Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-06-04 / 23. szám

6. OLDAL FDr:OEt I FNSftO Thursday, Jane 4, 1964. A WASHINGTONI UJ KOSSUTH HÄZ ÜNNEPÉLYES FELAVATÁSA WASHINGTON, D. C. — Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület, a magyar millánium esztendejében, 1896-ban alakult nagy magyar testvérsegitő biztositó intéz­ményünk, négyévenkinti, im­már 27-ik konvenciójának nagyjelentőségű bekezdése­képpen vasárnap, május 31-én ünnepélyes keretek közt avat­ta fel az ország fővárosában, a New Mexico Ave. 3216 szám nár József és Veszprémi Géza végezték. Az egyesület szép nemzetiszinü szalagos koszo­rúját egy díszruhába öltözött marine kátona vitte a kordon­nal elkerített feljárón az egy­szerű, emlékművel még nem jelzett sirhoz. Délután 3 órakor az uj Kos­suth Ház közelében levő Wes­ley methodista theologiai sze­­minálium templomában ház­­felavatási alkalmi istentiszte-Az istentisztelet után a szépszámú vendégsereg átvo­nult az uj Kossuth Ház elé, ahol az amerikai és magyar nemzetiszinü lobogókkal fel­díszített zejáratnál előbb Szentmiklóssy Pál, az Egye­sület főpénztárosa mondott szép beszédet magyar és an­gol nyelven, átnyújtva az uj székház kulcsát az Egyesület elnökének, majd Ft. Borshy Kerekes György elnök a ház alatt épült impozáns uj Kos­suth Házat, az egyesület köz­ponti székházát. Ezt megelőzőleg, a délelőtti órákban —■ amerikai Hősök Napja lévén a szjékházava­­tásra és a konvencióra össze­­sereglett delegátusok és ven­dégek nagyszámú csoportja autóbuszokon az Arlingtoni Nemzeti Temetőbe merít ki, ahol legelőször is megkoszo­rúzták az Ismeretlen Katona sírját, amelynél az ünnepélyes aktust Ft. Dr. Béky Zoltán, az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház püspöke és az egyesület egyik alelnöke ma­­gasszárnyalásu beszéde tette emlékezetessé. Utána Stahel- Számvald Gyula tábornok­nak, Kossuth (illetve a ma­gyar szabadságharc) és Lin­coln (illetve az amerikai: ppl­­gárháboru) hős katonája ha­talmas már vány kő síremléké­nél Ft. Dr. Szabó István, az egyesület másik aíelnöke mondott szép alkalmi beszé­det az ünnepélyes koszorúzás közben. Végezetül a szépszá­mú és valóban reprezentatív csoport John F. Kennedy már­tírhalált halt elnökünk sírjá­hoz vonult, ahol az előírás szerint formális koszorúzást az egyesület Vezértestületé­­nek tagjai: Sipos István, Mol­let volt, a templomot teljesen megtöltő nagyszámú gyüleke­zet részvételével. Nt. Daróczy Mátyás (Cleveland) mondotta az apostoli köszöntést, Ft. György Árpád (Chicago) az előfohászt és Biblia olvasást végezte, Dr. Béky Zoltán püs­pök (Trenton) szépen felépí­tett előimát mondott, ami egy teljes prédikációnak is beil­lett, Ft. Borshy Kerekes György, az Egyesület elnöke mondotta az avatási prédiká­ciót, “Imádkozzál” és “dolgoz­zál” alapgondolatra felépítve, majd Nt. Kecskeméthy József főtitkár angol nyelven elmon­dott avatási beszéde hangzott el s végül Ft. Dr. Szabó Ist­ván záróimája, Nt; Szathmá­­ry Bertalan adakozásra felhí­vó és az adakozókat megáldó imája és Nt. Nagy Lajos ál­dása zárta be az ünnepélyes istentiszteletet. Kiemelkedő szép részei vol­tak ennek az istentiszteletnek a Lorain, O.-i református gyü­lekezet énekkarának egyházi énekszámai, Mrs. Violet Smith szakavatott vezényle­tével. Magyar gyülekezetnek ilyen nagyszerű, remekül ösz­­szeválogatott és szépen beta­nított vegyeskarával ritkán találkozunk; igazán élvezet volt hallani éneküket. felavatását és megnyitását mesterien felépített beszéd­del végezte el. Nt. Daróczy Sándor, a ligonieri Bethlen Otthon igazgatója pedig gyö­­nyörüszép fohászt mondott. Az ünnepélyes házavatási és megnyitási aktust itt is még szebbé tette a loraini egyház énekkarának néhány szép, vá­logatott énekszáma. Ez után a Kossuth Ház épí­tését megszavazó és létreho­zó Vezértestületről csoport­kép készült az uj székház előtt, ugyanúgy, mint az alig két évvel ezelőtt Ligonier, Pa.-ban felavatott hatalmas Öregek Otthona épülete előtt; aztán feltárták az uj épület ajtaját s a vendégsereg belé­pett abba az épületbe, amely az elnök megnyitó beszédé­ben elhangzott szavai szerint “az egész amerikai magyar­ságé.” Úgy a délelőtti koszorúzás­nál, mint a megnyitó isten­tiszteleten és a házielaválási ünnepélyen résztvett az ame­rikai magyar sajtó képvisele­tében Gombos Zoltán, ma­gyar napilapjaink szerkesztő­je és kiadója, valamint Diénes László, a jerseyi hetilapok szerkesztője, Dr. Pfeiffer Zol­tán és Szebedinszky Jenő pittsburghi hetilap szerkesztő. Diénes László A rigó egy házbontó gépezet kerekei között fészkel 6 tojáson. A gép tulajdonosa Edgar Penna, East Stroutsburg, Pa.-ban elmondotta, hogy a fiókák kikeléséig a gépet nem fogja használni s ez körül­belül 6 hétig tart. Mrs. Lyndon Johnson kezet mos, az egytermü Lick Branch, Ky-i iskola mellett, a szegénység elleni hadjárat érdekében tett látoga­tása során. EMBER £5 GÉP DETROIT — Henry Ford hívására Walter Reuther megtekintette a motor üze met, amelyben Reuther fiatal korában dolgozott. Az a mun­ka, amit ott végezni kellett 1400 munkásnak 24 napi mun­kája volt. Ma az egész munka elkészül 80 perc alatt — anél­kül, hogy ott bárki egy ujját megmozgatná. Mindent az au­tomatikus gép csinál. Szólt Ford az unió vezér­hez: “Maga, úgy hiszem, most elgondolkozik azon, hogy hogyan fog unió tagsági dija­kat beszedni ezektől a gépek­től.” Amire a vöröshaju igy felelt: “Maga pedig, Mr. Ford, el fog csodálkozni azon, hogy miért nem vásárolnak ezek a gépek Ford autót.” Picturephone-t, olyan tele-1 font, amellyel nemcsak be­szélni lehet, hanem látni is lehet azt, akivel beszélünk. | A jövő hónapban már lesz Pieturephone Washington-, ban, New Yorkban és Chica­góban. De nem lesz olcsó mu­latság: 16 és 27 dollár közt lesz a háromperces beszélge-! tés és nézés ára. Minden hétköznapon 11,500 uj telefont szerelnek fel és' 251 millió beszélgetést bo­nyolítanak le. És nincs meg­állás, egyre több telefonra van szükség, olyannyira,—, hogy a hívószámokat Bell kénytelen megváltoztatni, az első két betű elhagyásá­val hét számot kell dialozni és — emlékezetben tartani. Több forgalom több hasznot hoz, de ez sohasem elég, Bell egyre újabb utakat-módokat. keres bevételeinek növelé­sére. Kitünően bevált a szitl­­propaganda: ma már a feke­te telefonok helyében 21 mi­liő szép színes van. 17,000 autóban és truckban van te­lefon',' ezek közül néhány — Johnson 'elnök autóiban. . . Az üzleti vállalatok ré­szére készítenek gombnyo­másos telefont: a leggyako­ribb számokat gombnyomás­sal lehet hivni. De még ennél is gyorsabb összeköttetést lehet kapni a Card Dialer se­gítségével. Ez igy működik: Plasztik kártyákon átlyu­kasztások egy-egy gyakran hivott telefonszámnak fe­lelnek meg; az igazgató (no1 persze, az igazgató, hiszen nem akárkinek van az iro­dában ilyen készüléke. . .) — egyszerűen behelyezi az egyik vagy másik kártyát a telefonkészülék megfe­lelő nyílásába és — két má- I sodpercen belül jelentkezik a hivott szám,. Még ez sem elég egyszerű és könnyű te­­|lefonálás? Hát akinek nem elég ez, annak Trimline tele­font ad (nem ingyen) A.T.and T.-Bell. Ennek á telefonnak a kagylójában van a szám­lap, igy hát aki, mert ágyban­­fekvő beteg vagy rövidlátó, annak nem kell az asztál fölé hajolva dialozni, kezében van a diai. Hol eszelik ki ezeket az újításokat? Az A. T. and T. kötelékébe tartozó telefon kompániák és a Western Electric kutató laboratóri­umaiban. A Bell laboratórium ban 4575 kutató tudós dol­gozik. Mi mindent találtak fel ezek a kutatók, vagy ahogyan a Bell nép őket ne­vez'}: álmodozók! Megál­modtak és megteremtették a tape recordert, a high fide­lity gramofont és minden eddigi munkájuk csucstel­­jesitményét: a transistort. És miről álmodoznak még, mit terveznek még?. . . Zsebtelefon. . . Karkötő óra telefon. . Laser beam — ne tessék kérdezni, mi a csuda Sok billiónvi vagyona van General Motorsnak, a vi­lág legnagyobb automobil gyárának, a General Electric- j nek a világ legnagyobb vil­­lanyossági vállalatának, U. S. Steelnck, a világ leg­nagyobb acélipari vállala­tának és ha e három mam­­mutvállalat vagyonát egy ha­lomba rakjuk, azt találjuk, hogy együttvéve nem olyan gazdagok, mint az American Telephone and Telegraph Co., amely a világ minden rendű és rangír vállalatai közül a* 1 legnagyobb vagyonnal bir:, 28 ezer millió dollár a vállald-1 ti vagyon. Erről a gazdasági óriás­ról szólva, az ember nem fogy ki a szuperlativuszok­­ból. A T and T alkalmazot­tainak száma 783,000 — több mint Boston lakossága. Éven­te 4.7 billió dollár munkabért fizet ki, — többet mint j amennyit Írország és Izrael, kossága keres egy évben. I A vállalat 1963 évi bevétele' csaknem 1Ó billió dollár volt, — több, mint 30 állami korri mányzat bevétele együtt­véve. A második világhá­ború óta a vállalat tőkéjét; részvények és bondok kibo-1 csátásával 26 billió dollár­ral növelte — annyi uj tőkét szerzett, amellyel felvásá-1 rolhatná az Egyesült Álla­mok, Anglia és még néhány európai ország egész arany­­tartalékát. A világ összes telefonjainak csaknem a fele Bell telefon, vagyis az A. T. and T. telefonja. A. T. and T.-nek 2,350,000 részvényese van, köztük a legtöbbnek 100-nál keve-1 sebb részvénye van. A hires' Merrill Lynch tőzsdei ügy­nökségi cégnek páncélszek­rényeiben 3,6 millió A. T. an T. részvény van, nagyobbára, kisemberek lététéi. A 2,350,000 1 részvényes közt van 20,500 Mr. és Mrs. Smith (Nem va­lami irigylésreméltók a könyvelők és a cég többi nyilvántartó tisztviselői. .) Mindennap átlag 100 részvé­nyes meghal. A nagy számokról térjünk át a nagy tényekre. Amit sdkan nem tudnak: a televí­zió országos hálózatai Bell te­lefonon át továbbitják prog­ramjaikat az ország legtávo labbi részeibe. A Telstar ten­gerentúli TV rendszerét a Bell laboratóriumban dol­gozták ki. Ez év őszén kiépí­tenek egy negyedik tenger­­alatti kábelt Amerika és Európa közt. Éppen a múlt napokban készült el az első kábel Amerika és Japán közt, Ez év végén megkezdik egy amerikai kontinentális föld­alatti kábel építését 200 millió dollár költséggel. En­nek a kábelnek rendelte­tése lenne atomháború ese­tén a hírközlés és üzenet­­váltás lehetőségét biztosí­tani, hp. a föld fölött minden vezeték elpusztulna. A minap a newyorki Vi­lágkiállításon A.T. and T. — Bell telefon — bemutatta a A 7 láb magas kosárlabda óriás, Wilt Chamberlain, ügető lova és hajtója George Sholty mellett tornyosul, miután a Rival Time nevű fiatal mén győzött a Liberty Bell Parkban, Philadelphiában. FÖLDALATTI AKCIÓ VACAVILLE, Calif. — Az itteni börtönfarm kertészeté-; ben nagyon szorgalmasan dolgozott egy Manuel Labor j nevű rab. Egy kavicsdomb mögött észrevétlenül mély j gödröt ásott és azt lefedte, majd nap nap mellett leszállt a gödörbe és elkezdte azt alaguttá kiépíteni. Négy hó-; napig dolgozott vakondok' módjára a sötét földalatti ve-Óriás az óriások közt remben, amikor titkát felfe­­, dezté'k .Arra a kérdésre, mi-I korra remélte az alagút kiépi­­' tését a 200 lábnyira levőkeri­­tésen túlra, úgy felelt, mint j Kruscsev, aki 1970-re Ameri­ka lepipálását ígérte be: “Azt | hittem, hogy 1970-ig készen lesz az alagút a szabadságba.” Abban a börtönfarmban oly bűnözőket helyeznek el és ; fogLalkoztatnak, akiknek fe­jében egy kerékkel több vagy kevesebb forog . . . ez, elég annyi, hogy les# még telefon, telefondrót nél­kül is . . Sok ész szükséges ilyen hatalmas vállalat sokrétű technikai és üzleti vezetésé­hez. Nagy a junior manager szükséglet, mert az az elv, hogy felülre csak az j ut, aki alul bevált és teljesitményé­­vel szerzett jogot magasabb igazgatói állásra. Minden év­ben 300 toborzó végigjárja az egyetemeket és toboroz: 2500-3000 növendéket a ki­képző tanfolyamokra. Olyan1 egyetemet végzettek szemel­nek ki, akik több időt töl­töttek a könyvtárban, mint a baseball és football pályán. A kezdő fizetés “zöld” ifjaknak 6300-7200 dollár, ráadásul bónuszok. Az első évben min­den ötödik ifjú kirepül az' utcára, kereshet más állást, ahol szerényebbek az igé­nyek. A megmar adottaknak minden évben egyszer uj vizs­gára kell menniük. Mindenkit tanítanak, mi­­denki tanul. Jól és gyorsan kell mindent csinálni. Az In­­fomation hölgy 37.6 másod­perc alatt meg tudott találni egy kívánt számot, amikor leült a kiképző iskola pad­jába; mire onnan felkelt, — már 33.3 másodpercre csök­kentette a megtalálási időt, még ha a s°kezer Smith közül egynek a számát kell, kikeresnie. Ebben az évben három és egybarmad billió dollárt fog­nak költeni építkezésekre, bérén dez ésekre, kész ü lé­kekre és ezáltal A. T. and T. számos száliitójánaik üze­meiben 180,000 munkás ré­sziére nyílik meg munka­lehetőség. Edward Hurley Jr. újságját tanulmányozza Upland, Calif.-ban, miközben kedvenc óriás kígyója, Snarky Fritz hozzája csúszik. A szomszédok véd elmet kértek a városi tanácstól, az egyébként ár­tatlan, 8 láb husszu hüllő ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents