Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-06-11 / 24. szám

6. OLDAL F©GGETLENS'É(5 Thursday, June 11, 1964.. Harlem — New York tűzfészke NEW YORK. — Fenyege­tő sötét viharfelhők tornyo­sulnak Manhattan sziget észa­ki Harlem negyede felett. A városrész lakói, a városi ha­tóságok mindennap négerfel­­kelés kitörését várják és a rendőrség — aggódva, hogy egy kisebb incidens vérontást vonna maga után — oly szi­gorú készenlétben van, mint egy nagy katonai egység egy várható ütközet előestéjén. A helyzet Harlemben hovato­vább kritikusabbá válik,' mint <a fehér-néger ellentét Délen. Ennek oka az, hogy Harlem­ben a néger fiatalság, ifjúkori bűnözők sokasága a jelek sze­rint összeesküdött a gyűlölt fehér nép elleni merényle­tekre. Fehér embereket az ut­cákon, az üzletekben megtá­madnak, bántalmaznak, ké­seinek, rabolnak, öldösnek. S a néger vezérek a kezüket tör­delve, aggodalmaskodva vall­ják meg, hogy tehetetlenek, nem tudják fékentartani a megvadult néger suhancokat. Harlem városrész 230,000 főnyi lakosságának csaknem 95 százaléka néger. Négér gettó ez. Ilyen néger népsűrű­ség nincs sehol az országban, a Dél városaiban sem. És nin­csen messze az idő, amikor a néger népesség eléri, a 100 százalékot. Mert a fehérek me­nekülnek a veszélyes környe­zetből, A legtöbb fűszer- és más kis üzlet ugyan fehére­ké, de ezeknek tulajdonosai más városrészekben laknak. A Sugár Ferenc és felesége el­­j len nemrég üzletükben elköve­­' tett gyilkos merénylet soka­kat meggyőzött arról, hogy ; a messze lakás nem növeli az életbiztonságot, ha a nap ’ nagy részét a harlemi nége­rek közt kell tölteni. A harlemi helyzet- sulyos: sága akkor vált nyilvánvaló­vá, amikor a New York Times , tudósításaiból kiderült, hogy , itt nem szórványos bünese­­: tekről van szó, hanem szerve­­s zett támadásról, válogatás ' nélkül minden fehér ember el­len irányuló ellenséges maga­tartásról, válogatás nélküli merényletekről, fiatalkorú né­• ger bandák garázdálkodásá­ról. Az első nagy fehér-néger csata április 17-én volt, ami­kor néger kamaszok felborí­tották egy utcai gyümölcsá­rus standját s a kereskedő vé­delmére odasietett rendőrök­re körülbelül 75 főnyi néger fiatal támadt rá. Egymást követte ezután négy gyilkos­ság, mind a négy egyéni indok nélkül, csak azért, mert fe­hér ember akadt a néger ban-, diták útjába. A négerek kö­zé “elültetett” figyelők jelen­tették a rendőrségnek, hogy néger fiatalok 20—30 főnyi “bandákba szervezkedtek, Vér­* testvérek, Tanítványok s más nevek alatt, és ezeknek, a ban­dáknak tagjai kiképzést kap­nak különböző fegyverek használatában, hogy ölni tud­janak “fehér kutyákat” és “•kékszemü ördögöket”. Egy nyomozó, akinek elme-és ideg­orvosi képzettsége van, úgy vélekedik, hogy a banditák közt vannak lelkibetegségben szenvedő, gyilkolásra hajla­mos emberállatok — talán százszámra. A Vértestvér és más szerve­zést a Black Muslim mozga­lom szakadár hívei végzik. Ezek azért szakadtak el a mozgalomtól, mert nem elég­szenek meg a fehérek gyűlöle­tének tanításával, gyáváknak tartják a Black Muslim moz­galom hangos vezéreit. A bandaszervezés módja már is­meretes. A szervezők olyan fiatalokat keresnek, akiknek már meggyűlt a bajuk a rend­őrséggel s akikről feltehető, hogy gyűlölik nemcsak a rend­őrséget, hanem a fehéreket is, akiknek a rendőrség védel­met igyekszik nyújtani. Köny­­nyü Harlem utcáin ilyen fia­talokat találni, minden utcá­ban vannak ilyenek. A szer­vezők az utcákat járják és verbuválnak a suhancok kö­rében. “Akarsz bántani fehé­reket?” Aki akar, azt elveze­tik egy titkos gyülekezőhely­re, ott alaposabban kiképezik, felmérik és ha alkalmasnak találják, megkezdődik a ki­képzés judo és másfajta ve­rekedésben, szúró és vágó ké­sek, foglalatba helyezett bo­rotvapengék használatában. Az ilyen sorozás és kiképzés színhelye többnyire egy nagy lakóház tetőzete. A legtöbb vértestvér és ta­nítvány már korábban is ban­dák tagja volt, de azelőtt a bandák csak egymásközt ha­dakoztak, késelésre, szurká­­lásra, többnyire azért került sor, mert egyik banda illeték­telenül behatolt egy ellensé­ges banda elhatárolt területé­re, amelynek turf az elneve­zése. Egy banda keretében vezérré és alvezérré az lép elő, aki valami kimagasló ha­ditettre tud hivatkozni: fehér ember bántalmazása, kifosz­tása, fehér üzlet megrongálá­sa, stb. Murphy newyorki rendőr­főnök a néger banditák rend­­őrgyülöletét azzal magyaráz­za, hogy a banditák a rendő­röket a “fehérkék” védelme­zőinek tartja, — ami igaz is, hiszen a fehér ember szorul elsősorban rendőri védelemre Harlemben. Nyugtalanítja a rendőrséget az is, hogy a fia­talkorú néger banditákat fel­nőtt négerek látják el fegy­verekkel és lőszerekkel. Már több néger lakásban találtak valóságos fegyverraktárt. — Egyik lakásban, két néger lakásában, 12,000 puskago­lyót találtak. A lakók ártat­lanságukat hangoztatták; azt mondták, hogy a golyókat lö­vészklubjuk részére vásárol­ták. Csakugyan, lőszereket hi­vatalos helyről is kaphatnak lövészklubok — a Civilian Marksmanship katonai hiva­taltól. A gyűlölet szellemének erő­sítésében nagy szerepet ját­szanak kábítószerek. Harlem­ben általában könnyen lehet hozzájutni marijuanna kábító­szerhez, de senkinek sem könnyebí) ez, mint annak a suhancnák, akit a háztető felavattak a vértestvérek, vagy a tanítványok rendjébe. Tudni kell,, hogy nagy a kü­lönbség a leggyakrabban használt kábítószerek közt. A heroin nyugtató, a marijua­na izgató. A marijuana őrü­letbe, gyilkolási mániába hajt­ja a “kékszemü ördögök”-et amúgy is gyűlölő banditákat. Éjjelente hangosak Harlem utcái utcasarki szónoklatok­tól. A fehér ember gyűlöle­tét hirdetik a Black Musli­­mok és a még radikálisabb “fajvédők”, akik egyenesen bűncselekmények elkövetésé­re szólítják fel a hallgatósá­got. Fenyegető szólamok hangzanak el: “eljött a feke­te forradalom ideje. A fekete ember lesz az ur, a fehér em­ber lesz 'a szolga . . .” így szó­nokolnak láda, vagy hordó te­tejéről és a hallgatóság hall­gat, senki sem mer ellentmon­dani, csillapító szót emelni. Aki védi a fehér embert, az ellenség. A 125-ik utcában — Har­lem életveszélyes utcájában — egy könyvesbolt kirakatá­ban nagy betűk valósággal or­dítanak: “Az Átkozott Fehér Ember.” Ez egy könyvnek a cime, amely Dél-Afrikából jött. De a kirakatban ez több, mint könyvreklám. Mi sem jellemzi a helyzet veszélyességét a harlemi tűz­fészekben, mint Bayard Rus­­tin néger vezér nyilatkozata a harlemi közhangulatról és közvéleményről. Ez a Bayard Rustin volt a fő szervezője a múlt nyáron Washingtonban rendezett nagy tömegtüntetés­nek. Nos, ez a vezér most ezt mondotta: “Mindenütt Har­lemben, bárokban, autóbu­szokban, a földalattin, min­denfelé emberek azt mond­ják nekem: Mindennel, amit ön, Mr. Rustin, csinált, mi egyetértünk, de nem tudja-e, hogy a fehér emberek nem fognak ránk hallgatni addig, amíg mi csak követelünk, ad­dig, amíg mi fehérek eleve­nébe vágunk és darabokra nem tépjük a 125-ik utcát?” Csakugyan, mondja Bayard Rustin, a hangulat 0‘lyr/t iz­zó, hogy ha nem történik más mint, hogy a rendőrök le akarnak tartóztatni egy utcai nőt, vagy egy szökött kato­nát, vagy parkolóticketeket függesztenek az autókra —az ilyesmi úgy hat, mintha vala­ki égő gyufát dobna a dina­­rnitra. Vagy olvassuk, mit mond egy fiatal néger hivatalnok: “A felhevitett szenvedélye­ket, az izzó gyűlöletet nem le­het lefékezni, egyszerűén azért, mert a harlemi nége­rek nem bíznák senkiben — sem fehér emberben, sem né­gerben. Ha mi négerek csil­­lapitani próbáljuk őket, kine­vetnek, gyaláznak . bennün­ket,” Van hosszutávu városi és kormányprogram a harlemi viszonyok megjavítására — lakásépítés a néger fiatalság jobb iskoláztatása, a négerek jövedelmének emelése, stb. de mindez a pillanatnyi hely­zeten mit sem változtat. A pillanat követelménye: vér­ontás megelőzése. Murphy rendőrfőnök stratégiájának részletei nem ismeretesek, de tény az, hogy a 26,000 főnyi newyorki rendőrségnek egy Johnson elnök 6 hónappal és 6 nappal John F. Kennedy halála után a maga és a nemzet nevében tiszteleg a volt elnök sírjánál, az Ar- 47-lington National Cemeteryben. Az a nap lett volna 47-ik szüle-, tésnapja. A háttérben Mrs. Johnson. SELYE JÁNOS MIKOR KAP N0BEL-DIJAT? Ez a plakát, angol nyelven fogalmazva, mindenütt látható Indo­néziában, Jakarta fővárosban s vele önkénteseket keresnek guerilla harcra Borneoban, a Malaysia államszövetség ellen. Minthogy a Nobel-dijat az alapítója oly szellemi kiváló­ságoknak szánta, akik a tu­dást, a kulturált, a népjólétet, a viíágbékie ügyét elobbrevi­­sziik, joggal lehet feltenni a kérdés^: Mikor ítéli oda a nagy dijat a stockholmi nagy bizottság Sellye János — a magaválasztotta névváltozat­ban: Haris Sellye — magyar­­származású orvos-vegyész-ku­­tiatónak, akinek a tudomány " lág iban immár világhíres '‘stress” elmélete hatalmas lé­pésekkel előbbrevitte az or­vostudományt s ennek révén az emberiség, nem utolsósor­ban az öregek egészségének igyiót? Mielőtt a felfedezőről szól­nánk, próbálj uk a laikus olva­sónak laikus módon némileg érthetővé tenni, miben áll Se­­lye professzor korszakalkotó felfedezése. A szervezetnek van egy eddig fel nem ismert gépezete, amely a legkülön­bözőbb ártalmak ellen azonos módon veszi fel a harcot. A belső elváiltözási mirigyek egyensúlya biztosítja az ártal­mak elleni védekezés sikerét, Ettől a felismeréstől már csak egy lépés a mirigyek (hormo­­nck) megbomlott egyensúlyá­nak helyreállítása, az ártalom kiküszöbölése, az élet meg­hosszabbítása. “The Stress of Life” cimü könyvét, amely­ben ezirányu kutatásainak eredményeit ismerteti, eddig 14 nyelvre fordították le és most van készülőben a 15-ik fordítás — a Sellye magyar anyalnyelvére való fordítás. A budapesti Akadémia Kiadó fogja megjelentetni magyarul a nagy magyar tudós müvét. Amilyen értékes, olyan ér­dekes ember ez a Hans Se­lye, Selye János. Orvos volt az apja, a nagyapja, a dédap­ja. Magyarországon született, de már öt éves korában elke­rült magyar földről. Orvosi diplomáját Prágában kapta, majd megtoldotta vegyészeti doktorátussal. 1931-ben Rocke­feller ösztöndíjjal Ameriká­ba került, a baltimorei Johns Hopkins egyetemre, mint tu­dományos kutató. Egy évvel később meghívást kapott a montreali McGill francia egyefbmre ellőadónak, majd az egyetem tanára és labora­tóriumi kutató tudósa lett. Magyar az anyanyelve, né­metnyelvű egyetemre járt, amerikai egyetemről francia nyelvű egyetemre került. A montreali egyetemen reggel­től estig dolgozik és ami sza­bad időt tud szakítani magá­nak, azt magyar olvasással tölti. Szabó László pesti uj­­l ságirónak, aki felkereste és egy egész délutánt vele töl­tött, Selye felmutatta azt a könyvet, amelyet éppen most divas: egy Mikszáth regényt. Utána egy Kosztolányi kötet következik. Az egyetemen 128 tudós folytat orvostudományi kuta­tásokat és kisér leteket, köz­tük vannak magyarok is. Em­ber György az egyik, akinek feladata az orvostudomány fejlődésének számontartása a ruponta a világ minden ré­sziéből érkező szakkönyvek és folyóiratok tanulmányozá­sa alapjá.n Egy másik mun­­katrásától éppen búcsúznia kellett Selye Jánosnak, mert Bajusz Zsoltot a gazdag amé­­rikánusek elcsalták mellőle. Könnyű volt elcsalni őt öt­­szörannyi fizetés ígéretével! “Az utóbbi években 40 kitűnő tudósom ment át az Egyesült Államokba”, panaszolta Se­lye. Ez a kivándorlás érthe­tően nyugtalanítja a kanadai kormányt, éppen úgy, mint, mellesleg megjegyezve, Ang­liában is nyugtalanságot és a tudományos világnak nagy gondet okoz, hogy a sokszoro­san jobban fizető Amerika el­halássza az egyetemekről a kimagasló tudósokat. A ka­nadai kormány épen Selye Já­nost nevzte ki egy országos bizottság élére, amelynek fel­adata lesz az Amerikába való kivándorlások meggátlásia. Amihez sok kanladai dollárra lesz szükség. Selye János 57 éves. Öt nyelven beszél. Tagja 79 tu­dományos társaságnak. Eddig 17 könyve jelent meg, azonkí­vül majdnem ezer értekezése szaklapokban. Tizennyolc tu­dományos kitüntetést kapott. Nyugszik ia babérjain? Erre nem ér rá. Szüntelenül kutat és időről időre felfedez vala­mit, amin aztán tovább lehet építeni az emberiség javára. A legújabb? Nem egy, hanem több legújabb van. Például az elmeszesités. Gyulladásos betegséget gyógyítani a fe­­ktély elnisszesiitéséveíl, feles­legessé terjni a mindig ve­széllyel járó műtéti beavatko­zást ... Az intézet tanulmá­nyozza a szívinfarktus (élet­­veszélyes vérkeringési zavar) gyógyszeres megelőzését . . . a sebgyógyulási folyamato­kat . . . a hízósejtek működé­sét. Selye János mindennap reggel fél ötkor már a labo­ratóriumában van, figyel, ku­tat, egereket boncol, patká­nyoknak irjjeikciókait ad, tanít­ványainak francia nyelven előadást tart, a nyolc órai munkaidőt csak hallásból és olvasásból ismeri, este 7-kor még mindig egerek és patká­nyok közt lehet találni. Nincs megállás. És ha lesz megállás — mert a hormonális egyen­súlyt nem lehet időtlen idő­kig fenntartani —, Selye Já­nos munkáját folytatni fogja négy gyermeke közül két fia­ál orvos. A hires Wagner-tenor, a 74 éves Lauritz Melchior és a 40 éves friss menyecske, Mary Markham, csókot váltanak esküvőjük után, az énekés hollywoodi, hegyi birtokán. nagy, válogatott különitmé­­nye éjjel-nappal készenlétben áll, hogy szükség esetén le­csapjon a rendzavarokra. For­ró nyárra van kilátás Harlem­ben. A NEMZETHALÁL REME BUDAPEST — (FEC) Jó féléve komor vita folyik a magyarországi lapokban és foyóiratckban a tragikusan alacsony születési arányról, melynek következtében a ma­gyarság szaporodása megállt. 1963-ban tizenhárom születés és tizenegy halálozás esett ezer lélekre, vagyis a nem­zet természetes szaporodása csak két ezrelék volt. Aggó­dó véleményeiket hallani, hogy 2000-ben kevesebb ma­gyar lesz, mint volt a 2. világ­háború előtt, holott ugyanak­kor a népesség világméretek­ben veszedelmesen szaporo­dik. Az Élet és Irodalom c. hetilapban a népesedési kér­désről tizenhat hosszabb cikk és huszonhárom részletes hoz­zászólás jelent meg. A szer­kesztőség a vitazáró cikkben megállapította, hogy a ma­gyarországi népesedés “sajá­tos alakulásában” olyan té­nyezőknek jut a döntő sze­rep, mint a “társadalmi-gazda­sági változások, , iparosítás, mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a városiasodás, nők fokozott munkavállalása, a lakáshelyzet és a családi pótlék viszonylagosan ala­csony volta.” De mindjárt hoz­zá is fűzi a cikk, hogy a “kér­dés sokrétűbb és bonyolul­tabb, semhogy bármelyiknek is egyedül meghatározó szere­pet tulaj doni thatnánk.” Az Élet és Irodalom vissza­utasítja azt a feltételezést, mintha a “magyar társadalom egy része hitetlen és remény­telen” lenne, mert a kommu­nistákról rossz véleménye van, s ez is egyik oka a gyer­­mektelenségnek”. A vitazáró cikk minden igyekezete arra irányul, hogy a rendszert fel­mentse a felelősség alól, s bűnbaknak a “modern társa­dalmi életformát” állítja oda. “Semmiképpen sem értünk egyet a nacionalista indítékú vészi) ar an g kong a tás ókkal. Némelyik a nemzethalál ví­zióját vetítik elénk, s népünk közöli pusztulásán siránkoz­va, társadalmunk jelenéből is csak a negatívum okát hajlan­dók meglátni: a közönyt, az clncm/etloniesedést, az ifjú­ság cinizmusát.” A bajok o£­­vcEŐására felhozott javasla­tokról meg azt mondja, hogy Sckan a kivezető utat “visz­­szafeilé keresik, a feudális csa­ládi erkölcsök visszaállításá­ban, kemény rendszabályok­ban, melyeikkel szerintük' az államnak bele kell szólni az egyének éetóbe és megköve­­t#nie, hogy szaporodjanak. Busmagyarkodók, az egyház által is meghaladott vallásos nézetek bilincseiben vergő­­lők'ős vulgáris marxisták egy gyékényre kerültek: a régi, Rákosi-féle abortusz törvényt áhitják vissza.” Azzal érvel az Élet és Iro­dalom cikke, hogy a nőnek jo­ga van, szülni, vagy nem szül­ni', s a megoldás valamiféle isaládteryezés lenne. Gyakor­lati tanácsai közül a nők rö­­videbb munkaidejének, jobb ovedai ellátás és a lakásépítés fokozása említhetek. ‘ Külön­ben azt javasolja, hogy uj anya és gyermekvédelmi tör­vényt kell hozni. HALLOTTA MÁR... . . . hogy a világon találha­tó 2500 kígyói a j tóból mintegy 200 veszélyes az emberre — állapítja meg az Egészség­­ügyi Világszervezet legújabb jelentése. Csaupán Chilében, Uj-Zéland, Írországban, Ma­dagaszkárom és néhány távoli szigetien nincsenek mérges kí­gyók. Évente mintegy 40,000 ember pusztul el a Földön ki­­gyómarás következtében, az áldozatok több mint 70 száza­léka ázsiai. India első miniszterelnöke, Jawaharlal Nehru holttestét végig viszik New Delhi utcáin, a szent Jumno folyó partjára, ahol elhamvasz­tották.

Next

/
Thumbnails
Contents