Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-02 / 14. szám
6. OLDAL tft'OOETLRNSÄfi Thursday, 1964, April 2 A messzi jövendő titkait fürkészi a mult ismerője WASHINGTON. — A köz. véleménykutató részvénytársaság küldöncei bekopogtatnak egy házba és az ott talált férfit vagy nőt vagy fiút vagy lányt kikérdezik egyről rs másról. Mit gondolnak, dobijanak-e le robbanó és g.vujtó! bombákat a kommunista Észak-Vielnam fővárosára és gyáraira? “Igen” — “Nem”, :— “Nem tudom”. Legokosabb a három felelet közül a “Nem [tudom”. A U.S. News cimü magas: színvonalú washingtoni folyó* irat nem egyszerű polgárokhoz fordul, hogy feleletet kapjon sorsdöntő kérdésekre, ha; nem — tudókhoz és értőkhöz. .'Vájjon vannak*e ilyenek? — Vannak-e szaktudósok s szaksértők, akik a múltat helyeden értelmezik és a jövőt élőire tudják látni? Arnold J. |Toynbee világhírű angol törjténelemtudósról ezt nem lelhet mondani, hiszen ezt senkidről sem lehet és nincs kivétel. | Mégis, ha mindentudót nem ■^kérdezhetünk meg, megkérijdezzük a sokattudót. És ilyen fegy pár társával, Arnold J. -Toynbee. Röviden bemutat, fjük: 75 éves, könyvek közt .»öregedett meg. Tízkötetes tanulmányt irt “A történelem ttanulmányozása’’ címen. — ,1921-ben kezdte el és 1954- '-ben fejezte be. 30 éven át «igazgatója volt az Angol Kií rályi Nemzetközi Intézetnek. \ Megalapított és meg^ryg- Jzett egy történelműi, -politikai ' és diplomáciai ^utató-iiilfezej tét, amelyet aztán béolvásrj tottak az angol külügyniinisz, | tóriumba. I Toynbee történelmi és poj lilikéi din élet ei v el a tudomáj nyos világ nem minden pon■•-ton ért egyet, de tudományos. | tekintélyét' az egész világ el| isme^.,,Emmk,^őre|tQ<^át4#f \ val pjvassuk most, rpí’a véle-' ; menye korunk fő sorsdöntő i problémáiról. I i AZ EURÓPAI ; RABNEMZETEK JÖVŐJE : En azt hiszem — mondja í Toynbee —, hogy Oroszor| szág nem tudja megemészteni I a közép- és keleteurópai nem\ zeteket. Meg tudja emészte; ni a Kaukázus és Közép- 1 Ázsia népeit, mert ezek elmat radott népek, amelyeknek a j Szovjetunió a civilizáció kapu; ját jelenti. Egészen más a j. helyzet Kelet- és Közép«-Euró,i pában. Az ottani,'most, orosz. I csatlós sorban élő népek úgy { érzik — és joggal —, hogy ' ők a civilizációnak magasabb fokán állnak, mint az orosz nép. És jegyezzük meg ma\ gunknak jól: Olyan nép, ■ amelynek magasabb a civilij zációja, végül is nem tud belenyugodni abba, hogy ala- I csonyabb civilizációju nép uralkodjék fölötte. Igen ám, de hogyan lehet az I orosz uralom alól felszabadulni? j Toynbee a közelmúlt esemé- 1 nyeire utalva felel erre a kér; désre: Nézzük Lengyeiország esetét. A lengyelek okosan jártuk el. kiverekedték maguknak a fügegtlenség legnagyobb lehetőségét, ami a körülmények közt elérhető volt anélkül, hogy szakadás állt volna be köztük és az oroszok közt. Sikerült nekik elkerülni azt, amit a szovjet a magyar nép ellen elkövetett. Mármost felmerül a kérdés: mi következik még Közép-Európában ? Ilyesmik biztosan meg fognak ismétlődni. Sok függ attól, hogy miképpen fog alakulni a helyzet Oroszország, Amerika és Németország közt. Ha Oroszország bizhatna abban, hogy Németország nem fogja Amerikai segítséggel megtámadni, ráébredne arra, hogy a csatlósországokat nem tudja megemészteni és ezért nincs értelme annak, hogy a csatlósországok felett uralkodjék. MARAKODÓ KOMMUNISTA TESTVÉREK Az orosz-kinai konfliktus komoly-e? Erre a kérdésre a tudós azt feleli, hogy a szakadék még tovább ki fog mélyülni. Téves nézet, hogy itt csupán marxista elméleti nézeteltérésről van szó és hogy a Tikéiul és Peking között csak abban kérdésben van élté. ré$,'iro^y mi módon kell eltemetni a szabad világot. Nem agy van. Az ellentétnek mélyebb okai vannak és ez idővel fokozatosan-egyre világosabbá lesz, amint Kína fokozatosan függetleníti magát a Szovjetuniótól. és később pedig szembe is száll vele. így képzeli fel.a várható fejleményeket ‘Toynbee: Először azt fogja mondani az oroszoknak Kink: Mi nem függünk tőlétek. Aztán: Mi nemcsak függetlenek vagyunk tőletek, hanem erősebbek is vagyunk, mint ti. Aztán keményebb lesz a hang: Mi vissza fogjuk venni tőletek azt, amit ti elvettetek tőlünk. Az oroszok tudják, hogy ez ' igy lesz és aggódnak. Tudják, a történelmi tényeket. Egyetlen európai hatalom sem ra| bolt annyit Kina földjéből, mint a nagy Szovjetunió. Az I 1850 évi térkép azt mutatja, ! hogy kínai föld volt egy nagy ! része a mostani Szovjetunió I kelet-szibériai részének, valamint a most orosz csatlós Rül- 1 ső Mongólia. A kínaiak ezt 1 nem felejtik el, sohasem fogják elfelejteni. Háborút nem fognak kez! deni a szovjet ellen, amely- i nek atombombái vannak. Másképpen fognak eljárni. Mindenekelőtt kínaiakat fognak becsempészni azokra a területekre, amelyeketre mint ki| nai területre igényt tartanak. Én — jegyzi meg ezen a j ponton Toynbee — 1929-ben Kínából Szibérián át utaztam vissza Európába. Amig kínai földön voltam, mindenütt nyüzsgő embertömeget láttam. Aztán áthaladva a kinaiorosz határon, az egyvágányú 1 vasút mentén csak itt-ott lát-1 j tárni kis településeket. eMgdöbbenő volt a különbség a né| pes Kina és a néptelen Szibé-j , ria közt — olyan, mint két j [ vizszint, itt magas vizszint,1 [ ott alacsony vizszint. A két! j szint elementális erővel igyekszik kiegyenlítődni. Minden kínai, kommunista vagy nem kommunista egyetért abban, hogy Kínának viszsza kell nyernie azt a helyét a világban, amelyet 1840 előtt, az úgynevezett ópiumháboru előtt elfoglalt. A kínaiak szemével nézve, Kina ősidőktől kezdve, egészen az ópium-háboruig a civilizált világ központja volt. 1840- ben az angolok megtámadták, aztán jöttek a franciák, azok is megtámadták, és a kínaiak úgy érezték, hogy jöttek a világ másik részéből barbárok és a nyakukra ültek. Vérig alázva érezték magukat. És most tanúi vagyunk a megalázottak felágaskodásának. Mármost: ha a kínaiak úgy vélik, hogy a kommunizmus hozzásegíti őket helyzetük visszaállitásához, támogatni fogják a kommunista rendet, mégha egyébként ez nem.is tetszik nekik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A SZOVJETUNIÓ : A nagy kérdésről, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt összecsapásra — leszámolásra kerül-é sor, vagy meg tudnak-e férni egymás mellett, Toynbee igy vélekedik: Amerika és a Szovjet viszonya idővel javulni fog. Közös érdekeik vannak. Az atommonopólium közös nagy érdekük. Ha nem tudják egymás közti viszonyukat elrendezni, idővel más országoknak is lesz atombombájuk és akkor Amerika és a Szovjet elvesztik a világ feletti egyedülálló hatalmukat, elvesztik a világproblémák elrendezésének lehetőségeit. Viszont, ha egymásközt meg tudnak állapodni, együttesen rendet tudnak teremteni a világon. Ez éppen eléggé nyomós ok arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió összeálljanak egymással. De felmerül a kérdés: Ha Amerika és a Szovjet összeállnak, hogyan tudják megakadályozni, hogy Kina és más országok atomhatalmakká .ne váljanak? Toynbee szerint erre ma megvan és a közeljövőben is meglesz a módjuk, de ha 20—25 évig késlekednek, már nem lesz módjuk Kina hatalmának lefékezésére. Mi módja lenne, amig egyáltalán mód van erre? Először: megvonni Kínától minden gazdasági segélyt. Aztán, ha a kínaiak mégis atombombákat gyártanának, megfenyegetni őket, és ha a fenyegetés nem használ, lerombolni atomgyártó üzemeiket. Más kérdés, hogy lehetséges-e megegyezés Amerika és a Szovjet közt addig, amig a Szovjet kommunista világforradalomra van felesküdve? Toynbee úgy véli, hogy a Szovjet idővel be fogja érni a hazai kommunizmussal és le fog mondani a kommunizmus terjesztésének programjáról, ha azt látja, hogy ez a politika nem felel meg Oroszországé nemzeti érdekeinek. A kommunista eszméket váltig hangoztatni fogják, de gyakorlatban nemzeti érdekeiket fogják védeni. Emlékezzünk arra, hogy a kereszténység nem mond le alapvető hittételeiről, de belenyugszik abba, hogy azokat sok nép nem ismeri el, nem fogadja el. Vagy kérdezzünk meg egy mohamedán theológust, lomtárba dobták-e ők a szent háborút? Óh nem, fogja felelni, mi ragaszkodunk az elvhez, hogy szent háborút folytatunk a hitetlenek ellen, de most ez nem lehetséges, most fegyverszünet van... És emlékezzünk arra is, hogy minden forradalom idővel elveszti harcias szellemét és lendületét. A hatalmas francia forradalom a klasszikus példa erre és az oroszok nagy októberi forradalma is níég fogja változtatni természetét. Oroszországban felülkerekedik a technika és a tudomány embereinek befolyásos rétege, amelyet nem lehet felülről dirigálni. Némelyek vallani fogják a kommunista eszméket, némenyek nyíltan megtagadják azokat, némelyek formálisan bent maradnak a pártban, de nem hisznek többé a párt eszméiben. AMERIKA JÖVŐJE Amerika elérte-e már hatalmának tetőpontját és most már a hanyatlás következik? Vagy még egyre jobb jövendő, gazdaság, hatalmi gyarapodás vár a nemzetre? Igen, nem, — nem tudom — ezek nem feleltek ilyen nagy kérdésre. Toynbee nem ilyen egyszerűen felel: Még nem lehet tisztán látni, mert még megoldatlan az amerikai életben a két véglet közti kiegyenlítődés. A két véglet: messzemenő személyi szabadság és messzemenő gépesítés. A modern iparosodott társadalom a szakadatlan nagyobbodás felé halad, a kis üzletes és iparos egyre szegényebb helyzetbe szorul. — Ezek a kisemberek az amerikai nemzetalakulás idején gazdaságilag függetlenek voltak, maguknak dolgoztak. Ma az átlagos amerikai a nagy iparnak és a nagy üzletnek alkalmazottja -- igaz, jó fizetéssel, sok esetben nagyszerű fizetéssel, de mégis, nem magának dolgozik, hanem egy nagy szervezetnek tagja, úgy is lehetne mondani: alkatrésze. És ez a nagystílűén kialakult szervezet — a gazdag és gépesített ipari társadalom— nem működik hiba nélkül. A szabad gazdálkodás rendsze re egyet s mást nem tud, vágj nem tud jól. Például: nem tue a munkából kiöregedettekrő érdemük szerint gondoskod ni. És ha az egyén és a csa Iád nem találja meg a gondos kodás módját, ez a társada lomra, az államra vár. Másik példa: a gép, az egy re tökéletesebb gép, az automatikus gép, az eszes gép, a határtalan munkaerővel bíró gép. Ez a gép kiszorítja munkahelyéről az embert és ma már tapasztaljuk, hogy sokakat nem munkanélkülivé tesz, hanem alkalmazhatatlanná. Sokan, nagyon sokan vannak, akik megfelelő képzettség és eszesség vagy ravaszság hijján nem tudnak munkához jutni a gépek-uralta gazdasági rendben. Amerikában sokan vannak szegéj nyék és ezek szegényebbek, mint Amerika szegényei va- i laha is voltak. Merész állításnak tetszik ez s magyarázatra, megvilágításra szorul. Toynbee megadja a magyarázatot: Régebben többen voltak szegények, többségben voltak, vagy legalábbis oly nagy volt a számuk, hogy sorsukra fel kellett figyelni. Ma a szegényebb kisebb számban vannak, kisebbséget képeznek és a társadalom megfeledkezik róluk. Egyszóval: Amerika nagyon gazdag és mégis, az öregeiről és a tartósan, állandóan mun- I kátlanságra kényszerülőkről ■ nem tud gondoskodni a szaj bad gazdaság rendjének kej rétében. Ez tűrhetetlen álla' pót: szegénység a nagy gazj dagság közepette. Ez az állapot nem tarthat [ soká. Eljön az idő — részben már itt is van —-, amikor a társadalom, az állam átvállal, ja azokat a kötelességeket (az öregekkel és a munkanélküliekkel szemben), amelyeket a kereslet és a kínálat törvénye szerint működő. szabad j gazdálkodás nem Ifid teljesíteni. Amerika jövője a népjóléti állam felé mutat. Johnson elnök hadjárata a szegénység •I.,:.:- . . * .. (. % V • ...... •ellen jó kezdet. Bgjt pillantás a! jövőbe, mikor afz; Egyesült Állámokban nem lesz többé szegénység. Paradicsomi állapotok lesznek itt akkor? Amerika gazdagsága, civilizációja még tovább fog nőni, erősödni? Minden attól függ, hogyan fog akkor élni az amerikai ember. Ha naponta csak pár órát kell dolgoznia, rengeteg szabad ideje lesz, mivel fogja tölteni az időt? Ez a nagy kérdés! Ha az amerikai ember szabadidejét a televízió előtt, a bárban, a kuglizóban I fogja tölteni, nem nézhetünk : bizalommal a jövő elé. Az | amerikai civilizáció lendülej tét a haszontalanul elpocsékolt, ráérő idő nem fütheti. Gold water for President! — Los Angelesben. AZ OROSZ CSODA BUDAPEST, (FEC). — A budapesti iskolák 10-14 éves diákjait kirendelték “Az orosz csoda’ cimü film bemutatójára, s a Kortárs c. folyóirat lesújtó véleményt közöl az eredményről. A négyórás filmet nemzetközi és orosz anyagból válogatták össze a készítői, akik korszerű beállításban igyekeztek a közönség elé tárni mindazt, ami 1917 óta a Szovjetunióban, vagy vele kapcsolatban történt. A magyarul beszélő filmet a diákok “szorgalmi időben”, vagyis tanulás helyett tekintették meg. A Kortárs szerint a tömegesen kivezényelt gyerekek több helyen a megjegyzések, horkolások, röhögések és egyéb ‘balhék’ lömkelcgél Kunul lat Iák fel, a mr>zielöadást cifkúszi előadássá változtatták. Volt olyan iskola, ahol a tanárok és az Ifjú Gárda- tagjai kordont álltak szünetben, hogy a szökéseket megakadályozzáká Másutt a gyerekek egész idő alatt csapkodták az ajtókat; ki-bé 1 szá'Taclgáltak. — Bennünket minőig. ilyen filmekhez viszhek — nyilatkozott az egyik harmadikos.' — Tavaly, vagy tavalyelőtt például a “Fiatalok voltunk” cimü bolgár filmet láttuk. Igaz, szünetben meglógtam. A villamoson találkoztam az osztályfőnökömmel: ő is lelépett, jót röhögtünk. De akkor miért mutatják lósággal kikényszerítik a forradalmat. Az Alliance for Progress nem vezethet célhoz, ha latin-amerikai kormányok esek elfogadják a dollármilliókat és semmi tsém tesznek a szegény népmilliók sorsának ja vitására. Az amerikai dollármilliókat a gazdagok vágják zsebre és a helyzet, ahelyett, hogy javulna, még rosszabbodik ily körülmények közt. Lutin-Amerika a kommunizmus igéretföldje. be az ilyen filmeket? —- veti fel a kérdést a Kortárs. “Elsőként ott van az a hiedelem, hogy a felülről jött javaslat csak helyes lehet... de, mert az Orosz Csodáról van szó, elképzelhető, egy másik érzelem is, a félelem attól; hogy a film elutasítását görbe szemmel nézik a felettesek (tanár, igazgató), ideológiai, világnézeti bizonytalansággal vádolják ... A tanárok jelentős hányada kedvezőtlenül nyilatkozott az akcióról — megtörténte után. Még annak a gimnáziumnak az igazgatója is, ahol minden jói sikerült, ahol a diákok nem hallgattak zsebrádiót és nem dobálták egymást papirgalacsinnal, azon a véleményen VŐ!t, hogy csak az egyik részét vetítené le, ha újból megrendezhetné a mozilátŐgaíást. Árra ő sem gondolt, hogy előre megnézze a filmet.. i . a-'' ■; .• Y.jsva \ Hogyan gondolja -— kérdezte, —- hogy én, egyszerű kis igazgató létemre kétségbe merném vonni a felülről jött rendelet helyességét? -----------------' *; ■ Lángoló szerelem BROOKLYN; N. Y: -i Köre reggel cirkáló rendőrök egy házból kiáltásokat hallottak: “Tűz! Ég a ház! Egy őrült járt itt!” Nem égett a ház, csak egy lakásban támadt tűz Miss Mc- Iver lakásában. A tűzoltók hamar eloltották a kis tüzet, a rendőrség pedig hozzálátott az “őrült” kinyomozásához. Nem tartott sokáig, árig megtalálták Kérőn Holmes 27 éves elektronikus raktári munkást, aki már két héttel azelőtt Miss Mclvert megverte és tüzhalállal fenyegette meg, mert nem viszonozta szerelmét. Akkor letartóztatták és az eljárás még folyamatban volt, amikor Holmes lángoló szerelme a vádnak gyújtogatásra való megtoldását eredményezte. DÉLI SZOMSZÉDAINK A latin-amerikai helyzet aggasztó, ijesztő. A Kennedy-féle Aliance for Progressz program megvalósitása feltétlen szükséges lenne. De a kilátások cseppet sem kecsegtetők. Mindenütt Latin-Amerikában egy gazdag és befolyásos kisebbség uralkodik s ez a réteg vak: nem látja szükségességét annak, hogy fennmaradását áldozatok utján biztosítsa. Amerikában és Európában a gazdagok készséggel viselik a magas adók terhét. annak tudatában, hogy ezzel biztosítják magukat az elégedetlen tömeg fellázadása ellen, amely ahhoz vezethet, hogy ők, a gazdagok, mindent elvesztenek. Így viselkednek niesszelátó, civilizált emberek. Latin-Amerikában azonban azt látjuk, hogy az uralkodó osztályok reszketnek a lázongó nép haragjától, félnek a forradalomtól, de — mégsem engednek egy inccsel sem előjogaikból. A hatalmukhoz és gazdagságukhoz ragaszkodnak az utolsó percig, akkor aztán egy hatalmas robbanás mindenüket eltemet. Azt. lehet mondani: va-Tavaszi “római orgia” volt az indianapolir.i egyetemen «10 diákot pen: négyen a városi biró előtt. és diáklányt letartóztattak. A ké De Gaulle ünnepélyes fogadtatásban részesült Mexico Cityben.
