Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-03-28 / 13. szám

1963. MÁRCIUS m. FíiGGETLENS ÉG 5. OLDAL LEDŐLT EGY CÉDRUSFA A magyarországi katolikus hetilap, Uj Ember, írja: A libanoni sajtó riasztó hírként közölte: elpusz­tult egy cédrusfa. A hir nagy figyelmet váltott ki, egyik-másik lap katasztrófának nevezte a fa pusz­tulását. Az újságírók ijedelmében a hivatalos körök is osztoznak: a libanoni viz- és erdőügyi miniszté­rium külön bizottságot küldött ki a ledőlt fához, ál­lapítsa meg pontosan, mi volt pusztulásának oka. Mindez nem indokolatlan. A libanoni cédrusfából ma már 400 maradt fenn. Az ország egyik legfonto­sabb idegenforgalmi látványosságát alkotják, évente nagyszámú látogatót vonzanak a világ minden tájá­ról, ennélfogva komoly bevételt, valutát hoznak Li­banonnak. Most attól félnek, hogy a többi 399-et is megtámadja az ismeretlen kór. A cédrusfenyő, Cédrus Libani, az Ószövetség egyik legtöbbet emlegetett fája, valaha a Taurus és Antitaurus hegyein 1300-1800 méter magasságban összefüggő őserdőket alkotott. Az egyik legszebb és leghatalmasabb fenyőféle. Magassága eléri a negyven métert is. Koronája alul tornyos, felső részén ernyő alakú, ágai néha a földig csüngenek. A zsoltáros nem győzi magasztalni nagyságát és szépségét. “Libanonnak Isten ültette cédrusfái” — mondja róla a 103. zsoltár. “Isten cédrusfáit” emle­geti a 79. zsoltár. “Szépágu, duslombozatu, magas nö­vésű —, dicséri Ezékiel próféta —; a sürü lombozatu ágak között magasra emelkedik koronája. Vizek nö­velték naggyá, árvíz tette magassá, folyói folyták körül gyökereit ... Ezért magassága túltett a kör­nyék minden fáján, gallyai megsokasodtak ... Ágai között fészket raktak az ég madarai mind, lombozata alatt ellett az erdő minden vadja ...” Az “Isten ültette” cédrusőserdők pusztulását az okozta, hogy fáját a legkülönbözőbb célokra lehetett felhasználni. Kitűnő bútor-, épület-, és hajóépítő anyag volt,belőle nyerték a cédrusolajat, az egyipto­mi balzsamozás egyik fontos kellékét, gyümölcséből orvosságot készítettek, füstjével a királyok, nagy­urak palotáit és- a bálványok templomait illatosítot­ták, levelének izzadmányát is összeszedték édesség­nek, cédrusmannának. A biblia a cédrus hírét elterjesztette a világ leg­távolabbi sarkába is és nevét fenntartotta több évez­red múltán is, de a cédruserdők már az ókorban nagy­részt elpusztultak. A megmaradt négyszáz öreg fát szerzetesek őrizték, védték és gondozták, amig a li­banoni kormány állami gondozásba és védelembe nem vette. A keresztény kegyelet minden korban tisz­telettel vette körül a vén faóriásokat: a keresztes lovagok egy-egy hajtást elvittek róluk egészen Skó­ciáig, de később is hoztak belőlük hajtásokat, tarja­kat a zarándokok; az angliai Enfield hires cédrus­fáját 1662 táján hozták el Libanonból és ültették el. Jó, ha ezt is tudjuk KÉRDÉS: Hogyan számítják ki őskori leletek korát? FELELET: A régészeti leletek korának megál­lapítása akkor a legkönnyebb, ha a lelet földbe ke­rülését történeti dátumok igazolják. Ilyenkor biztos az, hogy a tárgy az esemény bekövetkezése előtti. Ilyen esemény például Pompeii pusztulása 79-ben; vagy a mohácsi csata 1526-ban, stb. Ha ilyen törté­netileg meghatározott időponttal nem rendelkezünk, akkor kell a régésznek a kormeghatározás egyéb módszereihez folyamodnia. Ezek közül megközelítő, szinte évnyi pontossággal szolgál a numizmatikai módszer. Régi pénzérmék többnyire feltüntetik az uralkodó képét, nevét, később az érme verésének v­­számát is. Amennyiben leletünk ilyen érme társaságá­ban került elő, korát a pénz használatának ideje ha­tározza meg, azaz a lelet a pénzérme kibocsátása után kerülhetett a földbe. Mindkét terminus esetén több­nyire csak néhány évtized bizonytalanság lehet, mert pl. a mohácsi tömegsírban lelhettek olyan eszközt, ékszert stb. amely 20-30 évvel a csata ideje előtt ké­szült; vagy egy római kori sírban, amely mondjuk Neró császár korából való (54-68), lehettek Tiberius­­kori (14-37) érmék is, de Traianus-koriak (98-117) semmi esetre sem. Ha sem történelmi esemény, sem érme nem ha­tározza meg a lelet korát, akkor, kerül sor a tulaj­donképpeni régészeti módszerek alkalmazására. Eb­ben első helyen áll a szakszerű ásatás során feltárt rétegek tüzetes vizsgálata. Barlangokban az üledé­kek egymásutánja, településeken az u.n. kulturréte­­gek sorrendje árulja el azt, hogy melyik réteg koráb­bi a másiknál, s igy az egyes rétegekből előkerült lele­tek egymásközti korkülönbsége is eldönthető. Tehát viszonyított időrendet kapunk. Számos rétegvizsgá­lat eredménye azután eldönti, hogy mely rétegekben vannak azonos vagy hasonló lelettárgyak, s igy a leg­különbözőbb helyeken megállapíthatjuk, hogy bizo­nyos tipusu leletek milyen mélységben, melyik réteg­ből kerülne kelő. A rétegvizsgálat gyakran eldönti a tárgyak megközelítő korát, természetesen riem évti-mxaxmssasaasams .. ■ . . ' K ■ ...v,.... ■ -Minnesotai és wisconsini tejtermelők 4600 gallon lefölözött tejet öntöttek ki egy Anndale, Minn.-i far­mon. Ilymódon tiltakoztak a tejfeldolgozó eljárása ellen; a feldolgozó ugyanis nem hajlandó a tejet átvenni mindaddig, amig a Martin Lampi Creamery nem bontja fel szerződését a National Farmers Organizationnal. A külföldön élő magyar főlelkészek leleplezik a kádári szemfényvesztést Az elmúlt év közepe óta tartó propagandisztikus “enyhülés” -hirdetés: a megnyitott országhatár, a megindított idegenforgalom a nyugaton élő rokonok lá­togatására szóló kiutazások engedélyezése, a politikai­foglyok szabadlábra helye­zéséről kiadott számtalan jelentés, stb. — mind a nyu­gati kormányokat, mind a menekülteket, mind pedig a külföldi sajtót tökéletesen félrevezette. A hivatalos ma­gyarországi kormány — és sajtójelentések kapcsán és az itt-ott tapasztalható el­len-jelentések hatása alatt nyugaton a magyar helyzet megítélése körül teljes zűr­zavar keletkezett. A ma - gyarországi egyházi élet va­lódi képét és a helyzet re­ális megítélését — az Európában élő magyar kato­likus főlelkészek egyetem leges nyilatkozata alapján — a német egyházi hírügy­nökség, Katholicshe Nach­richten-Agentur, a követke­zőkben tárja a nyilvánosság, elé: A magyarországi viszonyok ban beállott felületi válto­zások, mint pl. a külföldi uta­zások könnyebbé tétele, a rendőrségi módszerek eny­hülése, a gazdasági és társa­dalmi életben a szaktudás erő sebb méltánylása, stb. alkal­masak arra, hogy sokakban azt a hiedelmet keltsék,mint­ha Magyarországon az em­beri jogok mindenki számá­ra biztosítva lennének s az élet normális keretei helyre­álltak volna. S ha a felületes szemlélő azt hallja, hogy itt-ott egyházi személyek is részesülnek ezekben az enged menyekben (pl. a magyar püs­pökök részvétele a II. Vati­káni Zsinaton) könnyen meg­nyugszik a kommunista pro­paganda állandóan vissza­térő állításaiban, hogy Ma­gyarországon az állam és a Katolikus Egyház viszonya normalizálódott s a vallás sza­bad gyakorlata biztosítva van. Amennyire örülnénk, ha ez valóban is igy volna, ugyanolyan fájdalmasan kell megállapítanunk, hogy a m gyár kommunista kormány­zat ellenséges mágátartása a katolikus Egyházzal szem­nem változatlanul tart. En­nek igazolására elég rámu­tatni a következő tényekre: 1. Mindszenty József bi­­boros-hercegprimás, esz - tergömi érseket ma is akadá­lyozzák abban, hogy egyház­megyéjének kormányzását átvegye. A jelenlegi kor­mányzat kénytelen volt ugyan elismerni, hogy a korábbi évek kirakat-pere­it koholt vádak alapján ren­dezték, de a “szocialista igaz­ságosság” ma is csak pártta­gok privilégiuma, a bíbo­ros és a többi elitéit egyházi és polgári személyekre nem zednyi, hanem — főleg az őskorban — csak évszáza­dos vagy még ennél is tágabb időtartamos pontosság­gal. A régész elődök jóvoltából már rengeteg adat halmozódott fel, s igy nem kell a mai kutatónak já­ratlan utakon haladnia. Tudjuk már, hogy meddig tartottak a főbb régészeti korok, mikor kezdte az ember a fémeket szolgálatába állítani, mikor milyen edénytípusnak, temetkezési rítusnak volt a divatja stb. A leletek korának megállapításában a régészt még számos tudományág támogatja (csillagászat, geológia, ősnövény- és ősállattan, embertan, néprajz, nyelvtudomány stb.), legújabban pedig azok a fizikai­kémiai felfedezések (radiokarbon-módszek, sugár­zástan), amelyek szinte forradalmasították a kor­­megállapitást. * * * KÉRDÉS: Mire jó a zsiráfnak a hosszú nyaka? FELELET: A zsiráfnak hosszú nyaka biztosítja, hogy a lombos fák leveleit lelegelje, s mivel más nö­vényevő ilyen magasságban nem képes legelni, állan­dóan bőséges táplálék áll rendelkezésére. Magas nya­ka teszi lehetővé, hogy a legelésző állatok anti­lopok, zebrák, stb. — között valóságos őrtorony ként elsőnek vegye észre a közeledő ellenséget; ilyenkor jelt ad a menekülésre. A nyak fontos feladatot tölt be az állatnak úgy­szólván minden mozgásában. Részt vesz a járásában, a futásában, az ugrásában, felsegíti ivó- vagy fekvő helyzetéből. Küzdelmeiben hosszú nyaka segítségével kemény fejét mintegy kalapácsként használja. Eh­hez különösebb erőkifejtésre sincs szüksége »hiszen a hosszú nyak emelőként sokszorozza meg az állat erejét. nyer alkalmazást. 2. Pétery József váci és Ba dalik Bertalan veszprémi püspököket bírói Ítélet nél­kül évek óta fogva tartják Hejeén s nem engedik fő­­pásztori jogaik gyakorlá­sát. Az 1961-ben kinevezett kalocsai apostoli adminiszt­rátort, Bárd János c. püspö - köt, kinevezése után azon­nal internálták, kényszer­­lakást jelölve ki számára Kerekegyházán. 3. Belíon Gellert és Wink­ler József kinevezett püs­pököket 1959 óta akadályoz­zák abban, hogy felszentel­tessék magukat és elfoglal - ják a Szentszéktől kijelölt helyüket. 4. Az egyházi kormány­zati szabadságot az Állami Egyházügyi Hivatal és a püs­pökök mellé rendelt világi kormánybiztosok utján meghiusitják. A káptala­ni helynökök választását, a püspöki helynökök, kano­nokok, szemináriumi elöljárók nagyobb helyeken plébáno­sok kinevezését gyakorlati­lag az állam tartja kézben s ezeket az állásokat az Egy­ház érdekeinek rovására po­litikai szempontok szerint töltik be. Plébánosoktól in­dokolás nélkül megvonják a működési engedélyt, hogy ezáltal az egyházhü papság sorait ritkítsák és a többieket megfélemlítsék. 5. A törvényben biztosí­tott fakultativ hitoktatást adminisztratív eszközökkel a megtévesztés és rnegfé - lemlités legkülönfélébb mód szereivel lehetetlenné teszik vagy a minimálisra csökken­tik. Ennek eredménye,hogy sok városban már egyáltalán nincs iskolai hitoktatás. A magánúton, családi körben, vagy kisebb csoportokban végett hitoktatást állam­ellenes szervezkedésnek,ősz szeesküvésnek minősitik. Az 1961-ben e cimen elitéit pa­pok és világiak ma is börtön­ben vannak. 6. Az alkotmány rendel­kezéseivel ellentétben, az állaimi hivatalnokok, főleg pedagógusok szabad vallás­gyakorlata tilalmakkal és anyagi retorziók veszélyé­vel van korlátozva. Ugyanak­kor megfélemlítéssel, anya­gi előnyökkel egyre jobban erőszakolják a szocialista név­adói, házassági és temetési szertartásokat, hogy ezáltal is elvonják a népet az Egy - háztól. 7. A sajtószabadság hely­zetét a következő adatok il­lusztrálják : Az ország 10 millió lakosá­ból több mint 7 millió kato­likus. Ennek a 7 milliónak en­gedélyeztek egy hetilapot — “Uj Ember” —, mely 4 ol­dalon mindössze 60,000 pél­dányban jelenik meg heten - ként. Ezenkívül engedélyez­nek egyetlen havi folyóiratot — “Vigilia” —, mely havi 10,000 példányban jelenik meg. A Magyar Kurír kath. hír­­szolgálati iroda napi kiad­ványai csekély példányszá - műk miatt alig jutnak el a nagyközönséghez. Mindhá­rom sajtótermék állami cenzúrának van alávetve. A Magyar Kurír kath. hír­szolgálati iroda napi ki­adványai csekély példány - számuk miatt alig jutnak el a nagyközönséghez. Mind­három sajtótermék állami cenzúrának van kitéve. Ugyanakkor a magyarország­­gi kommunista párt taglét­száma mindössze fél millió, de a kommunista napi-sajtó a hivatalos kimutatás szerint 8 és fél millió példányban je­lenik meg. 8. Erkölcsi és magyar szempontból egyaránt fáj - dalmas a hivatalosan propa - gált magzatelhajtással vég­zett nemzetgyilkosság. Hi­vatalos kimutatás szerint 1961-ben 203,676 magzatot gyilkoltak meg állami jóvá­hagyással. Viszont az élveszü­­letések száma 140,365 volt. E példátlan nemzetirtásnak következménye, hogy Ma­gyarország népszaporulat szempontjából világvi­szonylatban az utolsó helyre került. Oroszlánrésze van ebben azoknak az áldatlan, a természetjoggal is ellen­kező gazdasági és politikai viszonyoknak, melyek a nép élet- és munkakedvét szegték és a jövőbe vetett bizalmát aláásták. A fenti tények önmagu­kért beszélnek. Amig ezek or­voslást nem nyernek, emberi jogokról, vallásszabadságá­ról Magyarországon beszél­ni nem lehet. Adná az Isten, hogy a II. Vatikáni Zsinat má sodik ülésszakáig ezeknek legalább egy része megol­dódnék s az eddigi 3 zsinati ■■ atya helyett mind a 21 meg­hívott megjelenhetne Rómá­ban és a Szentatya óhajtá­­a szerint valóban jó híreket hozhatnának a magyar katho­­likus Egyház helyzetéről. Az európai magyar főlelkészek. Linda Christian színésznő (balra) azt állította, hogy Glenn Ford színész eljegyezte öt. Ford, aki Rita Hayworth társaságában érke­zett egy filmbemutatóra (jobbra) viszont kijelentette, hogy sohasem kérte meg Linda kezét és nem is szándékozik feleségül venni öt. Vájjon ki nem mondott igazat? ISTENÍTÉLET miyagiban TOKIÓ. — Hóhérkötél és tüdőgyulladás közt akinek vá­lasztása van, melyiket vá­lasztja?. . . Sadamichi Hirasawa festő művész még nem határozott.. No kezdjük elölről a histó­riát. 1948-ban történt. A tokiói Teikoku 'bankba belépett egy jóképű, jól öltözött kö­zépkorú férfi, a karszalagjá­ról felismerhetően városi tisztviselő. Bemutatkozott — közegészségügyi hivatal küldöttje ő — azért jött, hogy a bank tisztviselőit védő orvossággal lássa el a hasmenés ellen. A manager felsorakoztatta az összes al­kalmazottakat, mind megit­ták az orvosságot és mind eszméletlenül lebuktak a padlóra. A “közegészségügyi” odalépett a nyitott páncélos pénzszekrényhez, kivett 185 dollárnyi yen bankókat, és eltávozott. Az orvosság, amit a bankhivatalnokoknak beadott, gyilkos cián méreg volt. Tizenkét tisztviselő hol tan maradt a padlón. Ügyfelek is voltak akkor a bankban és ezek hozzáve­tőleges személyleirást tud­tak adni az orvosságos gyil­kosról. A leírások alapján ké­szített arcképrajzok megje­lentek az összes tokioi la­pokban és nyolc hónappal ké­sőbb a gyanú Sadamichi Hi­rasawa 57 éves festőművész­re irányult. Letartóztatták és ő töredelmes vallomást tett. A büntetőbirósági tárgya­láson aztán visszavonta val­lomását azzal, hogy azt a rendőrök brutális kínzással csikarták ki belőle; ez azon­ban ne mhasznált, a bíróság halálra ítélte. Azóta az akasztófa árnyé­kában és Sadamichi Hirasa­wa, most már 72 éves, meg­tört ember. Fellebbezéseit, éppen úgy, mint festőművé­szek, írók és jogászok ke­gyelmi kérvényeit sorra el­utasították. Sorsát egy per -, döntő bizonyíték pecsételte I meg: A Teikoku bankban a padlón találták Hirasawa névjegyét s a pár soros fel­jegyzésről, amely a kártya hátlapján volt, Írásszakér­tők megállapitották, hogy az az ő kezeirása. Hirasawa ezt nem tagadta, de azt mond-* ta, hogy a névjegyet pár nap­pal az eset előtt egy zsebtol­vaj kilopta a zsebéből. De az állítólagos zsebtolvaj akkor nem volt ott. . . Eközben kormányok egy­re változtak és a kegyelmi kérvények ott feküdtek egy­másután tiz igazságügymi­niszter asztalán. Nyilván va­lamennyien úgy érezték,hogy Hirasawa bűnössége csak 99 százalékos bizonyosság­gal nyert megállapitást gs az a hiányzó egy százalék tartja életben mindmáig a halálraítéltet. Most tokioi újságírók uj akciót indítottak el Hirasawa megmentésére. Kiállítást ren­deztek, a festő 15 börtönévé alatt festett 480 kép közül 50-et kiállítottak, hogy ér­deklődést keltsenek szemé­lye iránt és közzétették a régi arcképrajzokat is, ame­lyek alapján annakidején a gyanú Hirasawára irányult. Talán most, 15 év után, va­laki felismeri az igazi tettest, A tokiói börtönigazgató, sokáig tanácstalan volt, mi­tevő legyen ezzel a 15 év óta halálra Ítélt emberrel. Fel­akasztani nem lehet, mert hátha végül mégis kegyelmet kap. Mentőötl^te támadt: Talán meg lehet szabadulni a siralomház veterán lakójá­tól hóhér segédlete nélkül is. A mentőötletet mentő ha­tározat követte: Hirasawát átszállittatta a miyagii fegyházba, ahol a halálos Íté­leteket végrehajtják. Ott van ugyan akasztófa, de a börtönigazgató nem azért küldte oda, hogy felakasz­­szák, hanem azért, hogy ott tüdőgyulladást kapjon és meghaljon. Miyagi az or­szág északi részében van és a fegyház fütetlen; ott sen­­kisem birja sokáig. Ott ember tervez, Isten végez. . ,

Next

/
Thumbnails
Contents