Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)
1963-11-14 / 46. szám
8. OLDAL FOGGETLENSÉG Nov. 14, 1963. A vietnami First Lady 17 éves csinos leánya San Francisco kínai városrészében texasi milliomosfiúval (baloldalt)1 vacsorázott, vietnami hivatalos személy jelenlétében. FONTANA IPARI FORRADALMA FONTANA, Calif.— Az itteni hatalmas Kaiser acélöntődé és gyárvállalat érdekes újítást vezetett be, mely élénk figyelem és vita tárgya úgy az acélipari érdekeltség, mint az unió-vezetőség körében. A belföldi és a külföldi verseny szorongatásai közepette az acéliparnak nagy problémája a versenyképesség fenntartása, sőt inkább fokozása. Mivel érhető el ez: több termeléssel vagy olcsóbb termeléssel? — Erre a kérdésre nem szóval, hanem munkaprogrammal és akcióval felel Edgar F. Kaiser, a vállalat igazgatóságának elnöke. Érdemes ezt közelebbről megismerni, mert uj és sokat Ígérő terv. Fontana acélüzemében folyik az első kísérlet annak kipuhatolásái-a, hogy beválik-e a takarékosság jutalmazása. Az üzem munkásainak túlnyomó többsége megszavazta ezt a tervet, hogy igyekezni fognak olcsóbban termelni és amit ezáltal a vállalat megtakarít, abból részesednek. A Fontana Terv március 1-én lépett életbe, miután annak részleteit három évi tanulmányozás után kidolgozta az üzemvezetés, a munkásság és a közönség képviselőiből állt bizottság. Az első hat hónap ezt eredményezte: Sikerült megtakarítani 6 millió dollárt s ebből 2 milliót kaptak a munkások. MILYEN EGYSZERŰ Száz meg száz ötletük támadt a munkásoknak, hogy miképpen lehet a termelési költségeket csökkenteni. A rengeteg technikai újítás részletezése helyett álljon itt egy egyszerű példa. Az emelődaruk drótkötelei sokszor eltörtek. Régebben az volt a szokás, hogy a kér vagy három darabra tört kábelt odadobták ócskavasnak. A spórolási terv során ezen változtattak: A rörövidebb darabokat felhasználták ott, ahol azok megmegfeleltek a célnak. Takarékoskodás minden üzemben mindig is szükséges és sokszor a siker egyik fő előfeltétele volt. De most sürgősebb, égetőbb a szükségesség, mert most az automatikus gépek korszakába léptünk. A munkások rettegnek, bogy a gépek megfosztják őket munkalehetőségeiktől. Kaiser ezt a félelmet oly módon igyekszik elhessegetni, hogy egyrészt hogy automatikus gépek beállítása folytán nem fogják elveszteni keresetüket, — másrészt módot akar adni a munkásoknak ( a megtakarítási haszonban való részesedés utján ) arra, hogy egynek érezzék magukat a vállalattal és készséggel fogadják önműködő gépek bevezetését. A munka, illetőleg kereset garantálásának ez a módja: A munkások, akiknek helyét gép foglalja el, tovább kapják rendszeresen a munkabérüket. Ha mód van foglalkoztatásukra más beosztásban, oda utalják be őket. Ha nincs mód a foglalkoztatásra, a tétlenségre Ítélt munkások a tartalékba kerülnek s ott várnak, mig alkalom nyílik arra, hogy újra munkába állítsák őket. Egy évre szól a garancia és a garantált bért megkapják akkor is, ha alacsonyabb munkaosztályba sorozzák be őket. A GÉP NEM ELLENSÉG Az automatikus gépek bevezetése ellen a tervben résztvevő munkások már csak azért sem tiltakozhatnak, mert ami megtakarítást hoz a gép, azt az ő javukra Írják, mint minden egyéb megtakarítást. Mik az egyéb megtakarítások ? Anyagi spórolás, selejt kiküszöbölése, keményebb munka — minden, minden, ami arra vezet, hogy egy tonna acél előállítási költsége kisebb legyen. Hasonlít ez a terv a haszonrészesedési tervekhez,— amilyenek már évtizedek óta be vannak vezetve sok amerikai nagyüzemben. Hasonlít, de nem azonos. Ugyanis Fontana a takarékossági részesedést akkor is nyújtja munkásainak, ha a vállalat nem ér el profitot. Ez első tekintetre meglepő, de Kaiser figyelmeztet arra, hogy a termelési költség csökkentése kétszeresen fontos akkor, amikor a vállalat nem csinál profitot. A számítás egyáltalán nem komplikált: Minden dollár után, amit a megtakarítási terv alapján a munkásainak kifizet, két dollárt megtakarít a vállalat s ennyivel csökken a veszteség a negyedévi vagy az évi mérlegen. A MÁSIK MÓDSZER A fontanai munkások többsége a költség-megtakaritási tervet fogadta el. De a személyzet kisebbik fele továbbra is ragaszkodik az eddigi rendszer fenntartásához, amely bonuszt helyez kilátásba ol üzemrészlegeknek, amelyek a termelési kvótát meghaladták, vagyis az előirt mennyiségnél többet produkáltak — tekintet nélkül arra, hogy az erőltetett munkatempó mellett mennyi volt a selejt, a kárba veszett anyag. Itt közbevetőleg megjegyzendő, hogy az acélipari óriásainál, U.S. Steelnél és Bethleheinnél a munkások 75-80 százaléka a többtermelésért kap bonuszt. Hogy melyik rendszer jobb, az ma még nyitott kérdés. Vállalati és unió vezetők még vitatkoznak s nem mondták ki az utolsó szót, a végleges véleményt. Annyit már ma le lehet szögezni, mint tényt, hogy Fontanában az átlagos órabér 3 dollár 70, szemben az acélipari 3 dollár 40 cent átlaggal. Fontana eddig, az első hat hónapban, a költségcsökkentési terv révén több profitot ért el. De mi lesz, ha a mérleg veszteséget mutat? Erre a kérdésre vár feleletei az acélipar és az unió. TETSZIK A TERV Érdekesek egyes véleménynyilvánítások a Fontana Tervről. Egy munkafelügyelő:— “Csupa kapitalista van nálunk. Munkásaink tudják, hogy az anyagok és készülékek mibe kerülnek, mit érnek ás óvakodnak veszteségtől, rontástól. Tudják azt is, hogy a jó munkának kiadós jutalma lesz. Tudják, hogy a munkateljesítménynek egy százalékkal való növelése két és fél millió dollár megtakarítást jelent s ez nekik is javukra lesz.” McDonald, az acélipari unió országos elnöke: “Mi tudjuk, hogy a fontanai munkások nagy többségének tetsszik a terv. Mi mégis a várakozás álláspontjára helyezkedünk és egyelőre nem szorgalmazzuk a megtakarítási bonusz követelését más vállalatoknál. Fontanai üzletember: “A kereskedők meg vannak elégedve. Már az első bonuszszétosztás 360,000 dollár extra vásárlóképességet és a kereskedőknek extra bevételt jelentett egy napon.” vételt jelentette egy napon.” LEBUKTAK... Három fiatalember — 18- 20 éves állott a budapesti biróság elé. Az egyik szakácssegéd, a másik lakatos segéd, a harmadik kukta. Nyilván megcsömörlüttek a népi demokráciától, mert mindenáron nyugat felé áhítoztak. Még a halálbüntetés veszélye sem riasztotta meg őket, mert repülőgépet terveztek lopni, hogy menekülhessenek. Mikor ez a tervük meghiúsult, fegyveresen akartak áttörni a határon, de “lebuktak”, pedig apjuk a rendszer támaszai közül való és őimaguk is “jó káder” voltak, lévén a KISZ-nek, a kommunista ifjúsági szervezetnek a vezetői. HALLOTTA MAR ... . . . hogy Kanada mai közjogi helyzetében, mint Dominion of Canada, 1867 julius 1 óta áll fenn. MAGYAROKRÓL MAGYAROKNAK írja: HOMOKI ERZSÉBET A National Bureau of Standards (mértékhitelesítő intézet) óráját egytized másodperecéi visszaigazitják, mert öt év alatt ennyivel lassult le a föld keringése. AZ ELNÖKI HATALOM KORLÁTÁI 1 Az Egyesült Államok elnöke a leghatalmasabb em■ bér a világon, bár az amerikai alkotmány korlátok kö' zé szorította a hatáskörét. . . Gyakran felvetődik a kérdés, hogy melyek ezek a korlátok ? 1950 júniusában északkoreai csapatok Délkoreába nyomultak be és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa fegyveres ellenállást rendelt el. Harry S. Truman ült akkor az elnöki székben s átlátta, hogy minden késedelem végzetes következményekkel járhat. Délkoreát minden előzetes figyelmeztetés nélkül lepték el az északi csapatok és külső segítség nélkül ez az ország is kommunista uralom alá került volna. Truman habozás nélkül hozta meg döntését. Légi, tengeri és szárazföldi haderőt rendelt Koreába, amelyhez később más nemzetek is csatlakoztak. De az elnök saját elhatározása alapján cselekedett a kongresszus, vagy kabinet felhatalmazása nélkül. Minderre már nem volt idő és az elnöknek cselednie kellett. Hogy milyen helyesen járt el, bizonyítja az, hogy órákon belül majdnem egyhangú jóváhagyást kapott a kongresszustól.Még nem sokkal azelőtt elképzelhetetlen lett volna az elnöknek ilyen egyvoldalu intézkedése. Minden bizonnyal akadtak volna olyanok, akik vád alá helyezését követelték ; volna. Hiszen csak 9 évvel azeltőt a japánok pearl harbori rajtaütése után, Franklin D. Roosevelt a kongresszus felhatalmazását kérte a hadüzenetre, mielőtt bármit is tett volna a védekezésre. Megtörtént azonban, hogy más elnökök is függetlenül döntöttek szükség esetén, ha az ország érdeke úgy kívánta. Thomas Jefferson 1803-ban hirtelen elhatározással megvásárolta Napóleontól a mai Egyesült Államok nagy részét, mert azt nagyon helyesen — el nem mulasztható alkalomnak tekintette. Ez volt a “Louisana Purchase”, amelynek értelmében 15 millió dollárért megszerezte Louisiana, Arkansas, Missouri, Nebraska, Iowa, North és South Dakota,! Minnesota, Kansas, Colorado, Montana és Wyoming területét. A kongresszus jóváhagyta a szerződést, miután Jefferson idejében kihasználta Napoleon hadiszerencséjének hanyatlását. Az amerikai rendszer azonban nem szentesíti az önkényes eljárást és Amerikában az elv az, hogy a nép akarata dönt és nem a vezéré. Két évvel azután, hogy Truman a koreai döntést hozta, az acélmunkások munkabeszüntetését a közérdekre nézve veszedelmesnek tartotta és ezért a kormánnyal átvéttette az acélművek vezetését. A Legfőbb Biróság azonban úgy döntött, hogy az elnöknek ehhez joga nincsen. Truman természetesen meghajolt a biróság döntése előtt és a sztrájkot szabad kollektiv alkudozással szüntette meg. Grover Cleveland elnök 1894-ben katonákat küldött a chicagói vasutas sztrájk ' letörésére. Illinois kormány- i zója tiltakozott az önkényes- - kedés ellen és a nép nagy- ’ része hasonlóképpen. Ez al- '■ kálómmal azonban a Legfőbb Biróság az elnöknek adott 1 igazat. Cleveland mégis el- < vesztette népszerűségét és 1 első esetben történt meg, 1 hogy maga a Demokrata Párt < ejtette el Clevelandot és meg- i akadályozta újraválasztását. í A nép tehát a legfelsőbb s fórum Amerikában, Lin- t coin szavai szerint is: “Ha az 1 amerikai nép megőrzi ébersé- 1 gét, semmiféle gonosz vagy 1 esztelen elnöki hatalom sem t lesz képes rövid négy év alatt 1 károsan befolyásolni az 1 ország kormányzatát!” s American Council * Békési János irói nevén Hans Habe uj könyvvel jelentkezett, a méregkeverő Tarnovska grófné történetéről irt regénnyel. Ez először németül jelent meg, most pedig The Countess címmel New Yorkban adták ki. Tetejébe még színházi premierre is készül. A Walk In Darkness cimü négerregényének színpadi változata kerül az amerikai közönség elé. Hans Habenek azonban konkurrense is van a sikerekben, mégpedig a családon belül: p felesége, Bállá Lici, aki előbb Budapest majd Bécs és Berlin ünnepelt szubrett-sztárja volt. A házaspár most New Yorkban van. * sfs ❖, -V Az amerikai magyar müvészkolónia egy világhírű magyarral szaporodik. Fárisból New Yorkba jön — ahol már szerződések várják Sebestyén György, Georges Sebastian néven párisi operakarnagy, Wagner-ciklusok kiváló dirigense. Sebestyén György Sebestyén Károlynak, a nagy irodalom-tudósnak, Európa egyik legbccsültebb humanistájának a fia. Tors Ivánt a magyarszármazásu filmproducert, akinek a neve főkérít TV filmekről ismerős, megkérdezte a Metro Goldwyn Mayer, hogy milyen filmet szeretne és tudna csinálni. A válasz tömör volt: “Olyat, amelyik az egész családot érdekli és amilyet más nem tud csinálni.” Well, mondtak Metroék és rábízták a Flipper cimü ötmilliós filmet. Hollywood egyhangú véleménye, hogy valóban olyan, amilyennek Tors Iván ígérte. A Flipperből egyébként heti TV sorozat is készül. * * * 1200 látogató szorongott a new yorki Parke-Bemet galéria első idei aukcióján. Az aukció “sztárja” egy Claude Monet kép 137,500 dollárért cserélt gazdát. Magyar műgyűjtő vette meg, Farkas György az Alexander üzletházak senior főnöke, akinek újabb nagy áruház építéséről a minap irtunk. Farkas még két festményt vásárolt. 13,000 dollárt fizetett egy Mattiseért és 43 ezret egy Signac vászonért. * * ■■¥ Berczy Gézának, Budapest egykori daliás elegáns hősszerelmes — színészének halálhírét már ismerik Amerikában. Most levelet kaptam Budapestről, szó szerint idézek belőle egy mondatot: “Géza úgy halt meg, mint katona a vártán, televíziós felvétel közben szivéhez kapott, összeesett és vége volt”. A pesti lapok szépen elparentálták, de életrajzából gondosan kihagyták azt, hogy miért ölte meg a szive. Berczyt, akinek soha életében semmi vagyona sem volt, csak a színpadi gázsijából élt, a kommunisták annakidején deportálták, mint kapitalista család tagját A bűne az volt, hogy apósának valaha mutatványos bódéi voltak a Városligetben. A deportálás nélkülözései aláásták az egészségét,, ott szerezte a betegségét, amely most elvitte. ❖ * # Puskás Ferenc a magyar csodacsatár ezentúl nemcsak a futballpályán hódítja meg a spanyolokat, hanem a gyomrukon keresztül is. Öcsi ugyanis mellékfoglalkozásként hús* árugyárat alapított. Magyar kolbászt és szalámit csinál . * * * A Metropolitan Opera egyetlen előadásának szinlapján bárom magyar név szerepelt. A Don Carlost Solti György vezényelte, Lermát Corelli Gábor énekelte és Nagy Róbert volt a Herold. A San Francisco operatársulat két hetes los angelesi vendégszereplését a Traviatával nyitotta meg. Kónya Sándor énekelte a tenort. * * t Tábori György adaptálásában a Broadwayn bemutatták Bertolt Brecht chicagói gengszter miliőben játszódó “Arturo UI” cimü Hitler-szatiráját. $ * * Nyugatnémet ország sőt Európa egyik legmodernebb és legnagyobb folyami kikötője a mannheimi. Gyakran cirkál itt egy karcsú yacht. Ehhez nekünk is volt valami közünk. Eredetileg dunai yacht volt. Hitler ajándékozta Horthy Miklósnak. Később, amikor a nácik elvitték Horthyt, “gavallér” módon visszavették az ajándékot is. * * * Külföldi magyar újságokat böngészgetve, néha furcsaságában kedves sorokra is vetődik a szem. Például apróhirdetés egy müncheni magyar lapban: “Délafrikában egyedül élő 24 éves fiú szeretne Európában élő szolid, jól főző lánynval levelezni házasság céljából. Cim: Mr. J. Tóth, Wálvis Bay, South Westafrica”. No ez a szegény magyar fiú ugyancsak ráéhezett a magyar kosztra, hogy a messzi Délafrikából küld SOS jelzést jól főző kislány után. Úgy megsajnáltam, hogy amint befejezem ezt a cikket, megyek a postára és feladok Mr. Tóth címére egy Gundel féle kis szakácskönyvet, használja egészséggel addig is, amig megtalálja a magyar lányt, aki majd jó hazai izü pörkölteket főz neki. Marietta, Ga.-ban gáz robbanás folytán hét ember életét vesztette. Londonban “A Hidden World” címen megjelent Raphael Rupert könyve, amely a magyarországi és a szovjet börtönök és koncentrációs táborok rémségeit tárja a világ elé. A szerző: Rupert Rafael, a harcos magyar demokrata pártvezér néhai Rupert Rezső fia. A könyvhöz Edward Crankshaw neves angol politikus irt előszót. Rupert Rafaelt a háború után Anglia számára állítólag végzett kémszclgálat ürügye alatt letartóztatok és elhurcolták Oroszországba. A szovjet bíróság 25 évi börtönre és kényszermunkára ítélte s Rupert hét évet töltött Sztálin hírhedt vorkutai koncentrációs táborában, az északi sarköv örök telében. Csak Sztálin halála után kapott másutt könyr.yebb kényszermunkát. Kilenc évi raboskodás után az oroszok Záhony állomásán, Dr. Csomós Miklós orvossal együtt, szabadonbocsátották s ezzel kezdetét vette Rupert Rafael újabb raboskodása Rákosiék börtöneioen. Az 1956 októberi szabadságharc győzelmes napjaiban kiszabadították. Vácra ment, ahol felesége és ké*- leánya nagy nyomorúságban éltek, majd Szentes városába utazott, ahol az apja internálva volt. A fenyegető orosz beavatkozás elől idejében kiszökött — egyedül — nyugatra, Angliába jutott, majd Írországban telepedett le és megszerezte az ir állampolgárságot. Sokszor szerepelt az angol és ir rádióban és televízión, a jövő évben Amerikába jön előadó körútra.
