Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-14 / 20. szám

6. OLDAL FDfJRKTí. ENSÄfl Thursday, May 14, 1964. Az őskoritól ittielejtett ember titkát fürkészik a régészek Idestova már hat esztende­je, hogy a napilapokban és a tudományos folyóiratokban megjelent közlemények nyo­mán antropológusok körében heves vita robbant ki a rejté­lyes hegyi, óriás majomembe­rek problémája körül. A Mon­golia, Nepál és a Szovjetunió déli, nehezen megközelíthető hegyvidékein évtizedek rjta többen látni vélték már eze­ket a hatalmas termetű, hosz­­szu hajú, ruhátlan teremtmé­nyeket, azonban a kiküldött tudományos expedíciók nem bukkantak nyomukra. Érthe­tő tehát, hogy sokan egysze­rűen a képzelet szüleményé­nek, mások pedig legfeljebb nagytermetű hegyi majomfaj­ta példányainak tartják őket. Borisz Porsnyev professzor, a neves szovjet antropológus a szemtanuk leírásából, a megtalált lábnyomatok rajzai­nak és néhány hiányos csont­töredéknek az elemzéséből ar­ra a következtetésre jutott, hogy a rejtélyes lények nem majmok, hanem neandervöl­gyi tipusu ősemberek, akik mintegy 100,000 évvel elma­radtak a fejlődésben, vagyis az az embertípus, amely mint­egy 100,000 éevvel ezeőtt né­pesített be a Földet, nem halt ki, ma is él. Igaz, emberszár­­ma'zástani értelemben ezek a rejtélyes lények nem nevez-Accuraie Complete News Coverage 1 Year $22 6 Months $11 3 Months $5.50 Clip this advertisement end return it with your check or money order to: The Christian Science Monitor One Norway Street Boston 15, Mass. PB-16 hetők embereknek, hiszen mai ismereteink szerint nem készítenek szerszámokat, bár a jelek szerint értenek hoz­zá, hogy hasznát vegyék egyes köveknek. így csupán homi­­noidák, átmeneti jellegű lé­nyek, a történelmi kór ember­típusánál alacsonyabbrendú­­ek. A Moscow News cimti, an­gol nyelvű szovjet hetilap a közemultban ismertette Pors­nyev professzor érdekes elmé­letét, amely körül máris fel­lángolt a vita az antropológu­sok körében. Ebben a vitában olyan újabb adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek ta­lán lehetővé teszik a hegyi emberek rejtélyének megfej­tését már a közeljövőben. Rincsen mongol antropoló­gus, aki hosszú évek óta fog­lalkozik a hegyi emberek pro­blémájával, a vitához hozzá­szólva bejelentette, hogy Mongolia nyugati részében, abban a térségben, ahol ko­rábban már többször látták a hegyi embereket, a rejtélyes lények két koponyájára buk­kantak. A tudománynak azon­ban végső soron most sem volt szerencséje. Uburkhan­­gai városban ugyanis eredeti­leg nemcsak a rejtélyes lény koponyáját találták meg, ha­nem egész kiszáradt tetemét — homokba ágyazódva. Azon­ban a tavaszi áradás elöntöt­te a tetemet, teste feloszlott a vízben, csak konponyáját ta­lálták meg később, s küldték el a mongol fővárosba. Ezút­tal sem sikerült tehát hozzá­jutni a rejtélyes hegyi ember többé-kevésbé épségben ma­radt teteméhez, csupán a ko­­oonyájához, ám ez sem kevés. Persze, a szakértők arra is elhívják a figyelmet: sajnos, nincs semmi bizonyíték ar­ra, hogy az Ulan Bator fővá­rosba küldött koponya ere­detileg valóban a hegyi ma­­jomömber teteméhez tarto­zott, s nem csupán az ősem­ber évezredek előtt elpusz­tult példányának maradvá­nya. Mindenesetre a mongol tu­dósok megkezdték a két ko­ponya tudományos feldolgo­zását, s tudni vélik, hogy va­lóban neandervölgyi jellegze­tességeket fedeztek fel raj­tuk. A Mongol Tudományos Akadémia ez év nyarán ex­­pediciót indít a leletek térsé­gébe, talán sikerül majd fel­tárni újabb maradványokat A HALÁL ÁRNYÉKÁBAN ÉLNI JŐ Szamarkand ősi orosz várost áradás fenyegette, amikor ennek a folyónak útját földomlás betemette és veszedelmesen sok viz gyülemlett össze. jetunióból érkezett a Tien- San hegységből, ahol. két la­kos az elmúlt év őszén fur­csa lábnyomokra bukkant a K'^k-Su folyó közelében — s le is fényképezte a nyomo­kat. A mezítlábas ember ha­talmas lábnyomait egy hegyi tavacska partjának agyagos talajában fedezték fel, medve­nyomok mellett. Több száz méteres szakaszon követték a hegyi ember útját, ahogyan leereszkedett a tavat övező dombokról, ám elvezető nyo­mokat nem találtak. A nyo­mok egészen frissek lehettek, egy héttel azelőtt ugyanis ha­talmas zápor söpört végig a tájon, s ez minden korábbi nyomot elmoshatott. A fénykép tudományos elemzésiről, világosan kide­rül, hogy a hegyi ember lába fejlődéstanilag sokkal primi­tívebb, mint a mai emberé. Figyelemre méltó például, hogy nagyujja lényegesen rö­­videbb, mint második ujja, s nagyon tömzsi, masszív, Meg­állapítható, hogy a lenyoma­­tot hagyó talp teljesen lapos. Ez a fénykép is fontos bizo­nyíték arra vonatkozóan, hogy a rejtélyes hegyi em­berek nem majmok, hanem neandervölgyi tipusu homi­­noidák. Nagy jelentőségű tudomá­nyos felfedezés lenne, ha si­kerülne bebizonyítani, hogy a sok tízezer éve kihaltnak tar­tott átmeneti jelegű lények életben maradhattak a Föld eldugott térségeiben, vagyis a nean.dervöigyi emberek máig sem haltak ki a Földön. A másik érdekes hír a Szov-A liverpooli Beatle bogarak Hawaiiban olyan hideg fogadtatásra találtak, hogy kénytelenek voltak feltűnés nélkül elszaladni. A newyorki Világkiállításon Roberta Peters operaénekesnő és két kisfia megtekintik a Walt Disney által készített élethü férfi és ku­tya figurákat az 1920 évi konyha modelben. A SZENT KLÁRA EGYLET ARANYIUBILEUMA egy másik pedig az áranyju­­bileumukat ez alkalommal ünneplő Nagy Mihály házas­párt köszöntötte fel. Az ünne­pi beszédet Ft. Thun Albin magyar provinciális atya tar­totta. Az oltár szükségletei­ről, valamint az Eucharistia szolgálatáról szólott. A következő szám a Révay zenekar cimbalmosának, Kö­vess Tóninak szólója volt; szívhez szóló magyar dalokat adót talő. Hasonóképen gyö­nyörű magyar dalokkal sze­repelt Földessy Lilla művész­nő is, aki számait a közönség kívánságára többször meguj­­rázta. Kleiner Miklós zárószavai után a közönséget megajándé­kozták az Egylet jubieumi Arany Albumával, amely tar­talmában, kiállításában való­ságos tanülmány és egyben ta­nulság is, tanuságtétele egy eme.lekedtt szellemű ameri­kai magyar közösség pék1« t­­mutató, termékeny munkás­ságának. NEW YORK — Hogy a ha­lálra ítéltek cellájában — ma­gyarul: a siralomházban kellemes az élet, ez hiteles megállapítás, habár általános érvényűnek nem mondható. Mindenesetre Purnell Jack­­son így vélekedik. Őt 1959- ben halálra ítélték, mert fej­szével megölte legjobb ba­rátját, Cornelius Ogletreet. Védője fellebbezett s a felleb­bezési bíróság uj tárgyalást rendelt el. Ekkor Jacksont át akarták tenni rendes cellába, de ő tiltakozott ez ellen. Azt mondta, annyira megszok'j, megkedvelte a vilanyszékszo­­ba közelében levő cellát, hogy azt nem szívesen hagyná el. Másodszor, harmadszor is lefolytatták a gyilkossági pert és a harmadik összecsapás vád és védelem közt “eldön­tetlennel” végződött. Mistrial ennek a hivatalos, törvényi neve. így hát nem maradt más hátra, mint a halálcella kedvelőjét gyilkosság helyett emberöléssel vádolni, ezt az enyhébb megítélés alá kerülő bűntettet az esküdtszék ráol­vasta és most Farrell queensi biró 15—40 évi börtönre Ítél­te. 15—plusz szokatlanul sú­lyos büntetés emberölésért. Farrell biró megmondta, mi­ért szabott ki ily súlyos bün­tetést. Azért, mert Jackson már korábban, 1956-ban fej­szével halálra sújtotta egy másik barátját s akkor sze­rencséje volt, csak erőszakte­vés címén ítélték el és ő há­rom és fél év után kiszaba­dult. A feltételes szabadság idején történt, hogy megint fejszét ragadott s végzett egy második barátjával . Hogy a mostani 15—40 évi börtönbüntetcl ellen felleb­­j bezni fog-e arra nézve még | nem nyilatkozott a vadember. Ha fellebbez ,megeshet, hogy rossz kedvben találja az es­küdteket és megint oda ke­rül, ahol azelőtt oly jól érez­te magát: a halálba menők folyosójának egyik cellájába. Suga japán hercegnő, a császár legfiatalabb leánya, családjával Washingtonba jött, itt fognak lakni két évig. 2500 é vóta ez az első eset; hogy a japán császári ház tagja idegen' országban él, AZ ADÓHIVATAL KEDVENCEI NEW YORK — Az ország különböző részein kisebb-na­­gyobb tömbökben élő ameri­kai magyarságnak vannak nagyjelentőségű, fontos fel­adatot teljesítő szellemi köz­pontjai, amelyeknek összetar­tó, társadalomformáló ereje nagy szerepet tölt be a ma­gyarság életében. Ezek között kiemelkedő hely illeti meg a New Yorki Szent István r. k. Egyházközséget, amely a század eleje óta úgy a vallás gyakorlása terén, mint vilá­gi vonatkozásban, társadalmi, emberbaráti, kulturális vona­lon rengeteget tett és töret­len erővel jeleneg is sokat tesz az itt élő magyarság ja­vára. Tagjai közül számosán a new yorki magyarság vezetői, férfiak és asszonyok egyaránt, akik mindenkor hatásosan munkálkodtak a magyar egy­ség megteremtésén. A kebe­lébe tartozó ifjúság, az itt élő uj magyar nemzedék tagjai, sehol szeretetteljesebb gon­dozásban nem részesültek, minjt itt. És ami áll az Egy­házközségre, áll a hozzátarto­zó testvéregyesületekre is, amelyek mindegyike egy kis amerikai magyar sziget, együttesen pedig egy hatal­mas intézmény. Mindezt a ve­lük való együttműködés sok évtizedes tapasztalata Íratja velünk. A közelmúlt napokban, má­jus 3-án a magyarság ünnepel­te az Egyházközség egyik ily testvéregyesülete, a Szent Klárá Oltáregylet, fennállá­sának 50 éves jubieumát, amely méltó keretek között ment végbe. Az ünnepség reggel magyar nag*ymisével kezdődött, majd este az Egy­házközség Fehér Termében díszvacsorával folytatódott, amelyen négyszáznál többen vettek részt. A vacsorát Ft. Mészáros Li­­pót O. F. M., az Oltáregylet lelki vezetőjének imája nyi­totta meg, majd Révay Ist­ván zenekara kíséretével Kon­dor Mariska énekmüvésznő az amerikai és magyar him­nuszokat énekelte el. Révay közkedvelt kitűnő zenekara a vacsora alatt is játszott. A konferanszié tisztét Kleiner Miklós látta el, aki az öröm és hálaadás szellemében érté­kelte az Oltáregylet félszáza­dos munkásságát. A tulajdonképeni program első száma a Szent István is­kola növendékeinek, főképen a St. Jude leánykórusnak énekszáma volt. Utána egy kislány a jubiláló egyletet, ígéret — szép sző BUDAPEST — Mielőtt el­hagyta Magyarországot Krus­­csev a Sportcsarnokban me­gint odadörgött a kinai kom­munistáknak. Vagy kétezeröt­száz párt- és állami funkcio­nárius, meghívott tudós és művész hallgatta vádjait és jóslatait. Vádjai közül ezút­tal kirítt az, ami legjobban fáj neki: a kínaiak magukhoz akarják ragadni a világkom­munizmus vezetését, de mind­járt megjósolta, hogy ez nem fog sikerülni a kínaiak kísér­letezése a vezetés megkapa­­rintására kudarccal fog vég­ződni, ami már csak azért is jó, mert ők a sztálini despo­­tizmust, a véreskezü diktátor rémuralmát hoznák vissza. Aztán újból nyakonöntötte őket a legsúlyosabb sértések­kel, amelyek között az olyan jelzők, hogy “árulók”, vagy “trockisták”, a legenyhébbek voltak. Majd keserűen jelen­tette ki, hogy a fejlemények, a viszályuk láttán az “impe­rialisták elégedetten dörzsöl­hetik a tenyerüket.” A nagy várakozásból azon­ban semmi sem lett. Az már Kruscsev Magyarországra ér­kezése előtt is nyílt titok volt. hogy az oroszok és a kínaiak veszekednek. Az igazi mege­­petés az lett volna, ha beje­lenti a szovjet csapatok kivo­nását, de ehelyett Kádár nya­kába akasztotta a Lenin-ren­­det és kitüntette a “Szovjet Uniő hőse” címmel, amit az oroszoknak tett 1956-ban szol­gálataiért meg is érdemel . . . Ma még nem lehet megál­lapítani, hogy Kruscsev mi­lyen engedményekre kénysze­rült Kádár feltétlen támoga­tásáért a kínaiak elleni har­cukban. Moszkvába visszatér­ve, általánosságban azt Ígér­te, hogy egyenlő felekként fogja kezelni azokat a kom­munista pártokat, amelyek nyíltan melléje állnak. Ez so­vány vigasz, mert évek óta I az “egyenlőséget” prédikálja Moszkva, aminek alátámasz-WASHINGTON — Az adó­hivatal azokat szereti, akik sok adót fizetnek és legjob­ban szereti azokat ,akik a leg­több adót fizetik. Például: na­gyon népszerű Mr. Capir. hi­vatalában John F, Gordon, a General Motors Corporation elnöke, aki a múlt évben 555,000 dollár jövedelmi adót fizetett. Legtöbb jövedelmi adót azok fizetqek, akik legtöbbet keresnék és ezekről most az­ért írunk, mert feljegyzésre érdefnős az a tény, hogy a nagy vállalatok élén álló el­nökök és igazgatók a kedvező gazdasági helyzet révén töb­bet keresnek, mint valah-* és a múlt évben a 100,000 dollár­nál magasabb fizetésű válla­lati vezetők száma rekordma­gasságot ért e. Első helyen állnak General Motors vezető tisztviselői. Nem csoda, hiszen G. M. a vi­lág legnagyobb ipari vállala­ta és évi profitja már a má­sodik billió felé ivei. G. M. elnöke fizetés és bónuszok ci­tására a legjobb bizonyíték a szovjet csapatok kivonása lett volna. Magyarok odahaza, és az emigrációban is, csalódot­tan olvasták a nyilatkozatot. mén a múlt évben összesen 741.000 dollárt kapott s ebből az 555 000 dollár jövedelmi adó után megmaradt több mint 185,000 dollár. Havi 15,- 000 dollár. Napi 500 dollár. A G. M. igazgatóság .elnöke '655.000 dollár jövedelméből 170.000 dollár maradt meg. Utánuk következnek a listán G. M. alelnökök, számszerint hatan, akiknek átlag 150,000 dollár volt az évi javadalma­zásuk. A Ford listán első helyen áll Henry Ford II, az igazga­tóság elnöke, több mint 575,- 000 dollár fizetéssel és bo­nusszal, ami a jövedelmi. adó megfizetése után 155,000 do­­lárra csappant meg. A legnagyobb keresők és legnagyobb adózók listáján az első 14 név az automobil ipart képviseli. Utánuk követ­kezik a vegyiipari óriás, Du Pont elnöke, 350,000 dollár évi jövedelmmel. A díszes névsort kiegészítik: Interna­tional Business Machines, Seagrams, Chrysler, olajvál­lalatok, CBS rádió, National Steel, Bethlehem Steel, U.S. Steel, Republic Steel, Gene­ral Electric, International Te­legraph and Telephone, RCA rádió, stb. Robert A. Taft Jr. a republikánusok szenátorjelöltje Ohióban. THE m sin SCIENCE moniíon

Next

/
Thumbnails
Contents