Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-06-25 / 26. szám

6. OLDAL WftftiißTLFNSßß Thursday, June 25, 4964 I 2. Mindenütt elrendeltük, < , — ez volt az első súlyos kor- I lát ózó rendelkezés — hegy a zsidónak minősülő magyar állampolgárok nem hagy­­hatják el lakóhelyüket, nem utazhatnak sehova. I Terrorintézkedéseiket és a i letartóztatásokat azokban csupán kényszerű és ideigle­nes jellegű intézkedésnek mondották és bőven éltek Ígéretekkel arra az esetre, ha a zsidóik igyekeznek jól végrehajtani a nőimet uta­sításokat. A megszállók igy résziben terrorral, részben megté­vesztő Ígéretekkel elérték,— (hogy a Judenratok engedel­mes, jól miiiködő apparátu-1 sokként segítsék őket nép­­irtó terveik megvalósíjásá­­ban. Az 1944. március 29-i mi­nisztertanács számos zsidó­­ellenes kormányrendeletet j fogadott el, de ezek miár meg- , jelenésük pillanatában túl­haladottak voltaik, hiszen e napokban a magyar bel­ügyminisztérium — német kezdeményezésre — már sokkal súlyosabb rendelke­zéseket készített elő. Veeisen­­mayer, az akkori budapesti német követ elmondotta nürnbergi vallomásában: — Kaltenibrunner SS rendőrtá­bornok, Himmler helyettese, 1944 márciusának végén, Budapesten a magyar bel­ügyminisztérium vezetői­vel tárgyalt. Nem lehet vé­letlen, hogy néhány nappal később, 1944. április 4-én,— még a sárga csillag viselésé­ről szóló rendelet életbelépé­se előtt, Jaross belügyminisz­ter minden jpolgiármesteirt, és községi elöljárót, bizalmas rendeletben felszállított: — utasítsák “a zsidó közösségi szervezeteket, hogy az ösz­­szes zsidóinak tekintendő személyekről lakóhelyűik feltüntetésével névjegyzé­ket állítsanak össze négy példányban, és azokat a pol­gármesternek, illetve a köz­ét.” Ez a rendelkezés a to­­delkezések, rendszabályek előfutára volt. 1944 április 7-én a bel­ügyminisztériumban bizal­mas édtekezflatet tairtc'jjNk a deportálás alapélveinek kidolgozására. Ezen két né­met SS-tiszt is részt vett, A tanácskozásról készíttet föl­kezdődik : “Baky államtit­kár közli, hogy a kassai csendőrkerület területéről a zsidók a közeljövőiben ki lesznek telepítve. Éhnek ke­resztülvitelére Munkácson lesz egy német törzs, Feren­­czy osepdőralezredes és Mledgyesi királyi ügyész rész­vételiével.” A dleportáilási rendeleti fontosabb pontjai: a) a zsidókat nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyüjtőitáboiriokba! kell szálliatni; b) a zsidók “összeszed'ését’ a területileg illetékes rend­őrség és a m.kir. csiendőrség végzi; c) a német biztonsági, rendőrség tanácsadó szerv­ként a helyszínre ki fog szállni, akikkel (igy!) a za­vartalan iagyüttmükii Lilire— különös súlyt kell helyezni”; d) “az elszállítás fogoly­ként vonaton, szükség esetén városi, illetve községi elöl­járóságok által kirendelt, előfogatükon történjék.Az elszállítandó zsidók csak a rajtuk lévő ruházatot, leg­feljebb kétváltás fehéi,!nemüt |éi3 fejenként legalább 14 mai élelmet, tovább legfeljebb 50 kg-os poggyászt, amelyben az ágynemüek, takarók, és matracok súlya is beanfog­­iMitaítmiaík, vihetnek ma­gukkal. Pénzt, ékszereket, arany- és más 'értéktárgya­kat nem. A zsidók összeszie­­désiét az alábbi sorrendben kell foganatosítani: kassai, marosvásárhelyi, kolozs­vári, miskolci, debreceni, szegedi, pécsi, szombathe­lyi, székesfehérvári és buda­pesti cs endőrkerü letek il­letve eziek területén fekvő! rendőrhatóságok felügye­leti területe, legvégül Bu­dapest székesfőváros.” Baky államtitkár a rende­let végén leszögezte: “Jelen, rendeletiem szigorúan bizaí­­masan kezelendő, és a ható­ságok, illetőleg parancsnok­ságok rezetői felelősek azért, hogy erről senki a tisztogatási akció megkez­dése előtt tudomást ne sze­­rezzen.” A magyarországi depor­tálásokat a megszállók a né­met munkaerő-probléma megoldásához való hozzá­járulásként tüntették fel, és a deportálások végrehajtá­sában a budapesti niéimet kö­vetség mindvégig vezető­szerepet játszott. Ezt bizo­nyítja az a távirat is, ame­lyet Veeser.mayer 1944. áp­rilis 14-én küldött Rilbben­­tropp külügyminiszternek: ‘ ‘Sztój ay miniszterelnökhö z intézett — és általa elfoga­dott kérésemre, hogy e hó végéig 50,000 zsidót bocsás­son Németország rendelke­zésére, ma azt az értesítést kaptam a Honvédelmi Mi­nisztériumtól, hogy 5000 zsi­dót rendelkezésünkre bocsá­tanak, és azuitán folyamato­san három-négy naponként további 5-5 ezret, míg az 50,000-es számot el nem érik. Winkelmann Ober­­gruppenführerrel fogok tár­gyalni a deportálás rész­leteiről, és további jelenté­seket küldök erről. De már most a legsürgősebbeim uta­sításokat kérek arra vonat­kozóan, hogy a szállítmányok a Birodalom mely területé­re irányittassanak.” A munkaerő hiánya azon­ban csak egyik óka volt a magyarországi zsidók de­portálásának. A másik ok­ról, amely szorosan össze­függ a német fasizmus anti­szemita jellegével, egy 1944. augusztus 28-án kelt, belső használatra készült német tájékoztató feljegyzés a kö­vetkező figyelemre méltó beismerést teszi: “Természetes volt, hogy március 19 után a magyar­országi német hatóságok mindent elkövettek, hogy a zsidó elemet, amilyen gyor­san és tökéletesen csak lehet, kikapcsolják. Tekintettel az orosz front közeledésére, az északkeleti vidék, Észak-Er­­dély és a Kárpátvidiék tisz­togatásával kezdték el, ahol számszerűiéig a legerősebb zsidó elem lakott, azután a többi magyar megyében gyűjtötték össze a zsidókat, és Németországba, illetve német hatalmi körzet bei szállították őket. . . A terve­zett határidőre, julius 9-re a magyar vidék zsidómentés lett. Itt a legrövidebb idő alatt bámulatra méltó kö­vetkezetességgel és erébyel dolgoztak. . . Julius 9-ig — 430,000 zsidót adtak át a ma­gyar vidékről a német ható­ságoknak. Az átvétel a ma­gyar országhatáron törté­nik, addig a zsidóellenes in­tézkedések végrehajtása és azzal együtt a felelősség a magyarokon nyugszik. . . ” A feljegyzés, miután vá­zolta a budapesti zsidók ti­­! száMiitásia körül mutatko­zó nehézségeket, végül meg­­! állapította: A zsidókérdés I megoldása Magyarországon U Thant, a U. N. főtitkáar és Miss Barbara Hepworth Angliából, a “Single Form” szobor előtt állnak New Yorkban, a U. N. épülete előtt. A szobrot most leplezték le. Húsz év előtt Magyarországban megkezdődtek a deportálások A német megszállás nap­jának, 1944 március 19-ének délelőttjén a budai Várban ' tartott koronatanácsi ülté-j sen Keresztes-Fiscber Fe­renc, a Kátlay kormány bel­ügyminisztere bejelentet­ne, hogy egy percig sem ma­­‘rad tovább hivatalában. El­­■ határozását azzal indokolta meg, hogy “a németek át­vették ma reggel a rendőr­séget ; a Gestapo megkezdte' működését. Ma reggeli már a lakásán kereste gróf Beth­len Istvánt, számos képvise­lőt és felsőházi tagot ma le­tartóztatott a Gestapo, igy nyai Lipótot, Rassay Károlyt. Nem engednek egy zsidót : sem a várost elhagyni.” A koromiatanácsot mege­lőzően a kormány a minisz­­: tertamácsiban tárgyalta, meg a helyzetet. Kereszites- Fischer ott elmondotta: egy Gestapo-ezredes paraneso­­kat adott a magyar rendőr­ségnek azzal, hogy vissza­utasítás esetén a Gestapo maga hajtja végre elhatáro­zásait. Tehát: a magyar rendlésze-l ti szerveknek a megszállás ilső órájától kezdve a nlémot megszállók utasításait kel­lett végrehajtaniuk. A német megszáílló csapa­tok március 10-én és 20-án, azonnal akcióba léptek a “zsi­dókérdés” radikális megöl-1 dósára. Szálkás céljára le­foglalták a zsidó hitközségek tulajdonában levő alkalmas házakat, kiürítették a kór- j házakat, anélkül, hogy ehhez ! bármely illetékes magyar :szervnek hozzájárulását, be­leegyezését kérték volna. Az első 72 órában — a Sztójay kormány megalakulásáig — a bevonuló német katonai és rendőri egységek nem is ke-[ resték hivatalosan az érint­kezést a magyar hatóságok­kal. Miután a magyar fegy­veres erők — Szombathelyi vezérkari főnök 1944. már­cius 19-i parancsa értelmé­ben — a megszállókkal nem szálltak szembe fegyverrel, hanem “barátságos” fogad­tatásban részesítették őket, az SS és a Gestapo külöirit­­ményei akadálytalanul vég­rehajthatták terrorakcióikat. A zsidó középületek le­foglalása után a Gestapo tisztjei közvetlen érintke­zésbe léptek a hitközségek vezetőivel. így Budapesten március 20-án a hitközség Sip-utcai székházában meg­jelent két Gestapo tiszt, és az összegyűlt zsidó vezetők­kel először szóban közölték parancsaikat, majd ugyan­ezeket minden egyes részt­vevőnek — német nyelven— írásban is átadták. Eefc az. első zsidóellenes! intézkedések nem ötletsze­rűen születtek meg 1944 március 19-e és 24-e között. A német rendőri egysé­gek —a Sonderfcommiaindo' irányitásával — már a többi megszállt országban is be­vált módszereiket rókáim az­ték. 1. A zsidó hitközségek ve­zetőivel közölték: a meg­szállás napjától minden “znd­­dóügy” az ő hatáskörükbe tartozik. Budapesten egy’ uj központi és vidéken több körzeti zsidó önkormány­zati szervet Gjudenrat — zsidótanács, Aeltestenrat — “vének tanácsa”) hoztak létre azzal, hogy az általuk kiadott rendelkezéseket hajtsák végre. A Judoéra.t és az Aeltestenrat tekinté­lyének megteremtéséhez el­sőrangú érdékeik fűződtek, ezért elrendelték, hogy a zsidók a németekkel csakis e szervek közvetítésiével érintkezhetnek és. ezeknek utasítását kötelesek változ­tatás nélkül végrehajtani. Aki —úgymond — szembe­helyezkedik a Judenrattal,— annak a németekkel gyűlik meg a baja! ma az európai biztonság kér­dése.” Tehát: a magyarországi német hatóságok “az euró­pai biztonság kérdéseiként” kezelték a zsidókérdést, ési ezért .sürgették a zsidóknak: német hatalmi körzetbe való. deportálását. A kezde­ményezés tőlük, a németektől indult ki, de kellő számú saját rendőri erő hiányá­ban a Magyarországon vég­rehajtott más terrorakciók­hoz hasonlóan — a deportá­lásoknál is a magyar rendé­szeti közegeik aktiv közre­működésiére építettek, — ugyanakkor mind az előCud­­szitás, mind a végrehajtás, legfőbb, lényegbevágó fázi­saiban a német rendészeti közegek is jelen voltak és kétségkívül irányító szere­pet töltöttek be. Persze, a magyar politikai vezetek felelőssége is nyil­vánvaló: Sztójaynak — ber­lini követi minőslégében — már 1942-ben tudomása volt arról, hogy a lengyel zsidó­kat munkavégzés ürügyén, koncentrációs táborokba zárják és kivégzik. Tudott a magyar zsidókra váró sors­ról Horthy is, Amikor 1943. április 17-én és 18-án Hitler­rel és Ribbentroppál tár­gyalt a “Vezéri Főhadiszál­láson”, a náci vezetők nyíl­tan megmondották neki, mi a tervük az uralmuk alá került vagy kerülő zsidókkal. Sztójay tehát, aki 1944. március 22-én lett miniszter­elnök, mindezek tudatában szorgalmazta — a német minta és utasítás alapján —a “zisidórendeletzk” meg­hozatalát: a sárga csillag viselési ének elrendelését, get­tóba zárását, az. országból INNEN-ONNAN CAGLIARI, Szardínia. — A rendőrség letartóztatta Antonio Sarai gazdáit, aki tiz éve istállójában eigy befa­lazott kamrában őrizte fele­ségét. A szleireimcsiétlen aisz­­szonyt, akinek kis nyilason át naponta vizet és kenye­ret adott be, csontig sová­­nyodva szállitották kórház­ba. A 29 éves Britt Sullivan átakarja úszni az óceánt, Coney Islandból Angliába, a medencében gyakorlatozik. Közben fenn: cigarettázik (bal) és úszik, lenn pedig eszik, miközben edzője Art Steiner magya­ráz. Az úszás 150 napot vesz igénybe. való elszállítását, stb. Horthy felelőssége miág súlyosabb. Sztójay minisztereinek az 1944. március 29-i miniszter­­tanácsi ülénián bejelentette: “A Kormányzó ur Őfőméltó­­sága az összes zsidó rende­­letekre vonatkozóan szabad kezet adott az ő vezetJso alatt álló kormánynak és. ezek tekintetében nem alkar befolyást gyakorolni.” vettek részit s a. tokiói olim­piára való benevezésre a finn és a magyar csapat nyert minősítést. A finnek le­győzték a bolgárokat, a magyar csapat 73:66 arány­ban győzött a francia csapáit felett. ség emberei a nyomukban voltak és a temető bejáratá­nál letartóztatták őket. NEVESSÜNK — Tudod drágám, azután felhívott a lakására. Nagyon aranyos volt. Kaptam tőle egy szép bundát.-— Ne mondd! És mit kel­lett csinálni ? — Semmit. Az ujját egy kicsit fel kellett hajtani. COLUMBUS, O.— Házas­sági engedélyért a városhá­zára ment Ronald Stacy 26 éves fiatalember, de az. anyakönyvvezető irodájá­nak csak az előszobájáig ju­tott el, ott az FBI embere letartóztatta. Mert két fia­talabb fivérével együtt lo­pott autóval az államhatáron keresztül hajtott, Dayton, O.-ból Waycross., Ga.-toa. HOSSZÚ LÁB HOSSZÚ ÉSZ BEJRUT. —iLibanm hi­vatalos lapjában hirdetés je­lent meg, mely sízieiribt rendőröket és csendőröket keresnek azonnali belépés­re, A legfontosabb feltétel, hogy a jelölt legalább 170 cm. magas legyen. Ha a csendőr, vagy rend­őr jelölt nem analfabéta, úgy elegendő 168 centiméter magasság és ha középiskolai végzettsége is van, akkor nem baj, ha csak 165 cm. ma­gas. NEW YORK.— Az ame­rikai fceztyügyárosok szö­­vets égének megállapítása szerint az. amerikai férfiak­­keze az utolsó években ki­sebb, a nőké nagyobb lett. Ezt a gyárosok könnyem megállapíthatták abból á tényből, hogy 25 év óta a, férfiak átlag 10 számú kez­­tyü helyett 9 számút vásá­roltak, a nők keztyü szánra pedig 6-ról 7-re emelkedett. GENF — Az Olimpia előtti basketball próbaver­senyen 14 nemzet sportolói MI VOLT A KOPORSÓBAN? RÓMA.— Egy temető éj­jeliőrét idegösszeroppanássial a kórházba szállitották, mi­után éjszaka álarcos bűnö­zők gépfegyverrel tartot­ták sakkban, miközben egy oporsót esi ak llito tt-tezíkiad koporsót elszállítottak a te­metőből. Minit később kitűnt, nem, hullarablás történt, hanem ia temetőben elrejtett csem­pészett cigarettát akarták: elszállítani. A bűnözők pó­rul jártak, mert a rendőr­— Nekem vau a legnehe­zebb szakmám -— panaszko­dik a kávéházban uj ismerő­seinek a szivarozó ur; -— Miiért? — Mert én olyan dolgot gyártok, amit csak az vesz meg, akinek nem kell, de akinek kell, az nem veszi meg. — Mit gyárt? — kérdik tőle kíváncsian. — Koporsót — hangzik a válasz. Az orvoshoz beállít egy rezesorru férfi. — Doktor ur, ajánljon valamit, hogy elveszítsem orrom pirosságát. — Egy évig ne igyon sem­miféle szeszesitalt,, csak te­jet. — Ezt már megtettem, de nem használt. — Mikor? — Csecsemő koromban. Egy ember megjelenik a társaságban és többen kí­nosan állapítják meg, hogy nadrágjáról több gomb hi­ányzik. Két asszony összesúg mögötte: — Te, ennek az embernek meg kell nősülnie, vagy ha van felesége, akkor váljon el tőle sürgősen. Úgy néz ki, mint egy autó, pedig motorcsónak. Ez az egyedüli eszköz most, mellyel közlekedni lehet Great Falls, Mont.-ban, ahol a Sun River elöntötte a vidéket. A teherautó vezetője meghalt és 35 kansasi isko láslány és hat felnőtt kísérőjük megsebesült, ami-! kor. egy homokkal telt teherautó oldalról beleiu tott a lányokat kirándulára szállító autóbuszba. I

Next

/
Thumbnails
Contents