Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-05-17 / 20. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM ^iü^20 Ten Cents per Copy— Second Class postage $4.00 per Year paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. J., 1962. MÁJUS 17 32 SÚLYOS MEGBETEGEDÉS NYERS KOLBÁSZEVÉSTŐL Mágyár zecsemájosok idáig nem voltak, de úgy lát­szik, az oly sok mindenben meg­­hentergett politikai emigráció még tartogat egy-két meglepe­tést, — sajnos sohasem a kelle­mesek közül. A fenti kövérbetükkel szedett szó bizonyára “kinaiul” hangzik a legtöbb magyarnak. Zecse máj (kiejtés szerint) máíjus tizedi­két jelenti — románul, egyben pedig a legnagyobb nemzeti ün­nepet. A “zecse máj” pedig az­ért kerül most ezekre a hasá­bokra, mert az idén a magyarok is segítettek ünnepelni az emig­­rációs román politikai testület­nek. Nevezetesen a Magyar Bi­zottság, valamint annak lazán kapcsolt és már egyáltalán nem kapcsolt részei jelentek meg a román ünnepélyen zecsemá­­jozni. Egyik new yorki barátunk mondta el nekünk, hogy a ma­gyar emigrációs politikusok — állítólag!—nem ismertük a “ze­cse máj” jelentőségét. A romá­nok úgy tájékoztatták őket, hogy ez a nap az első világhábo­rú idején a németek felett vívott győzelem emlékünnepe. Ez igy elég szépen hangzik s ugy-e el is hihető, hogy az első világháborúban Mackensen né­met hadseregét ripityomra ver­te az akkori román ármádia? Állítólag a Magyar Bizottság el is hitte. Mindenesetre megje­lent az ünnepélyen, mezei hadai­val együtt, ami kétségtelenül út­törő, eddigelé példátlan cseleke­detnek számit. A gyengébbek kedvéért (ée ide számit a Magyar Bi­zottság is) — a Zecse máj hár­mas román ünnep. Egyrészt azért ünnepük, mert a múlt szá­zad közepén a Havasalföld és Moldova egy fejedelem, Kuza Sándor alatt egyesült. Másod­szor azért, mert ezen a napon ‘verték meg’ a németeket, 1917- ben, ahogy ezt a románok ön­magukkal és másokkal szeret­nék elhitetni. Lássuk csak, néhány szóban, milyen is volt az a hires román győzelem? A román kormány akkori árulása elég váratlanul érte a Központi Hatalmakat, az orosz frontról kellett elvonni né­hány hadosztályt, a büntetőhad­járat végrehajtására. A néme­tek Orsovánál léptek román te­rületre, a románok pedig oly gyorsan szaladtak keleti irány­ba, hogy utolérni őket nem lehe­tett. Magát Bukarestet, a fővá­rost is sorsára hagyták. Néhány egészen jelentéktelen csetepatén kívül Mackensen tábornoknak sok tennivalója nem akadt. Kü­lönben sem volt már oka a futó nyulakat üldözni, mert a romá­nok előbb Bukarestben, később Foksánban fegyverszünetért és békéért könyörögtek. Macken­­sennek nem is állt már rendel­kezésére a hadsereg, mert ennek túlnyomó részét átvezényelték a keleti arcvonalra, az oroszokkal szembe. A románoknak sikerült Mol­­dovában, Marasesti-nál beás­­niok magukat és ezúttal vissza­­puskáztak a román haderő ron­csait felszámoló német alakula­toknak. A németek az ott jelent­kező román haderő maradvá­nyát a szó teljes értelmében le­kaszabolták, de aztán nem men­tek tovább, mert a Központi Ha­talmak vezérkara, mint előbb említettük, lefújta a további ül­dözést. Tehát ez volna az a hires ro­mán győzelem, melyről nem tud különben az első világháború e­­gyetlen neves történésze sem. A Magyar Bizottság — állítólag! — ezt a “győzelmet” segített ün­nepelni, amihez — szerintünk — szintén ízlés kell. Abban az időtájban, ugyanis, amikor a románok, a bocskort is elhányva rohantak Moldovában észak fe­lé, az erdélyi Marosvásárhely felett, a Mogyorós tetőn egy szé­kely hadosztály adott történel­mi leckét a betörőknek. Ezt a székely hadosztályt is a keleti arcvonalról kellett elhozni. Ak­kor hangzott el az elkeseredett székelyek szájából ez a mon­dás: “Úristen, most ne segíts, csak csodálkozz!” A csata rövid volt. A krónika szerint egyetlen román sem menekült meg a Mo­gyorós-tetőn, — ezt az ütköze­tet annyire szégyelték a Kárpá­tokon túl, hogy még a román hadtörténelem sem említi meg. Erdély elrablásának ülnek emlékünnepet harmadsor­ban május tizedikén a románok. Az első két évforduló az idők so­rán elhomályosult és csak azt ünnepelték, hogy Erdélyt, az á­­rulás diját megkaphatták. Mint ismeretes, moszkvai pa­rancsra Kádár János elmondta hírhedt beszédét, amely szerint Magyarország örökre lemond Erdélyről ... De arról nincs hir, hogy a román követség május tizediki ünnepélyén valaha is megjelent volna. Ezt még ő is túlzásnak találja. Rádióhiradás következtben Erdélyben is tudomást szereztek már, hogy a new yorki zecsemá­josok közt magyarok is voltak, akik a szabad magyar emigrá­ciós politika letéteményeseinek tartják magukat. Lehet, hogy nem is sírtak. Ta­lán nincs is már könnyük. Kivégzések a Szovjetben Moszkvában tartózkodó nyu­gati diplomaták jelentik, hogy az elmúlt esztendő során a szov­jet újságok jelentése alapján megállapítható, hogy több mint 200 személyt végeztek ki a Szovjetunióban különböző bűn­cselekményekért. Érdekes tudni, hogy 1947 s 1950 között hivata­losan nem volt halálbüntetés a Szovjetunióban, de 1950-ben új­ra bevezették és attól kezdve egyre több cselekményre terjesz­tik ki a halálbüntetést. A legna­gyobb “bűn” természetesen a rendszer elleni tevékenység a Szovjetunióban. V ilágtele vízió Az amerikai sajtó szerint va­lószínűleg már az idén nyáron megvalósul a terv, hogy Ame­rika és Europa között televi­­zióhálózatot létesítenek. Köz­vetítő állomásokul mübolygók szolgálnak majd. A tervek szerint kezdetben csak 20 perces műsort adnak naponta, később azonban ha majd tökéletesítik a továbbítási rendszert, hosszabb műsorokat is sugároznak. A hálózatba a keleteurópai államokat is be­kapcsolják. Carteret, N. J.-ben egy ma­gyar “kolbásztöltő,” aki Perth Amboyban a piacon szokta sa­játkészítésű áruját eladogatni, olyan disznó húsából készített kolbászt, amelyben a súlyos természetű trichinozis beteg­séget okozó parányi férgek tö­mege tanyázott. Ennek követ­kezménye az lett, hogy Middle­sex megyében március közepé­től április végéig összesen 32 súlyos megbetegedés történt. (1961-ben egész New Jersey államban összesen 8 trichino­zis megbetegedés történt, mig most egyetlen megyében rövid 6 hét leforgása alatt 32 ilyen esetet számol az orvosi króni­ka!) New Jerseyben csak a mar­hahúst kell államilag megvizs­gáltatni, a disznóhusra nem terjed ki a kötelező vizsgálat alá bocsátás. (Hogy miért nem, ezt joggal kérdezhetjük.) A disznóhusból készült kolbász-Uj Szovjet Alkotmány Kruscsev a Legfelső Szovjet ülésen bejelentette, hogy a Szovjetuniónak uj Alkotmány­ra van szüksége, mert a jelen­legi Alkotmány, amit 1936-ban fogadtak el Sztálin alatt, már nem jó. Az uj Alkotmány a kruscsovi “elmeéletet” foglal­ná magába és megalapozná az alkotmányban is a “békés együttélés” gondolatát, illetve a békés győzelmet a kapitaliz­mus felett, mely — mondja Kruscsi — magától is elpusztul majd. Az uj Alkotmány szerint a Szovjetunió nem proletár-dik­tatúra többé, hanem proletár­­demokrácia. “Nike-Zeus” A New Mexico államban le­vő White Sands kísérleti állo­másról jelenti a U. S. hadsereg, hogy a legújabb tipusu raké­­talöveg-elháritó rakéta ,a Nike- Zeus a kísérletek során tökéle­tesen bevált. Legutóbb a Nike- Zeus egy kísérlet során telibe talált egy “ellenséges” távolsá­gi rakéta-löveget. amely má­sodpercenként 3 mérföldes se­bességgel volt útban a földi célpont felé. árut ha nem megbízható he­lyen vásároljuk és előzetes sü­tés, vagy főzés nélkül esszük meg, az nagyon könnyen okoz­hat bajt, még pedig egészen komoly bajt szervezetünkben. “A trichinozis parányi, mik­roszkopikus férgecskéi gyom­runkon át bejutnak az izom­szövetekbe és azokat onnan többé eltávolítani nem lehet” — mondotta Dr. Lang József, Perth Amboy-i magyar orvo­sunk, akitől felvilágosítást kér­tünk a Middlesex megyében előfordult 32 megbetegedéssel kapcsolatban, melyek áldoza­tai mind magyarok voltak. Sze­rencsére a modern orvostudo­mány Cortison-nal tudja orvo­­(Folyt. a 2-ik oldalon) Ki lesz az első ... Washingtoni kormánykörök­ben az a vélemény alakult ki, hogy a nukleáris fegyverkezé­si verseny épugy, mint az űrku­tatás az elkövetkező években minden képzeletet túlhaladó terheket ró a Szovjetunióra. Ezért Moszkva, végül is kény­telen lesz a hidegháború ira­mának véget vetni. Az Egyesült Államoknak ed­dig minden újabb nukleáris fegyvere kétannyiba került, mint az előző, legújabban azonban a “legújabb típusok” megépítése már az előzőnek öt­szörösébe kerül. Ugyanígy van ez a Szovjetben is és ilyen ter­heket az amúgy is kritikus helyzetben levő Szovjet köz­gazdaság aligha bir el sokáig. James E. Webb, a U. S. űr­kutatási ügyek adminisztráto­ra nemrég Washingtonban egy televició-interju során úgy nyi­latkozott, hogy az Egyesült Ál­lamok totális indusztriális ere­je lehetővé fogja tenni, hogy még ebben az évtizedben, a Szovjetuniót megelőzve, em­bert küldjünk fel tanulmányo­zási célból a holdba és onnan vissza is hozzuk azt. Ehhez, — az adminisztrátor szerint — akkora felkészültségre van szükség, amekkorát a Szovjet gazdasági ereje nem bir el, de Amerikáé igen. A U. S. lökőerőben máris túl­haladta a Szovjetunió 800,000 fontosát, mert mi már 1.3 mil­lió fontos lökőerőt tudunk egy­­egy ürlöveg “mögé” helyezni. Kuba népe türelmét veszti Közel egy éve annak, hogy nem volt nyílt politikai tüntetés Fidel Castro rendszere ellen Cubában. A szovjet-módra nyers erővel sakkban tartott jámbor kubai nép tűr, szen­ved, szinte mukkanni sem mer. Az elmúlt napokban azonban mégis, egészen váratlanul na­gyobb tömeg vonult fel Havan­nában és a politikai foglyok szabadonbocsátását követelte. Castro “rendőrsége” csakha­mar megjelent a színen és szét­verte a tüntetőket, sokakat le­tartóztatva. Egyesek az uru­guayi követségre menekültek a letartóztatás elől. Kuba népe már nem sokáig tűri a vörös uralmat . . . s egy napon az egész szigetország felkel, hogy lerázza nyakáról a béklyót . . . S akkor, remél­jük, az Egyesült Államok nem lesz tétlen, hanem segítségére fog sietni a szabadságukat visszaszerezni kívánó kubaiak­nak ! Törvényjavaslat a vásárlók védelmére Kennedy elnök törvényja­vaslatot nyújtott be a Kong­resszushoz — a vásárló közön­ség védelmére — a káros hatá­sú orvosságok, a magas kama­­tott szedők és megtévesztő hir­detések ellen. Ez az első üzenete az elnök­nek a vevőközönség védelmére. Szigorú törvényt kér az el­nök a veszélyes orvosságok és rossz kozmetikai szerek ellen. Szenátor Hart, a jogi bizott­ság elnöke meleg szavakkal emlékezett meg e törvényja­vaslattal kapcsolatban Kenne­dy elnökről, mert ő az első el­nök, aki kéri a Kongressszust a vásárló közönség megvédésé­re. Amerikába jön azMTK Hírek szerint a budapesti MTK labdarugó csapata junius végén az Egyesült Államokba jön, mint az International Fut­ball Liga egyik szereplője. Úgy tudjuk, hogy egyelőre még csak egy New Yorkban ját­szandó mérkőzésen vesz részt a magyar futballcsapat. A jövendőt nem adom! Irta: SAJÓ SÁNDOR* Amikor én születtem A csonka ország gyermekének, Már szomorú volt itt az élet. Csak nőttem, növekedtem A nyomorúság kenyerén S ez nem tejben, csak könnyben ázott — Apám ki tudja, hol csatázott, Anyám meg egyre sirt szegény . . . Tavasz jött s Husvét, tél s Karácsony, Számunkra gond a gond után: Karácsonykor nem volt kalácsom, Husvétkor nem volt uj ruhám . . . Amikor én születtem Gyermeknek lenni, hajh! nem volt öröm; Úgy nőttem, növekedtem, Mint árva fűszál porladó kövön . . . Most már eszmélek, ó, most már megértem Én nemzetemnek árva sorsát, Tudom, mért volt oly bus a gyermekségem: Azért, mert nincsen Magyarország! A múltat már nem kérem számon, Hogy bubán nőttem, azt se. bánom, — De a jövendőt nem adom! A süket lelkek még nem hallják, Én hallom már az Isten hangját: Én népem, segíts magadon! ös földünkön most ur a gazság, De él az Isten s van igazság, És az igazság: hatalom, — Már jövendőkbe forr a vérem: Most nincs hazám, de — úgy segéljen! Lesz még, mert visszafoglalom! (* Sajó Sándor mély hazafias érzésekkel Írott költeményei valamikor iskolai tankönyvek disezi voltak . . . Legismertebbek a “Magyar ének 1919-ben” és “Hit” cimü gyönyörű költeményei. Fenti költe­ményében a “trianoni nemzedék” üzen ... két vesztett háború nyo­morúságába született magyar nemzedék ... az agg költő szivén és szaván keresztül. A vers fájdalmas szépségét a mai fiatal magyar generáció számára való ismétlődő aktualitása jelenti.—Szerk.) “Erdély magyar!”... Ezt hirdeti a Szövetség Jamestown, Virginia-i bronz emléktáblája “KRISZTUSÉRT ÉS HAZÁÉRT” . . . megalapította és ezért az Egye­sült Államok történelmében ál­“Pro Christo et Patria” ezti mondotta e régi, 360 éves angol metszet szerint Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem John Smith angol zsoldos­kapitánynak, midőn 1602-ben bátorságáért és leleményessé­géért nemessé avatta. A kép alján Székely Mózes fővezér látható, amint a négy­szögekben csoportosult csapa­tai jelenlétében átveszi a Smith által egyéni párviadalban le­győzött három török basa fejét és paripáit. Ugyanez a kalan­dos életű Smith volt az, aki a legelső angol gyarmatot Virgi­nia Colony néven Amerikában talános elismerést kap. Az Amerikai Magyar Szö­vetség 355 évvel ezelőtti part­raszállása helyén most bronz táblával hívja fel évente több mint egymillió turista figyel­mét arra, hogy Smith magyar földön sajátította el államfér­­fiai tulapdonságait. Egyes írá­sok szerint Smith magyar vi­tézt is hozott magával, Görgé­­nyi Ede személyében, akiről azonban mindeddig nem sike­rült részletesebb adatokat fel­kutatni. Kalandos életű “ángliust” a­­vatott nemessé Báthori Zsig­mond erdélyi fejedelem 360 év­vel ezelőtt. John Smith ugyanis vitézül megverekedett a törökök­kel, több várnak a felmentésé­ben szerzett érdemeket, sőt, 3 basa fejét egyéni párbajban le­vágta. Báthori bőkezűen meg­­j utalmazta, mikor visszatért Angliába: 300 dukátos övvel, é­­vi 2,500 arany nyugdíjjal és minden országra szóló útlevél­lel .. . Az Erzsébet angol királynőről Virginiának elnevezett újvilági első angol kolónia vezére azóta is sokat emlegetett első kor­mányzója lett Smith, aki a mai Virginia területének nyolcszo­rosát irányította; ő volt az első admirális emellett s felmérte az Atlanti Óceán partvidékét, sőt a New England elnevezést elsőnek használta, tehát alapitója s ke­resztapja lett az itteni uj világ­nak. Erdélyi nemessé avatásának 360-ik és partraszállásának 355- ik évforlulóján maradandó for­mában rögzíti John Smith ma­gyar vonatkozásait az Amerikai Magyar Szövetség. A sokmilliós költséggel létesített Jamestown Festival Park főépületén bronz emléktábla hívja fel évente több mint egy millió amerikai turis­ta figyelmét: Erdély hagyomá­nyai még amerikai megnyilatko­zásaikban is magyarok! Messze vidékről jelentették be honfitársaink ez ünnepségen va­ló megjelenésüket. Meghívókat csak a magyar lapok utján, e sorok révén küldünk ki; minden hazafias magyar hivalatos tehát. A távol lakók már szombaton, junius 2-án érkeznek a szom­szédos Williamsburgba, mely az Egyesült Államok egyik leghíre­sebb, legtanulságosabb látvá­nyossága, modern hotelekkel, minta-faluval. Vasárnap reggel 10-kor vonul a magyar küldöttség az 50 ame­rikai állam lobogóival ékesített Jamestown-i árkádon keresztül a Smith vitorlásáról elnevezett “Discovery” torony felé. Az Old World Pavilion kapujában Vir­ginia kormánya nevében Lewis McMurran képviselő és Parke Rouse, a történelmi muzeum i­­gazgatója várja a vendégeket. Az Amerikai Magyar Szövetség nevében Dr. Székely Imre orszá­gos alelnök Szarka Lajossal, a philadelphiai parádés gálabál főrendezőjével együtt leplezi le a bronz táblát. New England magyarjai képviseletében Vin­­cze Sándor, az AMSz bridgepor­­ti osztályának elnöke köszönti a Jamestown Foundation ameri­kai vezetőségét. Közvetlenül a világi ünnepség után a Smith kapitány életében épült templom romtornyában Nt. Nagy Emil, bridgeporti ref. lelkész, az ünnepség legál­dozatosabb felkarolója tart is­tentiszteletet. Ennek során, a­­kárcsak a leleplezéskor, a bridgeportiak pompás énekkara régi zsoltárokat és magyar dal­lamokat ad elő, a fáradhatatlan Egry Ethel karnagy vezényleté­vel. A templom falán nagy be­tűk hirdetik, hogy ott tartották az első amerikai törvényhozást, továbbá, hogy Smith Erdély fe­jedelmétől, Báthoritól nyerte nemességét. Az Amerika-felfe­­dező erdélyi vitéz szobrára sza­badságharcosaink küldöttsége helyez piros-fehér-zöld szalag­gal ékesített babérkoszorút. Ezután következik az emlék­ünnepség befejező, egyházi ré­sze. Mivel azonban Jamestown­­ban katolikus templom nincs, Williamsburgban, a William & Mary University szomszédságá­ban levő St. Bede’s Catholic Church meghívására Dr. Szelé­­nyi Imre theologiai tanár mond szentmisét s tart szentbeszédet a zarándoklat záró pontjaként. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, nog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents