Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-01-31 / 5. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, VOL. 50. ÉVFOLYAM— NO. 5. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1963. JANUÁR 31 Elhangzott a szó, Óriási lelkesedéssel alakult meg a Magyar Szövetség washingtoni osztálya (Az alábbi jelentést a szabadságharcosok Washingtonban megjelenő lapjából vettük át) Kommunistákkal Nem Egyezkedünk! AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG IGAZGATÓSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a kiáltás: veszélyben van ismét óhazai magyar népünk. A nagy nemzetek nagy érdek-harcá­ban parányi kis “tétel” csak a magyar . . . s ha a körülmé­nyek úgy hozzák, úgy kíván­ják: valamiért cserébe Nyugat talán oda is adja ezt a balsors­­tépte, szerencsétlen népet! Ki szólhat fel elnémított ma­gyar népünk helyett és érdeké­ben, ha nem mi, szabad ország­ban élő magyarok és magyar­­származású amerikaiak? De felszólalásunk, közben járá­sunk csak úgy ér valamit, ha együttes erővel, egyöntetűen tesszük ezt. Ehhez pedig a rendelkezésre álló anyagi erőnk kevés. Már pedig egy va­­lam i r e v al ó “felszólaláshoz” pénz kell: kiáltványokat kell nyomatni, nagy amerikai la­pokban hirdetésként elhelyez­ni, beadványokat kell sokezer példányban elkészíttetni, hogy hangunk elérjen mindenhová, mindenkihez, aki valamit is számit . . . Az amerikai Magyar Szö­vetség washingtoni központja az utóbbi hetekben körlevelek­ben, újságcikkekben s minden lehető módon kérte a jóérzésü amerikai magyarságot arra, hogy tehetsége szerint minden­ki adakozzon erre a célra, hogy fellépésünk erős, hathatós legyen. Magyar egyházaink vezető lelkészei szólották a hí­vekhez ilyen értelemben, ma­gyar csoportok, szövetségi osz­tályok vezetői fogtak össze, hogy pénzt szerezzenek erre a célra ... de ez még mindig nem elég. Nagyobb, határozottabb lelkesedés, összefogás kell a magyarok között, hogy megte­­hessük azt, amit elnémított népünk tőlünk vár odaát . . . Még a legkisebb magyar cser­kész-gyereknek is talpalni, szaladgálni kell, minden ma­gyar szívnek össze kell dob­bannia, hogy most, igazán a tizenkettedik óra 59-ik percé­ben eredményt érhessünk el. Hogy megállíthassuk azt a próbálkozást, azt a lejtőn elin­dulást, ami végzetes lehet szár­mazásunk népére. Ha mindenki azt tenné most, amit Mrs. Jolán Slezák Perth Amboy, N. J.-i olvasónk tette, aki cikkeink hatása alatt, ma­gyar szivére hallgatva leült és kiirt egy 25 dolláros csekket a Magyar Szövetségnek s be­küldte hozzánk továbbításra ... ha mindenki, minden igaz szivü jó magyar csak egyetlen egy dollárt küldene be erre a célra, olyan nagyot rikkanthat­nánk a világ legnagyobb lapja­inak hasábjain, hogy azt a leg­illetékesebbek is fontolóra ven­nék. Ne zavarjon senkit egy-egy pincehang; egy-egy tévelygő ellentmondás, beleko­­tyogás, hogy hát: nem is igaz, semmi susmus nincs, semmi paklizás, semmi titkos egyez­ség ... az egész csak kitalá­lás .. . magyar népünk bizton­ságban van, mert Amerika vé­di az érdekeit . . . Amerika nem fog tenni semmi olyant, amivel a magyarság érdekei háttérbe kerülhetnek, mert Amerikának, az Egyesült Álla­moknak legfőbb és legelső ér­deke Magyarország s csak az­után a saját érdeke . , » Ilyen őrültségre ne hallgasson senki, mert ezt aki szajkózza, maga se hiszi . . . Gondoljon arra most minden jóérzésü, igaz ma­gyar, hogy amerikai polgárjo­gával élhet, amerikai dollárját munkába állíthatja annak ér­dekében, hogy kormányunk legfőbb embereinél, az ameri­kai külpolitikát irányítóknál el­érjünk valamelyes változtatást egy olyan esetleges tervben, amely az Egyesült Államok ér­dekeit tekintve elsőrendű fon­tosnak, engedményeket ered­ményezne a vörösek számára, szülőhazánk népe kárára . . . Mert ez is lehetséges, hogy ne lenne lehetséges! Rajtunk mú­lik, amerikai magyarokon, hogy mit teszünk és mit nem teszünk, együttesen, erőtelje­sen, azonnal! Választások Magyarországon szovjet mintára (FEC) Február 24-én vá­lasztják meg ar országgyűlési képviselőket és a megyei, járási és községi taáncstagokat. Mió­ta a kommunista rendszer ha­talomra jutott, 1949 és 1953 májusában és 1958 novemberé­ben tartottak országgyűlési vá­lasztásokat. Viszont most tet­ték először egy napra a képvi­selők és a tanácstagok megvá­lasztását. Az 1949-ben hozott válasz­tási törvényen azóta csak lé­nyegtelen változásokat eszkö­zöltek. A választás minden ré­szében teljesen hü másolata a szovjet módszernek. Az országgyűlési képviselő­ket lajstromos, a tanácstago­kat választókerületi rendszer alapján választják. A válasz­tások politikai tartalmát a no­vemberi VIII. pártkongresszus határozatai képezik. A párt­­határozat leszögezi: “A vá­lasztás legyen állásfoglalás a VIII. pártkongresszus határo­zatai, népi demokratikus rend­szerünk, a szocializmus, a pro­letár internacionalizmus, a bé­ke ügye mellett. A választások a Hazafias Népfront jegyében zajlanak le.” A választási kampány szer­vezett formában január 10-én indult, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa választási felhívásának n y i 1 vánosságra hozásával. A kampány min­denütt a Hazafias Népfront je­gyében folyik, de azt teljesen a párt irányítja. A határozat leszögezi: “A tömegszerveze­tekben, tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták biztosít­sák, hogy a választási kam­pányban a párt politikája alap­ján valamennyi tömegszerve­zet és tömegmozgalom aktivan vegyen részt.” Atom-Iöveges angol tengeralattjárók Anglia amerikai utasításra elhatározta, hogy 4 olyan ten­geralattjárót épit, amelyek ké­pesek lesznek hidrogén-bom­bát is magukban foglaló raké­tákat kilőni az ellenséges cél­pontokra. A tengeralattjárók épitési költsége darabonként 175 millió dollár körül lesz? Január 20-án, vasárnap dél­ben a St. Patrick Academy nagytermében gyűlt össze a fő­város magyarságának igen te­kintélyes számú képviselete, hogy résztvegyen az Amerikai Magyar Szövetség helyi osztá­lyának alakuló gyűlésén. A meghűlése folytán távol­levő Kiárly Imbre, a Szövetség országos igazgatóságának el­nöke helyett Ft. Bátory József, a piarista tanitórend amerikai tagozatának rend tartományi főnöke töltötte be a korelnöki tisztet, vázolván a Szövetség munkásságának fontosságát és felkérvén a Kezdeményező Bizottság elnökét, Koszorús Ferencet, ismertető előadásá­nak megtartására. Az előadó, aki tartalmas programmot is nyújtott, a megjelentekhez in­tézett kérdéssel zárta szavait: óhajtják-e megalakítani a wa­shingtoni osztályt, hogy a köz­ponti titkár működését támo­gatva és kiszélesítve, az ame­rikai főváros magyarságát az őt megileltő szerephez juttas­sák. Az alakuló gyűlés közön­sége élénk tapssal adta meg a kérdésre a választ, sőt a Kez­deményező Bizottság által elő­terjesztett listán szereplő tisz­tikart egyhangúlag választotta meg. Eszerint az AMSz. Wash­ingtoni Osztáyának elnöke Hardy Kálmán, a Howard Uni­versity professzora, alelnökei a fővárosi magyar intézmé­nyek: Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület, Katolikus Egyházközség, S z abadsághar­­cosok és Mérnökegylet elnökei, vagy delegátusai. Főtitkár: Dr. Horváth Elek, titkár: Kókai- Kun Tamás. Főpénztárnok: Csokonay Pál, pénztárnok: Cheploe Nándor. Hardy elnök javaslatára Széchenyi László­­né, Vanderbilt Gladys-t diszel­­nökké fogja felkérni az Osz­tály. Ugyancsak írásban fogja kikérni azoknak a közreműkö­dését is, akik nem jelenhettek meg a gyűlésen, viszont a múltban tevékenyen résztvet­­tek a Szövetség célkitűzéseinek megvalósításában. A Washingtoni Osztály ke­retében máris több olyan bi­zottság alakult, mely hivatva lesz nagyobb lendületet adni a Szövetség fővárosi munkálko­dásának. Magyarbarát ameri­kaiak és amerikai születésű magyarok tömörülnek egy-egy bizottságban. Kimagasló ered­ményeket elért hazánkfiait ké­rik fel a Tudományos Bizott­ságban való részvételre. Se­gély Bizottság lesz hivatva fel­karolni a hozzá tartozó kérdé­seket, a Művészeti Bizottság kiállítások rendezését tűzi ki céljául. A Női Bizottság a höl­gyeket érdeklő megmozdulá­sokban működik közre, a Bál Bizottság a régóta esedékes washingtoni magyar bál meg­rendezését lesz hivatva irányí­tani. Maga az a tény, hogy a vá­lasztmány tagjainak számát a gyűlésen felszólalók ajánlása alapján még 20 taggal kibőví­tették, élénk bizonyítéka an­nak a lelkes érdeklődésnek, ami a Szövetség Washingtoni Osztályának megalakulását ki­séri. * Vájjon nem gondol-e az em­ber önkénytelenül is arra egy ilyen beszámoló-cikk olvasása­kor, hogy érdemes volna, iga­zán ideje volna alakuló gyű­lésre összehívni egy-egy ma­gyarlakta város magyarságát; számottevő és érdemes, becsü­letes érzésű magyarjainkat, hogy most, a tizenkettedik órában, amikor, nem is annyira magunkért, mint odaát szenve­dő testvéreinkért még oly sokat tehetnénk, végre összefognánk s együttesen, összetett erővel eredményeket érhetnénk el? Vájjon kik azok, akik hajlan­dók lennének egy ilyen közös magyarmentő munkára a Ma­gyar Szövetség égisze alatt és vájjon kik azok, akik gáncsol­ni mernék ezt az összefogást, például itt, ebben a városban és közelkörnyékén? Katanga-Kongo Két évi elkeseredett, de re­ménytelen harc után Katanga miniszterelnöke, Moise Tshom­­be bejelentette, hogy belátja, hogy elvesztett 3 a harcot és beleegyezik Kitangának a Kongóhoz csatod sába. Tshom­­be a bejelentél, megtételekor már csak egyetlen egy város birtokában volt, mert a többi kulcspontokat mind elfoglalta már az Egyesült Nemzetek hadserege. (FEC) Január második heté­ben újra hóviharok sepertek végig Magyarországon, rendkí­vül erős hideggel kisérve, mely nemcsak közlekedési akadá­lyokat, de az élelmiszerellá­tásban, valamint a bányaipar­ban is fennakadásokat okozott. A Duna alacsony vízállása és befagyása folytán korlátozták a fővárosi üzemek vízfogyasz­tását; a tatabányai szénszálli­­tókasok jéggéfagyva majdnem használhatatlanná váltak. A kétnapos hóvihar miatt csak 300.000 kémet foglal­koztat a kommu­nista blokk (FEC) Az angliai Vassal ügy felderítésével és a megin­dult vizsgálattal kapcsolatban az Egyesült Államok hadügy­minisztériuma rendelkezésre bocsátotta a maga alapos kuta­tómunkával összeállított ada­tait a kommunista kémszerve­zetekről. E szerint a szovjet blokk 30.000 nagyrészt kitünően kép­zett két foglalkoztat, kiket kiket gyakran küldenek kül­földre. A kommunista blokk­nak nem kevesebb, mint 27 tit­kos szolgálata van. Az Egye­sült Államok minden katoná­ját és minden kommunista or­szágba utazó polgárát eleve fi­gyelmezteti, hogy óvakodjon a kémektől. Különösen a minia­tűr rádiókra és legújabb tipusu lehallgató készülékekre hívja fel a figyelmet, melyek infra­vörös sugarakkal dolgoznak és a zárt hotelszobában, vagy la­kásban lefolyó beszélgetéseket is le tudnak hallgatni és rögzí­teni. Az Amerikai Magyar Szö­vetség Központi Igazgatósága 1963 január 23-án New York­ban ülést tartott. Ezen az ülésen az amerikai magyarság csucsszervezetének vezetősége m e g á 11 a p itotta, hogy Kádár János budapesti kommunista kormánya az utóbbi időben uj poiltikai tak­tikába kezdett. Amolyan ba­ráti kéz-félét nyújtogat a kül­földi és főleg a legnagyobb te­kintélyt képviselő amerikai magyarság felé. A kiengeszte-Frank Lausche ohioi demok­rata szenátor, aki az Egyesült Államok szenátusa Idegen Kapcsolatokkal Foglal kozó Bizottságának a tagja, levelet intézett a magyar üggyel kap­csolatban Harlan Cleveland­ihoz, a Külügyminisztérium Nemzetközi ügyekkel Foglal­kozó Bizottságának titkárához. Lausche szenátor levelében kifejti, hgoy az Egyesült Álla­moknak nem szabad belemen­ni egy olyan egyezségbe, mely­nek következményeként a ma­gyar ügyet leveszik az Egye­sült Nemzetek napirendjéről. “Olyan hírek terjedtek el — írja Lausche szenátor — hogy az Egyesült Államok titokban megegyezett arra vonatkozó­megkésve tudtak a vidéki utak megtisztításához látni. Az egész országot össze­függő hótakaró, sőt egyre vas­tagodó hóburok takarja, mely Pápát, Szombathelyt napokig teljesen elvágta a külvilágtól. A magasabb hegyeken 60 cm.-t is elért a hótakaró. A nagy hideg megakadályozta a szabadban dolgozókat munká­jukban is. A záhonyi határállo­máson például az átrakásra váró szovjet érc úgy összefa­gyott, hogy robbantással kel­lett lazítani. Ugyancsak össze­fagyott a vasúti fütőházakban a prizmákba rakott szén és a nyitott teherkocsikban szállí­tott érc és ömlesztett ipari nyersanyagok. A Tisza végig, a Duna majdnem Budapestig áll. Az élelmiszerboltok kész­leteinek feltöltése nagy nehéz­ségekbe ütközik. A Balaton jégpáncélja Bala­­tonaliga környékén 27 cm. A tiszanagyfalui kanyarban szét­robbantották az 5 km. hosszú jégtorlasz egyik veszedelmes szakaszát. A tél hideg-rekord­ját a Hortobágyon mérték —16 fokkal. Az északi hóviharok elől nagy tömegekben vonul­nak a madarak melegebb vi­dékre. A Kárpátok hegyvonu­latán át Szabolcsba érkeztek a Csonttollú madarak. Több ez­ret figyeltek meg délnek re­pülve. Az idővel dacolva janu­ár 18-án 8 férfi és egy nő Keszthelyről elindult a Bala­ton jegén Kenese felé a der­mesztő hidegben. A kis csoport a pétfürdői természetjáró szak­osztály alpesi túrára készülő sportolói. Egy éjjelt a Balaton jegén, sátrakban töltöttek. A 70 kilométeres túra résztvevői rádióval tartották a parttal a kapcsolatot. lődés szavát hozza Budapest­ről, a kormány különféle ügy­nökségeitől a posta, ezt fuvo­­lázza a Szülőföldünk nevű rá­dió, ezt az üznetetet közvetítik nekünk jónéhányan, akik Ma­gyarországon jártak. De ez az üzengetés nem egy­oldalú. Budapest felé és megy az üzenet innét, emigráns poli­tikusoktól és másoktól, akik el­érkezettnek látják az időt a párbeszéd felvételére, akár na­­ivságból, akár saját személyük fontosságának előtérbe helye­an, hogy elejti a magyar ügyet. Ellenszolgáltatásként a szovjet beleegyezett U Thant kinevezésébe az Egye sült ... emeztek élére és a magyar kormány elismertetése ellené­ben a magyar kommunisták kiengednék Mindszenty her­­cegrimást és több más 1956-os vezetőt a börtönből. Mindez azt jelenti, hogy mi engedtünk és nem nyertünk semmit, a vörösök pedig elérték régóta kitűzött céljukat. Mindszenty hercegprímás és a többi hősök sorsa nem köthető hozzá egy ilyen egyezményhez és Ma­gyarország szabadsága nem függhet ilyen feltételektől” — irta Lausche szenátor. ❖ ❖ ❖ A “titkos egyezséget” hiva­talos helyről erősen cáfolják, bizonyos jólinformált körök azonban fenntartják állításu­kat, hogy ilyen paktum létre jött. Az Amerikai Magyar Szö­vetség múlt héten tartott igaz­gatósági ülése táviratban for­dult Kennedy elnökhöz, kérve, hogy előbbi állásfoglalásához és ígéretéhez, mely szerint a magyar ügyben és Magyaror­szág szabadságának kérdésé­ben nem enged egy jottányit sem, továbbra is ragaszkod­jék! Kruscsov a szégyen­falnál ... Kruscsov berlini útja során megszemlélte a most már hír­hedtté vált kommunista szim­bólumot, a berlini falat. Meg­elégedését fejezte ki a látott “eredmények” fölött. Nyugat- Berlin polgármesterét, Willy Brandt-ot pedig megbeszélésre hívta meg a fal túlsó oldalán. Brandt a megshivást azonnal visszautasította, de meghívta a vörös cárt, hogy ő látogasson a falon túlra. Kruscsov látoga­tása alatt ismét 3 német szö­kött meg és hagyta ott a keleti “vörös paradicsomot!” Hazajönnek Kubá­ból az amerikaiak Lassan az utolsó amerikai polgár is elhagyja vörös Cu­­bát. A legújabb hirek szerint ismét 90 amerikait engedett ki Castro egy amerikai szállitó­­repülőgépen. Két esztendő alatt teljesen elmenekültek az amerikaiak Kubából és a he­lyüket minden vonalon az orosz és egyébb csatlós kom­munisták vették át. zéséből. Ez a párbeszéd Buda­pest és néhány Amerikában élő magyar közt jelentékeny mé­retet öltött, immár a kiegyezés hangulata lengedezik, Deák Ferenc emlegetésével és “te­gyük túl magunkat az előíté­leteken” jelszavával. Ezzel szemben az igazság az, hogy az 1956-os magyar szabadságharc legfőbb árulója, Kádár János, aki kivégeztette Nagy Imrét, Maiéter Pált és aki kíméletlenül kiirtotta a ma­gyar ifjúság virágát, változat­lanul a nemzetközi kommuniz­mus szolgálatában áll, a szov­jet megszálláshoz, valamint a varsói paktumhoz ragaszkodik és minden tettében Moszkvától kapja az utasítást. A kommu­nista célkitűzésben Sztálin óta nincs változás, legfeljebb az eszközökben. Ez az, ami megtéveszti a hi­székeny embereket. Hogyne, Kádár kénytelen engedménye­­k et tenni, mert éppen az 1956- os magyar szabadságharc neki is tudtára adta, hogy a zsar­nokságnak is határt kell szab­ni azt, hogy Magyarországon sokmindent nem lehet tenni még a szovjet szuronyok ár­nyékában sem, ami a többi le­­igázott országokban könnyen keresztülvihető. így tett Kádár engedménye­ket a nem kommunista értelmi­ségieknek, hogy tudásukat, te­hetségüket felhasználja a gaz­dasági életben. De nem a po­litikában ! Engedménynek le­het tekinteni azt is, hogy nincs “csendőrfrász,” nem kap már idegrohamot, akinek az ajta­ján megszólal a csengő. A kom­munista önkény lényege azon­ban megmaradt. Az Amerikai Magyar Szö­vetség Központi Igazgatósága mindezek megállapításával tö­kéletesen megérti, ha amerikai magyarok szülőhazánkba utaz­nak látogatásra, de akik aztán politikai közvetítő szerepet vál­lalnak, eljárásuk — akár hiszé­kenységből, akár fontoskodás­ból teszik — a legnagyobb mértékben felelőtlen. Az ame­rikai magyarságra tovább is reménykedve gondol Magyar­­ország népe; tőle várja azt, hogy szószólója marad, vala­hányszor erre mód adódik. Ezt a történelemben páratlan kül­detését az amerikai magyar­ság nem árulhatja el éppen ak­kor, amikor a kommunista vi­lágban hasadás keletkezett és annak messzemenő következ­ményei az egész rendszer bu­kását vonhatják maguk után. Nekünk nincs semmiféle egyezkednivalónk a budapesti kommunista rendszerrel, an­nak szószólóival, amig Ma­gyarországon diktatúra a kor­mányforma. S ezt nemcsak leszögezzük újból, hanem fel­hívjuk tagegyesületeinket és mindazokat a szervezeteket, amelyeknek felfogása egyezik a Szövetségével, hogy a Kádár­szólamokat fuvolázókat, a kommunista rendszer propa­gandistáit zárják ki soraikból, akár hiszékenységből, akár kü­lönféle érdekből szegődtek a vörösök szolgálatába. Az amerikai magyarság vál­tozatlanul együtt érez a néma­ságra kárhoztatott magyar néppel és annak hűséges szó­szólója marad a jövőben is! ÍTÉLETIDŐ MAGYARORSZÁGON Lausche szenátor a magyar ügyért... American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents