Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-09 / 2. szám

6. OLDAL — Gróf ur, — súgta neki Irma, mialatt öt magát is rémitő izgalom fogta el, — gróf ur, az égre kérem — szedje össze magát — legyen erős, oly sok éyi bánat és keserű csalódások után nem szabad meghalni az örömtől. — Oh nem, nem! Nem akarok meghalni — legke­vésbé most, — kiáltott a gróf és hirtelen kiegyenesítet­te magát. — Ám ha igaz az, amit ez a leány az imépt mondott, akkor reám ma a jó Isten legnagyobb ke­gyét árasztotta. — Ha pedig nem lenne igaz — nos, akkor legfeljebb egygyel több csalódás ért. — De igaz, — kiáltott a fiatal leány felindulástól, fájdalomtól és örömtől reszkető hangon. — Igen, igaz, atyám! Isten a tanúm, hogy önt ezzel a névvel illethe­tem! Atyám — én vagyok a te eltűnt, sokat keresett és megsiratott gyermeked. Én vagyok a te Rózsikád, akit mindenfelé kerestetsz. Megható szeretettel térdre ereszkedett a gróf előtt és karjait kitárva, a grófra emelte szemét. Géza e szép szemekben könnyeket látott csillogni. A jelenet drámaisága elérte tetőpontját. A gróf szeme is megtelt könnyekkel, ajka egy pil­lanatra megtagadta a szolgálatot. Végre azonban a legnagyobb felindulásban a kö­vetkező szavakban tört ki: — Rózsika — igen, te vagy az! Te vagy az én drága leányom, — semmi kétség! Arcodban felismerni vélem anyád vonásait! És mégis, alig merek szabad folyást en­gedni érzelmemnek, nem merek hinni, mert már na­gyon sokszor meg lettem csalva! Gyermek, leány, adj nekem bizonyosságot! Tégy bizonyítékot a kezembe, tépd ki a szivemből a kegyetlen kételyeket — adj bizo­nyítékot, Rózsika, bizonyítékot! ■ - Istennek legyen hála, az általad kívánt bizonyí­tékot keblemen hordom, — szólt az igézöen szép leány s reszkető kezét keblébe mélyesztette. — Itt van a bi­zonyíték, hogy leányod vagyok, kit oly régtől fogva nél­külözött! Nézz ide atyám, kezemben van az a levél, melyet tizenhét év előtt anyámhoz inéztél és amelyben szentül megfogadtad, hogy őt feleségül veszed, enge­­met pedig elismerész törvényes gyermeked gyanánt, íme atyám, leteszem kezedbe a becses okmányt, tégy belátásod és szived sugallata szerint. Kiűzhetsz házad­ból, vagy kebledre vonhatsz, de bármelyiket választod is, egyet el nem vehet tőlem senki és ez ama tudat, hogy Rózsika vagyok, Szentiványi gróf leánya! A grófi izgatottan kapta ki az előtte térdelónek a kezéből az erősen megsárgult levelet, de alig vetett rá egy pillantást, midőn egyszerre nem az öröm, hanem a fájdalom jajszava tört ki ajkán. Mintha a lefolyt tizenhét évnek minden keserve benne lett volna ebben az egy jajkiáltásban. — Az én levelem — az én levelem, — kiáltott rop­pant felindulásban. — Igen, ugyanaz a levél, melyet egykor Saroltához intéztem. Megismertem benne kéz­írásomat és most egész részletesen még a tartalmára is visszaemlékszem. Oh, minden összevág, minden rend­ben van! Nem, nem, most már nincs helye a kételke­désnek! Az ég meghallgatta könyörgésemet — és újra tartalmat adott feldúlt, céltalanná vált életemnek! Nap fényt árasztott házamba, melynek sugarai beválágit­­ják és örömmel ötltik be legmélyebb és legkomorabb zugát is! Könnyzápor követte ezen szavakat. Ámde a ke­servnek ez a kitörése és a grófnak megindulása csak egy pillanatig tartott. Mindjárt rá kitárta karjait és resz­kető hangon kiáltotta: — Jer keblemre szeretett, rég nélkülözött gyerme­kem, Rózsikám! Nem a földön és a lábaimnál, hanem keblemen van a helyed! Jer tehát a karjaimba! Légy üdvözölve szegény, szerencsétlen Saroltámnak egyet­len gyermeke! A fiatal leány, ki egész mostanig feszült figyelem­mel kisérte a gróf szavait és minden mozdulatát, most egyszerre fölemelkedett és örömkiáltással vetette ma­gát Géza gróf kebelére. —Szeretett atyám, — kiáltotta, — vedd köszüne­­temet jóságos szavaidért. Ah, csaknem tizenhét évig meg voltam fosztva attól a szerencsétől, hogy atyám keblén pihenhessek és ajkáról hallhassam azt az édes szót: “gyermekem!” Oh, mennyire vágytam e pilla­nat után és mennyit álmodtam róla! Hogy kértem az Istent..engedné'megérni ezt a nagy örömet! És meg­lett! Most már jóra fordult minden — megkaptam atyá­mat— van hazám, van becsületes nevem! . — Igen, mindez osztályrészed lesz, kedves gyer­mekem, — zokogott a gróf és néma meghatottsággal zárta.keblére szép gyermekét, mialatt reszkető kezével boldogan simogatta a leányka selymes haját. — igen, mindenek lesz, atyád, hazád, neved! Oh szent és elvi­­tázhatatlan jogod van arra, hogy ezentúl Szentiványi Rózsa grófkisasszonynak neveztessél. Az öröm halk kiáltása röppent ki a leányka ajkán, mialatt a gróf folytatta: FÜGGETLENSÉG Thursday, 1964, January 9. — Édes szeretett leányom, ebben az ünnepélyes órában, melynél szebbet aligha fogok megérni, eskü­szöm neked, hogy mindenkor jó és igazságos atyád le­szek. Rédey Irma lassan az ajtó felé húzódott, mert úgy hitte, hogy e pillanatban, e fepységes családi jelenet­nél minden szemtanul felesleges és hogy az atyát ős leányát egészen a viszontlátás örömének kell áten­gednie. Hiszen nagyon természetes, hogy mind a kettő­nek lesz ám mindenféle mondanivalója, melyhez egy harmadik személy jelenléte nem kívántatik. Még nem is érte el az ajtót, midőn a gróf észrevette ezt. — Rögtön kezénél fogta Rózsikát.és vitte őt egye­nesen Irmához: — Gyermekem, — szólt Rózsikéhoz megindultan, — üdvözöld a kisasszonyt, ki szegény beteg anyádnak a társlkodónője és hü ápolója volt betegségében. Ipar­kodjál megnyerni vonzalmát és barátságát. Remélem is, hogy ez rövid idő alatt a legteljesebb mértékben sikerülni fog neked! — Már sikerült, kontesz, — szólt élénken Irma és szívélyes mozdulattal nyújtotta kezét a szép fiatal leánynak. — Ön Szentiványi grófnak egyetlen gyer­meke és ez a körülmény mindenkorra drágává és be­csessé teszi önt az én szembemben! De ahogy a fiatal grófkisasszony kezét az övébe vette és szemébe pillantott, valami különös előérzett következtében alig észrevehetőleg összerezzent. Ő maga sem tudta megmagyarázni magának, miért szorult úgy össze a szive; úgy volt, mintha kígyóhoz érintette volna kezét. Rideg és rokonszenvetlen volt az uj grófkisasszony tekintete, ahogy egymás szemébe néztek; s keze moz­dulatlanul nyugodott Irma kezében és nem vizonozta meleg kézszoritását, ami az adott körülmények között, anyjának, hü ápolónőjével szemben talán mégis helyén való lett volna. Irma mindamellett igyekezett leküzdeni efölötti idegenkedését és igy szólt: — Remélem, — kontesz. — jó barátnők leszünk! — Én is remélem, — válaszolt a másik hidegen és ismét atyja felé fordult. — Most pedig menjünk anyádhoz, — szólt a gróf. — Oh szegény gyermek, nehéz ut lesz az, melyet most meg kell tenned, mert attól tartok, hogy szegény té­­bolyodott anyádnak látása megtöri szivedet, üröm lesz az abban az örömpohárban, melyet a sors ma nyújtott neked. Ennek azonban meg kell lennie, drága Rózsi­kám, mert úgy mondták nekem és én remélem is, hogy ez a szép viszontlátás anyádnak leki-és-elmebeli álla­potára a legjobb hatással lesz. Az orvosok legalább azt jósolták, hogy szegény Sarolta csakis attól lesz egész­séges. ha elvesztett gyermekét újra karjaiba zárhatja. Sötét árny vonult el a leányka szép ábrázatán és pillanatnyi zavarában a padlót kereste szemeivel. De csakhamar összeszedte magát, hátra vetette szép für­tös fejét és igy szóit: — Igen, papa. Keressük fel szegény anyácskámat. Rédey Irma már előre sietett — nyilván elő akar­ta készíteni a lelkibeteget a reá várakozó nagy megle­petésre. Ahogy a grófot és uj leányát a parkon át a kerti ház felé közelíteni látta, kissé visszahúzódott az ablak­tól és kezeit csszekülcsolva, rebegte maga elé: — Adná az ég, hogy ne csalatkozzam! Ámde úgy érzem, hogy ezzel a fiatal leánnyal valami nem jó szel­lem költözik a házba. Szép lány, nagyon is szép, messze földön nem lehet találni mását, de tekintetéből hiányzik a lélek mélysége és a szív melege. Ámde ő most a gróf leánya s ezért szeretni fogom — vagy legalább igyekez­ni fogok őt szeretni, ha ugyan parancsolni lehet a szív­nek, hogy szeressen. Géza gróf és leánya beléptek a kerti házba és Ir­ma eléjük sietve, egy ajtóhoz kalauzolta őket, mely előtt vastag plüss kárpitfüggöny csüngött. A függöny szétváltával az ajtó kinyílt és Géza gróf fiatal kísérőjével egy percre megállott a küszöbön. A tágas és lakályosan berendezett szoba közepén selyemmel bevont magas támlányu karosszékben egy elsorvadt és iszonyatos szenvedésektől eltorzított női alak ült. Sarolta volt, az egykori szépség — most lelki halott és a réginek csak árnyéka. Fehérbe volt öltöztetve, ami még inkább növelte a kedvezőtlen benyomást, melyet fakó, árnyékszerü áb­rázatával tett. Révedező szeme azonban sajátszeríi lázban égett és rögtön az ajtó felé fordult, ahogy annak nyikorgását meghallotta. — Ki van itt? — kérdezte tompa, siri hangon az elmebeteg. — Te vagy, jó leány, ki engem oly híven ápolsz? — Lépj be. — suttogta leányának a gróf. — Ne­Konyhatitkok PÁRIS. — Szakácsmüvésze­­ti végrendeletet hagyott hát­ra nyugalomba vonulása al­kalmából Alexandre Dumai­­ne, aki szakemberek szerint a világ legjobb szakácsa volt. A végrendelet főbb pontjai: 1. Minden ételnek lehetőleg meg kell hagyni természetes izét, bánjunk óvatosan a fü­' szerrel, hagymával és alkohol­lal. 2. A konyha igazodjék az évszázadhoz, mindennek a ma­ga idejében van a legjobb ize 3. Mindent fel kell jegyez­ni. 4. Gyakran kell kóstolgat­ni, a szem és a szaglás nem megbízható. 5. A jó konyha a jó bevá­­| sárlással kezdődik. j 6. Az ételnek és italnak összhangban kell lennie. 7. Amig a konyhán dolgo­zik az ember, semmi másra nem szabad gondolnia. 8. Csak olyanok részére le­het jól főzni, akiket szeret az ember. Liliputi rekord ALICANTE, Spanyolor­szág. — Francisco Fernandez, a világ legkisebb férfia, 50 éves korában meghalt. Test­magassága 1 láb 11 incs volt, cirkuszban mutogatta magát, abból élt. Gyászolja három le­ánya, egyik csinosabb, mint a másik, mindhárman normális termetnek. Életbiztosítás NEW YORK. — Az élet biztosítási üzlet bizonyos mértékben jelzi a nemzeti érverést. Az 1963 évben az amerikai biztösitó társasá­gok 88 billió dollárnyi uj biz­tosítási szerződést írtak alá, 11 százalékkal többet, mint az előző évben. Mit jelent ez? Egyik oka a biztosítás irán­ti nagyobb érdek lődésne’ kétségkívül a lakosság nagy többségének nagyobb jove­­! delme, ami sokakat arra késztet, hogy biztositásaikat nagyobb összegre felemeljék. A másik okot biztosí­tási szakemberek abban lát­ják, hogy a jövő bizonyta­lansága nagy mértékben nyugtalanítja a népet. Furcsa dolgok... ! LONDON. — Mindenki i tudja, hogy minden nagy­városban akadnak sokan, akik az éjszakákat kapuk, hidak alatt, állomások vá­rótermeiben töltik. A londo­ni megyei tanács ennél többet akart tudni: miért éjszakáz­nak az emberek ilyen he­lyeken ? Két nagyarányú vizsgá­latot folytattak le. Az első alkalommal találtak és ki­kérdeztek 129 kint-alvót, a másik éjszakán 120-at. Ki­derült, hogy a Waterloo va­súti állomás a kedvenc tar­tózkodási hely. És a kérdés­re, hogy miért éjszakáz­nak kint, a legtöbben azt felelték, hogy szeretik eze­ket az éjjeli szállásokat, — visszautasították a megyei tanács ajánlatát, hogy ingyen szállást biztosit nekik ven­dégfogadókban. A házon kivül alvók legidősebbje, egy 81 éves nő, a vizsgálóbiztos miértjére azt felelte, hogy seholstm lehet oly kényel­mesen tölteni az éjszakát, mint vasúti váróterem pad­vezd meg magad és mondd neki: anyám! A leány nyilván érezte a feladat nagyságát, ámde lelkének tétovázó határozatlanságából csakhamar ki­bontakozva, a zsöllyében ülőhöz osont, térdre ereszke­dett előtte, összetett kezeit a beteg ölébe fektette, cso­dálatraméltó szép szemeivel fölpillantott hozzá és hal­kan suga: — Anyám! Szeretett anyám! (Folytatjuk) ján. BUKAREST. — Busz kén hirdeti a román kommu­nista kormány: Ebben az évben három millió nő ön­ként vállalkozott utcasep­résre és 13 millió dollárnak megfelelő összeget takarí­tottak meg a népgazdaság nak. Megírtuk, hogy Sinatra fiának kiváltásához szükséges 2-10.000 dollárt Al Hart los angelesi bankjától, a City Natio­nal Banktól kölcsönözték. A1 Hartról mindenki tudja, hogy magyar származású. Kassa környékéről vándorolt ki 14 éves korában. Felesége dunántúli származású. Mindketten jól be­szélnek magyarul. Hart nemcsak Sinatra legjobb barátja és pénzügyi tanácsadója, de több filmvállalat főrészvényese és előkelő Bel Air negyedben fekvő csodás palotájukban a leg­nagyobb hollywoodi sztárok fordulnak meg. A Hart házas­pár több millió dolláros jótékonycélu alapítványt állított fel, azonkívül minden közérdekű megmozdulás támogatásában első helyen állnak. ❖ * $ Reiner Frigyes, a nemrég váratlanul elhunyt nagy ma­gyar karmester, valamikor régen azt a csodálatos, szinte érthetetlen felfedezést tette, hogy Olaszország az egyedüli hely a földön .ahová sohasem követték őt messziről jövő te­lefonhívások. Ezért, valahányszor úgy érezte, hogy tökéletes nyugalomra van szüksége, Olaszországba utazott. 5;C »1* ¥ Hazai hírek szerint elhagyatottan, Budapesten nyomo­rúságban meghalt az ország egyik legnagyobb mezőgazda­­sági szakértője: Halács Ágoston. 1922-ben fiatalon a nagy befolyású magyar mezőgazdasági közlöny szerkesztőjének hívták meg a külföldi egyetemeken végzett kiváló mező­gazdászt. Nagyszerű szakértői gárdát szerzett, akiknek se­gítségével megszerettette és meghonosította az ipari növé­nyek termelését és elősegítette a modern külföldi és belföl­di igényekhez alkalmazkodó állattenyésztést. Cikkeiből, melyek külföldi lapokban is megjelentek, vi­lágszerte tanultak úgy a nagybirtokosok, mint a kisgazdák és forrásmunkaként használták a mezőgazdasági intézmé­nyek. Háború után mint a nagybirtok hívét tartották szá­mon és éppen úgy kiütötték a szájából a kenyeret, mint sok más kiváló gazdatiszt kartársa munka nélkül maradt. A sztálini években Grosz kalocsai érsek perével kap­csolatban ő is börtönbe került, mert az érsek egyik barát­éhoz intézett levelében felhívta a figyelmet a nagytudásu dalács Ágostonra. Szabadulása után sem tudott elhelyez­kedni. Pince odúban élt és halt meg az ország egyik legna­gyobb agrártudósa. •'fi ❖ * Viszontagságos évek elmúltával végre sikerült Ameri­­cába eljutnia báró Hatvány Károlynak, a nemrég Budapes­­en magas korban elhunyt kiváló iró és irodalomtörténész báró Hatvány Lajos fiának. Otthon megjárta a Gestapo bör­tönét, az Andrássy ut 60 pincéjét, a 56-os szabadságharcban súlyosan megsérült , . . Hollywoodba jött, ahol leánya Mrs. Rowe él. * * * Az amerikai televízióban sokan kedves régi pesti isme­rőssel találkoztak: Verebes Ernővel, a Király Színház egy­kor ünnepelt énekes színészével. A Sid Caesar jEdie Adams programon lépett fel — olyan fiatalosan, mint régi fiatal éveiben ... ❖ * * A világ színpadain páratlan sikerrel játszott “My Fair Lady” Broadway-musicalt Hollywoodban filmre veszik fel s a filmben szerepelni fog ifj. Beregi Oszkár, a budapesti Nemzeti Színház nagy színművészének, az ugyancsak Hol­lywoodban élő Beregi Oszkárnak tehetséges fia. "!• V *í* Papp László, Európa középsúlyú ökölvívó bajnoka lesz Joey Giardello amerikai világbajnok legközelebbi ellenfele. A két bajnok valószínűleg Philadelphiában méri össze erejét. * * * Dr. Valkó László, a Washington State University nem­zetközileg ismert professzora többhónapos európai előadó körútja után most tért vissza feleségével az Egyesült Álla­mokba. Valkó professzor a bécsi egyetem rendezésében meg­tartott nemzetközi szövetkezet tudományi kongresszus egyik fő előadója volt, ahol a 23 országból megjelent közel félezer tudós és szakember előtt uj megvilágításban tárgyalta a mo­dern szövetkezettudomány egyik legfontosabb kérdését; a szövetkezetek és az állam viszonyát. Széleskörű elméleti fej­tegetéseit a jelenlévő szakértők hosszasan megvitatták, kü­lönösen Valkó professzor uj meghatározásait a szövetkezetek fejlődéséről, amelyet grafikai ábrázolásban is bemutatott. A bécsi kongresszus befejezése után Valkó professzor feleségével meglátogatott számos szövetkezetét Nyugatber­­linben (egynapos látogatást téve Keletberlinben is) és Svájc­ban. Utána résztvett a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsé­gének világkongresszusán Angliában, mint az amerikai de­legáció hivatalos, szavazati joggal felruházott tagja. Itt a szövetkezeti nevelés nemzetközi feladatairól beszélt. * * * Földes Jolán, aki novemberben Londonban 61 éves ko­rában meghalt, egyike volt azoknak a magyar íróknak, akik mindenütt a nagyvilágban nagyobb sikert értek el, mint ott­hon. 1963-ban egy Londonban rendezett nemzetközi regény­pályázaton dijat nyert “Halászó macska utcája” cimü. Páris­­ban élő magyar emigránsokról szóló, emberbaráti melegség­gel és megnyerő humorral irt regényével s ezzel egycsapás­­ra irodalmi világhiresség lett, a regényt lefordították 28 nyelvre s Párisi-járó idegenek nem mulasztották el megnéz­ni a balparton a halászó macska utcáját — Rue du chat qui peche. Még néhány regényt irt, aztán, tizenhárom évvel ez­előtt barátai előtt kijelentette, hogy “kiirta magát”,.nem ir többet; nem is irt többet. Három évvel ezelőtt tüdőrák támadta meg, mely most végzett vele. Férje, Kelemen Kál­mán önfeláldozóan ápolta mindvégig. * * # Londonban hosszas szenvedés után elhunyt Faludy Zsu­zsa, Faludy György költő felesége. Faludy Zsuzsa ujságiró­­nő volt és a forradalom előtt a hazai sajtóban, a forradalom után pedig az emigrációs magyar sajtóban jelentek meg szinvonlas cikkei és elbezsélései. Magyarországon az amerikai irók könyvei példányszám­ban vetekednek a szovjet Írókéval. A legnépszerűbb ameri­kai szerzők: Hemingway, Arthur Miller és Steinbeck. SÍÉ R ELÉ >1 KUFÁRJAI Irta: KERTÉSZ MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents