Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-06-13 / 24. szám

1963, JUNIUS 13 'az egész amerikai magyarság I HALOnjA VOLT VITÉZ KOVÁCS lYULA I 8. OLDAL ~ ^ PCGGE LENSÉG ' CLEVELAND, 0. — Mesz­­sze túlmenően a helyi vonat­kozásokon, az Egyesült Ál­lamok egész magyarságát megrázta, egyik jelentős, markáns alakj ánaik távozása az élők sorából. Vitéz Kovács Gyula altá­bornagy személyében a kato­na és a vezetésre született egyéniség kovácsolódott em­berré, akinek vitathatatlan jellemvonásai voltak, az ön­zetlenség, becsületesség, föl­­tétlen szavahihetőség, tiszta­­kezüség és hazája érdekében minden áldozatra való kész­ség. Amikor pénteken este' ba­rátai és munkatársai kopor­sója előtt utolsó búcsújukat öntötték szavakba, mindin­kább nyilvánvalóvá vált, hogy vitéz Kovács Gyula nehezen lesz pótolható az emigráció­ban, mert sohasem űzött párt­­politikát, ténykedései nem egy, vagy több csoport érde­kében történtek, hanem kizá­rólag a nemzeti magyarság összérdeke ilebegtek szemei előtt. Kovács Gyula régi erdélyi református családból szár­mazott. Kolozsvárott végezte iskoláit. Ezután Budapesten a Ludovika Akadémián ké­pezték katonatisztté és az el­ső világháború megindulásá­nak évében 19il4-ben avatták hadnaggyá. A harctéren többizben kitüntette magát, török ki­tüntetése is volt, a többizben akadémiát és vezérkari tiszt lett. Magyarország kormány­zója első háborús szolgálatai­ért vitézzé avatta. A második világháborúban, az orosz harctéren, vitéz Ko­vács Gyula tábornoki rang­ban, a második hadsereg ve­zérkari főnöke lett. A doni áttörés után vitéz Kovács Gyula visszatért Magyar-Vitéz Kovács Gyula kitüntetései és rohamsisakja országba és a kormányzó al­­tábornagynak nevezte ki. Amikor a románok kiléptek a háborúból, vitéz Kovács Gyu­la a kolozsvári hadtest pa­rancsnoka lett. Később pedig, amikor a bolsevista csapatok betörtek az országba, az ösz­­szes magyarországi hade­rők parancsnoka lett. így védte vitéz Kovács Gyula, katonáival az utolsó és hosszú éveken keresztül gyülekeztek ^itéz gyári munkásként, dolgozott és munkatársainak hűséges kollegája volt. Később felfigyeltek tudá­sára és szakképzettségére katonai vonalon és Ohio kor­mányzója, William C. 0‘Neill. kinevezte az állami polgári védelem főtiszt viselőj ének, ahol vitéz Kovács Gyula le­rakta az állami polgári véde­lem alapjait. Ez az állása a kormányzó változással meg­szűnt a Kovács Gyula Cleve­­landban kapott állást, mint a hagyatéki bíróság tisztvi­selője, melyet élete utolsó napjáig megtartott. Magyar vonalon vitéz Ko­vács Gyula fáradhatatlanul és önzetlenül dolgozott. Hat év­vel ezelőtt megalapította a Felszabadító Bizottságot, melynek első ügyvezető alel­­nöke lett és melynek ő volt a lelke. Az elnök Dr. Szilas­­sy Béla, a felvidéki magyar­ság vezetője, volt szenátor a prágai parlamentben, lett. Dr. Szilassy Béla is távozott az élők sorából, néhány hónap­pal ezelőtt. Vitéz Kovács Gyula altá­­bornagynak volt köszönhe­tő, hogy megalakult a vas­függöny mögé szorított nem­zetek itteni képviselőiből a Koordinációs Bizottság, mely­nek célja volt egységesen fel­lépni a rabnemzetek képvi­seletében. Vitéz Kovács Gyula, mint megsebesült. A háború utáni zavaros időkben a rövid ideig tartó kommunista ura­lom alatt ő volt az, aki mint tüzérfőhadnagy ágyulővés­­sel megadta a jelt, a Ludovi­­kások ellenforradalmi kitöré­sére. Az ellenforradalmat le­verték, Kovács Gyulát tiszt­társait és a Ludovika Akadé­mia tisztjelöltjeit megkinoz­­ták. A két háború között Ko­vács Gyula elvégezte a hadi-Koporsóvivők és diszőrsé töltényig az országot, íajd amikor a helyzet tarthaat­­lanná vált, csapataival ki­ment Ausztriába és az me­­rikai csapatok előtt letete a fegyvert. A későbbi magyar kormu­­nista kormánynak álladó célpontaj lett, kikérték, rint háborús bűnöst, de síkéült megmenekülnie. Az Egyesült Államokbaér­­kezve, semmiféle kiméltes elbánásra nem tartott igáyt a magyarság vezetője soha­sem tűrt meg szélsőséges po­litikát s kizárólag nemzetpo­litikát folyatott. Ezért volt a kommunisták első számú közellensége. Könyvet irt és előadásokat tartott a máso­dik magyar hadsereg harca­iról. Minden költséget maga fedezett, szerény jövedelmé­ből s soha még közcélra sem fogadott el pénzt. Az MHBK tiszteletbeli elnöke volt. Pénteken este 7 órakor ül gyülekeztek Vitéz Kovács t Gyula altábínagy családja, s barátai, tisslői és munka­társai Bodnr Lajos és Fia temetkezési intézet, a 3929 3 Lorain Aven lévő kápolná­jában, hogylbucsuzzanak tő­le. j A hatalma koszorúk és virágcsokrol százai között vitéz Kovát Gyula altábor­nagy koponja előtt komor a méltósággal “vigyázz”-ban állott az álhdó diszőrség, melyet a Fdzabaditó Bizott­­a ság tagjai, z MHBK, és a Cserkész Sz etség tagjai ad­s’ tak-Kovács C ula a West Si­­de-i magyar Református Egy­- ház tagja \|t s ennek lelki­­* pásztora Nt-Daróczy Mátyás- lépett elsőnk a koporsó elé, i imát mondlt és néhány . szóval bucsaüt a magyar­- ság nagy hbttjától. 1 Azután erjmásután léptek a koporsó eé az egyes szer­vezetek kéjviselői: Tarnay 1 Kálmán, Zéhi Farnos Esz­­' tér, Kerényj Sándor, Sirsich 5 László, a cehszlovákiai ma.­­gyarok bizctmányának elnö­ke, Dietrich Dénes a Cser­­■ készszövetsg képviselője, . Dr. Lelbach Antal, a délma­­. gyarországi felszabadító ta­­. nács elnöke,IFalk Viktor al­ezredes, Kolcsváry Kálmán, az öregamerkások Család­fője, Szakát?István, Godányi Ernő, az MíBK elnöke, aki vitéz KovácsjGyula életrajzát vázolta. , Azután IK Balló István, áz MHBK clevelandi csoport­­vezetője lépett a koporsó elé, könnyektől elcsukló hangon wcsuzott vitéz Kovács Gyu­­ától a bajtársak nevében és :gy kis zacskóban erdélyi föl­let és egy fényőgally'at az ■rdélyi Szent Anna tó mellől íélyezett a koporsóra. Vitéz Bócsay Jakab, ä vi­­:ézi szék, Wégling István Volt ólyamőr tiszt a MÖKE ne­jében, Pék Pál a csendőrök saládj közössége, Tóth Béla i Szabadságharcos Mozgalom, >áncélos Mihály pedig a kár­­»átaljai ruszinok nevében bu­­suzott. Fács István, az LMSZ első osztálya nevében »eszélt. B. Kovács Fréda a Mnkönyvbizottságot kép­­iselte, Dr. Lőte Pál, mint a izabadságharcos Kör elnöke ■ucsuzott, Kárpáthy Károly z Amerikai Magyar Ifjúság ..evében, a Magyar Club ré­széről Jack ovic Lajos beszélt. Számosán voltak jelen más városokból, a rabnemzetek részéről, akit részben saját nyelvükön, részben angol nyelven vettek búcsút. így a horvát nemzeti kö­zösség képviselője, a lengyel veteránok és a balti államok képviselői. Szombaton délelőtt 10:30- kor kezdődött az egyházi szertartás a West Side-i Ma­gyar Református templom­ban. “ «-ovdcs uyuia altábornagy csaladja. Balra: Cseikészőrség A magyar nemzeti lobo­góval borított koporsón nyu­godott vitéz Kovács Gyula al­tábornagy rohamsisakja és egy diszpárnán katonai kitün­tetései, számszerint 25, köz­tük a Különleges Dicsérő El­ismerés Magyar Koronás nagy Aranyérme, hadiszala­gon és a Magyar Érdemrend Középkeresztje Kardokkal hadiszalagon. Nt. Daróczy Mátyás az egy­ház lelkipásztora megható gyászbeszédet tartott, melyet a nagy magyarhoz és hü ba­ráthoz intézett. Azután a ko­porsóvivők, aki előzőleg a diszcrséget adták, a gyászko­csira helyezték a koporsót és megindult a közel 100 kocsi­ból álló gyászmenet a West Park temetőbe. Katonai temetés volt kürt­jellel és lefúvassak A sírnál az utolsó búcsúszók, Serly VEN NYUGDÍJAS NEW YORK. — Botra tá­maszkodva, kérdőjellé gör­bült háttal áll a vén nyug­díjcsaló John R. Payne a szö­vetségi biró elé. — Hány éves? — kérdi Palmeira biró. — 83. — 833 Hát akkor maga a legidősebb vádlott, aki valaha előttem állt. Mondja mikor lesz ennek vége? A nyomorék vénember he­gyezi, de hiába hegyezi a fü­lét, nem érti a kérdést. Vagy talán érti, de jobb szeretne adós maradni a felelettel. Mindegy. Az akták beszél­nek: A vén gazfickónak 7 So­cial Security kártyája volt, 4 kártya alapján 4 nyugdijat kapott. Ilyesmiért esetleg 15 évet lehet kapni, 25,000 dollár pénzbírságról nem is szólva . Megszólal az öreg: — Én ezt csak akkor kezd­tem, amikor már 78 éves vol­tam, biró pr. Gondoltam, úgy­sem huzom sokáig a nyugdi­jakat. ' * ■ ■ '■ [ • . ; A biró tanácstalanul néz hol maga elé, hol a vádlottra. Tanakodik, hangosan: — Mit csinálják magával? A börtönök nincsenek beren­dezve magáfajta nyomorékok mélyzet ... Speciális börtö­nök kellenének nyomorék gaz­számára. Nincs tolószék, nincs megfelelő etető személyzet. . . Specialis börtönök kellenének nyomorék gazfickó kszámára. Aztán kimondja a biró az ítéletet: Két évi próbaidő. Ha két éven belül megint rossz -fát tesz a, tűzre, majd találunk magának ^négjs pieg­­íelelő helyet! ' y'; í Kifelé baktat, hoifárad­­tan, a vén nyugdijcsáló. Ke­servesen nyöszörög; “Micso­da istentelen idő! . . . milyen nedves a levegő!, Minden por­­cikám fáj ettől a nedves idő­járástól!” k. . . . hogy a mohamedánok mindennap ötször imádkoz­nak. . . . hogy a punch ital neve hindu eredetű és ötöt jelent Mert ötféle italból keverik. . . . hogy az angol nyelvben sok arab eredetű szó van. A leggyakrabban használt arab sízavak: alkohol, alkali, algeb­ra, amalgam, zenith és nadir. hogy a városligetekben a gyermekek . és felnőttek szó­rakozására épített óriáske­rekek amerikai neve Ferris Wheel. Az elsőt George W. Ferris építette Chicagóban. . . . hogy az első influenza járványt K. . 412-ben ismer­te fel Hippokrates, a görögök leghíresebb orvosa. . . . hogy a tuberkulózis még mindig évente átlag 20,000 ál­dozatot szed Amerikában, hogy a kutyák átlagos élet­kora 18 év, ritkábban 20 évet élnek, de van feljegyzés egy 34 évet élt kutyáról is. Károly a Felszabaditó Bi­zottság clevelandi tagozata el­nökének, Kolozsváry Kálmán­nak, Szappanos Istvánnak és Iráty Gézának ajkairól hang­zottak el. A százaknak lelké­ben még egyszer felsírt a gyász: Ismét szegényebb lett a világ egy magyarral: vi­téz Kovács Gyula megtért őseihez. Hátra hagyta feleségét, leá­nyát, vejét, 2 unokáját, 1 déd­unokáját és egy testvérét. A délután folyamán a ma­gyar rádióban Zilahi Farnos Eszter, a Felszabaditó Bizott­ság Női osztályának elnöke és Sirsich László, a csehszlová­kiai magyarok bizottmányá­nak elnöke tartottak előadást vitéz Kovács Gyuláról. H.B. A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — Öngyilkos leszek . . . — De, kérem, az isten szerelméért, hogyan mond­hat ilyet?! — Mit tehetek mást? Életem alkonyán tönkre­ment ember lettem, pénzem elfogyott, hát mihez fog­jak?! Kihez forduljak, folyamodjam ... — Ó-ó, ezt igazán nem tudtam! — mentegetőzött. — Kérem, — folytatta rövid gondolkozás után — ezért nem szabad kétségbeesnie ... — De hát mit tegyek, nagyságos asszonyom. Őszintén föltártam helyzetemet. . . Nagyságos asszo­nyom előtt, aki neje volt legjobb barátomnak, nincs okom a titkolózásra. — Úgy van ... És nagyrabecsülöm őszinteségé­ért is, de beláthatja, gróf ur, hogy két hónap jón át hirt sem hallottam magáról s minthogy boldogult fér­jem végrendelete értelmében az ön tartozása felett igy rendelkezett, kénytelen voltunk meghagyásának megfelelően is, magunkat biztosítani . . . — Igaz, nagyságos asszonyom, belátom, hogy hibáztam, könnyelműen gondolkoztam, azonban ilyen iszonyú gyászesetre nem gondolhattam . . . Mert ha ez a gyászos vég nem ér minket, barátom nem foga­natosított volna végrehajtást ellenem . . . — Ez tény, gróf ur, viszont nem jelenti azt, hogy ön hajléktalanná váljék. Rögtön intézkedem, hogy a kastély az ön részére hajlékot nyújtson ... — Csak ideiglenesen, néhány napig, nagyságos asszonyom . . . — Bármeddig ... — Nem óhajtom többé egy percig sem igénybe venni. Méltóztatna talán meghallgatni, nagyságos asszonyom . . . > — Kérem . . . — Megmondtam boldogult barátomnak is utolsó találkozásunkkor is, hogy nem óhajtok az életben csak egyetlen éjszakát is kastélyomban eltölteni í Ide­gileg, lelkileg sem bírom ... Nem bírja sem testem, sem lelkem a rideg magányt, mióta szegény nőm elhunyt mellőlem ... — Értem, megértem, gróf ur . . . — Bárhol, csak ott nem! — Tehát mit szándékozik? — Menekülni innét, e helyről, e környékről, a mely nékem olyan gyászos emlékű! . . . -. v — És ha szabadna kérdeznem, miképen, lehet­nék segítségére? ... — A magamét kérném ... Birtokom után járó évbérletről lenne szó, nagyságos asszonyom . .. — Ez jogos is, azonfelül a kastély is jóval na­gyobbértéket képvisel, mint amennyi az ön tarto­zása, gróf ur . . . í — Ne méltóztassék olybá venni a dolgot, mintha követelőznék, csupán a kastélyom lefoglalása, vagy­is zár alá helyezése miatt bátorkodtam. — Ó, kérném, tekintse nem megtörténtnek az ügyet! Elvégre csak biztosítási végrehajtás történt... Ha tudtam volna, hogy a gróf ur mihamar megjön, vagy ha értesít hollétéről, úgy másmódon intézke­dem ... — Ismétlem, ez részint az én hibám is volt . . . — Részemről készséggel jóváteszem . . . Mi az óhaja méltóságodnak? — Elutaznék ... —Ahogyan méltóztatik ... És mikor? — Még ma. Estefelé. — Kastélyába nem is szándékozik visszatérni? — Igen, de csak addig, amig átöltözöm s egyet­­mást magamhoz vennék az útra. — Mindjárt elintézem — szólt és csengetett az inasnak, akit utasított, hogy Béla fiát behívja. Köz­ben Székácsyné tapintatosan megkérzdezte: , — Mennyivel állhatok rendelkezésére a gróf ur­nák? — Talán az ezévi bérösszeget szíveskednék . . . — Ó, szívesen! Ha többet prancsolna . .. — Köszönöm, de úgy vélem, annyi jó ideig elég lesz. Az özvegy borítékban nagyobb pénzösszeget nyújtott át a grófnak. Ekkor benyitott az ifjú: — Áh, méltóságod! Van szerencsém! — köszön­tötte. — Parancsolj, kedves mama! — Majd a gróf urat a kastélyba kiséred s meg­hagyod a gondnoknál, hogy Öméltósága részére a kas­télya mindenkor rendelkezésére áll: — Igenis ... — Úgy már mehetnénk is talán — kelt helyéről a gróf s elköszönt. Bélával autóba ültek s a kastélyához hajtattak, ahol a gondnok a hallott utasításra szolgálatkészen vezette a grófot lakosztályához. Béla egy-két udvarias szóval búcsúzott a gróftól s hazaautózott. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents