Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-04-25 / 17. szám

6. OLDAL 1963 ÁPRILIS 25 FÜGGETLENSÉG KÉPHAMISITÁS - NAGY ÜZLET PARIS — A Francia Titkos Szolgálat művészeti szakértője azt állitja, hogy Corot, a jeles francia impresz­­szionista festőművész, 2000 remekművet alkotott és ezek közül 103,000 amerikai múzeumokban és privát gyűjteményekben látható, 30,000 pedig Franciaország­ban ... Ami nemcsak annak bizonyitéka, hogy Corot világszerte elismert nagy művész, akinek festményeiért kisebb-nagyobb vagyonokat áldoznak intézmények és magánszemélyek, hanem azt is bizonyítja, hogy a hami­sítók körében is módfelett népszerű Corot. Washingtonban az Országos Földrajzi Társaság, arról elmélkedvén, hogy a mühamisitás olyan ősrégi foglalkozás, mint a müszerelem, megemlít egy nem ép­pen ősrégi de annál érdekesebb művészettörténeti pi­kantériát: azt, hogy minden idők legnagyobb festő szob­rász és építőművésze Michelangelo sem vetette meg a hamisítás művészetét. Márványba faragott egy ősrégi Cupid figurát, elásta Róma művészeti kincsekben gaz­dag földjében és aztán, kevéssel utóbb, kiásta és felfe­dezte. És amikor kiderült a turpiság, a fiatal Michelan­gelo egy csapással a hir szárnyára lendült. Hírneve és dicsőség a mai napig el nem halványodott... A Francia Titkos Szolgálat fődetektivje bizonyára túloz; nem hihetjük, hogy Corot képek tucatjával, vagy éppenséggel százával lógnának galériákban és újgazda­gok szalonjainak falain. De tény az, hogy újabban, a gyáripar és tömegtermelés korában, a festményhanlsi­­tás valósággal nagyiparrá fejlődött. A hamisítványok fő forrásai ma európai „földalatti“ gyárak, de Ameri­kában is szép számban gyártanak Rubens vagy más „iskolájából“ származott, illetőleg származtatott fest­ményeket, vagy a művészek eredeti alkotásainak ha­misított párdarabjait. Az uj idők leghíresebb hamisítója a holland Hans van Meegeren volt, aki egymillió font sterlinget — és pár évi börtönt — kapott hat Vermeers és még két németalföldi festmény mesteri utánköltéséért. Amihez széljegyzetként oda lehet biggyeszteni egy kis történeti adatot: Vermeers 1675-ben koldusszegényen halt meg... Amerikában rekord évük volt a hamisítóknak 1935, amikor öt Mona Lisa másfél millió dollár áron kelt el. Alfred Hitchcock a Capitolban bemutatta Everett M. Dirksen sze­nátornak mynah madarát, amely utánozni tudja az emberi beszé­det, Hitchchock „Madarak“ cimü filmje egyébként most kerül a mozik műsorára. Spanyolország protestánsai MADRID — Törvénytervezetet dolgoztak ki a. pro­testánsok emancipációjáról. A protestánsok állam jogi helyzete mind ez ideig rendezetlen volt. Mielőtt a most kidolgozott végleges szövegeket a rendi parlament elé terjesztik, az 1953-as konkordátum alapján kérni fogják hozzá a Vatikán formai jóváhagyását. Számítani lehet arra, hogy a tervezetből az év végére törvény lesz. Amint Eustaquio Guerrero spanyol jezsuita atya cikkéből ki­derül, az ibériai egyházon belül az uj irányzattal kap­csolatban megoszlanak a vélemények: a spanyol papság konzervatív része csak vonakodva akarja elfogadni. A spanyol protestantizmus számban nem jelenté­keny, 30—35.000 lélek, de ők is erősen megoszlanak. A négy nagyobb közösség a reformátusok, egyesült baptis­táké evangélikusok és anglikánok. Ezen kívül még szá­mos kisebb protestáns felekezet található az országban. A protestánsok jogi helyzete tisztázatlan, bár az 1876. évi alkotmány, amely tartalmazott szabadelvű ele­meket, elvileg a protestánsoknak is megadja a vallás­gyakorlás szabadságát. Az erre vonatkozó garanciákat a jelenlegi államrend 1945-ös alaptörvénye is megadja ugyan, de a gyakorlati végrehajtásban minduntalan ne­hézségek és súrlódások merültek fel, különösen a rend­szer első éveiben, aminek főleg az volt az oka, hogy a spanyol protestánsok a polgárháborúban a köztársasá­giak oldalán harcoltak, többek között azért, mert a köz­­társasági kormány biztosította a katolikusokkal egyenlő jogállásukat. A protestáns probléma Spanyolországban, ahol a nemzetté alakulás nem úgy történt, mint Európa más nagy nemzeteinél, elsősorban a spanyol állam politikai szerkezetével függ össze. A spanyol nemzetnek Kasztilia adta a nyelvét, de emellett él és virágzik a katalánok, a baszkok és a galíciaiak nyelve és régi kultúrája is. A négy nyelv, a négy kultúra, a négy törzs felett kialakuló egységes államot a vallási egység fogta össze s ez a ma-Washingtonban épül a földalatti alagút, amely a C apitolt az uj Rayburn Buildinggel köti össze. Magyar munkás kanadai gyárban (Canadian Scene) •— A kanadai munkatörvények, a­­melyek célja, hogy a mun­kásokat és a munkásnőket megvédje a kizsákmányo - lás, a nyomor és nehézségek ellen, tartományról tarto­mányra változik. De igazi ka­nadai módra, az egyes tör­vények azonos alapokon nyu­­gosznak, mert végrehajtásuk azonos formában történik. Az alapvető szociális tör­vények, amelyek a munkát kereső ujbevándorlót érin­tik, a minimális munkabé­rekre, a maximális munka­órákra, a fizetett szabadság­hoz való jogra, túlórákra és az üzemi biztonsági intéz­kedésre vonatkoznak. Mivel Kanada államszö­vetség, nincs egyféle tör­vény, amely az egész or - szágban egyöntetűen érvé­nyesülne. Mivel 11 külön­féle törvény van (egy orszá­gos és egy-egy a 10 tartó - mányban), amely a szak­­szervezetek működését sza­bályozza, a munkabérekre, munkaidőre, az évi fizetett szabadságra és biztonsági intézkedésekre vonatkozó - lag is 11 különféle szabály irányadó. A szövetségi tör. vények aránylag kevés sze­mélyre vonatkoznak, mint a közszállitás, vasúti alkal­mazottakra, az országos kor­mány tisztviselőire és rész­ben az uránium iparban dol­gozókra. MINIMÁLIS MUNKABÉR ÉS IPARI BIZTONSÁG Az uj bevándorló számára a legfontosabb a minimális munkabérekre és a bizton­sági szabályokra vonatko - zó rendelkezések. Ez utób­biak tarományonként és gyá­ranként változnak De minden tai’tomány munkaügyi mi­nisztériuma valamilyen for­mában ellenőrzést gyakorol a munkaviszonyok fölött. Gondoskodnak arról,hogy a gyárak egészséges mun­kakörülményeket nyújtsa­nak, jól legyenek szellőz - tetve és ne legyen bennük tűz vagy más veszély. A veszélye sebb foglalkozási ágaknak, mint a bányászatnak, épitke­vannak a maga külön biz­tonsági előírásai. Min­den tartományi munkaü­gyi minisztériumnak van egy munkaügyi törvényeket és rendelkezéseket röviden ősz szefoglaló kiadványa, sok­szor különböző nyelveken, amelyből a munkások meg­tudhatják, milyen jogok il­letik meg őket és melyek a hivatalos előírások a munka­helyeket illetőleg. « A férfi és női munkára vo­natkozólag megállapitott mi­nimális munkabérek tarto­mányról, tartományra vál­toznak, de mind a 10 tarto­mány normái azonos ren­delkezéseket tartalmaznak a női munkára . vonatkozólag és Ontario és Nova Scotia kivételével mindegyiknek van megállapitott minimá­lis munkabére a férfimunká - ra. A legtöbb ujbevándorló kezdő munkája rendesen o - lyan, ahol a nyelvtudás nem nélkülözhetetlenül fontos. Ilyenek az éttermi munka, a mosodák, tisztitóüzemek, valamint a hivatali és gyári takaritómunka. Mivel éppen ezekben az ágakban kevés a szakszervezet, a minimális munkabéreket szabályozó törvény nyújt egyedül vé­delmet a munkásoknak. MUNKAIDŐ — TÚLÓRÁK Öt tartományban ponto tan meg van állapítva úgy :i napi, mint a heti munka tartama. Albertéban, Eri - tish Columbiában, Onta­­rióban, Manitobában, é Saskatchewanban a napi ma ximális munkaidő 8 óra, a heti 44-48 óra. Ez alól u gyan van néhány kivétel, de a mukaadók kötelesek kü­lön engedélyt kérni a hosz­­szabb munkaidő bevezetésé re és az engedély megadásá­ról a munkások értesiten. dők. A túlórákat illetőleg On­tario kivételével minden tartomány előírja a kötelező egyfélszeres munkabért. On­­tarioban csak a rendles bér fizetendő FIZETETT VAKÁCIÓ Ujfundland és Prince Ed­ward Island kivételével min den tartomány törvényi - leg szabályozza a fizetett sza­badság idejét. A nyugati tar­tományokban, British Co­lumbiában, Albertéban, Sas - katchewanban és Manitobá­ban a megszabott idő két hét évenkint, teljes fize­téssel. A másik négyben, Ontarióban, Quebecben, No­va Scotiában és New Bruns­­wickben csupán egy hét jár. De mind a nyolc tarto­mány valamilyen formá­ban szabályozza az idősza­ki iparban dolgozók, vala­mint azok fizetett szabad­ságának idejét, akik az év folyamán főbb helyen kény­telenek dolgozni. JOGORVOSLÁS Sok ujbevándorló Kanadá­ba való jövetele után munka­problémákkal találja szem­ben magát. A munkásnak a bírósághoz kell fordulnia, ha munkabé­rét illetéktelenül visszatar­tották. Fontos ilyen esetekben az, hogy a sértett fél ne várjon ,soká, hanem 30 napon be­lül forduljon a bírósághoz panaszával. Ellenkező eset­ben az eljárás hosszadal - más és költséges. A leggyor­sabb módszer az, hogy az illető a rendőrségre megy és ott elmondja, hogy nem kap­ta meg a munkabérét és hogy ezért feljelentést akar tenni, a bíróságnál. Nem kell ügyvéd és nem kell más bizonyíték, mint az a tény, hogy az alkalma­zott nem kapta meg a neki járó munkabért. Az ügyvé­dek tapasztalata szerint a munkaadók rendesen azon­nal fizetnek, amint megkap­ják a bírói idézést. Aki azonban elmulasztja igényénak 30 napon belüli ér­vényesítését, hosszú bíró­sági eljárás elé néz, ügy­védet kell fogadnia. Azokon az ujbevándorló­­kon, akik városban dolgoz­nak, a Canadian Labour Cong ress szívesen segít Élet a sivatagban Az elmúlt évek élettani vizsgálatai jórészt már felde­rítették, hogyan viseli el az emberi szerevezet a magas hegységekben, az óceánok mélyén és az űrben uralkodó rendkívüli körülményeket, de még ma is ismeretlen, hogy miképpen alkalmazkodik az élő szervezet a rendkívül száraz kiimához, a sivatagi viszonyokhoz. Az elmúlt hetekben az Egyesült Nemzetk védnöksé­gével nemzetközi tanácsko­zást rendeztek, hogy számba vegyék az ezen a területen elédt legújabb tudományos eredményeket. Indiai tudósok beszámoltak róyla, hogy megfigyeléseik szerint az indiai sivatagi ege­rek 4 hónapig is elélhetnek viz nélkül, az egyik egérfajta akár három évig is elél száraz árpán, anélkül, hogy vizet in­na. Meglepetésre az állatok zésnek és a favágásnak meg­gyarázata annak, hagy az erősen totalitárius és anti­­klerikális falangisták éppúgy, mint a századforduló li­berálisai, féltek hozzányúlni a vallásszabadság kérdésé­hez. Ma már azonban az a nézet alakult ki, hogy az ál­lam egységét nem kell félteni a szabad vallásgyakorlás engedélyezésétől, mert a gazdasági és nemzeti ellenté­teket a gazdasági összeszövődés megszüntette. A világ katolikusai nem egy Ízben sürgették már a spanyol protestánsok helyzetének rendezését már akkor is, amikor még hire sem volt a zsinatnak és Bea bíboros még nem dolgozta ki a vallási türelemre vonatkozó elő­terjesztését, amely ősszel a zsinat elé kerül. A múlt év­ben két olyan eset is történt Spanyolországban, amely világvisszhangot keltett. Genaro Redero katonát három évi börtönre ítélte egy haditörvényszék, mert megta­gadta a szokásos tiszteletnyilvánitásokat azon a misén, ahová csapatával kivezényelték. Hasonló ítéletet kapott Jasé Morado matróz is. A külföldi katolikusok kegyel­met kértek az elítélteknek. Tizennyolc havi fogság után ezt meg is kapták. A Redero-eset óta a hadügyminiszté­rium nem vezényel ki protestáns katonákat katolikus istentiszteletre. ÖREG EMBER - DOLGOS EMBER Az öregek egészségügyével foglalkozó orvostu­domány — a geriátria — napjainkban nemcsak divat, hanem történelmi szükségszerűség is. Az egészség­­ügyi viszonyok javulása következtében ugyanis nap­ról napra gyarapszik az idős emberek száma. A fizikai munkavégző képesség 20 és 40 év kö­zött a legnagyobb, azután egyénenként ugyan válto­zóan, de fokozatosan és mérhetően csökken. Idős korban a munkaképesség csökkenése első­sorban és legtöbbször a szív- és érrendszer megbe­tegedéseinek, a magasabb vérnyomásnak és tüdőtá­gulásnak a következménye. E megbetegedések hatá­saként — régi orvosi tapasztalat szerint — nem válik munkaképtelenné az idős ember, noha teljesítő képes­sége kisebb. Sokszorosan igazolódott tapasztalat, hogy a kimerítő fáradtság és légszomj nélkül végzett fizikai munka az öregek testi és szellemi frisseségé­nek legjobb megőrzője, tehát sokkal előnyösebb, mint a tétlenség. A megfelelő munkát kedvvel végző idős ember kedélye jobb, frissebb, önbizalma megszilárdul, mert a közönség teljes értékű tágjának érzi magát. Öregek lehetőleg ne végezzenek nagy terhelést igénylő s hosszan tartó munkát, például olyat, amely tartós guggolással vagy állandóan görnyedt testtar­tással oldható csak meg. Lehetőleg ne cipeljenek ter­het létrán föl és le, ne ássanak erősen kötött talajon. Az eddigi közhittel ellentétben az éjjeliőrség sem öregeknek való foglalkozás. Pupilláik ugyanis szü­­kebbek ,s ezért szemük kevésbé alkalmazkodik a sö­téthez, éjszakai látásuk beszűkült. Idősebb ember már csak ezért sem a legalkalmasabb éjjelirői teendők el­látására. Fertőző tüdőbetegek mellett gyakran alkal­maznak gondozónak öregasszonyokat, abban a hit­ben, hogy a korosak már nem fertőződnek tuberkuló­zissal. Az igazság azonban az, hogy az idősebbek jó­val fogékonyabba a tbc-s fertőzésre. Feleségek és pótfeleségek alkonya TEHERÁN, Perzsia — A perzsa nőket, akik évszá­zadokon át a férfiak rabjai voltak, már negyedszázaddal ezelőtt 'megcsapta a szabadság szele és egyre több sza­badságot, több jogot követelnek. Miután a mostani sah apja, a modern Perzsia megalapítója, levette a nők ar­cáról a fátyolt és megadta nekik a szavazási és a hivatalviselési jogot és ma már minden foglalkozási ágban nagy számban vannak nők — most a házassági egyenjogúságért harcolnak. Követelik az évszázados ha­gyomány és jog eltörlését, amelynek fő pontjai ezek: A Korán tanítása alapján egy mohamedán férfi négy állandó feleséget tarthat, azzal a feltétellel, hogy egyenlő elbánásban részesíti őket és minden kényel­met biztosítani tud nekik. Ezenkívül tarthat a férj ideiglenes feleségeket is, amely jognak viszont az az előfeltétele, hogy az ideiglenes feleségek gyermekeit el tudja tartani és az elbocsátott feleségeknek nyugdijat tud biztosítani. A férj bármikor elválhat állandó fele­ségétől is, viszont a feleség csak férje hozzájárulásával válhat. A perzsa nők mindezeknek a hagyományos jogok­nak eltörlését követelik: egy férfinek csak egy fele­sége legyen és a válást csak biró mondhassa ki. Köve­telik továbbá az egyenlő fizetést egyenlő munkáért, leányok kötelező iskoláztatását, stb. testzsiradókainak mennyisé­ge még a rendkívüli száraz étrenden is nőtt, s ily módon még vizet is tároltak szerve­zetükben zsir formájában. Izráeli tudósok is beszá­moltak egy érdekes kísérlet­ről, amelynek során 19 fiatal férfi 24 napon át jelentős te­herrel közel 500 kilométeres távolságot tett meg a sivatag­ban. A kísérletnek az volt a célja, hogy megállapítsák, mi­lyen módon előzhető mag az arős verejtékezés következté­ben fellépő akaratlan kiszá­radás, a test víztartalma je­lentős r üzenek elveszítése. Az önkéntes csapatot a kísér­let során vízzel, citromos teá­val, szódavízzel, tejjel, gyü­mölcslevelekkel és sörrel megrakott kocsi követte, s a kísérlet résztvevői szabadon választhattak az italokból. A kísérlet eredménye szerint az emberi test akaratlan kiszá­radása megakadályozható si­vatagi körülmények között is, ha egész napon át megfelelő folyadékot vesznek maguk­hoz. Legmegfelelőbb erre a hideg gyümölcslé, a tej vi­szont bántalmakat okoz a nagy hőségben. A rajzoló elképzelése szerint így fest majd a Ballute (Ballon Para­chute rövidítése), amellyel az űrhajós biztonságban ereszkedhet, le valamelyik égitestre, vagy a Földre.

Next

/
Thumbnails
Contents