Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)
1963-11-07 / 45. szám
8. OLDAL 100GTLEN SÉG Nov. 7, 1963 Newarki Képeslap KEDVES SZERKESZTŐ UR! Tudom, hogy kissé szokatlan dolog Newarkból képes lapot küldeni. Párisból szokás képeslapokat küldözgetni Londonból avagy Miamiból, vagy aki nagyon szeret hen cegni, az mostanában Moszkvából küld üdvözletét. Nem i: igazi képeslap ez kérem, mert ugyan ki bolond Newarkbar képeslapot árulni, mi nevezetessége van Newarknak repü lőterén kivül hacsak nem az a tény, hogy ott tenyésznek í világ legkövérebb szúnyogjai, melyek olykor nyáron méf hozzánk is átlátogatnak New Yorkba. Most ugylátszik di vatba kezd jönni Newark, még színdarabot is játszanak £ Broadwayn, “Esős nap Newarkon” címmel. Hát bizony én nem sok esőt láttam Newarkon — hetek óta egy szem eső sem esett — de annál nagyobb voll a köd mire kiértem. Úgy eltévedtem abban a nagy csuda biidcs ködben, hogy eltévesztettem az utcát, ahol a sógorom lakik, s csak akkor vettem észre, hogy rossz helyen járok, mikor szemebetaláltam magam egy sereg tüntetővel. Vájjon kifélék lehetnek ezek, tűnődtem, mikor a sok angolnyelvű tábla között megakadt szemem egy magyar szövegű táblán: SZENNYVIZCSATORDAI ERIDJ HAZA NINCS SZÜKSÉG PATKÁNYOKRA Ejnye gondoltam, hát ezek az én hazámfiai már anynyira elfelejtették édes anyanyelvűket, hogy a csatornát csatordának írják. Tüstént figyelmeztettem is a tábla hordozóját erre az elírásra, mire ő engemet nyomban felvilágosított, hogy a tüntetés tárgyát, akit ilyen szép díszítő jelzővel illettek, hívják Csatordainak. Ő a magyar komcsi kormány megbízottá az Egyesült Nemzetekben s most pont őt hívták meg, hogy a newarki magyar presbyteriánus templom kultúrtermében előadást tartson. — Ugylátszik ez most a divat — jegyezte meg az egyik magyar, hogy az évnek ennek a vasárnapján mindenféle világi embert hívnak meg szónokolni. Minél messzebbről Jött és minél kevesebb köze van az egyházhoz, annál jobb. Lám az egyik new yorki templomban nigériai követ tartott beszédet. Ugylátszik a derék newarkiak sem akartak lemaradni, ők meg egy valódi komcsit hívtak meg. rv Miért nem hívtátok meg a Valáchit? — hirdette az egyik tábla. Hát bizony őt is meghívhatták volna, ő aztán igazi szaktudással beszélhetett volna a bűnözésről. No, gondoltam magamban, ha már errefelé tévedtem, én is meghalgatom hát azt a hires Csatordait. A kapuban állt egy úriember, aki igen barátságosan betessékelt a terembe, — nem csura, alig egynéhányan lézengtek odabent míg odakint vagy százan piketeltek. Amikor beléptem a vendégszónok éppen a buzaüzletről szónokolt és nagy hévvel magyarázta, hogy az amerikaiak valóban csak szőrösszívű rideg kalmárok, nem azért idnak búzát a szegény magyaroknak, mert megesett rajaik a szivük, hanem azért, hogy buzafeleslegüktől megszanaduljanak. Olyasfélét is mondott, ha jól értettem, hogy \merika csak hálás lehet nekünk, mert különben saját zsirába fulladna. Önkéntelenül elkezdtem dúdolni: AMERIKA ZSÍRJÁBA FÜL — MENTSÜK MEG ÖT! De a szomszédom olyan vasvillaszemekkel nézett rám, íogy belémfolytotta a nótát és igen erős köhögési roham vett erőt lajtam. Nem csoda, mivelhogyan a teremben sokkal sűrűbb volt a köd, mint odakint. így hát hallgattam tovább a szónokot s valahogy eszem>e jutott, hogy mi is történt velem, mikor egyszer régen Békéscsabáról Budapestre utaztam. Az ut hosszú volt, sok heyen megállt a vicinális, de szerencsére még sem éheztem neg a hosszú utón, mivel éppen akkoriban öltünk disznót, s íz én jó szüleim elláttak engem minden jóval, szalonnval, :olbásszal, kirántott karajjal, jó házikenyérrel, ecetes uborkával, sőt még borral is. Hát mikor nagyban falatoztam, leszállt egy pacák s majd kicsurgott szegénynek a nyála a ok jó ennivaló láttára. Meg is kínáltam hát jószivvel, nint ahogy ez szokás, kezébe nyomtam a bicskát: vágjon nagának, amennyit akar. Hát bizony tömte a fejét az ipe, úgy nyelte az ételt hogy alig bírta szusszal, már attól éltem, hogy még megüti a guta. Mikor aztán elfogyott az lemózsia, megtörölte száját és annyit se mondott, hogy közönöm. Csak úgy hetykén odaszóit: . — Mit csinált volna ezzel a sok kajával, ha nem segiettem volna elfogyasztani? Gondoltam, én is hozzászólok az előadáshoz és ajánla- i fogom az amerikaiaknak vezessék be ők is a kolhoz-rendzert, akkor bizonyára nekik sem lesz feleslegük, sőt ők lis mehetnek máshová vásárolni, már épp fel is álltam, hogy mindezeket elmondjam, mikor hirtei nagy lökdösődés támadt és egyszerre csak kint táléin magamat az utcán. — Ejnye Jancsi, — mondtam maginak — már elfelejtetted, hogy az otthoni népidemokráóban sem illett visszapofázni? Pedig több eszem lehetett volna. Óhaza, jónéhány évvel ezelőtt, amikor még az volt a voná hogy Amerikában nagy a munkanélküliség és mindenkéhezik, megkérdeztem egy gyűlésen, hogy akkor ők mié küldik nekünk i csomagot, miért nem mi küldünk csqagot a szegény éhező amerikaiaknak?. Akkor is majd kiigtak. Hát bizony furcsa az élet. Még odaha hallottam ezt a furcsa kis történetet, nem tudom igaz-e így nem. Valami zűr volt a széntermelés körül és ezért azskolákban szénszünetet rendeltek el. A tanító bejelentéséa gyerekek per sze nagy örömmel fogadták. — Most pedig meglátom, ki tudja a leizebb dolgozatot írni a népi demokráciáról, — mondotta a nitó elvtárs. Öt perc sem telt bele, mikor Pista gyere nagyban nyuj togatta kezét, hogy ő már készen van. A dgozat két sorból állt és még rímelt is: MEGNYERTÜK A SZÉNCSATÁT, BECSUKTÁK AZ ISKOLÁT Ugylátszik igen sok buzacsatát és kuoricacsatát kellett megnyernie Kádár mesternek, hogy rrtft tengerentúlra jár búzát vásárolni. És még neki áll feljebbfedig, ha ezek a joszivü, derék amerikaiak ki nem húzták pina őt a csávából .talán végül is becsukták volna, illetve ^oszlatták volna a kolhozokat és visszaadták volna a földet >gos tulajdonsának. így hát Kukorica Jancsi is jóllakik, a álhoz is megmarad ... Hát bizony igen tisztelt Szerkesztő li az ember olykor Newarkon is szerez tapasztalatokat, hé még mindig reszel a torkom a nagy csuda ködtől. Maradok tisztelettel Szerkesztő Urnák kfz hive: SÁRCi JÁNOS magyar' sábadságharcos. HITLER EL AKARTA HJRCOLNI XII. PIUS PÁPÁT? m m mm m aa ■ behatoló néjet csapatoknak kellett volna végrehajtaniok. Ándkét nagy követ elleneit a tervet és azt nem ta|otta reálisnak. Náci körök febbek között attól tartotta, hogy Weizsaecker, a t^tikánnál működő német nagykövet, aki hithu katoliks volt, a terv végrehajtása esetén diszszidálni fog. Mussolini bukása után noány órával, 1943 julius 2(-án Hitler mégis parancsot dott Kesserling marsallnk az elhurcolás végrehajt sára. Dollmann S tiszt szerint a pápa tudót a tervről és végül Wolff tbornok, Himmler utján meggyőzte Hitlert arról, hogy őültség lenne az elhurcolást végrehajtani. Egyébként a pápa 1944 februárjában ehtasitotta azt a met javaslabt, hogy “biztosabb helyre’ vigyék őt át. Pius pápa álitólag kijelentette a nénet nagykövet előtt, hogy remcsak minden körülmények között megmarad Rónában, hanem “előre tiltacozik erőszak alkalmazása dien.” A MUNKABÉREK 1961-RAN Algériai katonák útban marokkói hadifogolytábor felé. WASHINGTON.— Most, miután a kollektiv szerződések a legtöbb iparban létrejöttek, áttekintést nyerhetünk a munkabérek alakulásáról az 1963 évben. A főbb tények és számok a következők: Az unióknak ebben az évben nem sikerült oly mértékű béremeléseket kiharcolni, mint az 1958-as recessziós évben. Akkor az órabér-többlet 8.7 cent volt, idén csak 7.8 cent. Ezidén a kollektiv szerződések közül minden tizedikből hiányzik béremelés, akkor a szerződéseknek csak 6 százaléka volt béremelés nélkül. Ami közelebbről a gyáripari bérek alakulását illeti, most az átlagos órabér emelés 7 cent, tehát kevesebb az általános átlagnál, és a kollektiv szerződések 11 százaléka egyáltalán nem hozott a gyári munkásoknak bér ja- : vitást. A nem-gyártási iparok- i ban az idei órabér emelések 1 10.2 százalékot tettek ki, azm , olajiparban s az építési ■ iparban 15 erntet. Az uniók enben az évben ■ /óvatosabbak, félősebbek ■ voltak sztrájrok elrende. lésével, sok esetben inkább : belenyugodtak béremelés nélküli szerzídés-megujitásba, sztrájkfenyegetés vagy sztrájk helyett. A “hangulat” változására jellemző az acélipari unit magatartása. 1959-ben a: unió 116 napos sztrájkot ren dezett, amelj keserves ta nulságokkal szolgált a mun kásoknak. Ebben az évber szép csendesen, sztrájkfenyegetés nélkül megújították a kollektiv szerződés anélkül, hogy béremelést viv tak volna ki erre vagy a kö vetkező évre. Igaz, ezze szemben több mellékked vezményt (fringe benefits' kaptak, amelyek 9 cent orr bér emelésnek felelnek me — kevesebbnek, mint az ele ző évi szerződésben. Egyáltalán az a tender cia mutatkozik, hogy az unit kát, illetőleg a münkásoka na inkább hosszabb vaká- ve Algériai csapatok a marokkói határ felé vonulnak. Dupla premiér a törvény házában NEW YORK — A Supreme Court állami törvényszék esküdt jei elsőizben hoztak ítéletet az uj New York állami törvény alapján, amely szerint az esküdtek gyilkossági perben nemcsak azt mondják ki, hogy a vádlott bünös-e vagy sem, hanem azt is, hogy a biró ítélete miképp szóljon: életfogytiglani börtönre vagy halálra? A biró szerepe mindissze a kezébe nyomott Ítélet kihirdetése Az első premiér az élet és halál kérdésében az utolsó szót kimondó esküdtbiróság alőtt dupla premiér volt, sőt mitobb, kétszeresen dupla: Két gyilkost kétszer Ítéltek halálra, mert két embert öltek meg. De mert egy embernek csak egy élete van, már agy-cgy halálos ítélet végrehajtása a Sing Sing börtön udvarán pontot fog tenni a törvényszéki fekete premiér végére. Henry T. Dusablon, 21 éves ás Emanuel Samperi, 28 éves, ciók, jobb nyugdíj és jobb orvosi biztosítás érdekli,— mint több dollár és cent. Az idei szerényebb uniósikereknek magyarázatát adja az is, hogy a munkaadók a fokozott verseny — főleg külföldi verseny — miatt erősebben ellenállnak a munkabérek kialkuvásánál. KIS HÍREK A MUNKAFRONTRÓL A munkaügyi minisztérium kimutatása szerint az amerikai munkás átlag 4 és fél évet tölt egy munkaadó szolgálatában. 1951- ben az átlag 3 és fél év volt. Ezidén a statisztika azt mutatta, hogy minden 10 munkás közül egy több mint 20 éven át dolgozott egy vállalatnál. A villanyosági iparban 29 kollektiv szerződés a heti munkaidőt 40 óránál kevesebben szabja meg. Egyes vállalatoknál 35 óra a munkaidő. Az országos kormány szolgálatában álló alkalmazottak AFL-CIO uniója jelenti, hogy'a létszám két év óta 150,000-el növekedett. A jelenlegi létszám 950,000. tavaly decemberben holdup rablást követtek el egy italüzletben és agyonlőtték az üzlettulajdonost és segédjét. Ez a tényállás a Supreme Court tárgyalótermében bizonyítást nyert, de említés történt a tárgyaláson arról is, hogy a kiét gonosztevő állítólag még három holdup gyilkosságot követett el New Yorkban a múlt év utolsó kilenc napján, és hogy egyikük, Dusablon, ezenfelül még egy gyilkosságot követett el Winchester, Mass.-ben, lakóhelyén. Bár ezek a gyilkosságok nincsenek bizonyítva, megemlítésük a tárgyalás folyamán megengedhető volt — igy szól egyebek közt az uj állami törvény. Az esküdlek már szeptember elején meghozták döntésüket és Mark biró most hirdette ki a két gyilkos előtt a kettős halálos Ítéletet. Amikor a biró kérdezte, van-e még valami mondanivalójuk, az egyik, a fiatalabb, buta mo-Ellis Island jövője NEW YORK.— Az országos kormány, amely Ellis Island tulajdonosa, még mindig nem határozott a sziget sorsáról. 1955 óta, amióta a bevándorlási állomást onnan áthelyezték New York városába, többféle terv merült fel, több érdekeltség jelentkezett, mint vevő, de eddig egyetlen ajánlatot sem talált a nemzeti vagyontárgyakat kezelő General Service Administration elfogadhatónak. A tervek és ajánlatok kulturális intézmény vagy kórház épinemzeti park létesítésére vonatkoztak. Most Wagner newyorki polgármester közölte a szenátusnak a sziget sorsával foglalkozó bizottságával ezt a javaslatát: Minden intézményt, múzeumot és emléktárgyat, ami a bevándorlással van kapcsolatban, egyesíteni kellene Ellis Islandon egy Országos Park keretében. Kennedy elnök és kormánya ezzel nem ért egyet, főleg azért, mert a sziget 27 akernyi kiterjedése ily célsollyal egyszerűen neme: mondott, a másik komor te kintettel meredt a biró arcá ba és udvariasan mondta ki az utolsó szót: “No, Sir”. A december 9-én, hétfőn kezdődő hét valamelyik napjára tűzte ki a biró a két gyilkos kivégzését. Most már a villanyos székét csak Rockefeller kormányzó kegyelmi aktusa utján kerülhetik el. HALLOTTA MÁR... . . . hogy influenza járványról, K.E. 412-ből, említést tesz Hippocrates, a régi görögök nagy orvostudósa. . . . hogy drágaköveknek nevezzük a következőket: gyémánt, szafir, rubint, smaragd. . . . hogy a leghosszabb ágyú Moszkvában, a Kremlben van: a 16-ik században öntötték, csöve 17 láb hosszú. . . . hogy Amerika aranykincsét Fort Knox, Ky.-ban, ezüstkincsét West Point, N. Y.-ban őrzik. ra nem elegendő. Azonkívül már elkészült az Amerikai Bevándorlási Muzeum alapépítménye a Szabadságszobör lábánál a Liberty Islandon s azt nem lehet máshova,— Ellis Islandra, áthelyezni. NEVESSÜNK — Egészséges vidék ez, bácsi ? — Meghiszem azt! Tiz esztendő alatt az egész faluban csak két ember halt meg: a doktor, meg a patikus! — Hallatlan, hogy mennyi kellemetlenségem volt már az urammal a cigarettázás miatt! Le akarja szoktatni? —Nem! ő akar engem leszoktatni. — Nos, hogyan érzi magát a házasságban, Margitka? — Nagyon rosszul. Nem szabad dohányoznom, nem szabad innom, elmennem se szabad esténként. . . — Hát akkor megbánta ugye, hogy megházasodott? — Dehogy! Megbánnom se Joödby! mondja Francis McAtee edinboroi (Pa.) lakos a feleségének és kilenc gyermekének, akik igyütt mennek különböző iskolákba. A McAtee papa csak éjjeli munkát vállalhat, egész nap otthon :gez háztartási munkát, főzést, mosást. BECS.— Az Oggi című milánói hetilap nyomán az osztrák katolikus egyház sajtóirodája is közzéteszi azt a hirt, hogy Adolf Hitler a második világháború alatt XII. Pius pápa elrablását tervezte. Hitler azt a parancsot adta, hogy vagy Wartburg kolostorába, vagy pedig Liechtensteinba vigyék a pápát, de az SS olaszországi parancsnoka, Karl Wolff tábornok, sőt maga Himmler is ellenezték a tervet és rábírták Hitlert annak elejtésére. A cikkíró, Silvio Bertoldi megnevezi értesüléseinek forrásait: Rudolf Rohm római német nagykövet, Eugen Dollmann SS tiszt és Albert von Kassel, a vatikáni német nagykövetség volt tanácsosa. Von Kassel elmondja, hogy a Vatikánnál mütödő német nagykövet, aki már nincs életben, Röhmtől nallott erről a tervről, aki j idszont magától Hitlertől íapta az információt. Hitler a helyettesét, Marán Bormannt bízta meg a ;erv végrehajtásával. A pá)a elhurcolását a Vatikánba
