texasi birtokost az országos adóhivatal értesítette, hogy mivel az adófizetéssel hátralékban van, a birtokát lefoglalták az adó-adósság fedezetéül. Jött az adószedő és ki akarta függeszteni a birtok kapujára a lefog■liftási végzést. Dr. Jackson revolverrel a kezében letartóztatta az adóhivatalnokot. A citizen’s arrest jogával élt és kapott ennek a jogának gyakorlásáért egy és fél évi börtönt.

Többé-kevésbbé veszélyes, de sokszor elkerülhetetlen a nem-hatósági közeg által történő letartóztatás. Például nagy üzletekben, supermarketékben, bankokban őrök, házi rendőrök, házi detektívek azért vannak ott, hogy tétlenért áruházi tolvajokat, holdup rablóikat lefüleljenek, de mindenkinek joga van nyakoncsipni betörőt vagy besurranó tolvajt, aki a lakásába behatolt. A chicagói rendőrség élismerői óklevéllel tüntetett ki nemrég 24 polgárt, akiik rablókat és erőszaktevőket elfogtak és rendőrkézre adtak.

Mindent egybevetve, azt lehet mondani, hogy a citizen’s arrest veszélyes: nemcsak büntetés járhat érte, hanem megtörténhet, hogy a rabló vagy más bűnöző lelövi a törvény civil őrét. Jobb az ilyen “businesst” a rendőrségre bízni. A civil ember inkább siessen a rendőrségre telefonálni, nem úgy, mint legutóbb történt New Yorkban, ahol több -ház lakói az ablakokból tétlenül és érdektelenül végignéztek egy borzalmas gyilkosságot és egyiküknek sem jutott eszébe, hogy a rendőrséget értesítse.

AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG

TRENTON, N. J. Thursday, August 13, 1964