Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-03-21 / 12. szám

GOLDEN JÜBILLEE YEAR American in Spirit — Hungarian in Language HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY [ ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK Amerikai szellemű magyar újság VOL. 50. ÉVFOLYAM No, 12. SZÁM 53 Ten Cents per Codv — $4.00 ner Year TRENTON, N. J„ 1963, MÁROIUS 21. BEFELL MAGUNKNAK, it magunk jó magyar érzései felfrissítésére ünnepé­lyeket rendezünk március 15-én és hasonló alkalmak­kor, eleget teszünk a hőseink iránti tisztelet illő és méltó megadásának is, . . . itt-ott esetleg egy-egy Me­morandummal nyilatkozunk kifelé is ilyen ünnepé­lyek alkalmával s ezzel aztán készen is vagyunk. En­nél tovább nem megyünk, nem jutunk, mert köreink bezárulnak. Sőt, apró és egyre apróbb zárt köröcskék lesznek ezek aszerint, hogy hogyan osztjuk meg és pazaroljuk ezerfelé erőinket, talentumainkat, össze­köttetéseinket, esetleg: anyagi forrásainkat . . . Perth Amboyhan, a Városház-téren a zászlótar­tóra március 15-én reggel ünnepélyes rövid aktus ke­retében felhúzták a magyar trikolort, alkonyaikor pedig ugyanúgy bevonták azt. A város polgármestere pedig ezt a napot proklamációban Magyar Szabad­ságnapnak nyilvánította. Ennek már több értelme és értéke volt kifelé, a nagyvilág felé ... Az amerikaiak, a más nemzetiségűek is felfigyeltek erre s mert van jócskán, amivel joggal eldicsekedjünk, amit méltán hangoztathatunk — magyar múltúnk, történelmünk tele van csodás dolgokkal, nagy férfiak nagy csele­kedeteivel, még itt Amerikában is! — az amerikai nép láthatja s újból és újból tudomást szerezhet ar­ról, hogy: “egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak” ... sőt! Azért említjük éppen Perth Amboyt s a városház­téri magyar-zászló kitűzést, mert itt, a kis park egyik sarkában áll egy fa, melyet 1932-ben ültettek ott lel­kes magyarok az egyik legnagyobb amerikai magyar “kivándorló” emlékére, az előttünk ittjártak legesleg­elsőinek egyike: Kovács Mihály óbester emlékére, aki az Amerikai Egyesült Államok szabadságharcá­ban Washington hős katonájaként küzdött s aki a Charleston, So. Carolina-i harcokban 1779-ben életét adta ezért, hogy ez az ország megszülethessen. Min­den év márciusában a Col. Michael de Kováts emlékfa szomszédságában a zászlótartón égfelé szalad az a piros-fehér-zöld magyar lobogó, amely egyszersmind ennek a hős amerikai-magyar katonának az emlékét is idézi és tiszteletet, kegyeletet parancsol mindenki előtt az amerikai szabadságharc nagy magyar halott­jának ... És tiszteletet parancsol ez a zászló az egész magyar nemzet iránt, ... az iránt a nemzet iránt, amely ilyen embereket tudott adni ennek a hazának! Kovács Mihály csak az elsők egyike, de hány más magyar katonánk harcolt a csillagsávos lobogó alatt és ezért az országért! . . . AMERIKAI MAGYAROK ezreinek és tízezreinek fiai és leányai harcoltak leg­utóbb a második világháborúban, majd a koreai há­borúban a csillagsávos lobogó alatt szerte a világ­­csataterein és tengerein s hány magyar szülő abla­kában diszlegett az aranycsillagos zászlócska, jelez­ve, hogy abból a hajlékból elment a háborúba egy fiú és soha többé nem tért vissza — életét adta e hazáért ... 1 Március 15-én és a márciusi magyar ünnepélyek­kel kapcsolatosan ilyen s hasonló gondolatok foglal­koztatták az amerikai magyar élet ütőerén kezét tar­tó magyar lapszerkesztőket, illetve azokat a magyar “ujságcsinálókat”, akik nem pusztán lapszerkesztők és cikkírók, de akik maguk is szerves részei és egyedei ennek a mi sajátos itteni magyar életünknek ... Akik tudjuk, hogy mi érték és mi nem, mi a feleslegesen hangoztatott sallang és mi a komoly súllyal biró érv, amikor magyarságunkról s a magyarság értékei­ről beszélünk. Befelé elmondhatunk magunk között sok mindent, aminek kifelé nem sok értelme és'ér­téke van, . . . sokkal fontosabb azonban az, hogy mit mondunk kifelé, mit tudunk és mit kell a nagyvilág felé felmutatni és hangoztatni, hogy annak értelme legyen, nyoma és hatása legyen! Mert ez a fontos. Szomorú sorsban, kommunista elnyomásban élő ma­gyar népünk odaát azt várja tőlünk, hogy a világ előtt képviselői, szószólói legyünk, mindent tegyünk meg értük és érdekükben, amit megtehetünk. S ha mi be­felé elmondjuk egymásnak, ami a szivünkön van, vagy csak gyermekeinknek, vagy gyermekeinkkel (Folyt, a 4. oldalon) 16 sikertelen kísérlet után a Palestine, Tex.-i Princeton egyetem tudósai sikeresen bocsátottak fel egy óriási léggömböt, amely 77,000 láb magasságra emelkedett. A léggömb, amely tudományos meg­figyelő berendezéseket vitt magával a Mars bolygó felületéről szolgáltatott értékes információkat. HA MINDEN KEREK LEÁLL... NEW YORK. — A lapkia­dás — főleg a nyomtatás és a szállítás — költségei egyre emelkednek és indőnkint oly magasba szöknek, hogy az új­ság fenntartása csak az új­ság eladási és előfizetési árak felemelésével biztosítható. Most újabb kritikus idő állt be; a nyomdai munkabérek évről évre emelkedtek és az év elején a posta felemelte a szállítási dijakat. Ennek folytán megindult az ország­ban a sajtó termékeinek el­kerülhetetlen drágulása. El­sőnek a Time magazin volt kénytelen az árát 25 centről 30 centre emelni, a Life Ma­gazin 20 centről 25 centre drágult. Különösen figyelemreméltó a Life áremelése. Ennek a képes folyóiratnak ára 1957- től 1959-ig 25 cent volt, az­után mostanig 20 centért áru­sították, de ezt az alacsony árat a kiadóvállalat nem tart­hatta meg tovább s most be­jelentette, hogy legnagyobb sajnálatára kénytelen a ma­gazin árát újra felemelni 25 centre — arra az árra, mely­ről korábban leszállította, hogy az olvasók és előfizetők minél nagyobb táborát tudja meghódítani. Nagyon figye­lemreméltó ez azért, mert bi­zonyítja, hogy az újságkia­dók mit sem szeretnek job­ban, mire sem törekednek jobban, mint olcsó előfizeté-ÉPITŐ ÉS ASZTALOS. Házak építéséi és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. si árakra. Minél olcsóbban tudják adni a lapot, annál több olvasóra számíthatnak és minden lapvállalat leghőbb vágya, hogy amit produkál, az minél szélesebb népréteg szellemi kincsévé legyen. De újra és újra előáll a kinos helyzet, hogy a lapvállalatok­nak ez a vágya hiú ábránddá fakul, a költségek csúcspont­ra szöknek fel s a vállalat jö­vedelmezősége mélypontra rogy le. Ráfizetéses alapon semmiféle vállalat nem létez­het sokáig. Most a szellemi termékek közül a “mindennapi kenyér” van soron: a napilapok ár­problémája válsággal fenye­get. A newyorki és clevelandi sztrájkok oly nagyfokú mun­kabér és fizetés emelésekre fognak vezetni, amelyek az újságok árának felemelését kényszerítővé fogják tenni. Tapasztalás szerint és a helyzet azonossága okából New York után más városok következnek, mindenütt drá­gább lesz az újság. Csodálko­zással és megdöbbenéssel kér­dezi az újságolvasó: meddig még, mikor fogják azok, akik egyre újabb bérkövetelések­kel lépnek fel, megérteni, lassan-lassan maguk alatt vágják a fát. Már eddig is so­kan vesztették el kenyerüket újságok egyesülése és meg­szűnése folytán. TANULT cs 36 évi gyakorlat­tal rendelkező tetőfedő és bádo­­gosmesler uj tetők és javítások, kémények és lépcsők, tetőcsa­­lornák és lefolyók készítéséi és javítását olcsón vállalja. ADAM TUSZINGEH, Hívja este G után: GH 7-5522. De valamit mégiscsak kell tenni, mert lehetetlen állapot, az, hogy ami hatalma nincs az elnöknek és nincs a kong­resszusnak, azt unióvezérek gyakorolhassák — s forga­lom leállítását az egész or­­kétségkivtil valami javítás­ra szorul ...” A kongresszus hangulata abban foglalható össze, hogy ily radikális megoldástól, sztrájktilalomtól, idegenked­nek, de — várakozó álláspont­ra helyezkednek. Azt akarják látni, milyen közvélemény alakul ki a legutóbbi, nagy károkat okozott sztrájkok — kikötőmunkások sztrájkja, ujságsztrájk — nyomában. Sok függ attól, hogy milyen sztrájkok lesznek ebben az évben. Mindenesetre meggon­dolás tárgyát képezi McClel­lan szenátornak az az elgon­dolása, hogy “minden kerék leállítása” ellen valami olyan megoldást kell keresni, amely megszünteti az unióvezérek tulnagy hatalmát. Ennek módja az lenne, hogy csakis lokális sztrájkok állnának a törvény védelme alatt. McClellan szenátornak van egy másik fejfájása is: mi történjék a honvédelmi, kato­nai üzemekben gyakori sztráj­kokkal, amelyek a nemzet biz­tonságát veszélyeztetik ? E ponton álláspontja határozot­tabb : a nemzeti védelmet akadályozó sztrájkok nem türhetők; a felmerülő vitá­kat egy bizottság döntse el, amelyben az üzemi vezetősé­gek, az uniók és a közönség legyenek képviselve. SZOVJET KATONÁK MOSZKVA. — A “Pravda” közli: Újabb 4 szovjet hajó ér­kezett Havanába, hogy továb­bi szovjet katonákat szállít­son haza, a Szovjetunióba. LATIN-AMERIKÁRÓL WASHINGTON. — Az In­­ter-American Development Bank jelenti: Az Alliance for Progress keretében, a latin­amerikai országoknak nyúj­tott segítség a legtöbb helyen eredményesnek mondható. GORILLÁK — DE GAULLE m PÁRIS. — Négy hatalmas­­termetű testőr kiséri de Ga­­ullet, bárhová is megy. A francia sajtó igy nevezi az el­nök személyes testőreit: Sza­­kálltalan Gorillák. ALEX J. BENKŐ, építész vál­­ialja uj házak, garázsok, sib. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. GL 4-8040, A világ folyása WASHINGTON. — A képviselőház az adminiszt­ráció javaslatára 4 évvel meghosszabbította a kötele­ző katonai behívások időtartamát. MOSZKVA. — A Tass iroda közli: Kommunis­ta Kina hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval a két ország ideológiai különbségeiről. WASHINGTON, — Willard Wirtz, munkaügyi miniszter, kijelentette: A munkanélküliség növekedé­se katasztrofális és azon csak gyökeres adó és gaz­dasági reformok segíthetnek. LONDON. — Az angol tengernagyi hivatal sze­rint a Szovjetuniónak legalább 20 atomhajtásu ten­geralattjárója van és ezek mindegyike fel van sze­relve nukleáris rakétákkal. PARIS. — Jean-Marie Bastien-Thiry, 35 éves al­ezredest, aki az elmúlt év augusztus 22-én merényle­tet kísérelt meg de Gaulle ellen, golyó általi halálra ítélték és kivégezték. SAIGON, Dél-Vietnam. — A U.S. Marine Corps egyik pilótája, aki egy helicoptert vezetett, egy üt­közet alkalmával lezuhant és szörnyethalt. Ez a piló­ta volt a 65-ik amerikai katona, aki a vietnami har­cok során életét vesztette. TOKIO. — A japán kormány 21,959,125 dollárt fizetett vissza az Egyesült Államoknak a második világháború után nyújtott gazdasági és pénzügyi se­gítségből. Az elkövetkező 15 esztendő folyamán Ja­­pná 490 millió dollárt fizet vissza Amerikának. GENF. — Semyon K. Tsarapkin, a leszerelési értekezlet szovjet főmegbizottja, kijelentette: Sem­mi értelme annak, hogy a US nemzetközi bizottság­gal akarja ellenőriztetni az atomrobbantási egyez­mény megtartását. A Szovjetunió — ha akar — akár a Hold mögött it tud atombombát robbantani. LONDON. — Spekulánsok nagymértékű eladá­sai következtében az angol fontnak az amerikai dol­lárhoz viszonyított értéke 1 centtel csökkent. TAIPEI, Formosa. — Chiang Kai-shek elnök ki­jelentette: tengerentúli kínaiak, elsősorban amerikai­ak, összesen 4,400,000 dollárral segítették nemzeti Kí­nát 1950 óta. HOLLYWOOD. — Edmund Brown, California kormányzója, itt tartózkodása alkalmával beszédet mondott és ez alkalommal kijelentette: Richard Nixon, aki Kuba elleni blokádot sürget — “veszélye­sen felelőtlen.” WASHINGTON. — A képviselőház olyan tör­vényt szavazott meg, amelynek értelmében felhatal­mazzák a honvédelmi minisztert, hogy 15.8 billió dol­lár értékben vásároljon repülőgépeket, rakétákat és hajókat. Ennek keretén belül külön 363.7 millió dol­lárt szavaztak meg újabb két kísérleti RS-70 repülő­gép gyártására, amelyekre vonatkozóan az adminisz­tráció nem is terjesztett elő indítványt. VATIKÁN VÁROS.— János pápa apostoli áldá­sát küldötte a nemrégiben Limában (O.) született négyes ikreknek. TEHERAN, Iran. — A 647 láb magas Moham­med Resa Shah Pavlevi Gátat, névadományozója, a sah, felavatta. WASHINGTON. — Ted Kennedy szenátor, az elnök legfiatalabb öccse és felesége, Joan, augusztus­ra várják harmadik gyermekük megszületését. RÓMA. — Itt tartózkodása alkalmával, Alexei Adzhubei, az “Izvestia” főszerkesztője, kijelentette az újságírók előtt: ő szokta felsurolni moszkvai lakásuk padlóját, mert felesége, Rada, nem szereti a házimun­kát. CHESTER, Anglia. — Az itteni állatkert telefon­huzalát az eddiginél 4 lábbal magasabbra kellett épí­teni. Magyarázat: az állatkert kedvenc zsiráfja, állandóan beleakadt a huzalba és ezáltal számtalan téves kapcsolást okozott. LISSZABON, Portugália. — Egy 250 főből álló amerikai katolikus zarándok-csoport, Francis Spell­man kardinális vezetésével meglátogatta a hires Fa­tima szentélyt. TEL AVIV, Izrael. — Rövidesen külföldi pilóták érkeznek Izraelbe, hogy megindulhasson a repülőfor­galom. Az izraeli pilóták ugyanis, néhány nappal ez­előtt, sztrájkba léptek. NASSAU, Bahama szigetek. — Egy ideérkezett kubai menekült elmondotta, hogy saját szemével lát­ta, amint a váltságdíjul érkezett amerikai gyógyszer­­szállítmányt orosz jet gépekre rakták, amelyek fel­szállottak és elindultak a Szovjetunió felé. i WASHINGTON. — Annak a Mr. Hoffának, akiről (és súlyosan büntetett előéletű vezértársairól) oly sokat hal­lottunk az utóbbi években, ma még' nincsen olyan hatal­ma, de talán holnap már lesz annyi hatalma, hogy Ameri­kában valóra váltsa a múlt század német szociáldemok­ratáinak harci indulóját: “Minden kerék leáll, ha az én hatalmas karom a küllői közé nyúl.” Hoffa a szállítá­si munkások unióinak közpon­ti főigazgatója, maholnap — reméli — abban a helyzetben lesz, hogy országos sztrájk­kal, vagy legalábbis részle­ges sztrájkkal meg tudja bé­nítani az egész országban a személy- és teher-forgalmat, megbénul az élet. Hogyan le­het ilyen veszélynek elejét venni ? McClellan arkansasi demokrata szenátor, aki há-DRÁGULNAK AZ ÚJSÁGOK rom évvel ezelőtt Robert Ken­nedy segédletével az unió kor­rupció szinte hihetetlen mére­teit tárta a nyilvánosság elé, radikális megoldást javasol: a monopóliumot tiltó törvény kiterjesztését a szállítási munkások unióira. Sztrájkolni tilos a kom­munista államokban s Ame­rika semmiesetre sem akar leckét venni Kruscsevtől és Kádártól. A demokrata párt, mely ma hangadó a Fehér Házban a kongresszus mind­két házában, a mpnkás sza­vazatokra számit ‘á ezért a McClellan féle törvényjavas­lat törvénnyé válásáról szó sem lehet. Miért nyújtotta be tehát McClellan szenátor? Azt mondja: “Én nagyon jól tudom, hogy nehéz törvény­be foglalni ilyen tilalmat anélkül, hogy sértenők az uniók törvényes sztrájkjogát.

Next

/
Thumbnails
Contents