Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-05-16 / 20. szám

8. OLDAL F ü GGETLE N S É G 1963 MÁJUS 16 A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — És aztán? Mit remélsz a jövőtől? — Mindent, amit a múlt megtagadott tőlem! — Mégis ... — Elégtételt az Élettől, a Sorstól! . . . Megtör­tén, megalázottan látni azt a lányt, aki boldogtalan­ságomat okozta! . . . — Nos és ha azt elérnéd? — Egyébre nem vágyom . .. Akkor megbocsájta­­nék neki és boldogan meghalnék ... — Rögeszme — hallatta cinikus megjegyzését Székácsy. — Legyen az, de én igy érzek, én már ilyen va­gyok, Jóskám! Nos, segítesz rajtam? — Hát kérlek, ha éppen óhajtod, megköthetjük holnap a szerződést... — Még ma! Egy percet sem akarok többé ab­ban az elátkozott kastélyban tölteni! — Úgy légy addig a vendégem, amig elutazol... — Nem bírok itt maradni !... Lelkemre hat itt minden, de minden !... Fáj ez a vidék ... — De kérlek, az intézőm kezeli az ilyen ügyeket s ő csak holnap érkezik vissza. . — Úgy majd máskor szerződünk, legközelebb... mire ide visszatérek... Egyelőre csak annyit kérek, amennyi az utazásomhoz néhány hétre elegendő... — Kérlek, úgyis jár évbérlet a birtokod után! Majd ideiglenesen aláírod kitöltetlenül a szerződési blankettát és majd, amikor visszatérsz végérvénye- 1 sen. — Köszönöm, drága, egyetlen barátom! Milyen összeget óhajtasz? , — Amennyit adsz ... — Parancsolj, — tett elébe több nagyobb bank- : jegyet — elég? 1 — ó hónapokig kijövök ennyiből! Talán majd ' meghálálom ... — Nincs mit. A magadét adom .... — Még valamire kérnélek... : i Készséggel, ha módomban, áll! . . .> :‘ j;, — Mielőtt elutazom, úgy rendelkeznék, hogy a kastélybelieknél meghagynám, miként a hitelezőim, tehozzád forduljanak ... — Nem lesz köztük nagyobb összegre rugó tar­tozás? — Csupa apró dolgok ... Szabószámlák, vagy kereskedők kisebb követelései... — Elintézem. " ■ A gróf felállt s meghatottan bucsuzkodott: , j. — Kő esett szivemről, Jóskám ... Úgy érzem, mint aki kapálózik, fuldokol az örvényben. Még aznapon délután céltalan, uttalan útjára uta­zott ... Ahogy kitette lábát barátja ajtóján, Székácsy neje szobájába tért s közölte vele az imént lefolytatott beszélgetést a gróffal. Ó a vén bolond! — mulatott fölötte Széká­csyné. Összenevettek ... VÉRPATAK A KASTÉLYNÁL Székácsy Dénes az ápolónővel tudvalevőn, egy reggelen szerencsésen Kairóba érkezett, ahol má­sodrendű szállodában megszáltak. Odaérkezésük után Székácsy megkérte a lányt, hogy az neki öltönyt vásároljon, hogy női ruháitól mielőbb férfiruhába öltözzék. A lány hamarosan elvégezte a rábizott ruha­­vásárlást s a becsomagolt ruhával visszatért a, szál­lóba. Dénes gyorsan átöltözködött, majd odaszólt a lánynak: — Kérlek, drágám, rögtön visszaleszek, csak le­megyek s megrendelem a reggelit. .. — De ne maradj sokáig — kérlelte a lány. Székácsy lement s azóta nem látták egymást... Eltűnt, nyomaveszett... Az ápolónő estig várta, azután otthagyta a szál­lót, a közeli folyóhoz ment s elkeseredésében a fo­lyóba vetette magát... Az elvetemült, a lelkileg is teljesen lezüllött, el­­aljasodott férfi a lány keservesen összekuporgatott pénzét magával vitte s a legközelebb induló expressz­­vonattal hazafelé vette útját. Téli alkony volt, amikor a kastélyhoz ért. Csöngetésére a portás kaput nyitott: — Méltóztatik parancsolni? — kérdezte, mint­hogy Dénest nem ismerte. — Jelentsen be atyámnak! — szólt dölyfősen. — Igenis! A kapus a kastélyba ment, ahonnét kis idő múl­tán az öreg Székácsy kíséretében visszatért a kapu­hoz: — Mit óhajt? — volt az apa rideg kérdése ne­velt fiához. — Atyám! kiáltotta az megrendültén. — Jó-jó ! . . .Tessék csak megvárni! Nemsokára jövök . . . Várjon ott az útnál! Lehozatom a télikabá­tomat, — hadarta idegesen s a portást a kabátjáért küldte. St. Francisville, 111.-ban a tornádó felborította ezt a házat is. Jólöltözöttek paradicsoma az automatikus vének korában Az amerikai dolgozó népNem emelkedett, hanem csök­rétegeződésében uj korszakot nyitott meg a technológia legújabb vívmánya, a gépek munkáját szabályozó és ellen­őrző gépek térhódítása. Köz­ismert tény, hogy az eszes gép kiszorítja munkahelyéről az embert, akinek kezemunká­­ját jobb és gyorsabb munká­val tudja helyettesíteni. De kevésbbé ismert, hogy ugyan­akkor egyre nő az ugyneve­­zétt fehérgallérosok, a jól­­ölfözött férfiak és nők tábo­ra. Égyré kevesebb kétkezi munka' folyik a gyárakban és műhelyekben és egyre több munkát kell végezni áz iro­dákban, hivatalokban, laborá­­tóri úritokban. Á féhérgállétb­­sok számát ma 30'millióra be­csülik s ez a szám nagyon beszédes, ha mindjárt hozzá­tesszük, hogy másfél évtized­del ezelőtt az irodai, üzlet, stb. alkalmazottak száma 2!0 millió volt. A 10 milliós többletről fogalmat ad égy összehasonlítás: ennyi az összlákóssága Chicago, Det­roit, Philadelphia és Los Angeles városoknak. Ugyanebben a másfél év­tizedes időszakban az ipari és farmer dolgozók száma 31 millióról 29 millióra csök­kent. A fehérgallérosok számá­nak 20 millióról majdnem 30 millióra növekedése körül­belül 50 százalékos emelke­dés. Érdekes ez, összehason­lítva a következő, százalékszé­­ríi változásokkal: 1. A lakos­ság ez idő alatt 30 százalék­kal szaporodott. 2. A dolgozók psszes száma 17 százalékká! nőtt. Világosan mutatják e számok a fehérgalléros dol­gozók rohamos előretörését. Ez az előretörés legerőtelje­sebb á hivatások és a tech­nikai szakmák körében, ahol a fehérgallérosok száma ma 112 százalékkal több, mint volt 1947-ben — valamivel több 'mint nyolc millió. Az érem másik oldala: kent a fehérgalléros kategó­riába tartozó elárusitó sze­mélyzet: ma 23 százalékkal kevesebb üzleti alkalmazott, sales girl van, mint volt 1947-ben. Ennek magyaráza­ta egyszerű," mindenki min­dennap látja, hogy nagyobb üzletekben self service van, az emberek kiválasztják a portékákat és odaviszik a pénztáros kisasszony aszta­lához, ott megfizetik az árat. Egyre ritkábban halljuk a kérdést: Can I help you? Amikor az acélipari cent­rumok táján sztrájkszelek fuj jógáinak, egyre hangosabb si­rámokat hallunk: “Fogyunk, egyre fogyunk!“'A gyári rmin kasok sorai egyre gyérülnek. 1950 és 1961 közt a munkások száma 503,000-ről 403,000-re csappant meg. Százezer acél­ipari munkással kevesebb — egy évtized alatt! És ugyan­akkor az acélipari irodák-Shirley Temple az egykor világ­hírű amerikai gyermeksztár 35 éves lett. íme, egy múlik az idő. PITTSBURGH. — A belvárosban tűz ütött ki. Stephen Adley, tűzoltó-parancsnok szerint gyújtoga­tás történt. A keletkezett anyagi kár hozzávetőlege­sen 200,000 dollár. NEW YORK. — A bronxi földalatti vasút egyik állomásán tijz ütött ki. A 45 percig tartó tiiz alatt befutott szerelvénynek mintegy 100 utasa bennszo­rult. Sebesülés nem történt. NEW YORK. — A new yorki lapkiadók tár­gyalásokat kezdtek Wirtz munkaügyi miniszterrel annak érdekében, hogy megállapítsák: miképpen le­het elkerülni a jövőben a nemrég történt new yorki és clevelandi ujságsztrájk megismétlődését. SAIGON, Dél-Vietnam — Kontumtól 40 mérföld­­nyire, a. dél vietnami kormánycsapatok és kommunis­ta Viet Cong egységei közöss Leves tűzharc zajlott le. Körülbelül 40 délvietnami katona és egy amerikai őr­mester elesett. ■— ban és laboratóriumokban a fehérgallérosok száma — 1 89,000-ről 117,000-re nőtt. 1 A Philadelphiai Federal Re- j serve Bank, amelynek finan- ( ciális hatáskörébe tartozik . az acélipar jelentős része, fán kívül — azt irta, hogy nincs messze már az idő, ami- i kor egy tonna acél készítésé- j hez egy tonna papírra lesz | szükség. Ezt — tréfán kívül — úgy kell érteni, hogy J overallos munkások felvéte- ‘ le tovább is lanyha, fehérgal- 1 lérósok: a munkavezetők, i technikusok, laborató- j riumi kutatók, adó és ( más kimutatások készítői, i hirdetési kampányok ' rende­zői, stb., stb. felvétele pedir 1 egyre élénkebb lesz. Ennek az igazát bizonyítja' az a tény, ] hogy az utolsó nyolc évben i ez a tendencia erősebb volt, mint a korábbi nyolc évben, a háború végétől kezdődően. : És a dolgok ilyen állása : mintha lecáfolná azt a meg­­lehetősen általános nézetet, hogy az automatikus gépek — számoló, könyvelő, osz­tályozó, piaci viszonyok vál­tozását mutató, hibákat fel­fedő és egyéb automatikus gépek —< az irodai személy­zet csökkenésére vezetnek. , . íme egy számcsoport, amely világosan beszél: Az Ameri­can Telephone and Telegraph mammutvállalat Bell Tele­phone ágazata jelenti, hogy az automatikus diaiozás - ki­­terjesztése egyre nagyobb te­rületekre azzal a következés­sel járt, hogy a kezelő sze­mélyzetet 6000-el csökkente­ni lehetett, illetőleg kellett a háború óta, annak ellenére, hogy a Bell telefonhálózat — azóta módfelett kiszélesedett. És mégis — Bell Telephone összes alkalmazottainak szá­ma a háború óta 250000-el nőtt. Egyedül a mérnöki, ter­vezési osztályban 20000 uj munkahelyet teremteti meg az automatizálás, a munka­piac krákogó madárijesztője. És most némuljon el az az ijesztő mumus. Nem állá­sokban van hiány, hanem szakképzett emberekben. . . Rengeteg technikai, mérnöki tervező állás vár jelentkezők­re, de könnyen találnak al­kalmazást gépirónők, köny­velők, ápolónők, ipari raj­zolók és más fehérgalléros fér fiák és jólöltözött férfiak és nők. Ezt jelenti a munka­­• adók országos szövetségének MILLIOMOS CSEMPÉSZEK A MEZTELEN SZIGETEN A Karibi tenger gyöngyfüzérszerüen sorakozó szigetei között fekszik — Saint Christophe-tól észak- . ra — Saint Barthelemy. (Mindkét szigetet Columbus keresztelte el, az egyiket patronusáról, Szt. Kristóf­ról, a másikat öccséről, Bertalanról) Saint-Bart — ahogy röviden nevezik — egész lakossága annak az 58 normandiai telepesnek a leszármazottja, akik 1648-ban vándoroltak ki Dieppe mellől, s azóta egy­más között házasodva a világtól elzárva élnek. A sziget Franciaországhoz tartozik. A világtör­ténelem egyik furcsasága folytán azonban ma is az 1878. évi svéd törvények szerint kormányozzák. A kis sziget 1774-ig francia birtok volt. Akkor III. Gusztáv svéd király — hogy előmozdítsa országa nyugatindiai kereskedelmét és az amerikai szabad­ságharc idején támaszpontot szerezzen — megvásá­rolta Saint-Bartot Franciaországtól Egy évszázaddal később a franciák 60,000 aranyért visszavették, de továbbra is a svéd törvények maradtak érvényben. Ezért Saint Bartnak vannak rendeletéi például a kó­bor kutyákra és a kikötő tisztán tartására vonatko­zóan, de a modern élet számos megnyilatkozására nincsenek: az ottani autóknak nincs rendszámuk, a lakosok nem fizetnek adót, nem katonakötelesek. Gustavia, a sziget legfontosabb kikötője, szabad kikötő, ahol még a szokásos hat százalékos kirakodá­si illeték sem kötelező. Ezért azután a sziget tekin­télyes átmenő jellegű raktárakkal rendelkezik. A csempészáru — Indiából és Puerto Ricoból érkező rum, Skóciából érkező whisky, stb. — itt kerül ha­mis név alatt futó hajókra, amelyek azután elszállít­ják azokba az országokba — főképp Amerika északi és déli részeire, — ahol a beviteli vámok magasak: a csempészés tehát kifizetődő. A lakosság — öt-hat ember kivételével, akik mint a Karibi szigetek csempészmilliomosai egész flottákkal és a környező országokban jelentős bank­betétekkel rendelkeznek — nagy szegénységben él. A szigetet meztelen szigetnek nevezik, mert teljesen kopár, egye tlep. fa sem nő, egyetlen forrás sem fa­kad, a mészkősziklás talajon. A lakosság a ciszter­nákban összegyűlő esővizet issza és keveri el az egyes részeken termő kukorica lisztjével. Egész étlapjuk ebből, azonkívül tengeri halakból és a sziget egyetlen vegyeskereskedésében kapható legszükségesebb cik: kékből áll. A lakosság életmódját, szokásait, erkölcseit a három-négy évszázados francia hagyományok szabá­lyozzák, amelyek meglepően elevenen élnek Saint- Bart szigetén. A fehér mészkőből épült pirostetős há­zak egyetlen berendezése a kemény fekhely. Asztal nincs, az emberek állva étkeznek. Az asszonyok fehér kikeményitett normand főkötőt viselnek,, a lányok kendővel megkötött szalmakalapot; a férfiak szalma­kalapját fekete szalag díszíti, ősszel — valamely ré­gen feledésbe ment normandiai szokásnak hódolva — szalmakalapjaikat és egész nyári öltözéküket elége­tik. A házba belépő idegen kezét megmossák illatos vízben. Halgyományaik szerint történnek az eljegy­zések és házasságok is. E kétezer normand paraszt mindmáig megőrizte a 17-ik század különös erkölcse­it: igy például az idegenbe tévedt csirkét vagy te­henet megölik. A kis falvak népei egymással sem érintkeznek, az idegeneket megvetik, s éppen emiatt ellenállnak az egyetlen megoldásnak, amely megköny­­nyitené nehéz életüket: a turisták beáramlásának, pe­dig erre nagy lehetőségük lenne, mert a terméket­len sziget gazdag természeti kincsekben: homokos tengerpartja, holdformáju kecses öblei, hegyei az An­tillák legvonzóbb szigetévé teszik. statisztikai irodája. PÁRI8 — Hivatásának ál­dozata lett Henri Durcault 65 éves sirásó. Egyik este ép­pen napi munkájának befe­jezéséhez közeledett, amikor az utolsó sir megásása közben rázuhant egy sírkő és agyon­ütötte. Az április 28-án Olaszországban megtartott választások előtt az utcákat a plakátok és jelszavakkal teletűzdelt zászlók borították el. A kormányt ismét Fanfani alakította meg (lent), de pártja sok szavazatot vesztett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents